Cementipar, 1981 (9. évfolyam, 1-12. szám)

1981-01-01 / 1. szám

Beremendi hírek — A közelmúltban Vállalati bizalmi testületi megtartott ülésen, a beremendi gyár bizalmi testüle­­te képviselőinek kérésére a mész­­h­idráttermelési terv 50 ezer ton­nára történő módosítása elfoga­dásra került. — Miként azt a többi gyártónk­ban, Beremenden bizalmi tes­tületi ülésen is megvitatták a gyár 1981. évi intézkedési és fel­adatterveit. A beható vita után a terveket a szakszervezeti bi­zottság ajánlásával együtt a tes­tületi ülés egyhangúan jóváhagy­ta. — Fontos feladatoknak tekintik Beremenden a dolgozók érdekvé­delmének mind hathatósabb biz­tosítását. érdekében A közelmúltban ennek társadalmi bizottság alakult dr. Németh Lajos jogta­nácsos, Tóth Nándor biztonság­­technikai megbízott és Kresz Ist­ván szb munkavédelmi felelős részvételével. A bizottság fő fel­adatként az üzemi balesetet szenvedett dolgozók érdekképvise­letét látja majd el. — Január végén kerül sor Be­remenden arra a szocialista bri­gádvezetői tanácskozásra, melyen a résztvevők az 1980. évi mun­kaversenyben részt vevő brigádok tevékenységét értékelik majd. — Aktívak voltak Beremenden a pártalapszervezetek beszámoló taggyűlései. Miként azt Králik Ivánná a BCM pártbizottságának titkárától megtudtuk, a beszámo­lók híven tükrözték az alapszer­vezetek politikai-társadalmi és gazdasági területen végzett mun­kájukat. A tagság harminc szá­zaléka szólt hozzá és tett érté­kes javaslatokat mind a politikai, mind a gazdasági munka haté­konyságának növelésére. — Az 1980-as év utolsó pártbi­zottsági ülésén az új mészverti­­kum próbaüzemelésére történt felkészülésről szóló jelentést, vala­mint a tömegpropaganda közép­távú tervét vitatták meg a BCM- ben.­­ A BCM-ben december 29-én titkári értekezleten beszélték meg a KISZ X. felkészülésből kongresszusára való adódó feladatokat, melyeket feladattervben rögzítet­tek. DOROGI HÍREK Az év végén a Kőbányai Gyógy­szergyár dorogi gyáregysége barátságos kispályás labdarúgó­­mérkőzésen látta vendégül a mészmű csapatát. A választás azért esett dorogi gyárunk együt­tesére, mert jól szerepel az alap­fokú bajnokságban. Bár a mész­mű focistái megnyerték a talál­kozót, ezúttal az eredmény csak mellékes. A mérkőzés ugyanis a sportág népszerűsítése érdekében történt, amiért mindkét csapatot dicséret illeti. — A dorogi gyárban a tavalyi év eredményes szakszervezeti munkájának elismeréseként húsz aktivistát részesítettek tárgyjuta­lomban. — A legutóbbi pártvezetőségi vá­lasztáson két új tag került a do­rogi mészmű pártalapszervezetének a vezetőségébe: Doncsecz József, a B üzem művezetője és Klein Károlyné, az igazgató gazdasági helyettese. — Meixner József­nét, dorogi gyárunk könyvelési osztályának dolgozóját felvették a dorogi alapszervezet tagjainak sorában. Az újdonsült párttag KISZ-ajánlás eredményeként veheti majd át a tagsági könyvet. — Dorogon ketten kaptak em­lékplakettet 25 évi párttagságu­kért: Cselovszki János mészégető és Teknős Géza, a kőbánya cso­portvezetője. — Január második munkanapján megkezdődött a kőőrlőüzem nagy­javítása, ami körülbelül egy hó­napot vesz igénybe. Az egész évi munka folyamatossága érdekében ezt a munkálatot minden év ele­jén megismétli az üzem. Lábatlant hírek — Veszélyezteti az anyagellátás a kemencefalazásokat. A nagyja­vításokat tervszerűen végző kar­bantartók munkájának legngyobb hátráltatója a samott-tégla-hiány. A Tatabányáról kapott decembe­ri segítség, 7 ezer samott-tégla mentette meg a lábatlani cement­gyárat attól, hogy a nagyjaví­tást a kemencéknél ne kelljen eredménytelenül félbehagyni.