Cementipar, 1989 (17. évfolyam, 1-12. szám)

1989-01-01 / 1. szám

Télapó-ünnep A HCM KISZ-bizottsága, a hagyományokhoz híven meg­rendezte 1988. december 5-én­ a Télapó-ünnepséget. A gyári dol­gozók gyermekei részére. A Tél­apó megérkezése után kiosztot­­ta a megérdemelt csomagokat a gyerekeknek. Ezek után, a Kos­suth Filmszínházzal kötött együttműködési szerződés alap­ján, a gyerekek nagy örömére levetítették a „Hupikék törpi­­kék” című film legújabb ré­szét. Karácsonyi vásár A hejőcsabai dolgozók kará­csonyi bevásárlásainak segíté­sére karácsonyi vásárt szerve­zett a szakszervezeti bizottság 1988. december 19-én. Külföldi ruhákból válogathattak dolgozó­ink a karácsonyfa alá szerette­ik részére. Hangverseny A hejőcsabai dolgozók részé­re, 1988. december 21-én, kará­csonyi hangversenyt szervezett a közművelődési bizottság. A hangversenyt a 45. Sz. Általános Iskolában rendezték. Szép mű­sort adott az iskola énekkara. Igen magas színvonalú, vidám hangulatos műsort adott a Sá­rospataki Tanárképző Főiskola Charity Choir­ kórusa. A közön­ség tetszésének, a kórus műso­rának többszöri megismétlésére visszahívó tapssal adott hangot BCM-esek Bécsben A BCM szakszervezeti bizott­sága — a dolgozók igényének eleget téve — bécsi kirándulást szervezett A tervek szerint, egy buszt indítottak volna, de an­­­nyian jelentkeztek, hogy két buszba sem fértek be, még A tízfős túljelentkezést ugyanúgy vezették le, mint egyéb üdülési ügyekben —­ tájékoztatott Dal­­mati Csabáné, az szb-n üdülési bizottság vezetője. belüli (El­sődlegesen azok maradtak ki az utazásból — négy fő — akik nem szakszervezeti tagok.A bécsi kirándulásra két hét vé­­­gén, illetve hét elején, novem­ber 27—28-án és december 4-5- én került sor. A kétszer har­mincnyolc fő szabadprogram­mal töltötte idejét, döntően ka­rácsonyi ajándékok vásárlásá­val. Patronáltból munkatárs A beremendi általános iskola 5 B osztályosait, huszonöt gye­reket köszöntöttek és ajándé­koztak meg idén a BCM szám­viteli osztályának dolgozói, Marx Károly Szocialista Brigád a tagjai Mikulás-napon. A brigád­­pénzből vásárolt Mikulás-csoma­gokat délelőtt, tanítási óra alatt adták át a BCM-esek, s ellen­szolgáltatásként rövid műsort adtak a gyerekek. Az osztályt ötödik éve patronálja a brigád, első osztálytól szoros a kapcso­lat a kisdiákok és a felnőttek között. Mint ahogy az előző patronált osztályukkal is igen erős kapcsolati szálak jöttek lét­re — bizonyíték egy új munka­társ: szeptember végétől dolgo­zik a BCM számviteli osztályán Molnár Ildikó, aki érettségi után éppen azokkal került köz­vetlen munkatársi viszonyba, akik őt általános patronálták, nemcsak iskolásként ajándé­kokat adva, hanem a tanulási körülményeken is segítve. Hírek Lábatlanról — A hagyományoknak meg­felelően, az 1988. év utolsó nap­ján is rendeztek szilveszteri mulatságot a lábatlani cement­gyár József Attila kultúrottho­­nában. A 9Vbatyus”-bálban — ugyancsak a hagyományok szel­lemében — elsősorban a gyári törzsgárda tagjai búcsúztatták az óévet. — A lábatlani cementgyár la­kótelepén karácsony óta már fogható a Sky Channel műsora, a műholdas adások vételére al­kalmas parabola-antenna segít­ségével. A két és fél méteres átmérőjű antenna, amelyet teletechnika szerelt fel, az egész a telepen, jó vételi lehetőségeket