Cementipar, 1974 (2. évfolyam, 1-6. szám)
1974-03-01 / 1. szám
2 Sikeres politikai oktatás A KISZ alapsiaeieneteiibein az elmúlt év őszién lezajlottak a vezetőségváltasizitásiok, íigy Gemeint- és Mészművek hieje- a csafoai gyárában is újonnan választott vezetőség végzi munkáját. Több alapszervezet politikai és társadalmi irányítását csúcsvezett őiség fogja össze. Decemberiben, kezdődött meg a gyárban, a fiatalok politikai oktatása. Kaijatz Zollteini csúcstintikiáír elmondotta: fő célként tűzték ki, hogy az ifjúsággal megismertessék a marxizmus,— liemiiinizmus eszméit. Foglalkozni kávámnak az időszerű bel és külpolitikai kérdésekkel és egyéb, a fiatalokat érdeklő témával. Az összejöveteleiket 23 hetenként kívánnák megtartani és május elsejéiig tíz előadás lesz. Nem a szigorú oktatási formáit követik, hanem beszélgetésszerűen, ahol mindenki, bátrabban, közvetlenebbül mondja el véleményét, gondolatát az adott témáról. Az első előadáson a KISZ szervezeti szabályzatét ismertette az előadó Klajati elvtárs. Az alapszabály pontjait elemző szavait konkrét példáikkal illusztrálta. Elmondotta, egy ifjúmunkás esetét, aki több éve dolgozik a vállalatnál, tehát már megfelelő szakmai felkészültséggel rendelkezik. E munkakörbe felvettek egy új dolgozót magasabb, órabb ível, azonban az érintett munkakörben, az új dolgozónak semmi gyakorlata nincs. Hangsúlyozta, hogy az ilyen esetek mellett nem mehetünk el szó nélküli. Ez már nem magánügy, hanem a fiatalok érdekvédelméhez szorosan kapcsolódó kérdés. A párt ifjúságpolitikája arra is kiterjed, hogy a hétköznapokon, a mindennapi tevékenységben, a legkülönbözőbb szinten születő döntésekben megfelelő helybe kerüljön az ifjúság ügye. Az ifjúsági szervezet tagjainak jogairól és kötelességeiről is szólt. Felhívta a fiatalok figyelmét arra a fontos tényre, hogy a KKISZ-tagoknak nemcsak jogai, hanem kötelességei is vannak. Megemlítette a hazafias és honvédelmi kötelességeit, nem utolsósorban a helytállásit a termelésiben, a mindennapi munkáiban. Szólít a KISZ-kongressizusból, mint a legfőbb, legfelsőbb, irányelvekét adó ifjúsági fórum jelentőségéről, a demokratikus centriifizmus szerepéről. Az előadás elbeszélgettek befejezése után az elhangzott kérdésekről, majd klubdélutáninal zárult az első összejövetel. K. P. Kajati Zoltán előadását tartja A KISZ védnökség résztvevői közül Új NISZ-alapszervezet Hejőcsabán .Misikulci Hejőcsabán 1014. április 14-én egy vállalkozó kedvű német technikus, bizonyos Schloffer Péter vezetésével Hoffmann-rendszerű mészégető kemencét kezdtek el üzemeltetni. Az égtetők kemence^ 70 méteres kéményeiből élőig,amelyig a fekete füst jelentette a város első építőanyag-ipari létesítményének Az idő, múltával megszületését, ebből az üzemből alakult ki azután 1048-ban a Hejőcsabaiii Mészmű, majd 1951-ien a már két éve épülő cementtművel egyesülve, a Hejiőcsalblai Gemenit- és Mészművek, amely már nem annyira ismeretlen előttünk, hiszen építésiéből annak ideje vállalatunk dolgozói is derekasan kivették részüket. Ennyit tudok nagyon röviden, a Hejőcsabai Cementgyárról és elődjének történetéről. Az új, jelenleg épülő cementüzem a Birtok-lh,egység álltai körülfelelt város