­­ Megkezdődtek a beszámoló taggyűlések a KISZ-alapszerveze­­tekben. Az elmúlt évben végre­hajtott decentralizáció nagyobb ön­állóságot biztosított a villamos- és gépműhely és a gazdasági telep KISZ-alapszerveinek.­­ Munkáslakás-építési akció in­dult Lábatlanon, amelyet a ta­nács által biztosított telken kezd­hetnek el. A 14 fiatal jelentkezé­sével induló szervezés, telepszerű, többszintes lakóházak felépítésére, a gyár vezetőinek támogatását is élvezi.­­ A cementlefejtésekhez hasz­nálatos gégecsövek hiánya nehe­zíti az eternitnek érkező cement zökkenő nélküli szállítását. A na­ponta 400—450 tonna cement le­fejtéséhez a kétféle gégecsőből 40 és 20 méter lenne szükséges. KAPCSOLATTEREMTÉS és A rübelandi VEB Ilaizer mész­­cementművektől a küldöttség járt Beremenden. A küldöttséget Rudolf Lorenz igazgató vezette. Tagjai voltak Heinz Thiry párt­­titkár, Echardt Kelle szakszerve­zeti titkár és a desseui cement­kombinát osztályvezetője Sigrid Schunk. A látogatás célja a két gyár közti kapcsolatkialakítás előkészítése volt. A megbeszélésen szó esett a későbbi szakmai, po­litikai és kulturális együttműkö­dés lehetőségeiről, valamint az évenkénti csereüdültetésről. Az együttműködési szerződés aláírá­sára várhatóan ez év második felében kerül sor Rübelandban. 9 CEMENTIPAR | „Ők most így látják...” Nehéz, de sikeres évet zárt a HCM. Az év végére sok minden rendeződött és a kö­zös összefogás meghozta a gyümölcsét. Hogyan látták a bajokat és a problémákat, a gyár 5 kü­lönböző részében? 3 kérdés és a válaszok: 1. Hogyan értékeli az 1980- as gazdasági évet, az elért eredményeket? 2. Mi volt véleménye sze­rint az elmúlt év legnagyobb termelést gátló problémája? 3. Mit vár az 1981-es gaz­dasági évtől. Bárdos József, üzemgazda­sági osztályvezető: 1. Az elmúlt gazdasági évet kedvezően ítélem meg azért, mert a megváltozott körülmé­nyekhez minden vonatkozás­ban rugalmasan tudtunk al­kalmazkodni, terveinket va­­lamennyi szinten teljesítettük, sőt túlteljesítettük így ele­get tettünk a módosított elő­írásoknak. 2. A termelést döntően az értékesítési nehézségek befo­lyásolták ill., az értékesítési lehetőségek szabták termelés alakulását. Az meg a or­szágosan kialakult cement­felesleg gyárunkat 150 e. ton­nával érintette, ennyivel kel­lett az éves előirányzatot kor­látozni. Ha nem is alapvető­en de befolyásolta a termelés alakulását és sok problémát okozott a­ vasúti kocsi hiá­nya. 3. Az 1981. évi tervünk nem tartalmaz termeléskorláto­zást, lényegében megfelel az 1980. évi előirányzatoknak. Véleményem szerint tervünk a gyári kollektíva összefogá­sával teljesíthető és az 1981- es év újabb sikeres állomá­sa lesz gyárunk életének. Kolozsvári István, a kőbá­nya művezetője: 1. Az első fél év nagyon szép termelést hozott. Májusban eredményeket bányaüze­münk termelésben elérte az 180 509 tonnát, az eddigi leg­nagyobb havi teljesítményt. A 2-dik fél év megtorpanása rá­nyomta bélyegét termelési te­vékenységünkre ennek ellené­re az elért eredményeink min­denképpen figyelemreméltó­ak, sőt szebbek is lehettek volna, ha a rendelkezésre ál­ló műszaki-technikai felsze­reléseket, berendezéseket­ megfelelő hatásfokkal tud­tuk volna kihasználni. 