biztosít. Február végétől francia műholdas adások vételé­­­re is lehetőség nyílik. A lakos­sági felajánlás 350 ezer forint — családonként körülbelül 1500 fo­rint — volt, a gyár pedig to­vábbi 300 ezer forinttal járult hozzá a költségekhez. — Évzáró stb-ülés volt de­cember 19-én, a lábatlani ce­mentgyárban, ahol a legjobb aktivisták jutalmazására is sor került. December 22-én, a gyár hét végi házában tartották meg a hagyományos gyári évzáró ünnepséget, amelyen mintegy száz gyári dolgozó búcsúztatta jó hangulatban az 1988. eszten­dőt..­­ Elkészült az új garázsépü­let a lábatlani gyárban, a hat­vanöt gépkocsivezető már igény­be is vette a korszerű, új léte­sítményt. Általános nyok az, hogy a garázs véleme­min­den igényt kielégítő, bár egyes berendezések — például a na­gyon várt gőzmosó — még csak később érkeznek meg. A pa­­nell elemekből épült garázsban a gyár ötven gépjárműve ké­nyelmesen elfér. — A dunántúli gyárak össze­fogásával épül a tatabányai kórház korszerű műveseállomá­­sa. A komunista műszakok be­vételéből, a lábatlani gyár bri­gádjai — a hozzájuk továbbított igénynek megfelelően — ötezer forintot utaltak át a művese­­állomás céljaira. 2 CEMENTIPAR fi jobb minőségű eternitért Osztrák—magyar Eternit Kft alakult Megalakult az Eternit Osztrák—Magyar Építőipa­ri Korlátolt Felelősségű Tár­saság, melynek vezetői saj­tótájékoztatón ismertették az etern­ttgyártés történetét, és a közös vállalat (társa­ság) létrejöttét. Elmondották a tájékozta­tón egy kis történelmi vis­­­szatekintést i­s adva, hogy a közös vállalkozás nem is olyan új dolog, szálai századfordulóra, az Osztrák a­­ Magyar Monarchia ide­jére nyúlnak vissza. Az eternit szó alatt Hatschek Lajos, a feltaláló, a mosta­ni Ludwig Hatschek Ag. Vörklabruck tulajdonosá­nak nagyapja szabadal­maztatta azt az eljárást, miszerint a papírgyártáshoz hasonlóan merítőhengerrel gyártanak azbesztcement­anyagot. Ez úgy történik, hogy az azbasztirostok, a ce­ment a vízen úszik, az anyagládában csak vékony kása van. A vékony azbeszt­cement-rétegeket a szállító­szalag a formahengerre vi­szi, ahol a kívánt méretig tekercselik. A vékony nyers lemezt víztelenítik, megfe­lelő formára vágják és hid­raulikusan préselik. Ez az eljárás lényege. jos A feltaláló Hatschek La­első gyárát 1893-ban alapította, magát az eljá­rást 1903-ban szabadalmaz­tatta — „Eternit”, az­az örökkévaló néven. Második gyárát 1903-ban magyar te­rületen, Nyergesújfalun lé­tesítette, ahol az első tető­fedő pala 1904-ben hagyta el a gyárat. A nyergesúj­falui gyárban azóta, sok ne­hézséggel hullámlemez küzdöttek meg a .és a pala gyártói. Az egyik legna­gyobb probléma mindig az volt, hogy nem tudták ki­elégíteni az olcsó és kere­sett termékből a hazai igé­nyeket, s persze adódott gond a minőséggel is. A mostani szerződéskö­téssel lóponthoz remélhetőleg forda­érkezett a ma­gyar eterniitgyár: több mint egy éve tartó tárgyalás eredményeként alakították meg az osztrák—magyar Eternit Építőanyag Kft-t. A vegyes vállalatot 200 millió forintos alaptőkével hozták létre Hatschek Fritz­­cel, az eterniitgyár egykori tulajdon­osá­n­alk unokájával. Az osztrák részesedés 51 százalékos, míg a magyar eternitgyár 39 százalékkal részesedik az alaptőkéből. Részt vesznek még keres­kedelmi cégek is. Mind­két válallat történetében új, közös