Cementipar, 1974 (2. évfolyam, 1-6. szám)

1974-03-01 / 1. szám

2 Sikeres politikai oktatás A KISZ al­apsiaei­eneteiibein az elmúlt év őszién lezajlottak a vezetőségváltasizitásiok, íigy Gemeint- és Mészművek hieje- a csafoai gyárában is újonnan választott vezetőség végzi munkáját. Több ala­psz­ervezet politi­kai és társadalmi irányí­tását csúcsvezett őis­ég fogja ös­­­sze. Decemberiben, kezdődött meg a gyárban, a fiatalok politikai oktatása. Kaijatz Zollteini csúcs­­tintikiáír elmondotta: fő célként tűzték ki, hogy az ifjúsággal megismertessék a­­ marxizmus,— liemiiinizmus eszméit. Foglalkoz­ni kávámnak az időszerű bel és külpolitikai kérdésekkel és egy­éb, a fiatalokat érdeklő té­mával. Az összejöveteleiket 2­3 hetenként kívánn­á­k megtar­tani és május elsejéiig tíz elő­adás lesz. Nem a szigorú okta­tási formáit követik, hanem beszélgetésszerűen, ahol min­denki, bátrabban, közvetle­ne­b­­bül mondja el véleményét, gondolatát az adott témáról. Az első előadáson a KISZ szervezeti szabályzatét ismer­tette az előadó Klajati elvtárs. Az alapszabály pontjait elem­ző szavait konkrét példáikkal illusztrálta. Elmondotta, egy ifjúmunkás esetét, aki több éve dolgozik a vállalatnál­, te­hát már megfelelő szakmai felkészültséggel rendelkezik. E munkakörbe felvettek egy új dolgozót magasabb, órabb­ ível, azonban az érintett munkakör­ben, a­z ú­j dolgozónak semmi gyakorlata nincs. Hangsúlyoz­ta, hogy az ilyen­ esetek mel­lett nem mehetünk el szó nél­küli. Ez már nem magánügy, hanem a fiatalok érdek­védel­méhez szorosan­ kapcsolódó kérdés. A párt ifjúságpolitiká­ja arra is­ kiterjed, hogy a hét­köznapokon, a mindennapi te­vékenységben, a legkülönbö­zőbb szinten születő döntések­ben megfelelő helyb­e kerüljön a­z ifjúság ügye. Az ifjúsági szervezet tagjai­nak jogairól és kötelességeiről is szólt. Felhívta a fiatalok figyelmét arra a fontos tény­re, hogy a KKISZ-tag­oknak nemcsak jogai, hanem köteles­ségei is vannak. Megemlítette a hazafias és­ honvédelmi kö­telességeit, nem utolsósorban a helytállásit a termelésiben, a mindennapi munkáiban. Szólít a KISZ-k­ongressizusb­ól, mint a legfőbb, legfelsőbb, irányelve­­k­ét adó ifjúsági fórum jelen­tőségéről, a demokratikus centriifi­zmus szerepéről. Az előadás elbeszélgettek befejezése után az elhangzott kérdésekről­, majd klubd­é­l­­utáninal zárult az első összejö­vetel­. K. P. Kajati Zoltán előadását tartja A KISZ védnökség résztvevői közül Új N­ISZ-alapszervezet Hejőcsabán .Misikulc­i Hejőcsabán 1014. áp­rilis 14-én egy vállalkozó ked­vű német technikus, bizonyos Schloff­er Péter vezetésével Hoffmann-rends­zerű mészége­tő kemencét kezdtek el üze­meltetni. Az égtetők kemence^ 70 m­é­teres kéményeiből élőig,a­­melyig a fekete füst jelentette a város első építőanyag-ipari lé­tesítményének Az idő, múltával megszületését, ebből az üzemből alakult ki azután 1048-­ban a Hejőcsabaiii Mész­­m­ű, majd 1951-i­en a már két éve épülő cementtművel egye­sülve, a Hejiőcsalblai Gem­e­nit- és Mészművek, amely már nem annyira ismeretlen előt­t­ünk, hiszen építésiéből annak ideje vállalatunk dolgozói is derekasan kivették részüket. Ennyit tudok nagyon röviden, a Hejőcsabai Cementgyárról és elődjének történetéről. Az új, jelenleg épülő cementüzem a­ Birtok-lh,egység