2. Jelentős termelést akadá­lyozó tényező az elmúlt év során nem volt, mert sikerült szinten tartani a javítást, igaz, igen komoly munkák árán. Jobb alkatrészellátással, üte­mesebb szállításokkal nyu­­godtabb légkör lett volna mert egy pár alkalommal bizony ideges volt a hangulat. Legtöbb gondot a Belaz dömperek műszaki állapota jelentette és jelenti napjaink­ban is. 3. Az 1981-es évet illetően bizakodók vagyunk, igaz ter­vünk szegény termelésnöve­kedést irányoz elő. A 6. ötéves terv Irányelvei szerény beruházási növeke­dést terveznek ami biztosíték arra, hogy hosszabb távon is szükség lesz termékeinkre. Verba Sándor mészüzemi karbantartó művezető: 1. Az elért eredmények megfelelnek az üzem 15 éves műszaki állapotának. Mennyi­ségi tervünket túlteljesítet­tük, villamos és gázkalória­­felhasználás terén megtakarí­tásokat értünk el, Örülünk, hogy termelésünk gazdaságos és növeli eredmé­nyeinket, hogy azokat lét­számcsökkentéssel értük el. 2. Az éves terv teljesítését, illetve túlteljesítését év­közben diszpozícióhiány za­varta, így a beütemezett fa­laza­tjaví­tások és gépek nagyjavítási munkái elhúzód­tak, félő, hogy az 1981-es gazdasági évet fogja veszé­lyeztetni. 3. Megfelelő nagyjavítási munkák végzése után a havi beütemezésnek elegendő diszpozíciót, folyamatos üze­meltetés biztosítását. Ezt kö­vetően az eredményterv túl­teljesítését kellő anyagi ösz­tönzés mellett. Fekete László nyersklinker­­iszem-vezető: 1. Az év első felének ered­ményei szinte minden terüle­ten pozitívak voltak. A II. fél­évben tapasztalható vis­­­szaesés elsősorban a piaci helyzet megváltozásának ha­tására jött létre, összességében nyernk lehettek volna eredmé­még jobbak is. 2. Először is értékesítési gondok és ennek erkölcsi ki­hatása, majd az ösztönző­rendszer jelenleg még meg­levő hiányosságai, s végül a vezetők körében tapasztalha­tó üzemi érdekek előtérbe kerülése a gyári érdek ro­vására. 3. Sokat. Először is jobban alkalmazkodni a piaci igé­nyekhez, az ösztönzőrendszer, pozitív fejlesztését, a látó­kör további szélesítését, de el­sősorban a vezetőknél, a gaz­dasági feladatok maradékta­lan teljesítését, s végül össze­hangoltabb, még jobb együtt­működést a gazdasági és tár­sadalmi szervek között. Szuhai Géza, a csomagoló­üzem vezetője: 1. A piaci körülmények m­i­­att a tervmódosítás hatására is igen nehéz gazdasági év volt. 2. Véleményem szerint a legnagyobb termelést gátló problémák két okra vezethe­tők vissza: — a piac cementtel való te­lítettsége, — a vasútikocsi-ellátás. 3. A piaci körülmények mi­att még nehezebb év lesz. Ezért kérjük az ömlesztett ki­szállítás 60—70 százalékos arányban való fokozását, s ez­zel egyidőben a speciális ce­mentek mennyiségének nö­velését. Megszoktuk, hogy Valamennyi gyárunkban még javában folyik az 1980- as esztendő és az V. ötéves terv teljesítésének értékelése, így korai lenne még szám­szerűen egy-egy gyár ered­ményeiről írni. Szikszai Ti­bort, a beremendi gyárunk igazgatóját ezért csak egy rö­vid beszélgetésre kértük meg. — Hogyan értékeli a gyár 1980-as évi tevékenységét? — Nem zártunk könnyű évet. Különösen az év má­sodik felétől­­ jelentkeztek gondjaink, amikor az ismert értékesítési gondok jelent­keztek a CEMÜ egész terüle­tén. Nehezen lehetett és azt hiszem, nem is tudtuk kellő­en megmagyarázni, hogy mi­ért kell kevesebbet termel­nünk. Ugyanis dolgozóink ah­hoz voltak szokva, hogy min­dig jóval a terv felett teljesí­tették feladataikat. Egyszóval, zavarba jöttünk, mert nem volt gyakorlatunk, hogy ho­gyan kell kevesebbet termel­ni. Nekünk vezetőknek, ebből adódóan, másért is fájt a fe­jünk, így a foglalkoztatási gondok miatt. — Végül is megoldódtak a problémák. — Igen, úgy érzem sike­rült áthidalni a problémá­kat. Elsősorban, mert a terv­módosítás nem ért­het annyira, mint a bennün­többi gyárunkat. Egyébként nem többet termeltünk árt hozzászoknunk a rugal­masabb termeléshez. Mi meg­szoktuk, hogy többet terme­lünk. Kevesebbet tudunk vi­szont törődni technikával. Most a kiszolgáló­günk lesz erre is.