peremién, közvetlenül a régi gyár mellett található. A teljes felfutás után, az ország legnagyobb ilyen jellegű létesítménye lesz. Az új gazdaságirányítási rendszer bevezetése nagy feladatokat rótt a cementgyártásra. A cementipar kapacitása nem képes a megnövekedett igények kielégítésére. Ennek figyelembevételével a Gazdasági Bizottság 1070-ben a Hejőcsabai Cementgyár felépítése mellett döntött. A Gazdasági Bizottság a beruházás költségét 4,5 milliárd forintban határozta meg. A beruházás fontosságára való tekintettel a megyei KISZ-bizottság védnökséget vállalt a HÖM építése felett. A KiKSZ- védnökség feladata a beruházás támogatása mind gazdasági, mind politikai vonalon. Az dött. építkezés meg is kezdőTöbb vállalat sok száz munkása kezdett hozzá, hogy IV. ötéves tervünk egyik rendkívül fontos létesítményét megvalósítsa. Lassan elkezdtek nőni a vasbetonfolosszusok,, és ,technológiájában, méreteiben elhomályosítva a hajdan modern gyárat. Vállalatunk 1973. év februárjában vonult ki Hejőcsabának is kezdte meg a technológiai szerelést. A kezdeti anyagellátási problémák csökkenésével fokozatosan gördülékenyebbé vált a szerelés, és ezzel együtt egyre többb fiatal került részlegünkre. Indokolttá vált, hogy részlegünkön KISZ- csoport alakuljon. A fiatalok már igényelték a szervezett, közös megmozdulásokat. ötfős indulás után 20 fiatal kezdte el szorosan belil leselkedve a KISZ operatív bizottsági munkatervében az aktív munkát. Részt vettünk a közeli kultúrotthon és ifjúsági park építési munkáiban. Fiataljaink ezenkívül beneveztek a HCM KISZ fiataljai által rendezett nagy- és kispályás labdarúgóbajnokságba,, részt vettek közös kulturális rendezvényeken és nagy számiban a Szakma ifjú mestere mozgalomban is. Társadalmi munkáink jutalmául a HCM KISZ-szervezete tavaly júliusban báróim fiatalunkat meghívta egyhetes balatoni jutalomüdülésre. Két hónapi csoporttevékenység után, a KISZ ab kéréseire, a védnökség kiszélesítése érdekében augusztusban alakuló és vezetőségválasztó taggyűlést tartottunk. Ezzel megalakult vállalatunk VI. allapszervezete. Az alakulás után legelőször elkészítettük a munkatervünket, melynek alapján jelenleg is dolgozunk. óta eltelt idő Az indulásunk kevés ahhoz, hogy messzemenő következtetéseket vonjunk le munkánkból. Mindenesetre az eddigiek alapján megállapítható, hogy fiataljaink igénylik sen végzik a közlési és szívemunkát. Ezt bizonyítja tagságunk aktivitása a taggyűléseken, politikai tárgyú vételi kiedőinken, vitafórumainkon, az ifjúsági törvény magyarázata,inkom és hasonlóan a folyamatos bel- és külpolitikai tájékoztatóinkon. Tagságunk politikai aktivitását bizonyítja, a Miskolcon rendezett chilei szolidaritási haiggyűlésein való nagyszámú részvételünk, és az a hatszáz forint pénzjutalom, amelyet a papszervezetünk aktív politikai és társadalmi munkája jutalmául november 7. tiszteletére a KISZ operatív bizottságtól kapott. .Terveinkkel kapcsolatban: előzetes megbeszéléseink alapján a közeljövőben kötjük meg a Martin-,telepi, óvoda patronálási és a HCM-sporttelep építésieire vonatkozó szerződésünket. Emellett hamarosan megtartjuk névadó taggyűlésünket, melyen — kis irodalmi műstok keretében — a