vállalkozásra került tehát sor,­ melyben a ma­gyar partner adja a nyer­gesújfalui fedőlapgyárat, az osztrák partner pedig a tőkét és a knnow-how-t. A kkft-ben a vállalkozás célja minőségileg ma­gas színvo­nalú építőanyag előállítá­sa és értékesítése. Külö­nös gondot fordítanak a te­tőfedő palák színrétegfesté­­sének javítására. A minő­ség­­ javítása és a termelé­kenység jelentős növelésé­nek elősegítésére új beru­házásokra­­ is sor kerül. Anyagi ösztönzéssel, pré­miummal és a jó munkahe­lyi közérzet megteremtésé­vel arra törekednek, hogy a termelékenység magas le­gyen, m­indenk­i jól érezze mágiát az üzemben. A piaci oldalt tekintve: a termékek­nek esztétikai szempontból és a kor szellemének kell megfelelniük. Az országban található nyersanyagokból dolgoznak majd, és egye­bek között nemzetközi szín­vonalú magyar cementet­­ használnak. Tervezik, hogy a tetőfedő pála és egyéb termék mellett új profilt is meghonosítsanak, például h­omlokza­tb­urkoló­ anya­gokra is gondolnak. Re­mény van rá,­ hogy megfe­lelő minőségű célok elérésé­vel harmadik országba is exportálhatnak az eternit­gyári termékekből. Csépányi Lajos Szigmások szignója — gyors, minőségi munka Nem ritka, hogy a délelőttö­sökkel jönnek és a délutáno­­sokkal távoznak a beremendi gyárból a szekszárdi Szigma Kisszövetkezet több szakmás, sokoldalú dolgozói. Tőkés Mik­lós és Balázs Csaba szembetű­nő helyen ténykednek: a köz­ponti porta, a hosszú bejárati rész a mostani működési te­rületük . — Az oldalajtók életveszélye­sek voltak, a keretekből majd­nem kiestek az üvegek, ezért először is az üvegkereteket cse­réltük ki •— mondja Tőkés Mik­lós, amikor pár percre, a kér­­dezősködés idejére, abbahagya­tom vele a munkát. — Nem volt könnyű a csere, megdol­goztunk azért, hogy most már teljesen biztonságos legyen. A bejárati rész nemcsak biz­tonságosabb lesz, hanem szebb is: a tetőrész álmennyezeti bo­rítást kap, alumínium U-profi­­lokból és a padlórészre is hi­degburkolólap kerül. A szek­szárdiak a beremendi munkás­szállón laknak, s csak hét­végeken járnak haza család­jukhoz. Egész nap dolgoznak, munkaidő-kötöttséget nem is­merve, mert náluk kizárólag a teljesítmény a fontos, az után kapják a bért. — Adott összegért vállaljuk el a munkát, s igyekszünk minél előtt végezni vele — jelenti ki egy másik szigmás, Porkoláb László, aki társával, Tóth Bélá­val a központi épület földszin­ti női mosdóját varázsolja kor­szerűvé. — Sajnos, az adórend­szer ellenünk dolgozik, hiszen elveszi a munkakedvünket. Hiá­ba duplázzuk meg a napi mű­szakot, hiába vállaljuk a külön­élést a családunktól, egyre in­kább azt érezzük, hogy mind­ez túl nagy áldozat, nem éri meg, mert a személyi jövede­lemadó mindezekre nincs tekin­tettel. Ahogy a szigmásokkal beszélgetek felrémlik, hogy már találkoztam néhányukkal a be­remendi gyár különböző terüle­tein, sőt a cementipari üdülő­ben is, Harkányban.