Cementipar, 1983 (11. évfolyam, 1-12. szám)

1983-01-01 / 1. szám

felszabadulási ünnepség központunkban Vác város felszabadulásá­nak 38. évfordulója alkalmá­ból kiemelt, városi ünnepség­­­nek adott otthont vezérigazga­tóságunk új székháza az óév december 8-án. Ott voltak város politikai és állami ve­­­zetői. Az ünnepi beszédet For­dán Tibor, a DCM pártbi­zottságának titkára mondotta. Az ünnepi megemlékezést és a városi emlékplakettek át­adását követően a Muzika Humana együttes és a vári városi KISZ-kórus adott ün­nepi műsort. Társadalmi m­unká^a A beremen-trí.­gyárban 1982-ben a termelésben lebonyolított komp tmunista műszakok száma minden eddigit felülírnia. Több mint ezer órát telj­esítettek a dolgozók, 8 I311 ezer forint értékben. Az ös­­­szeg egy részét gyermekintézmé­nyeknek, másik részét pedig a gyári szervezeteknek utalták át. Hasonlóan szép eredményeket vértek el a szocialista brigádok a társadalmi munkákban is. A gyer­­m­ekintézmény­­ben, a gyárban végzett munkaórák száma meg­haladja a 10 ezret, s 5 ezer órát tesz ki a munkásőrségben, ön­kéntes rendőrként,­­határőrként, •a tűzoltóként végzett társadalmi tevékenység. Szemléltet oktatás a MinaveMm A tatabányai cementgyár a m­un­kavédelmi oktatás színvona­lának emelésére az 1982. évben 16 milliméteres filmvetítőgépet vásá­­asolt. A vetítések igen népszerűek a­ gyárban, a második fél év­b­en huszonöt alkalommal vettek részt a dolgozók vetítéssel egybe­kötött munkavédelmi oktatáson. Az év során a munkavédelmi iroda egy fényképezőgéppel is gyarapodott, hogy a balesetvé­delmi feladatokat fényképekkel is illusztrálhassák az oktatások al­kalmával. A munkavédelmi is­meretek bővítését a „Munkavé­delmi füzetek” című kiadvány harminc példányával, és számos m­­unkavédelmi tárgyú brosúrával is segítették az év során. Ismét újdonság A DCM kollektívája idén is újfajta cementtel kísérletezik: megkezdik a nagy szilárdságú, adalékanyag nélküli 255 PC ce­ment kísérleti gyártását. Ezt a terméket házgyári felhasználásra szánják. A tavalyi kísérleti gyár­tást, a 250—60 KSPC adalékanyag­gal kevert cement előállítását folytatják. A 2000 tonnás kísérle­ti gyártást idén körülbelül 30 000 tonnányi követi, melyet elsősor­ban lakossági felhasználásra ja­vasolnak. Beremendi Télapó A beremendi KISZ-fiatalok, azaz­­ alapszervezetek rendszere­sen patronálnak iskolai osztályo­kat. Ennek keretében rendezték meg a Mikulás-ünnepségeket is. Meghívták a gyerekeket, s az ajándékok mellett még műsorral is kedveskedtek nekik, s „eszem, Iszom” gyermekzsúrral tették még emlékezetesebbé a Télapó­ünnepségeket. A legtöbb kis ven­dége a kőbányai fiataloknak volt: hetven gyermeket láttak vendé­gül, a patronáltakon kívül ter­mészetesen saját csemetéiket is. Munkásgyű­tés Január 3-án munkásgyűlés­sel kezdték az évet a DCM- ben. Pintér Sándor gyárigaz­gató röviden ismertette a ter­melési eredményeket, elmond­ta, hogy egy fontos termelési mutató kivételével teljesítette a kollektíva a tőle elvártakat. — Nehéz év volt, de az idei sem lesz könnyű, különösen a létszám tekintetében — mond­ta az igazgató. Az idei terv­számok lényegében már az első negyedévre lebontva is­mertek, ezekhez a tervekhez kell igazodnunk még szerve­zett, még jobb munkával, mint az elmúlt időszakban. Munkabizottság a szabályzatért Hat főből álló munkabizottság dolgozik a munkavédelmi szabály­zaton a tatabányai cementgyár­ban, koordinálják a tennivalókat és a