hős chilei forradalmár, dr. Salvador Allende nevét vesszük fel. Az új évi legfontosabb feladatunk jlavitland az érdekvédelmi és szervezési munkánk hatékonyságát, melyen tagjaink további nagy aktivitással, a párt- és a gazdasági vezetés segítségével érhetünk el, Gazdag program élénk KISZ-élet , a vezérigazgatósági alapszervezetben A napokban beszélgettünk Juhász Margittal a vezérigazgatósági KISZ-falapszervezet titkárával, aki elmondotta, hogy február 12-jén KISZ-taggyűlésit tartottak a vállalat központjában, s a fiatalok, megbeszélték az 1974. évi akcióprogramot és a költségvetést, továbbá értékelték a KISZ-szervezet tavalyi munkáját és a taigköiniyv érivényesítiés tapaszalatait. A taggyűlésit megelőzően a KISZ-csoportaikban megtárgyalták ezeket a témákat. Érdekes az új akcióprogram módszerbelijeig is. Ez program nem a hagyományos „klasszikus” formáiban készült, a hanem kizárólag a megbízásos rendszert vezetik be, ezzel azt akarják elérni, hogy minden KISZ-tagnak legyen megbízatása. Erről a vezetőség szervezetten gondoskodik, minden vezetőségi tag aktivizálja a hozzá bepissztott KISZ-tagokat, így mindenki személy szerint érintett a blbkain, hogy a rábízott feladatot végrehajtsa, mert az ellenőrzés nem maradt el. A megbízatások végrehajtásáról negyedévenként beszámol egy vagy két vezetőségi tag a KISZ-átlaggyűjlés előtt. De lássuk mi szerepel az akcióprogramban? Mindenekelőtt a KISZ politikai, oktatás javítása, színesebbé, érdekesebbé és aktívabbá tétele. Egy ifjúsági előadássorozat van, amelyre 22 fiatal jelentkezett, a rendszeresen résztvevőik kizárása azonban csak 15—16 ifjúm,uruk,ás. Itt alkarnak előrelépést elérni. A továbbiakban, azt is megtudtuk, hogy terveznek farsangi bált együtt a társszervekkel, nyárra külföldi utazást (a tavalyi igen jól sikerült Jugoszláviában), szerepel a programban háromszor kétnapos kirándulás, szabad szombati túrák a hegyekben, a Lajos-i forráshoz és Törökmezőre. Több alkalommal csoportos cirkusz- és színházlátogatás Isse közös rendezésben a szakszervezettel, s, a nőik napját követően még márciusban, megrendezik a férfiak napját. De, hogy itt mi lesz majd, arról nem nyilatkoznak a KISZ-sesek, azt mondják: meglepetés. Egészségügyi szempontból is igen hasznos elképzelés, hogy szerződésit kötnek egy váci iskolával, ahol munkaidő után az irodában, állandó ülőmunkát végző fiatalok kicsit mozoghatnak, tornázhatnak. Különösen fontos helyet foglalnak el a programban a politikai jellegű jelentősebb megmozdulások. Már folynak az ifjúsági parlament előkészítési munkái s készülnek a forradalmi ifjúsági napokra. Ezt az akciót a városi KISZ-biizottság szervezi, s a központ alapszervezetéből 40, fiatal megy március 31-én Isasszegre, ahol megemlékezés lesz az 1848-as forradalom és szabadságharc emlékművénél. A gazdag program élénk KISZ-életet sejtet, reméljük, ha minden jó elképzelés megvalósul, még vonzóbb, érdekesebb lesz a KISZ szervezet munkája, élete. .. (Csé) CEMENTIPAR Utazási lehetőségek a 20-as Volánnál A Volán 20-as számú Vállalat igazgatósága sajtótájékoztatót tartott az üzemi és intézményi lapok részére.. A tájékoztató célja volt, hogy az üzemi dolgozók, szocialista brigádok