álltai körülf­elelt város peremién, közvetle­nül a régi gyár mellett talál­ható. A teljes felfutás után, az ország legnagyobb ilyen jel­legű létesítménye lesz. Az új gazdaságirányítási­ rendszer bevezetése nagy feladatokat rótt a cementgyártásra. A ce­­mentipar kapacitása nem ké­pes a megnövekedett igények kielégítésére. Ennek figyelembevételé­vel a Gazdasági Bizottság 1070-­ben a Hejőcs­abai Cement­gyár felépítése mellett döntött. A Gazdasági Bizottság a beru­házás költségét 4,­5 milliárd forintban határozta meg. A beruházás font­osságára való tekintettel a megyei KISZ-bi­zottság védnökséget vállalt a HÖM építése felett. A KiK­SZ- védnöks­ég feladata a beruhá­zás támogatása mind gazdasá­gi, mind politikai vonalon. Az dött. építkezés meg is­ kezdő­Több vállalat sok száz munkása kezdett hozzá, hogy IV. ötéves ter­vünk egyik rendkívül fontos létesítményét megvalósítsa. Lassan elkezdtek nőni a vas­­betonf­olosszusok,, és ,technológiájában, méreteiben elhomá­lyosítva a hajdan modern gyá­rat. Vállalatunk 1973. év feb­ruárjában vonult ki Hejőcsa­­bána­k is kezdte meg a techno­lógiai szerelést. A kezdeti anyagellátási problémák csök­kenés­ével fokozatosan gör­dü­­lékenyebb­é vált a szerelés, és ezzel együtt egyre töb­bb fiatal került részlegünkre. Indokolttá vált, hogy részlegünkön KISZ- csoport alakuljon. A fiatalok már igényelték a szervezett, közös megmozdulásokat. öt­fős indulás­ után 20­ fiatal kezd­te el szorosa­n belil leselked­ve a KISZ operatív bizottság­i mun­­katervébe­n az aktív munkát. Részt vettünk a közeli kul­túrotthon és ifjúsági par­k épí­tési­ munk­áiba­n. Fiataljaink ezenkívül beneveztek a HCM KISZ­ fiataljai által rendezett nagy- és kispályás labdarúgó­­bajnokságb­a,, részt vet­tek kö­zös kulturális rendezvényeken és nagy számiban a Szakma if­jú mestere mozgalomban is. Társadalmi munkáink jutal­mául a HCM KISZ-szervezete tavaly júliusban báróim fiata­lunkat meghívta egyhetes ba­latoni jutalomüdülésre. Két hónapi csoporttevékenys­ég után, a KISZ ab kérés­eire, a védnökség kiszélesítése érde­kében augusztusban alakuló és vezet­őségválasztó taggyűlést tartottunk. Ezzel megalakult vállalatunk VI. all­apszervezete. Az alakulás után legelőször elkészítettük a munkatervün­ket, melynek alapján jelenleg is dolgozunk. óta eltelt idő Az indulásunk kevés ahhoz, hogy messzemenő következte­téseket vonjunk le munkánk­ból. Mindenesetre az eddigiek alapján megállapítható, hogy fiataljaink igénylik sen végzik a közlési és szíve­munkát. Ezt bizonyítja tagságunk akti­vitása a taggyűléseken, politi­kai­ tárgyú vételi kied­őinken, vi­tafórumainkon, az ifjúsági törvény­ magyarázata,inkom és hasonlóan a folyamatos bel- és külpolitikai tájékoztatóinkon. Tagságunk politikai aktivitá­sát bizonyítja, a Miskolcon rendezett chilei szolidaritási haig­gyűl­ésein való nagyszámú részvételünk, és az a hatszáz forint pénzjutalom, amelyet a pa­pszervezetünk aktív polit­i­­kai és társadalmi munkája ju­talmául november 7. tisztele­tére a KISZ operatív bizott­ságtól kapott. .Terveinkkel kapcsolatban­: előzetes megbeszélése­ink alap­já­n a közel­jövőben kö­tjük meg a Martin-,telepi, óvoda patronálási és a HCM-sportte­­lep építésieire vonatkozó szerző­désünket. Emellett hamarosan megtartjuk névadó