tervezetek végleges­­ét alakítják ki. A munka szövő­része már az elmúlt évben és egy az idei év folyamán elkészült, a munkavédelmi tárgyú rendeletek előírásainak megfelelően, így már régebben kidolgozták a tisz­­tálkodószerekre és a munkavé­delmi eszközök jegyzékére, a vé­dőételekre és -italokra, a balese­tek bejelentésére, és nyilvántartására, kivizsgálására az üzembe helyezési eljárásra és a munka­­védelmi eszközök rendelésére, vé­telezésére és­­ nyilvántartására vo­natkozó fejezeteket. iWk VI1ÁG EGffiÓBETEKI A CEMENT- ÉS MÉSZMŰVEK DOLGOZÓINAK LAPJA XI. ÉVFOLYAM 1. SZÁM­ÁRA: 1.80 FT 1983. JANUÁR Kok­acs Imre vezérigazgató újévi köszöntője Tárjuk fel és mozgósítsuk a belső tartalékokat! Nehéz év van mögöttünk? 1982-ben­ kiemelt feladata volt a vállalatnak a belkereskede­lem igényeinek fokozott kielé­gítése a szezonalitás fokozó­dása mellett; komoly anyag- és energiatakarékossági in­tézkedések végrehajtása; 100 ezer tonnát meghaladó cement­export teljesítése; az állóesz­köz-fenntartási munkák szer­vezettebb és olcsóbb elvégzé­se; a készletek csökkentése; a vállalat fizetőképességének megtartása. A vállalati kollektíva e leg­fontosabb feladatait teljesí­tette. Négymillió 400 ezer ton­na cementet, közel 609 ezer tonna égetett meszet, csak­nem 150 ezer tonna mészhid­­rátot értékesítettünk. Várha­tóan a 300 millió forintot lé­nyegesen meghaladó nyeresé­get realizálunk. Csökkenő lét­szám mellett a vállalat dolgo­zóinak bérszínvonala több mint 6 százalékkal növeke­dett. Összességében megállapít­ható, hogy a vállalat munkája alkalmazkodókészsége a ko­rábbi évekhez képest javult. Ebből a szempontból külön szeretném kiemelni hejőcsa­­bai gyárunkat, ahol, az 1981. év harmadik negyedének problémáiból a szükséges kö­vetkeztetéseket levonták, és 1982-ben egész évben megbíz­ható és a vállalat megítélé­sében nagy szerepet játszó, jó teljesítményt nyújtottak. Az elért eredményekért a válla­lat szocialista brigádjainak, vezetőknek és beosztottaknak, a vállalat minden dolgozójá­nak ezúton is köszönetemet fejezem ki. Sok időnk nincs a meditá­cióra. Új év kezdődött, rész­ben új feladatokkal, melyek teljesítése — bár a cement­termelési feladat csökken — semmivel sem könnyebb a korábbiaknál. A beruházási vásárlóerő csökkentésére tett ismert intézkedések, a gazda­sági szabályozók módosítása új feltételeket jelentenek me­lyekhez minden körülmények között alkalmazkodnunk kell. A cementtermelői ár állami támogatásának megemelése ugyan javítja az induló felté­teleinket, azonban lényegesen csökken a bérfejlesztési lehe­tőség, a fejlesztési alap, a tő­­kés importkeret, a hiteligénybevétel nehezednek lehetősé­gei. További fajlagos anyag- és energiamegtakarítást kell realizálnunk, sőt föl kell ké­szülnünk esetleges energia­korlátozási intézkedésekre is. Nyilvánvaló, hogy a felté­telekben bekövetkezett vál­tozásokat tudomásul kell ven­nünk, siránkozással egy lé­péssel sem jutunk előbbre. A megváltozott és nehezedő kö­rülményekhez nekünk is ál­landóan alkalmazkodnunk kell, s ezt 1983-as terveink­ben és intézkedéseinkben meg kell jeleníteni. Ha valaha fon­tos volt, akkor most többszö­rösen is az, hogy belső tarta­lékainkat feltárjuk és moz­gósítsuk. Intézkedéseket kell tennünk az anyag-, készlet- és költséggazdálkodás javítá­sára, a megváltozott feltéte­lekhez kell igazítani belső mechanizmusunkat, és tovább­ra is kiemelt feladatunk ma­rad a lakosság minden időben