Cementipar, 1980 (8. évfolyam, 1-12. szám)

1980-01-01 / 1. szám

\ Választó taggyűlés Január 1-én tartották a CE­­MÜ-központban a koordináló joggal szervezet felruházott pártalap­­vezetőségválasztó taggyűlését. Előzőleg megtár­gyalták a párt kongresszusi irányelveit, melyhez kiegészí­tést fűzött Csillag Béla párt­­titkár, s ezt követően hat hozzászólás hangzott el. Második napirend volt a választás, melynek eredmé­nyeként titkos szavazással a pártalapszervezet titkárává választották Csillag Bélát, vezetőség tagjaivá pedig Nagy­­ F. Józsefet, Riesz Lajost, Mó­­nus Ferencet, Lánchegyi Em­mát, Fehér Saroltát és Varga Attilát. OK-sok látogatása Hejőcsabán Levelet kaptunk Tatabá­nyáról, amelyben Siklódi Sán­dor az oktatási központ egyik tanulója, a gyár mun­kása megírja, hogy a négy­éves szakközépiskola II. osz­tályának hallgatója, s tanuló­társaival együtt a hejőcsabai gyárba látogattak el tanul­mányútra, hogy az elméleti képzést összekössék a gyakor­lati képzéssel, s megismer­kedjenek a cementipar jelen­legi Mint legmodernebb gyárával, írja, valamennyiükre nagy hatást tett a látogatás, s gazdagodtak ismeretekben, ta­pasztalatokban, s ezeknek mind az iskolában, mind a gyári munkában hasznát ve­­­szik majd. Nagy elismeréssel ír a CGI dolgozóinak munká­járól is. A kongresszusra készülve Pártvezetőségi ülést tartot­tak Selypen január 8-án. Az Ülés napirendjén a kongres­­­szusi irányelvek vitaindító előadásának anyaga szere­pelt, melyet az ülés a gazda­sági eredményekkel kiegé­szítve el is fogadott. A párt­vezetőségi ülésen részt vett Zsirka László, a Gyöngyös járási pártbizottság titkára és Berta Tibor, a járási pártbi­zottság munkatársa. Január 11-én tartották meg a pártvezetőség választó tag­gyűlését. Első napirendi pontként Szöllősi Miklós, alapszervezeti titkár tartott vitaindító előadást resszusi irányelvekről, a kong­majd megválasztották az új párt­­vezetőséget. Taggyűlések A vezetőségválasztó párttaggyű­lések január 7-én kezdődtek a ta­tabányai cementgyárban. A tag­gyűléseken a résztvevők megvi­tatták a kongresszusi irányelveket is. A január 26-i összevont tag­gyűlés napirendje: beszámoló gyári pártbizottság ötévi munká­­­járól, az elért eredményekről, párt ’ belső életének egyes kérdé­­­seiről, ezt követi a kongresszusi irányelvek vitájának összefoglaló­ja, majd az új pártvezetőség meg­választására kerül sor. Végezetül pedig megválasztják a városi pártértekezlet gyári küldötteit is. Világ proletárjai, egyesüljetek! CEMENT- ÉS MÉSZMŰVEK DOLGOZÓINAK LAPJA VIII. ÉVFOLYAM 1. SZÁM ÁRA: 1.50 FORINT 1980. JANUÁR Balesetmentes munkavégzésért Többször írtunk már a HCM szocialista brigádok széles körű patronálási munkáiról. A sok iskola, óvoda, napközi otthon mellett a gépműhely! Lenin Szo­cialista Brigád a miskolci városi kórház baleseti sebészetét is pat­ronálja és rendszeres javításokat vegez a­­ kórtermek berendezésein. A munka során szoros és tar­tós kapcsolat alakult ki a kór­ház dolgozók, ápolók, orvosok és a r rj­zentgyári brigád tagjai kö­zött, melynek újabb állomása­ként a baleseti sebészet Albert Schweitzer Szocialista Brigád és a HCM gépműhelyi Lenin Szo­cialista Brigád együttműködési szerződést kötött, a munkák to­vábbi javítására. Az egészségügyi dolgozók vál­lalták, hogy aktív segítséget nyújtanak a brigád egészségügyi felvilágosításában, a balesetek megelőzésében, a sajnálatos be­következések esetén az intenzív gyógyításban. Erről beszélt a leg­utolsó cementgyári egészségügyi előadáson Dr. Révész László a brigád tagjainak. Dr. Révész László