Chicago és Környéke, 1971 (66. évfolyam, 1-52. szám)

1971-11-26 / 48. szám

THE BAKERY 2218 LINCOLN CHICAGO ILL 6-0614 CMCAGOésKÖRNYÉKE CHICAGO andYICINITY" HUNGARIAN NEWSPAPER VOL. 66. ÉVF. NOVEMBER 26. 1971 Editor and Publisher — szerkesztő és kiadó Dr. JULIUS HOVANY No. 48. szám. Katasztrofális fiu-járvány Magyarországon, 86 halott Félmillió beteg, az iskolákat bezárták -Csiao ENSZ-fődelegátus megleckéztette az USÁ-t -Thailandban kikiáltották a katonai dikta­­túrát — Castro jövőre Magyarországra látogat — Nixont hidegen fogadta a munkás-kongresszus — Megint atombombát robbantottak a kínaiak — Új Indo-Kína rendezést beszélt­ meg Csu En-láj Kissingerrel? — Az USA kereskedelmi minisztere Moszkvában nagy üzletről tárgyal — Szadat szerint nincs remény már a békére — Újabb postássztrájk fenyeget Kanadában? A MÚLT HÉTEN zajlott le az ENSZ közgyűlésének az az ülése, amelyen Kína ,,mosolygós” Csiaó­­ja az Egyesült Államok megfed­­dése mellett szavazott (a rhode­­siai króm miatt) és közben elég harcias beszédet mondott ellene. ★ MEGLEPETÉS? Nem nevezném annak, bár kétség­telen, hogy a nyitányt nem így képzeltük el.­­De a dolgok termé­szetes rendjével nem ellenkezett ez a­­beszéd. Otthon, Pekingben­­— ahogy éppen legutóbb idéztük, — továbbra is úgy emlegetik az USA-t, mint „imperialista, kapita­lista agresszort, a futkosó kutyái­val együtt”. Ez egyrészt a kínaiak „virágos”­­beszédmodorát jellemzi, másrészt azt, hogy a mérsékelt vo­­­nalra való átállás még nem szilár­dult meg. Nyugtatni kell az elvtár­sakat, akik előtt két évtizeden át csak ily módon emlegették Ame­rikát. Van, vagy lehet egy ennél nemzetközibb értelme is: az ENSZ közgyűlésén minden szegény és színes ország , izgatottan várta Csi­aó első beszédét. Rhodesia az egyik leggyűlöltebb ország a föl­dön a feketék szemében, így Csiaó ezúttal igazán nem mosolyogha­tott. Kína elsősorban azért akart az ENSZ-be bejutni, hogy ezeket az „éheseket” magához vonzza —­érem csa­k az USÁ-val, hanem a Szovjettel szemben is! — így a té­ma kapóra jött .A rhodésiai króm kérdése rop­pant érdekes. Az USA kongresz­­szusa felmentette az Elnököt a Rhodesia elleni ENSZ-bojkott alól, hogy krómot vásárolhasson ott, ami katonai szempontból döntően fon­tos hiánycikk. A legszebb a dolog­ban az, hogy eddig a Szovjettől vásárolt a Pentagon krómot, amit a Szovjet —szintén Rhodesiából szerzett be és komoly kapitalista felárral adott tovább az USÁ-nak! Édes, nem?­ Nem hiszem, hogy a Csinó-be­­széd eltérést jelez a Kissinger­­vizitekhez képest. Ha ez lett vol­na a belső tárgyalások hangja Kis­singer két látogatásán, Nixont nem hívták volna meg, s ha meg is hívták, visszautasította volna a meghívást. Csak az a Csiaó beszél­hetett így, aki nem Amerikához és annak elnökéhez intézte szavait, hanem az „éhesekhez” és az otthoni tömeghez, amely még nem szokott hozzá a „futkosó kutyák” felé sugárzott nagy mosolyokhoz. A Szovjet is az US­A megfeddése mellett szavazott a króm-ügyben és ha nem is a mandarin-költészet nyelvén de annál vaskosabb sérté­seket szokott Washington fejéhez vagdosni. Pedig, ugyebár, milyen régi jó barátok vagyunk!(?) Apropós: ha a Szovjetnél tar­tunk,­ említsünk meg valamit. Brezsnyev hiába töltött három na­pot a tervezett kettő helyett Ke­letnémetországban, a keményfe­­jű Honeckert nem tudta gyorsabb munkára rábírni a „berlini szerző­dés” ügyében. Amikor a „Négy Nagy” parafálta az elvi megállapo­dást, s mindenki a már holnapi bé­kének örvendett, figyelmeztettünk arra, hogy a­­poroszok, pláne, ha még kommunisták is,­ nem könnyű fiúk. Most érkezett­ a híre annak, hogy még legalább három hónap kell a tárgyalások befejezéséhez, ha ugyan... Dehát! — kiált fel er­re az ember. — Brezsnyev a fő­­diktátor! Ez igaz, de a keletnéme­teknek van egy titkos fegyverük: ha túlságosan nyomja őket Moszk­va — átnyomja őket Nyugat-Né­­metországba! Nem is olyan abszur­dum ez, mint amilyennek eddig látszott.. Amióta, Brandt