taggyűlé­s­ünket, melyen — kis irodal­mi műstok­ keretében — a hős chilei forradalmár, dr. Salva­dor Allende nevét vesszük fel. Az új évi legfontosabb fel­adatunk jlavitland az érdekvé­delmi és szervezési munkánk hatéko­­nyságát, melyen­ tag­jaink további nagy aktivitás­sal, a párt- és a gazdasági ve­zetés segítségével érhetünk el, Gazdag program élénk K­ISZ-élet , a vezérigazgatósági alapszervezetben A napokban beszélgettünk Juhász Margittal a vezérigaz­gatósági KISZ-fa­lapszervezet titkárával, aki elmondotta, hogy február 12-jén KIS­Z-taggyűlésit tartottak a vállalat központjá­ban, s a fiatalok, megbeszélték az 1974. évi akcióprogramot és a költségvetést, továbbá értékelték a KIS­Z-szervezet tava­lyi munkáját és a­ taigköiniyv érivényesítiés tapaszalatait. A tag­gyűlésit megelőzően a KISZ-csoportaikban megtárgyalták eze­ket a témákat. Érdekes az új akcióprogram módszerbelijeig is. Ez program nem a hagyományos „klasszikus” formáiban készült, a hanem kizárólag a­­ megbízásos rendszert vezetik be, ezzel azt akarják elérni, hogy min­den KISZ-tagnak legyen megbíza­tása. Erről a vezetőség szervezetten gondoskodik, minden ve­zetőségi tag aktivizálja a hozzá bepissztott KISZ-tagokat, így mindenki személy szerint érintett a blbkain, hogy a rábízott fel­adatot végrehajtsa, mert az ellenőrzés nem maradt el. A megbízatások végrehajtásáról negyedé­venként beszámol egy vagy két vezetőségi tag a KISZ-átlaggyűjlés előtt. De lássuk mi szerepel az akcióprogramb­an? Mindenek­előtt a KISZ politikai, oktatás javítása, színesebbé­, érdeke­sebbé és aktívabbá tétele. Egy ifjúsági előadássorozat van, amelyre 22 fiatal jelentkezett, a rendszeresen résztvevőik kizárása azonban csak 15—16 ifjúm,uruk,ás. Itt alkarnak előrelé­pést elérni. A továbbiakban, az­t is megtudtuk, hogy tervez­nek farsangi bált együtt a társszervekkel­, nyárra külföldi utazást (a tavalyi igen jól sikerült Jugoszláviában), szerepel a programban háromszor kétnapos kirándulás, szabad szom­bati túrák a hegyekben, a Lajos-i forráshoz és Törökmezőre. Több alkalommal csoportos cirkusz- és színházlátogatás Isse közös rendezésben a­ szakszervezettel, s, a nőik napját köve­tően még márciusban, megrendezik a férfiak napját. De, hogy itt mi lesz majd, arról nem nyilatkoznak a KISZ-sesek, azt mondják: meglepetés. Egészségügyi szempontból is igen hasz­nos elképzelés, hogy szerződésit kötnek egy váci­ iskolával, ahol munkaidő után az irodában, állandó ülőmunkát végző fiatalok kicsit mozoghatnak, tornázhatnak. Különösen fontos helyet foglalnak el a programban a politikai jellegű jelentősebb megmozdulások. Már folynak az ifjúsági parlament előkészítési munkái s készülnek a forra­dalmi ifjúsági napokra. Ezt az akciót a­ városi KISZ-b­iizott­­ság szervezi, s a központ alapszervezetéből 40, fiatal megy március 3­1-én Isasszegre, ahol megemlékezés lesz az 1­848-as forradalom és szabadságharc emlékművénél. A gazdag program élénk KISZ-életet sejtet, reméljük, ha minden jó elképzelés megvalósul, még vonzóbb, érdekesebb lesz a KISZ szervezet munkája, élete. .. (Csé) CEMENTIPAR Utazási lehetőségek a 20-as Volánnál A Volán 20-as számú Vál­lalat igazgatósága sajtótájé­koztatót tartott az üzemi és intézményi lapok részére.. A tájékoztató célja volt, hogy