­­ Régi és jó a kapcsolat a beremendi gyár és a szigma között. Volt néhány emlékeze­tes munkánk is, például a ka­zánház aljzatburkolását, a pad­lócsatorna felújítását mi végez­tük igen melegben, nyáron. Most négyen dolgozunk itt a gyárban a Szigmától, de ha a munka úgy kívánja, akkor akár húszan is megjelenünk. — E szavak után Porkoláb László még megjegyzi, hogy még ka­rácsony előtt elkészülnek ezzel a mellékhelyiséggel. S hogy ez valóban így legyen, elköszönök a szigmásoktól, hagyom dol­gozni őket. L. K. Műszaki Magánépítők kiskönyvtára sorozat: — Magastetők igyári elemek­ből. — Kémények családi- és kistá­rsasházakhoz. A sorozat az építési, szak­ipari folyamatokat népszerű­síti, az építési technológiá­kat közérthetően ismerteti a lakosság részére. Célja: a saját erő — fokozottabb, célszerű hasznosítása a ma­­ kanifvek gánépítkezések területén (be­leértve a fenntartási, felújí­tási munkákat is). Építésügyi Panoráma 1988. Az építésügyi ágazat tájé­koztatására szóló kiadvány tartalmazza azokat a fontos rendeleteket, törvényeket, melyek a jövő év elejétől lépnek életbe. Világpanorá­­mai kitekintésben bemutat­ja a külföld építési eredmé­nyeit, tapasztalatait. LnZIILOIIII POLITIKAI SZATÍRA Nagyon beteg vagyok. Majdnem olyan be­teg, mint a szocializmus. A testem tele van fekélyekkel, se májam, se vesém nem műkö­dik rendesen. Valami akut zavar van a bel­ső szerveim között. Az orvosom mindenféle gyógyszerrel kísérletezik, de mintha egyre betegebbé tenne velük. Időnként valami gör­csös fájdalom szorítja össze a szívemet, ami­kor a körülöttem élő egészséges emberekre nézek. A kényszerű diétától folyton éhes va­gyok. Sorban le kell mondanom minden ked­ves ételemről és az orvosom mindig megma­gyarázza, hogy miért. Szeretnék legalább egy­szer jóllakni és elfelejteni minden fájdalmat. Szerencsére az altatókat nem sajnálják tő­lem. Ez az egyetlen menedékem a fájdalmak elől. Úgy látszik a fejemmel még semmi baj sincs, mert időnként hihetetlenül szépeket ál­modom. Van egy rendszeresen visszatérő ál­mom, amit el kell meséljek, mert annyira ér­dekes. Egy csodálatos városban járok. Jól öltözött, elégedett emberek nyüzsögnek az utcán és mindenki barátságos. Az üzletek tele vannak áruval és a kirakatokban minden áru mel­let piros-fehér-zöld csíkos árcédulák vannak. Három számjegy van rajtuk. A legmagasabb szám a piros csíkon van, a legalacsonyabb a zöldön. A fehér csíkon egy középérték sze­repelt Sajnos álmomban is éhes vagyok. Be­megyek egy üzletbe és megrakom a kosaram mindenféle jóval. Amikor a pénztárhoz érek, kérik a cédulámat. — Nincs nekem semmiféle cédulám. — Akkor a legmagasabb árat kell fizetnie, pedig egyáltalán nem látszik gazdag ember­nek. — Nem is vagyok gazdag. Valóban kevés a pénzem, de éhes vagyok, nagyon éhes va­gyok. — Majd én kifizetem helyette — szólal meg mögöttem egy elegáns úr és piros cédu­lát mutat fel. Nem győzök hálálkodni. Már harapnék a jó szagú kolbászból és a friss, ropogós óriás kif­liből, amit kiválasztottam, de jótevőm mellém szegődik. — Honnan jött, hogy ennyire éhes? — Hungáriából, Budapestről. Nem tudtam, hogy itt színes cédula kell a vásárláshoz. Ná­lunk ilyen nincsen. — Másutt sincs, csak itt Humániában. Tud­ja, az emberek nem egyforma képességűek, ezért nem is kaphatnak egyforma fizetést a munkájukért. Igazságtalan lenne, hogy a gyengébb képességű,­­ alacsonyabb keresetű ember ugyanannyit fizessen az árukért, mint a jobb képességű, gazdagabb. Minden relatív, de az élet alapkövetelményei egyformák. Min­denkinek kell táplálkozni, lakni, kulturálódni, sportolni és örülni az életnek azért, hogy ké­pességei szerint tudjon dolgozni. Az ehhez szükségeseket pedig mindenki a keresete sze­rint