történő jó ellátása terméke­inkkel. Végre kell hajtanunk a ce­menttakarékossággal kapcso­latos országos program ránk­ eső részét. Minden lehetősé­get meg kell ragadnunk az export fokozására. A konkrét vállalati és gyá­ri tervek, feladatok 1983-ra részben ismertek, illetve ha­marosan véglegessé válnak. Kérem a vállalat minden dolgozóját, hogy a helyzetet és intézkedéseinket megértve tegyen meg mindent annak érdekében, hogy elképzelése­ink teljesüljenek. Ehhez kívá­nok mindenkinek erőt, egész­séget és boldog ú­j évet a kö­zösségi és magánéletben egya­ránt. Két év tapasztalatai Vállalatunk káder- és személyzeti munkájának értékelése A vállalat káder- és sze­mélyzeti munkájának érté­kelése kapcsán 1982. decem­ber 10-én vezérigazgatóságun­kon tanácskoztak gyáraink igazgatói, személyzeti vezetői, valamint felügyeleti szer­vünk képviselői, hogy az elmúlt két esztendő szám­adásán túl, a személyze­ti munka aktuális kérdéseivel foglalkozzanak. Az írásos be­számoló kiegészítéseként Hel­tai Imre vezérigazgató jónak értékelte a vállalati személy­zeti munkájának színvonalát, és az iparág működési me­chanizmusában elfoglalt he­lyét. — „önmagában nin­cs jó személyzeti munka, a gazda­sági tevékenységhez kapcso­lódva, eszközrendszernek kell lennie célkitűzéseink megva­lósításában” — mondotta. a Az elismerés hangján szólt megváltozott gazdasági helyzethez már a beszámolá­si időszakban alkalmazkodó kezdeményezésekről. Így fiatal pályakezdők beilleszke­­­désének elősegítéséről, a ko­rábbiaknál célirányosabb be­iskolázásokról, a vezető-után­pótlás képzésével kapcsolatos kezdeményezésekről, és a nyelvtanfolyamok szervezésé­ről. Ezt a gondolatot folytatva, Rab József vezérigazgató-he­lyettes kiemelten szólt a vál­lalat személyzeti tevékenysé­gének tervszerűségéről, en­­­nek kapcsán az ellenőrzések tapasztalatairól, s az ezekkel kapcsolatos feladatokról. Szükségesnek és teljes körűen bevezetésre alkalmasnak ítél­te azokat a minősítési és ká­derutánpótlási folyamatsza­bályozásokat — melyek, mint eszközrendszer — az eddigi­eknél is színvonalasabbá, és egységesebbé tették a terület munkáját. Meghatározó jellegűnek mi­nősítette a személyzeti mun­ka célra orientáltságát, az emberekkel­ történő köz­vetlen foglalkozás fontossá­gát, informatív jelentőségét.­­ A beszámoló megállapításai továbbiakban, a gyárak hozzászólásai kapcsán öltöt­tek igazán testet, tartalmas keresztmetszetet adva a ká­der- és személyzeti tevékeny­ség nési sokoldalú helyi megyele­formáinak, továbbá azoknak az erőfeszítéseknek, melynek eredményéről töb­ben is elismerően szóltak. Sólyom László lábatlan­ gyárigazgató meggyőző erő­vel szólt a személyzeti appa­rátus­ helyes kiválasztásának felelősségéről, a gyár kedvező közgazdász-ellátottságáról, s a művezető-utánpótlás köve­tésre méltó helyi gyakorlatá­ról. A megváltozott gazdasági helyzet diktálta kényszerítő vállalati elvárások tükrében a hozzászólások megkülönböz­tetett jelentőséget tulajdoní­tottak mindazoknak a kezde­ményezéseknek, melyek a ha­táskörök decentralizálásán keresztül a személyzeti tevé­kenység érdemi oldalát és an­nak konkrétságát hivatottak elősegíteni. Munkánkkal szembeni igényesség egyre nő, a jövő égetően igényli a mi­nél felkészültebb vezetőket, mind felső, mind­ egyéb ve­zetők vonatkozásában, hang­súlyozta Kormos Aladár ve­zérigazgató-helyettes. Ezért, még­ ha emberileg fájdalmas is, szükségszerű lépésként be­szélt a területen — az elmúlt időszakban — bekövetkezett — gyárakat érintő — szemé­lyi változásokról. „A gazdasági helyzet ki­éleződése következtében ke­ményebbé kell válni a sze­mélyzeti tevékenységnek mind a kinevezések, mind az esetleges minőségi váltások tekintetében.” — foglalta ös­­­sze felszólalásában az elkö­vetkezendő időszak legfonto­sabb jellemzőit Márkus Ist­ván, az ÉVM személyzeti és oktatási főosztályvezető-he­lyettese. Eredményesnek ítél­ve meg a vállalat káder- és személyzeti munkáját, a gaz­dasági vezetés és a személy­zeti apparátus egyes területekkel kapcsolatot, kiemelten foglalkozott, így a vezetőkép­­­zés jelenlegi rendszerével minősítési és káderutánpótlá­­­si tevékenység aktuális fel­adataival. Az elkövetkezendő időszak tennivalói között megkülönböztetett jelentő­séggel szólt az 1983. január 1-vel a vállalatok belső me­chanizmusában beálló és a személyzeti tevékenységgel összefüggő változásokról, az igazgatótanácsok és a fel­ügyelő bizottságok munkájá­ról, a hatáskörök módosulásá­ról a kinevezések és pályáza­tok rendszeréről. A tanácskozás zárszavában Koltai Imre vezérigazgató kö­szönetét és elismerését fejez­te ki a személyzeti munkáért, hangsúlyozva, hogy a jövőben feladataink maradéktalan el­végzése érdekében a gazdasá­gi és személyzeti munka egy­ségének az eddiginél is­­ na­gyobb mértékben kell érvé­nyesülnie. Miniszterhelyettes­ tájékoztató Cél a népgazdasági egyensúly javításának segítése Decemberben Kádár József miniszterhelyettes tájékoz­tatót tartott az építőipari la­pok és híradók szerkesztői ré­szére az Építésügyi és Város­­fejlesztési Minisztériumban. Beszélt az 1982-es évi munká­ról az építőipar területein, majd az különböző 1983-as év feladatairól egyebek kö­zött a következőket mondot­ta: „A vállalatok feladatait a népgazdaság feladataiból kell levezetni. Változatlan cél az egyensúly javítása népgazda­ságunkban, ezt kell segíteni minden vállalatnak, minden építőipari dolgozónak is..." Az új esztendőben állami beruházással 17 ezer lakás épül, míg a­ magánerős lakás­építés 58—60 ezer lakást hoz létre. Igen fontos a lakások minőségének a javítása, a ga­ranciális javítások csökken­tése. Új nagyberuházás nem indul, ellenben ebben az év­ben öt nagyberuházást kell befejezni, köztük a Ferihegyi repülőtér építését, ahol válla­latunk is érdekelt a különle­ges cement gyártásával. Na­gyobb súlyt kell helyezni a felújításokra, karbantartások­ra az építőipari vállalatok­nál. A foglalkoztatottság csök­kenése várható. Ez vonatko­zik az építőanyagiparra is, hiszen lényeges csökkenés lesz a cementgyártásnál. Felhívta a figyelmet a mi­ni­szterhelyettes­ arra, hogy a lakosság ellátására megkülön­böztetett figyelmet k­ell for­dítani, segíteni az ú­j techno­lógiák bevezetését a kisla­­kásépítésnél. Nagyobb fegye­lemre, az igények jó minő­ségben, hatékonya­­l történő kielégítésére van szükség. A szigorodó vállalati m­űk­ödési feltételek között is nagyobb erőfeszítéseket kell tenni a fizetőképesség fenntartásáért. Szükséges nagyobb ügyelmet fordítani a vállalati belső tar­talékok feltárására, a takaré­kos gazdálkodásra, az ésszerű anyag- és energiatakarékos­ságra, a költségek csökkenté­sére. Ehhez jobb szervezés szükséges, és az egyéni ki­emelkedő teljesítmények elis­merése, ez legyen a példakép, a húzóerő a munkaverseny­ben. (cs.) Vállalatvezetői értekezlet A vállalatvezetőség decem­ber 11. ülésén Kottás Imre ve­zérigazgató elnökletével