az üzemi dolgozók, szocialis­ta brigádok felvilágosítást kaphassanak a kedvező bél­és külföldi utazási lehetősé­gekről. Feil József forgalmi igazgató beszélt egyebek kö­zött a tavalyi munkáról és eredményekről, s ezek között említette a Vác környéki cso­mópont jó munkáját, a meg­javult, kulturáltabb utazási lehetőségeket, mely vonatko­zik a DCM-járatokra is. Elragadta a halál Január 29-én elhunyt Eckl Rezső vállalatunk munkaügyi csoportvezetője. Alig ötven­évesen, fiatalon ragadta el kegyetle­n halál. Régi dolgozó a volt az iparágban, 36 évig szolgálta a cementipari­ pártnak 1946-tól, a munkásőr­­­ségnek pedig megalakulásától kezdve volt tagja. Az Elnöki Tanács Munka Érdeméremmel tüntette ki, s mint Kiváló Munkásőr megkapta a 15 éves Szolgálati Érdemérmet, s egész tevékenységéért több más kitüntetést. Temetése február 8-ám volt, ahol régi munkatársai, bará­tai, ismerősei közül több mint százötvenen jelentek meg. A vállalat dolgozói, a gazdasági, párt- és társadalmi szerveze­tek nevében Fereincz Béla a személyzeti és oktatási osztály vezetője mondott búcsúztatót, s elbúcsúztatták a munkásőr­ség képviselői is. A sírt elbo­rították az emlékezés virágai és koszorúi. 1974. március Egy munkás írja: Segítsük a lapmunkát, az egész vállalatnak segítünk Egy hónap végére már pontot tettünk az új­ben és aggodalmasan figyelem a mi újszülöttünk év­út­ját a „Cementipar”-t. Elnézést kérek e megállapítá­sért, de amikor a ,,Híradó”-t felváltotta a terjedelme­sebb üzemi lap, azt lehetett várni, hogy végre ez a gondunk is megoldódott. Erre a megállapításra utal a már megjelent számok népszerűsége is. Ma mégis olyan a látszat, mintha témahiány vagy más techni­kai problémák nehezítenék a lap rendszeres megjele­nését. Miért nem lehet havonta rendszeresen meg­jelentetni, ha még — a körülmények — heti vagy kétheti megjelenést nem tesznek lehetővé! Mert azt nem mondhatjuk, hogy nincs téma! Azt sem mondhatjuk, hogy nincs aki megírja a cikkeket! Sok olyan kérdés, probléma van, amely üzemi la­punkba kívánkozik: munkafegyelem, a termelés ha­tékonysága, a takarékosság, az üzemi demokrácia szé­lesítésének problematikája, a versenymozgalom stb E kérdések felvetésénél a szakszervezeti funkcionáriu­sok, szakelőadók, gazdasági vezetők is elmondhatnák véleményüket, elképzelésüket! Kétségtelen, hogy mi munkások is több segítsé­get adhatunk a jövőben az üzemi lap szerkesztőségé­nek, de ehhez idő kell! Az idő mellett pedig biztosí­tani azt a lehetőséget, hogy az üzemi lap ne csak olyan kérdésekkel foglalkozzon, ami pozitív, hanem bátran mutasson rá a hibákra, problémákra is! Éppen a „Pártélet” első számában győződtem meg az üzemi lapok fontosságáról. A „Társadalmi ló” főszerkesztőhelyettese is örvendetesnek és Szem­jesnak nevezte az üzemi lapok terjedését. Ha ez fon­így van! — márpedig így! —, akkor a mi vállalatunkra kétszeresen fontos ez a megállapítás! Fontos azért, mert vállalatunk gyáregységei az ország különböző pontjain vannak. Ez megköveteli az üzemi lap szores megjelenését, mert nemcsak a dolgozók rend­tájé­kozódnak, hanem a legfelsőbb vezetés is egy-egy gyáregység eredményeiről, problémáiról, hangulatáról. Tehát az információ egyik fontos láncszeme is a lap. Ehhez ki kell építeni a jó és megbízható