fizeti meg. Három kereseti kategória van, ezért van háromféle ára mindennek. — Köszönöm a felvilágosítást. — Szívesen és jó étvágyat! Ez az a pillanat, amikor álmomban nyúlok az ennivaló után és mire a számhoz emelem felébredek. Még félálomban próbálom vissza­idézni a várost, ahol jártam. Humánia^ Hu­mánia — de hiszen ez valami emberit je­lent! Vagy ez már csak egy lázálom? Dr. Nagy, az orvosom azt mondta, hogy négy év múlva biztosan meggyógyulok. Atya­úristen! Négy esztendő! Marad még belőlem addigra valami? Ambrus Kamill . HÉT KÉRDÉS az új társasági törvényről Január elsején lépett élet­be a mindenki által nagy érdeklődéssel várt úr­sasági törvény, amelyet már­az Országgyűlés az óév októ­ber 5-i ülésén fogadott el. Erről a törvényről adunk rövid ismertetést hét kérdés köré csoportosítva. O Mit értünk társasági, illetve gazdasági tár­saságon? A társaság gazdasági együttműködésre iránn­yuló szerződés, tehát legalább két fél kölcsönös és egybe­hangzó nyilatkozata arról, hogy gazdasági tevékenysé­get igénylő célok közös el­érése érdekében együttmű­ködnek. A társaság céljai­nak elérése érdekében a ta­gok vagyont egyesítenek és közösen vállalkoznak, még­pedig kockázati közösség­gel, tehát közösen részesül­nek a nyereségből, illetve viselik a veszteséget meg­,­határozott arányban. • Miért volt szükség az új társasági törvény­re? Kissé leegyszerűsítve: ah­hoz, hogy a fejlett orszá­gok nyomába eredjünk, egyebek között gazdagítani kell a különféle tulajdon­formák működési feltétele­it. Vagyis azért van szük­ség az új társasági törvény­re, mert lehetővé teszi a gazdálkodás szervezeti ke­reteinek bővítését, ösztönzi közös vállalatok létrehozá­sát, a magánvállalkozások, és a külföldi működő tőke fokozott bevonását, a kol­lektív tulajdonosi érdek erősítését. Az új törvény fontosságát a kormány sta­bilizációs programja i­s­­ kiemelte. Ez az új társasági tör­vény nem jelenti-e a szocialista nagyipar kiáru­sítását? Nem, mert a magyar gaz­daságban az állami és szövetkezeti szektor tovább­á­­a is meghatározó marad, vagyis a vagyon döntő há­nyada a szocialista szektor kezén marad. Az viszont szükségszerű, hogy a társa­sági formák a tulajdonosi­­s­zemlélet átalakulásával járjanak.­­ Milyen gazdasági tár­saságokat különbözte­tünk meg? hat Az új gazdasági törvény gazdasági társaságot szabályoz, mégpedig jogi személyiség nélküli és jogi személyiségű társaságokat. Jogi személyiség nélküli a közkereseti társasá­g (kkt) és a betéti társaság (bt.). Jogi személyiségű gazda­sági társaságok: az egyesü­lés, a közös vállalat, a kor­látolt felelősségű társaság (kft) és a részvénytársaság­­(Rt.). Ki a jogi személy és a nem jogi személy? Jogi személy, mint jogá­szi szakkifejezés, olyan szervezetet jelent amelynek jogai és kötelezettségei van­nak. A gazdasági társasá­gok közül jogi személyek maguk a szervezetek, tehát az egyesülés, a közös válla­l­at, a részvénytársaság és a korlátolt felelősségű társa­ság. Nem jogi személyek ter­mészetes személyek, tehát az emberek. Nincs jogi sze­mélyisége a közkereseti és a betéti társaságinak.