előadást tart a brigádnak Kongresszusi és felszabadulási versenyben Pályázunk a Kiváló vállalat címre Tanácskoztak a vállalat szocialista brigádvezetői Január 16-án, a váci gyár­­ban tartották tanácskozásu­kat a vállalat szocialista bri­gádvezetői. Három napirend szerepelt a programban: az 1980. évi tervcélkitűzések megvalósítását­­ elősegítő vál­lalati intézkedési terv, amely magába foglalja a munka-és üzemszervezés fejlesztését és az anyag- és energiatakaré­kosságot is; második napi­­rend volt a vállalati munka­­verseny 1980. évi irányelvei, végül a harmadik az 1979. évi eredmények alapján elő­terjesztés a Kiváló vállalat cím megpályázására. Az előterjesztésekhez elő­ször dr. Mihócs Ferenc, vez­zérigazgató-helyettes mondott szóbeli kiegészítést. Különö­sen részletesen szólt az anyag- és energiatakarékosságról, a tavalyi kezdeményezésről, s az elért eredményekről. Han­goztatta: a cementiparban a termelés növelése mellett az energiafelhasználás nem érte el az előző évit. Minden gyár teljesítette, túlteljesítette vál­lalását. Ennek köszönhető, hogy a klinkerégetésnél a faj­lagos energiafelhasználás 57 kalóriával csökkent! Köszö­netet mondott és elismerését fejezte ki a brigádoknak. Az anyaggazdálkodásnál az az­besztmegtakarításnál fontős eredmény. Erről van je­pon­tosabbat csak a mérleg elké­szülte után tudunk, esetre nagyon fo­ntos minden­import­anyagról van szó. Nagyon érdekes adatot mon­dott az energiafelhasználás 1980. évi tervéről: amíg a klinkertermelés 9,4 százalék­kal növekszik, addig az ener­giafelhasználás csak 1,4 száza­lékkal! így is jelentős az energiafelhasználásunk, hi­szen köztudott, hogy a ce­menttermelési érték egyhar­­mada energiaköltség, ez 2 milliárd az adatok forintot jelent. Ezek bizonyítják, mi­lyen óriási jelentősége van minden százalék, minden ti­zedszázalék energiamegtaka­rítás­nak. Az anyaggazdálko­dásnál különösen erős hang­súllyal hívta fel a figyelmet az importanyagokkal való takarékosságra és az import­kiváltásra. Végh József vezérigazgató ezután szóbeli előterjesztést tett a harmadik napirendhez, hogy múlt évi eredményeink alapján pályázzuk meg Kiváló vállalat címet. A kö­­­vetkezőket mondotta: — Az egy évvel ezelőtti ta­nácskozás — javaslatunkra — úgy foglalt állást, hogy válla­latunk 1979. évben is vegyen részt a vállalatok közötti munkavers­eny-mozgalomiban. Felhívtuk a figyelmet, hogy a vállalati terv teljesítésének feltételei a korábbiaknál bi­­zonytalanabbak és ezzel ös­­­szefüggésben célkitűzéseink megvalósítása az eddiginél is nehezebb feladatot jelent. A várható gondok, a bi­zonytalansági tényezők rése mellett azonban azt fel­is hangsúlyoztuk, hogy a terv­ben­­ megfogalmazott felada­tok lényegében reálisnak te­kinthetők és teljesítésüik jó­részt nem a külső körülmé­nyeken, hanem elsősorban azon múlik, hogy a vállalat milyen erőfeszítéseket tesz a súlyponti célkitűzések meg­valósítása­ érdekében. Az 1979. év tevékenységéről­­ készített „­gyorsmérleg” bizo­nyítja, hogy az akkori hely­­zetértékel­ésünk helyes volt. Az ennek szellemében végzett egész éves munka, az erő­feszítések nem maradtak eredmény nélkül. Összességé­ben jó, eredményes évet tud­hatunk magunk mögött. Mindezek után tekintsük előrebocsátásn át röviden 1979. év főibb eredményeit. Vállalatunk az elmúlt évben is a tervben megfogalmazot­taknak megfelelően teljesítet­te feladatát. Az össztevékenység ered­ményeként elért globális nö­vekedési ütem előzetesen 1,5 százalék. A termelésbővítéssel­­ való szükségleteket elégí­te­t­­­tük ki, többlettermelésünk