­­A lehetősé­másik pedig amire fel­ kell figyel­nünk, hogy a kevesebbet ha­tékonyabban. — Hogyan alakult az éves tervmutató? A Cementből 17 ezer 97 tonna cementtel többet a módosított termeltünk tervnél. Klinkerből 8 ezer 186 tonná­val, égetett mészből 7 ezer 960 tonnával, mészhidrátból 431 tonnával teljesítettük túl ter­vünket. Cementszállításunk a tervnek megfelelő volt, igaz ezt úgy tudtuk csak elérni, hogy a zsákoltcement-szállí­­tásunk 26 ezer 209 tonnával volt több a tervezettnél, míg az ömlesztettcement-szállí­­tásunk a tervezettől elmaradt. — Exportkiszállításnál be­­szélhetünk-e lemaradásról? — J­ugoszláv partnereink éves igényét maradéktalanul kielégítettük. — Végezetül megkérdez­zük, mit vár 1981-től? — Hasonló jó eredményeket, mint az előzőek voltak. És, amit nagyon várok, de nem csak én, hanem itt Beremen­den mindenki, hogy jelesre vizsgázzon a hamarosan be­induló mészvertikum... (Ezüst) Közös erővel Vannak, akiket gyerekkori álmuk, máso­kat egy szerelem, néhányukat a véletlen visz a munkahelyre, ahol dolgozunk. Bargel Jánost egyik sem vonzotta a lábatlani ce­mentgyárba. Őt a sport, a foci kerítette ha­talmába, s mivel a megyei első osztályban a csapat jól szerepelt, a gyár csapata a mun­kahelyet is jelentette, az akkori ifjú részé­re. Még mielőtt bárki a profizmus propagá­lásával vádolhatna, elárulom, hogy a csapat­ban játszás lehetősége vonzotta a cement­ipari munkára a 18 éves villanyszerelőt Ez azonban 1957-ben volt. Az eltelt 23 év mun­kájáról, emberi, közösségi vonatkozásairól abból az alkalomból beszélgettünk Bargel Jánossal, a tank művezetőjével, hogy kiváló dolgozó kitüntetéssel ism­erték­ el munkáját. Nem volt szüksége arra, hogy a sport ré­vén munkahelyi előnyöket élvezzen. A vil­lanyszerelő szakképesítést, műszerészi, majd technikusi képesítéssel bővítette. Az ifjú lab­darúgó-reménység tehát nem a zöld gyepen szerzett népszerűséggel akart érvényesülni a munkában. A sport mellett népszerűségét a KISZ-titkári megbízatás is példázza. Az if­júsági szervezet vezetését két évig látta el. A leszerelés után munkahelyét is­mét a ce­mentgyárban találta meg. A feladatok egyre­­ növekedtek, a fiatal évek elszaladtak, hogy nem­­ reménytelenül, azt az egyre növekvő felelős vezetői megbí­zatások húzzák alá. A gépműhely, ahol most a lakatosok művezetője, nem kis felelőssé­get ró Bargel Jánosra. Embereket irányítani, felelni mások mun­kájáért, csak fegyelmezett körülmények, a beosztottakkal való azonosulással lehet. A feszültség a feladatok növekedésével egyre nő. Aki nem képes elviselni a munkahely támasztotta követelményeket, az nem marad­hat meg a csapatban. Ebben az esetben a gépműhelyben. A termelés folyamatosságát, a gépek karbantartását csak olyan lakato­sokkal lehet biztosítani, akik érzik munká­juk fontosságát, nem lépik túl a korlátokat. Az évente 9—10 milliónyi forint, amit anyag- és bérköltségre felhasználnak jelzi a munka­helyét a gyár egészében. Ehhez jön még a művezetőnek pluszfeladatként a mű­szaki ellenőri tevékenység, ha idegen kivi­telező dolgozik a gyárban. Szerepét a gépműhely munkájában — Bar­gel János — nem tartja Eredményeiket a kollektíva meghatározónak, felkészültségé­nek, a közösség együttes erejének tudja be. Úgy vélekedik, más is akiben belső tartás van, megfelelne a művezetővel szemben tá­masztott elvárásoknak. Az azonban, a be­szélgetésből is kitűnt, ezt a fegyelmezett csa­patot össze is kellett hozni. Néha népsze­rűtlen intézkedésekkel —, a fegyelmik, az elbocsátások a rendcsinálás elején — halad­tak a mai állapothoz. Társadalmi kötelezettségeiben is olyan igé­nyes Bargel János, mint