­­ Mi a lényege ennek a megkülönböztetésnek? A nem­ jogi személyiségű társaságoknál nem alakul ki a tagoktól független, olyan mértékű mint a másik,nál. szervezet. Lényege az, hogy a nem jogi szemé­lyiségű szervezet társaságnál maga a és az ügyvitel magához a tagok személyé­hez fűződik. Nem alakul ki tehát olyan mértékben a tagoktól elkülönült szerve­zet, mint a négy jogi sze­mélyi formánál. Akár jogi, akár nem jogi­­ személy a társaság, 1989. január 1-től valamennyi gazdálkodó szervezetnek minősül, tehát a közkereseti­ és betéti tár­saság is. O Van-e kapcsolat az ál­lami vállalatok és a társasági törvény között? Egyfelől nincs, mert az állami vállalatok nem tar­toznak a törvény hatálya alá, hisz ezek „felülről” minisztérium vagy tanácsok által alapított jogi szemé­lyek. Másfelől­ van, mert az ál­lami vállalatok nemcsak beléphetnek a társaságba, hanem teljes egészében is á­t­a­la­k­ul­hatnak gazdasági társasággá. (Ez a folyamat van a CEMÜ-nél.) Ennek részletes szabályait a ha­marosan megjelenő, úgyne­vezett átalakulási törvény tartalmazza. Szb-ülés Hejőcsabán November 24-én tartotta soros ülését a HCM Rt. szakszervezeti bizottsága. Megtárgyalta a vállalat üzemrészeinek szociális el­látottságát,­ a téli felkészülés helyzetét. Szóbeli tájékozta­tó volt a nyugdíjas-albizott­­ság munkájáról, a nyug­díjasok részére nyújtott ked­vezményekről. Szó volt a személyi jövedelemadó, va­lamint a vállalati adózás tapasztalatairól. A nyugdíjas-albizottság vezetője Kiss Barnáné el­mondta, hogy 18 fő részé­re kértek kivételes nyug­díjemelést, ez eddig össze­sen 86 fő kisnyugdíjast érint: 26 nyugdíjas vett részt üdü­­­lésben, és köszönték a le­hetőséget, hogy 37-en részt vehettek Egerben, az orszá­­szágos nyugdíjas-találkozón. A jogsegélyszolgálatot 19 fő vette igénybe. A gyár üzemrészeinek szociális ellátottságáról, a téli felkészülésről Márkusa Dezső szem. és szoc. ig.­h. tartott tájékoztatót. Bemu­tatásra került a májusi szűk­­ülésre készült videofilm is a gyár szociális létesítmé­nyeiről. Megállapításra ke­rült, hogy a gyár dolgo­zóinak szociális igényeit meglévő létesítményekkel ki a tudjuk elégíteni. (Taksámé) Szervezeti változások nyomán Mi a korlátolt felelősségű társaság? A korlátolt felelősségű társaság olyan gazdasági társaság, amely előre megha­tározott összegű törzsi betétek­­ből álló törzstőkével alakul,­­és amelynél a tag felelőssé­ge a társasággal szemben törzsbetétének szolgáltatásá­ra és a társasági szerződés­ben­­ esetleg megállapított egyéb vagyoni hozzájárulás­ra terjed ki. A társaság kö­telezettségeiért a tag nem felel. A korlátolt jelző gaz­dasági szempontból értendő: a befizetési kötelezettségek és a kockázatok korlátolt jellegéről van szó. A korlá­tolt felelősségű nincs részvénye, társaságnak nem tőke, hanem inkább személyi egyesülés jellegű. A korlátolt felelősségű tár­saság (kft) jogi személyiség. A kft-t bárki alapíthatja, egyszemélyesen is lehet létre­hozni. Tilos a­ tagokat nyil­vános felhívás útján gyűj­teni. A társasági szerződés és a cégbírósági bejegyzés fel­tétele, hogy a pénzbetétek felét befizették, s nem a pénzbeli betétet teljes egé­szében a társaság rendelke­zésére bocsátották. Minden tagnak egy üzletrésze, egy üzletrésznek több tulajdonosa is lehet. Tulajdonosi szerve a taggyűlés, ellenőrző szer­ve a felügyelő bizottság. Megszűnés esetén a fenn­maradó vagyonból a pótbe­fizetéseket vissza kell térí­teni, további részt a tagok között a törzsbetétek ará­nyában kell felosztani. (Folytatjuk.) (Cs.)

Next