tel­jes egészében értékesítésre került, ezen túl jelentős kész­letcsökkentést is realizáltunk. Kiemelt termékeink terme­lési előirányzatát — az ége­­tettmész-termék — némi többlettel kivételével tük. Tevékenységünk teljesítet­töntő hányadát kitevő cementter­mékből 4857 ezer tonnát gyár­tottunk, 7 ezerrel többet a tervezettnél. A kollektíva tenniakarása, a közös, vállalati célok meg­valósításához való jó hozzá­állása éppen a cement-terme­lési feladatok teljesítése so­rán mutatkozott meg. A he­jőcsabai és a bélapátfalvai termelési, illetve beüzemelé­si problémák miatti termelés­kiesést sikerült ellensúlyozni és még némi többletet is meg­teremteni. A felhasználók rendelkezé­sére bocsátott cementmen­­­nyiség pedig közel 50 ezer to-val haladja meg az elő­irányzottat. A cementter­melési terv né­mi túlteljesítése mellett vá­lasztékbővítésre is jutott erő. Ennek keretében új, eddig nem gyártott cementfajta, a nagy kezdőszilárdságú, 450—R jelű cement gyártására került sor. E termékből a váci gyár az igényekkel összhangban 12 ezer tonnát gyártott. A belkereskedelem részére kontingensben rögzített men­­­­­nyiséget kiszállították, az ezt 100 ezer tonnával meghaladó szerződéses kötelezettségünk­től azonban — szállítási prob­lémák miatt — 25 ezer to-val elmaradtunk. Dollárelszámolású cement exportunkat a tervezettet és vállalást egyaránt meghala­dóan teljesítettük. A tervezett 162 ezer, illetve a vállalt 250 ezer tonna tőkésexport helyett 276 ezer tonnát szállítottunk. Égetettmész-termelésünk 8 ezer tonnával maradt el az előirányzottól, döntően a vál­lalat tevékenységétől­len okok (elsősorban a függet­váci gyár nem megfelelő kőellátá­sa) következtében. Az égetett mész gyártásának — jelentő­sebb piaci feszültséget nem okozó — lemaradásával szem­ben, a korszerű és a piacon keresett mészhidrátból 5 ezer tonnával többet állítottunk elő az 1979. évi tervben fi­gyelembe vett volumennél. Kisebb túlteljesítést értünk el az azbesztcement-termék­csoportban is, ahol a kereslet­ alakulásához igazodóan nö­veltük a törőfedőpala-gyár­tás mennyiségét, a többi lemezter­mék termelésének egyidejű csökkentése mellett. Számot­tevő kés­zletcs­ökkent­ést is realizáltunk mind a lemezek, mind pedig a csőtermékek vo­natkozásában. Az előzetes számvetés a gaz­dálkodási tevékenységet il­letően is kedvező eredmé­nyeket mutat. A tervet jelen­tősen, mintegy 60 millió Ft­­tal haladja meg a realizált nyereség tömege. Ezzel a 20 millió Ft többletnyereség el­érésére vonatkozó vállalá­sunk is jelentős többlettel tel­jesül. Az elért termelésnövekedést a tervezettnél némileg kisebb létszám foglalkoztatásával valósítottuk meg. A bérfej­lesztés mértéke is megfelel a tervben előirányzottnak, ele­get teszünk a kollektív szer­ződésben vállalt geinknek. Sőt az kötelezettsé eredmény­­terv kedvező alakulása a ter­vet némileg meghaladó sze­mélyi jövedelem növelésére is módot ad. Készletgazdálkodásunknál is várhatóan megfelelünk az elvárásnak, illetve az intéz­kedési terv előírásainak. Fo­kozatosan javuló eredménye­ket mutatnak a vállalat egé­szére vonatkozó munkavédel­mi mutatók is. Az 1979. év főbb eredmé­nyeit áttekintve önértékelé­sünk alapján megállapíthat­juk, hogy — tevékenységünk a nép­­gazdasági elvárásokkal össz­hangban levő volt, elért ered­ményeink — különösen a fel­tételek alakulását, valamint a lehetőségeket figyelembe véve — kiemelkedőnek te­kinthetők. Megjegyzem, hogy ezt az önértékelésünket alátá­masztja a különböző illetékes, felső szintű fórumokon, az elmúlt évi munkát illetően el­hangzott elismerő