több fontos napirendet Szó volt az írásban tárgyalt, előter­jesztett november havi érté­­kesítési, anyagellátási és szál­lítási helyzetről, s várható éves tervteljesítésről. Kormos Aladár vezérigaz­gató-helyettes a belkereske­delemmel folytatott tárgyalá­sokról, valamint az 1983. évi gazdálkodási tervvel össze­függő kérdésekről tájékoztatta a vállalatvezetést. A számítástechnika vállala­ti alkalmazásának helyzetéről szóló írásos beszámolót a vál­lalatvezetőség jóváhagyólag tudomásul vette. Megvitatta a vállalatvezető­ség a gazdaságos anyagfel­használás végrehajtását célzó vállalati intézkedési tervet. Mik­ócs Ferenc tb-helyettes szóbeli vezérigazgó­kiegészí­tőjében hangsúlyozta, hogy a megtakarítások nagysága a vállalati termelés volumené­nek is függvénye. Az elvárá­sokat a kohósalak ellátás kor­látai, a nagy szilárdságú ce­mentek iránti növekvő igé­nyek figyelembevételével kell teljesíteni. Riesz Lajos vezérigazgató­­helyettes beszámolt a szén­tüzeléssel kapcsolatos tapasz­talatairól az­ NDK cementipa­rában. Rendkívüli napirendként került az értekezlet elé a vál­lalat 1983. évi fejlesztési hely­zetének kiegyensúlyozására teendő intézkedések írásos előterjesztésének megtárgya­lása. Két változat szerepel az előterjesztésben. Az egyik a különböző belső intézkedé­sekre támaszkodik, a másik tartalékalap igénybevételét javasolja. A vállalatvezetőség az első alternívát tartja he­lyesnek, s arra törekszik, hogy tartalékalap igénybevé­telére lehetőség szerint ne ke­rüljön sor. Versenyértékelés pontrendszerben Egyre több gondot okoz a szocialista brigádok versenyé­ben a reális értékelések ki­alakítása. Beremenden az idén már bevezettek egy új rend­szert. Kellő tapasztalat áll te­hát rendelkezésükre, értékel­ni, hogyan vált be, s mennyi­re elégedettek a szocialista brigádok az új rendszerrel. Miben különbözik ez a ré­gi, a hagyományos értékelés­től? Talán a leglényegesebb eleme, hogy kiküszöböli az értékelés szubjektív elemeit. Lehetőség nyílik továbbá ar­ra, hogy a legkülönfélébb gazdasági tevékenységeket is össze lehessen mérni. Beremenden egy úgyneve­zett viszonyítási rendszert dolgoztak ki. Ebben figyelem­be vették egy-egy munkate­rület sajátos helyzetét, az ott végzett munka nehézségi fo­kát. Az elért gazdasági ered­ményeiket pontozzák, s mi­vel minden egységre kidol­goztak egy úgynevezett nehéz­ségi fokot jelölő számrend­szert, azt­az megszorozzák. E eredménnyel szorzószám a legnehezebb körülmények között dolgozó üzemeknél a legnagyobb. A gazdasági tevékenységen túli brigádmegmozdulásokat is — legyen az társadalmi munka, kulturális, vagy sport­vállalás, pontozzák. Az új rendszer lehetővé te­szi, hogy ne csak az eredmé­nyes munkát mérjék. Bizo­nyos negatívan ható szem­pontokért pontokat is veszít­hetnek a kollektívák. Példa­ként a legsúlyosabb pontel­vonást említjük: hala két dolgozó hibájából mínusz 200 a pont. Az első féléves tevékenysé­güket is e rendszer alapján értékelték. Itt a felszínre ke­rült néhány javaslat a rend­szer változtatására, 3 a nyil­vános vita után módosították is a rendszert. S még egy nagy előnyét feltétlenül ki kell hangsú­lyoznunk. A pontrendszer kö­vetkeztében valamennyi kol­lektíva számára nyilvánossá válik az értékelés. Nem lehet ezentúl vita, ez miért kapott arany fokozatot, mi miért nem. Csak elő kell venni az értékelő lapot, ahonnan leol­vasható egy-egy kollektíva hány pontot ért el az adott időszakban.

Next