felvilágosítást kaphassanak a kedvező bélés külföldi utazási lehetőségekről. Feil József forgalmi igazgató beszélt egyebek között a tavalyi munkáról és eredményekről, s ezek között említette a Vác környéki csomópont jó munkáját, a megjavult, kulturáltabb utazási lehetőségeket, mely vonatkozik a DCM-járatokra is. Elragadta a halál Január 29-én elhunyt Eckl Rezső vállalatunk munkaügyi csoportvezetője. Alig ötvenévesen, fiatalon ragadta el kegyetlen halál. Régi dolgozó a volt az iparágban, 36 évig szolgálta a cementipari pártnak 1946-tól, a munkásőrségnek pedig megalakulásától kezdve volt tagja. Az Elnöki Tanács Munka Érdeméremmel tüntette ki, s mint Kiváló Munkásőr megkapta a 15 éves Szolgálati Érdemérmet, s egész tevékenységéért több más kitüntetést. Temetése február 8-ám volt, ahol régi munkatársai, barátai, ismerősei közül több mint százötvenen jelentek meg. A vállalat dolgozói, a gazdasági, párt- és társadalmi szervezetek nevében Fereincz Béla a személyzeti és oktatási osztály vezetője mondott búcsúztatót, s elbúcsúztatták a munkásőrség képviselői is. A sírt elborították az emlékezés virágai és koszorúi. 1974. március Egy munkás írja: Segítsük a lapmunkát, az egész vállalatnak segítünk Egy hónap végére már pontot tettünk az újben és aggodalmasan figyelem a mi újszülöttünk évútját a „Cementipar”-t. Elnézést kérek e megállapításért, de amikor a ,,Híradó”-t felváltotta a terjedelmesebb üzemi lap, azt lehetett várni, hogy végre ez a gondunk is megoldódott. Erre a megállapításra utal a már megjelent számok népszerűsége is. Ma mégis olyan a látszat, mintha témahiány vagy más technikai problémák nehezítenék a lap rendszeres megjelenését. Miért nem lehet havonta rendszeresen megjelentetni, ha még — a körülmények — heti vagy kétheti megjelenést nem tesznek lehetővé! Mert azt nem mondhatjuk, hogy nincs téma! Azt sem mondhatjuk, hogy nincs aki megírja a cikkeket! Sok olyan kérdés, probléma van, amely üzemi lapunkba kívánkozik: munkafegyelem, a termelés hatékonysága, a takarékosság, az üzemi demokrácia szélesítésének problematikája, a versenymozgalom stb E kérdések felvetésénél a szakszervezeti funkcionáriusok, szakelőadók, gazdasági vezetők is elmondhatnák véleményüket, elképzelésüket! Kétségtelen, hogy mi munkások is több segítséget adhatunk a jövőben az üzemi lap szerkesztőségének, de ehhez idő kell! Az idő mellett pedig biztosítani azt a lehetőséget, hogy az üzemi lap ne csak olyan kérdésekkel foglalkozzon, ami pozitív, hanem bátran mutasson rá a hibákra, problémákra is! Éppen a „Pártélet” első számában győződtem meg az üzemi lapok fontosságáról. A „Társadalmi ló” főszerkesztőhelyettese is örvendetesnek és Szemjesnak nevezte az üzemi lapok terjedését. Ha ez fonígy van! — márpedig így! —, akkor a mi vállalatunkra kétszeresen fontos ez a megállapítás! Fontos azért, mert vállalatunk gyáregységei az ország különböző pontjain vannak. Ez megköveteli az üzemi lap szores megjelenését, mert nemcsak a dolgozók rendtájékozódnak, hanem a legfelsőbb vezetés is egy-egy gyáregység eredményeiről, problémáiról, hangulatáról. Tehát az információ egyik fontos láncszeme is a lap. Ehhez ki kell építeni a jó és megbízható levelezőgárdát! Fontos