nyilatkozat. — Versenycélkitűzéseink — az előzetes értékelés alapján — lényegében teljesültek. Megvannak ezen túl a „Ki­váló vállalat” cím megpá­lyázásának további feltételei is, mint (Folytatás a 3. oldalon) Kommunista műszak a H December közepén a HCM gazdasági és politikai vezeté­se kommunista műszakot szer­vezett. A felhívás, mely lé­nyegében a kongresszusi és felszabadulási munkaver­senyben vállaltak teljesítését is célozta, élénk visszhangra talált. Dósa József, a gyár munkaügyi vezetője a kom­munista műszak szervezéséről és teljesítéséről a következő­ket mondotta: — Vállalásaink teljesítése érdekében szerveztük a mű­szakot, ugyanis a kongres­­­szusi és felszabadulási mun­kaverseny gyári vállalásai­ban is szerepelt kommunista műszak szervezése. A mű­szak alatt­i klinkertermelés­­hez a kő- és agyagszállítást, a cementcsomagolást és ki­szállítást, valamint a több­letrész meg­term­eléséig ktv szállítását karbantartási, biztosítót? javítási mun­kákat végeztek a résztvevők. A felhíváshoz 692 dolgozónk csatlakozott és 5534 órát tel­jesített. — Mire fordították az anya­­giakat? — A kommunista műszak­ból eredő bevételből jelen­tős összeget a­­ gyári szociális, kulturális és sportalap növe­lésére fordítottunk. Továbbá eleget tettünk vállalásaink­ban előírt kötelezettségeink­nek, mivel teljesítettük a ke­rület óvodáinak ígért támo­gatásainkat a Sütő János úti, a Petneházi úti, Avas-déli, valamint a tapolcai és gö­­römbölyi óvodák részére — fejezte be tájékoztatóját Dó­sa József. Bérvita az együttes ülésen A tatabányai Erkel Ferenc Mű­velődési Házban január 4-én tar­tották meg a cementgyári szak­­szervezeti tanács és a bizalmiak együttes ülését. Az ülés első ré­szében véleményezési jogkörben megtárgyalták a gyár idei terme­lési tervét, állást foglaltak a bér­­fejlesztés kérdésében, véleményez­ték a gyári művelődési tervet, és döntöttek a szociálpolitikai terv­­javaslat sorsáról. A bérfejlesztés kérdéseiben élénk vita alakult ki: az ülés elé terjesztett két alternatíva közül végül a másodikat fogadták el. Eszerint a fizikai dolgozókra 3,51, a nem fizikai dolgozókra 3 száza­lék esik ebben az évben. Az első változat szerint a fejlesztés azo­nos lett volna. A bérfejlesztés­ végrehajtásával kapcsolatban az együttes ülés következő javaslatokat fogadta el: a a fizikai dolgozók esetében a bér­­fejlesztés létszámarányos legyen, a műszaki, gazdasági és számviteli dolgozók esetében pedig az egyes részlegek bérszínvonalához igazod­jék. A gyár igazgatója ezzel nem értett egyet, így a vitás kérdést a felsőbb szervek elé terjesztették döntésre. Ezt követően az együttes ülés átalakult szakszervezeti tanács­üléssé, amely megtárgyalta a döntési jogkörben jóléti, kulturális, szociális és sportalap felhasználá­sának 1980. évi tervét. Javult a DCM munkavédelmi helyzete Az V. ötéves terv eddigi négy éve alatt állandóan és fokozato­san javult a váci gyár munkavé­delmi helyzete. Mint Szőke Pál, munkavédelmi felelős elmondotta a IV. ötéves terv alatt 46 fő volt a baleseti át­lag, amely 36 főre csökkent. Ez a csökkenő tendencia jellemzi a baleset miatt kiesett munkanapok számát is. Legkedvezőbb képet 1979-ben az ép­ karbantartó részleg mutatott, ahol nem fordult elő baleset. Őket követi a labor és a szolgál­tatóüzem. A termelőegységek közül ott következett be viszonylag több baleset, ahol ezt a manipuláci­ós folyamat indokolja, amely balesetveszélyesebb, illetve. Leg­több baleset a gépészeti üzem­ben történt, összesen 8 a múlt év során, noha ezek súlyossága nem nagy. őket követi