a munkájában. A munkásőrségben 1975-től végzett tevékeny­ség ugyanolyan mércét állít, mint a pártve­zetőségben folytatott munkája. Második ki­tüntetését is együttes elismerésként fogja fel, társainak olyan szerepet szán ebben, mint a saját érdemének. Farkas T. Minél többel­ vissza a közösbe Az elmúlt nyolc esztendő­ben , a beindulástól kezdő­dően beremendi gyárunk dol­gozóit és vezetőit egyaránt ösztökélte, célkitűzéseket hogy a termelést a lehető leg­jobb anyag- és energiataka­rékosság mellett érjék el. És, hogy mennyire nincs felső ha­tára az anyag­ és­ energia célszerű felhasználásának bi­zonyítja, hogy minden évben sikerült még egy keveset húz­ni a derékszíjon, mint, ahogy ezt az évet sem várták felké­születlenül. Felülvizsgálták hol lehet még forintokat „visszacsalogatni” a közösbe. Ezt példázza az 1981. évi ener­giatakarékossági tervük is, amelyből érdemes néhány ter­vezett feladatot megemlíte­nünk. A fűtőolaj-megtakarí­tást célzó terveik között sze­repel a vezérlőfülke alacsony- és magasnyomású kondenz­­hálózat szétválasztása, a köz­ponti irodaépület fűtési rend­szerének átalakítása meleg­vizes fűtésre, valamint ka­­zántápvíz-melegítők besze­relése az I. és a II. számú ka­zánokba. Előbbiekkel éven­te több mint száz tonna fű­tőolaj megtakarítása válik lehetővé. A villamosenergia­­megtakarítást eredményező­ terveik között szerepel az egyhengeres kompresszorok bővítése 3 hengeressé. Megta­karítás 240 ezer kWó évente. 392 ezer kétszáz kWó-t taka­rítanak meg majd évente TKV 2/221 típusú ikerkomp­a­resszorok szétkuplungolható­­ságának megoldásával. A kő­bányai térvilágítás kábelhá­lózatának kiépítésével — a be­ruházási javaslat felterjesztve — évente 125 ezer forint meg­takarítása válik lehetővé. És most lássunk néhány adatot az anyagtakarékossági tervből. Acélöntvénynél men­­­nyiségi megtakarítás nem vár­ható, viszont importanyag ha­zaival történő kiváltásával millió 190 ezer forint érték­ű megtakarítását kívánják elér­ni. A rúd- és idom­acélanya­­goknál a hulladékok további felhasználásával, a tervezett megtakarítás meghaladja a kétszázezer forintot. Ugyan­csak jelentős megtakarítást szeretnénk elérni a lemez­anyagok hulladékainak­ fel­­használásával is. Természe­tesen ezek csak kiemelt pél­­dák és csak arra szántuk, hogy szemléltessük a bere­­mendiek példamutató tö­rekvéseit. Fel­készülten az új gazdasági évre Gazdálkodási felételeink — a népgazdaság igényéből adó­dóan — az elmúlt évekhez képest jelentősen megváltoz­tak. Ezek a munkaverseny­­mozgalom elé minőségileg is új célkitűzéseket állítottak. Azt már beremendi gyárunk dolgozói is tudják, hogy a to­vábbiakban nem a tervezett termelési volumenek túlszár­nyalása, hanem a népgazda­ság által igényelt termékek minél gazdaságosabb lítására kell törekedni. előál­A BCM szocialista brigádjai vállalásaik megtételekor is­mét célul tűzték, hogy az 1981-es évi tevékenységük so­rán elnyerik a Kiváló gyár kitüntető címet. Ennek érde­kében vállalják részleteiben, is és összesen is a termelési tervirányzatok telj­esítését, úgy, hogy maradéktalanul be­tartják az előírt fajlagos ener­giakövetelményeket is. Mind­ezeken túlmenően rendkívüli fontosságot tulajdonítanak a termelőberendezések optimá­lis termelőberendezésének ál­landó megtartásának. Ezért az üzemfenntartási osztály szoci­alista brigádjai vállalják, hogy a javítási, karbantartá­si és nagyjavítási munkát megfelelő minőségben és ha­táridőre elkészítik. A terme­lési-technológiai osztály szo­cialista brigádjai vállalják, hogy a szakszerű kezelés és ellenőrzés előtérbe helyezésé­vel a meghibásodásokat min­den lehető