azért is, mert vállalatunk számszerűleg is sok embert foglalkoztat, akiknek tájékoztatását, nevelését, a helyi kérdésekben való eligazodást üzemi lapunknak kell segítenie. És, hogy milyen fontossággal bír üzemi lapunk, azt az első számok megjelenéséből is pozitívan mérhető. De, hogy a lényegnél maradjunk: nem is kell másra gondolni, mint arra, hogy az üzemi lap az egész vállalat kollektíváját hívja segítségül, hogy be tudja tölteni szerepét, hogy élni és fejlődni tudjon! Ezt a nemes és szép gondolatot kell a gyakorlatban megvalósítani. E fontos munkához felajánlom szerény segítségemet, amennyiben erre igényt tartanak. Szeretném hangsúlyozni, hogy mint minden ember, én sem vagyok mentes hibáktól, hiszen kérdéseket feltenni, feszegetni, problémákat meglátni, felvetni több közelítésbe, hangulatban lehet, a lényeg nem ez. Hanem a lényeg, hogy a szándék legyen nemes és becsületes! Az öncélúság, a harag nem lehet mérvadó e tekintetben. Bízom abban, hogy megértik és meg is érzik levelemből a jó szándékot, a becsületes feladatvállalást. Párttag vagyok és politikai munkás is voltam hosszabb ideig, mielőtt idekerültem klinkerégetőnek, és mint ilyen, kötelességem részt venni minden olyan munkában, amelynek végzése közelebb visz bennünket a feladatok megvalósításához. Elvtársi üdvözlettel: Bödör Béla Lábatlan Jóleső érzéssel olvastuk Bödör elvtárs levelét — melynek az újság hasábjain is helyit adtunk —, s kijelentjük, örömmel fogadjuk segítségeit az újság készítésében, informálásában, igényt tartulnk rá, mint ahogy igényt tartunk minden munkás és más beosztású dolgozó segítségébe. Az újság akkor válik csak igazán a vállalat előtt álló feladatokat, az emberek nevelését, tájékoztatását megvalósítani segítő fórummá, ha az olvasók, minden gyárunk dolgozói Bödör elvtárshoz hasonlóan részt vállalnak ez üzemi lap készítésének munkájából. Ha sokan segítik a „Cementipar” készítéseit leveleikkel, tanácsaikkal, tudósításaikkal, akkor mondhatjuk el, hogy a vállalat kollektívája igazán magáénak érzi az újságot. A szerkesztőséghez és a vállalat gazdasági és társadalmi szervezeteihez sok vélemény és jelzés érkezett, melyekből kiderül, hogy az olvasók, gyáraink dolgozói szeretik a „Covngntpar"-t, s igénylik gyakoribb megjelenését. Elnnek az igénynek próbált eleget tenni gazdasági és politikai vezetés, amikor úgy döntött, hogy a ebben az évben már nem negyedévenként, hanem minden második hónapban megjelenteti a „Cementipar”-t. A korábbi évekhez hasonlóan a költségeket továbbra is a vállalat fedezi, ami egész évben sok ezer forintra rúg, s ez is befolyásolja a még gyakoribb megjelentetést. Természetesen elzárkózásról szó sincs, a vállalat gazdasági és társadalmi szervezetei keresik a lehetőséget a további előrelépésre. És itt kelll ismételtemn hangsúlyozni: nem csak anyagi kérdésről van szó! Megfelelő társadalmi segítség is szükséges, levelező és tudósító gárda minden gyárunkból. E nélkül nem képzelhető el újabb előrelépés. Ezért kérjük olvasóinkat, hogy Bödör elvtárs példájára minél többen legyenek a „Cementipar” levelező, tudósító munkatársai. Szeretettel várjuk a jelentkezéseket. Cs. L. ,vWAV/IMMA^OWVVVVA^^WVáWVVN/VWVVVV-