a tranzit­­üzem, ahol a csomagolás, szállí­tás, rakodás történik. Az itt elő­fordult 7 baleset súlyossági foka is magasabb. Harmadik ezen a listán a bányaüzem 5 balesettel. Ez a munkahely veszélyességénél fogva mégis eredményes munka­­védelmi tevékenységet végzett, amely elsősorban a kialakult sza­bályoknak és a Bányaműszaki Felügyelőség rendszeres és szi­gorú ellenőrzésének köszönhető. A magára talált brigád A „Jó szerencsét” Szocia­lista Brigád a DCJM bánya­üzemében dolgozik, termelő­területen. A brigád komp­resszorkezelőkből, dömperve­­zetőkből, cab­rpillar-vezetők­­ből, határfúrósokból és a ke­­fogadó állomáson dolgozók­ból tevődik össze. A brigád 1971-ben alakult. A szocialista címen felül 1976-ban elnyerték koszorús fokozatot, s az ezüst­a múlt évben a megelőző év jó munkájáért pénzjutalomban részesültek. De az ezüst fo­kozat elnyerése után a bri­gád visszaesett, s majd csak 1978-ban volt némi javulás tapasztalható. Múlt év áprilisában a bri­gád addigi vezetője lemon­dott, s az új brigádvezető Só­gor Istvánná lett. A brigád jó érzékkel választotta meg új vezetőjét, amit az a lendü­let bizonyít, s az a változás, amit az üzem gazdasági ve­zetése is tapasztalt­­­ Január 9-én reggel 6 óra­kor a bányaüzem szakszerve­zeti tanácstermében értékel­te a brigád a saját munkáját. A külső meghívottak között ott volt Gazdag Károly, bánya párttitkára is, a mű­a­szaki patronáló. Az értékelés szerint a bri­gád a termelési tervből a reá eső részt teljesítette. Ez vonatkozik az anyag- és ener­giatakarékosságra is. Jól ös­­­szekovácsolódott a kollektíva, amit sok minden bizonyít, így közös mozilátogatások, beteg brigádtagok meglátogatása, tanulmányi kirándulás Bere­­mendre, brigádnőnap, a nem­zetközi gyermekév alkalmából ajándékvásárlás a közös bri­gádpénzből stb. Létszámhiány miatt az elmúlt évben túlóra­felhasználás nem volt. Kultu­rális téren is előbbre léptek, nőtt a könyvtárat igénybe vevők száma, s a brigád részt vett a „Korunk műveltsége” című 5 fordulós vetélkedőn, s ennek eredményeképpen be­jutottak a városi döntőbe. Az értékelés után 5 új ta­­got vettek fel a brigádba kö­zös egyetértéssel. Ezt követ­ték a hozzászólások és egyé­ni vállalások. A caterpillar- és dömpervezetők elvállalták, hogy társadalmi munkában rendbe hozzák a bányai uta­kat. Kapcsos József a kőtörők nevében elvállalta a határok összes mennyiségének törését, amennyiben a határozógép kifogástalan állapotát bizto­sítják. Az üzemi párttitkár megdicsérte a brigádot és ja­vasolta, hogy a karbantartó brigádokkal még szorosabb kapcsolatot hozzanak létre. Csányi Ferenc, gyári munka­­verseny-felelős az elkövetkező értékelés módszerét ismertet­te, beszámolt a kongresszusi munkaverseny jelenlegi állá­sáról és a mozgalom 1980. évi feladatairól. Végül megállapí­totta, hogy a brigádgyűlés, melyen a tagság 90 százaléka aktívan jelen volt, igen tar­talmas és értékes volt. Bí­zunk benne, a bányai „Jó szerencsét” Szocialista Bri­gád valóban magára talált! J. A. Szilikátipari ifjúsági napok A Szilikátipari Tudományos Egyesület ifjúsági bizottsága ez év augusztusában-szeptem­­berében Miskolcon tartja a­ VI. szilikátipari ifjúsági na­pokat. Az előadásokra márci­us 15-ig kell jelentkezni. A korhatár 35 év. Rövid, kb. 1—1,5 oldalas kivonatot az SZTE titkárságára kell eljut­tatni. Cím: Bp. VI. Anker köz 1. A beküldött anyagon meg kell jelölni milyen szek­cióban kíván előadást tartani a jelentkező. Pl. Cementszek­ció. A részvételre vonatkozó minden felvilágosítást a je­lentkezés után írásban külde­nek meg.

Next