módon megelőzik. A BCM szocialista brigádjai előtt az sem ismeretlen, hogy továbbra is állandó erőfeszí­tésre lesz szükség a mind szervezettebb munkavégzés megvalósítására, a munkaerő­gazdálkodás színvonalának növelésére és a munkaidő jobb kihasználására. Mind­ezek eléréséhez, a termelési feladatok mind jobb végzé­séhez továbbra is átgondolt, és ésszerű újítások benyújtá­sával kívánnak hozzájárulni. Figyelemre méltó, hogy minden szocialista brigád­tag vállalta, hogy évenként legalább egy 8 órás kommu­nista műszakon részt vesz. Elismerésre méltó az is, hogy a szocialista brigádok sajá­tosságaiknak megfelelően ak­tívan közre kívánnak működ­ni a gyári közművelődési és oktatási terv megvalósításá­ban. Mint, ahogy az is, hogy tovább folytatják a beremen­di és a környező községek szociális és gyermekintézmé­nyeinek patronálását is. Természetesen a brigádok vállalásai csak akkor valósul­hatnak meg eredményesen, ha azok teljesítéséhez megfe­lelő segítséget kapnak a gyár vezetőitől. (e) Bérfejlesztés a DCM-ben A gyári bérgazdálkodás alapját az előző év bázis létszámára ve­tített bértömeg összege képezi. Így a gyár 1981. évi bérfejlesztését 995 főre vetített korrigált bértö­megre, illetve bérszínvonalra kap­ta. A felhasználható összeg 4,5 százalék. A tervezet szerinti bérfejlesztés — figyelembe véve azt, hogy a fi­zikai dolgozók bérfejlesztése az utóbbi években jelentősen meg­haladta a nem fizikai állományú dolgozókét, ugyanakkor figyelem­mel a kialakult fizikai munkaerő­­helyzetre — volumenében azonos, de százalékban eltérő lesz, így a fizikai dolgozók féle százalékban javasolt fejlesz­5,08 %, míg a nem fizikai dolgozóknál ugyanez a mutató 4,5 százalék. Forintban ez azt jelenti, hogy az 1 főre 1 hóra jutó fejlesztés 202 forint lesz mind­két állománycsoportnál. A tervezet szerint a gyár bizony­talan munkaerőhelyzete miatt 2000 túlórának megfelelő bérkeretet kell képeznie. Ezt a mennyiséget a bizalmi terület kevésnek talál­ta. A bérfejlesztést 1981. január 1-i hatállyal hajtják végre, figyelem­be véve az üzemrészek közti különbségeket. Kiemelten figyel­nek az alacsony besorolású, nehéz fizikai munkát igénylő, rossz munkakörülményű területekre. Főbizalmiak értekezlete Január 8-án főbizalmi értekezlet volt a tatabányai cementgyárban. Az értekezlet napirendjén az el­ső negyedévi SZOT-beutalójegyek eloszlása, majd a gyári étkeztetés­sel kapcsolatos problémák meg­oldása szerepelt. Az utóbbi időkben zökkenők­kel járt, hogy elegendő igénylő híján vasárnap nem főz a kony­ha, akik azonban ilyenkor is dol­goznak, joggal szeretnének meleg ételhez jutni. A gondot a Geren­csér étterem segítségével sikerült áthidalni, a vasárnap is munkát végzők innen kapnak majd ebé­det. Az értekezlet harmadik napi­rendi pontja a gyárban vérehaj­­tott munkaerő-átcsoportosítás­ból adódó bérkérdések megvita­tása és az új prémiumfeladatok megállapítása volt. Az értekezlet résztvevői úgy foglaltak állást, hogy prémiumfeltétel a cement­­termelésben résztvevők és a kar­bantartók számára a havi cement­­őrlési terv teljesítése, mégpedig fajlagos mutatók szerint is. Az értekezlet témája volt a Ta­­ta-Fényesfürdőn elkészült új tár­salkodóépület mielőbbi átadásá­hoz szükséges társadalmi munka szorgalmazása; a tereprendezés­ben, festésben és mázolásban, vil­lanyszerelési és burkolási mun­kákban a gyári szocialista brigá­dok segítenek majd. . Nyugdíjba ment a DCM három régi dolgozója. Juhász Jánosné és Juhász János a bányaüzem, míg Ferencz Kál­mán a tranzitüzem dolgozója volt. Nagy szeretettel búcsúz­tatták munkatársai a törzs­gárda nyugdíjba menő tag­jait

Next