leve­lezőgárdát! Fontos azért is, mert vállalatunk számsze­rűleg is sok embert foglalkoztat, akiknek tájékoztatá­sát, nevelését, a helyi kérdésekben való eligazodást üzemi lapunknak kell segítenie. És, hogy milyen fon­­­tossággal bír üzemi lapunk, azt az első számok meg­jelenéséből is pozitívan mérhető. De, hogy a lényeg­nél maradjunk: nem is kell másra gondolni, mint ar­ra, hogy az üzemi lap az egész vállalat kollektíváját hívja segítségül, hogy be tudja tölteni szerepét, hogy élni és fejlődni tudjon! Ezt a nemes és szép gondola­tot kell a gyakorlatban megvalósítani. E fontos munkához felajánlom szerény segítsége­met, amennyiben erre igényt tartanak. Szeretném hangsúlyozni, hogy mint minden ember, én sem va­gyok mentes hibáktól, hiszen kérdéseket feltenni, fe­szegetni, problémákat meglátni, felvetni több közelí­tésbe, hangulatban lehet, a lényeg nem ez. Hanem a lényeg, hogy a szándék legyen nemes és becsületes! Az öncélúság, a harag nem lehet mérvadó e tekintet­ben. Bízom abban, hogy megértik és meg is érzik le­velemből a jó szándékot, a becsületes feladatvállalást. Párttag vagyok és politikai munkás is voltam hos­­­szabb ideig, mielőtt idekerültem klinkerégetőnek, és mint ilyen, kötelességem részt venni minden olyan munkában, amelynek végzése közelebb visz bennün­ket a feladatok megvalósításához. Elvtársi üdvözlettel: Bödör Béla Lábatlan Jóleső érzéssel olvastuk Bödör elvtárs levelét — melynek az újság hasábjain is helyit adtunk —, s ki­je­lentjük, örömmel fogadjuk segítségeit az újság készíté­sében, informálásában, igé­nyt tartulnk rá, mint ahogy igény­t tartunk minden munkás és más beosztású dol­gozó segítségé­be. Az újság akko­r válik csak igazán a vállalat előtt álló feladatokat, az emberek nevelését, tájékoztatását megvalósítani segítő fórummá, ha az ol­vasók, minden gyárunk dolgozói Bödör elvtárshoz ha­sonlóan részt vállalnak ez üzemi lap készítésének mun­kájából. Ha sokan segítik a „Cementipar” készítéseit le­veleikkel, tanácsaikkal, tudósításaikkal, akkor mond­hatjuk el, hogy a vállalat kollektívája igazán magáé­nak érzi az újságot. A szerkesztőséghez és a vállalat gazdasági és tár­sadalmi szervezeteihez so­k vélemény és jelzés érkezett, melyekből kiderü­l, hogy az olvasók, gyáraink dolgozói szeretik a „Covngnt­par"-t, s igénylik gyakoribb meg­jelenését. Elnnek az igénynek próbált eleget tenni gazdasági és politikai vezetés, amikor úgy döntött, hogy a ebben az évben már nem negyedévenként, hanem min­den második hónapban megjelenteti a „Ce­mentipar”-t. A korábbi évekhez hasonlóan a költségeket továbbra is a vállalat fedezi, ami egész évben sok ezer forintra rúg, s ez is befolyásolja a még gyakoribb megjele­nte­­tést. Természetesen elzárkózásról szó sincs, a vállalat gazdasági és társadalmi szervezetei keresik a lehető­séget a további előrelépésre. És i­tt kelll ismételtemn hangsúlyozni: nem csak anyagi kérdésről van szó! Megfelelő társadalmi segítség is szükséges, levelező és tudósító gárda minden gyárunkból. E nélkül nem kép­zelhető el újabb előrelépés. Ezért kérjük olvasóinkat, hogy Bödör elvtárs példájára minél többen legyenek a „Cementipar” levelező, tudósító munkatársai. Szere­tettel várjuk a jelentkezéseket. Cs. L. ,vWAV/IMMA^OWVVVV­A^^WVáWVVN/VWVVVV-

Next