levetette a burzsoá szociáldemokrácia álar­cát és eleven vörössé vált, máris van bizonyos lelki közeledés a két rezsim között és amellett na­gyon hasznos kereskedelmi kap­csolatot is létesítettek. Az elv? Eb­ben majd megegyeznek. A nyuga­tiak nagy része is szereti a kom­mandóra való masírozást... VAN ITT MÉG valami félreértés, ami tisztázásra szorul. Egyes amerikai, sőt kana­dai lapokban (méghozzá magyar­nyelvűben is) azt olvasom, hogy az USA új izoláció, elzárkózás­ fe­lé halad. Csodálatraméltó ez a megállapítás, mert ennek pont az ellenkezője látszik. Persze, kehé­­ny összetéveszteni néhány rész­jelenséget az „izolációval”, ami katonai és gazdasági elzárkózást is jelent. Még ha akarnák is, hogy lehetne ezt a mai világban megva­lósítani? Az, hogy a Szenátus — első me­netben — leszavazta a külföldi se­gélyt nem az elszigetelődés gesz­tusa volt, hanem egy liberális po­litikai csíny Nixon ellen. Két hét múlva, óriási többséggel, már meg is szavazták, majd végülis­ a régi rendet hosszabbították meg. Most melyik szavazáshoz igazodjunk? Nincsen sem hajlam, sem lehe­tőség Amerika elszigetelődéséhez. Vannak, mindig is lesznek, ilyen hangok is, mert a demokrácia sok csodabogarat kitenyészt. De az, hogy az Elnök valutáris és külke­reskedelmi intézkedései az elszi­getelés politikáját szolgálnák, ez meglepő állítás. Ellenkezőleg! Ezek egy új, kiegyensúlyozottabb és a méltányosabb nemzetközi rendszer kialakítását­ szolgálják és ennek ki­­tárgyalás már folyamatbn'ván­' A félreértést nyilván a Nixon el­leni liberális hangulatverés okoz­ta. Nem vagyunk Nixon-csodálók, de van egy nagy előnye minden más eddig felbukkant jelölt között , legalább nem­ liberális! Nem Ni­­xont védjük, az olvasó majd eldön­ti maga, hogy kinek szurkoljon, de figyelmeztetnünk kell mindenkit, hogy a szubtilis liberális propagan­da sok mindent összezavar — ez a feladata! — az Elnök két útjá­­tól kezdve a Szent Korona vissza­adásáig. Hogy a Szent Koronát kiadják-e a pesti bitorló rezsimnek, vagy sem, ez egyelőre legalábbis két­séges és inkább washingtoni és new-yorki politikai pletykának tű­nik. Sajnos azonban­­ el lehet képzelni, hogy kiadják. Ha megte­szik, ez egyike lesz azoknak a kül­politikai felelőtlenségeknek, ame­lyeket Roosevelttől kezdve Eisen­­howeren keresztül mind a mai na­pig bőven elkövetett az amerikai vezetés. A SZENT KORONA ilem az Egyesült Államoké, Ilaheth a magyar nemzeté, amely ezidő szerint a Szovjet zsaroló ember­rablóinak börtönében van és nem nyilváníthat véleményt. A Szent Korona csak az Egyesült Államok őrizetében van, ide pedig pont az­ért került, hogy ne zabrálhassa el a „dicsőséges” vörös hadsereg. Ha az Egyesült Államok megun­ta az őrzését, egyetlen hely van, ahova szállítani szabad és ez­t a Vatikán. Itt önkéntelenül is fel­merül az a kérdés, hogy a Vatikán tiltakozása ellenére is kiadná-e a pesti rezsimnek? Ez kizártnak lát­szik. Más szóval: ha kiadják, akkor a Vatikánnak is hozzá kellett eh­hez járulnia, kivéve, ha előzetesen nyilvánosan és minden kétséget kizáróan tiltakozott ellene. Ha ez a tiltakozás elmarad, ez annyit je­len, hogy a Vatikán Villot-ja vagy (és) Casarolija ezt is belefoglalta a pesti rezsimmel létesített elvi ki­egyezésbe. Az Egyesült Államok ebben a kérdésben legfeljebb csak a meg­szokott ostoba vaksággal jár el, de „haszna”, amire egy cikk követ­keztet, nem igen lehet belőle. Kü­lönösen a nem szovjet­ vonatkozás­ban, beleértve Nixon moszkvai esetleges „sikereit” is. A Szent Ko­rona „nem cikk” Moszkvának, ez csakis a pesti rezsimnek jelentene igen sokat Az ember megérti, hogy az ame­rikai liberálisok minden Nixon-el­­lenes mesét igyekeznek a közvéle­mény elé vinni, de azt nem érti meg, hogy ezt magyarok is terjesz­tik. A kérdés ugyanis roppant egy­szerű. A magyarságnak van a Fe­hér Házban személyi képviselete, van valami Magyar Bizottság is, van egyesült külpolitikai tanács is, sí ' ' —£—’ ■ et de N­ & F ipj­er ÍJ Lyndon Johnson látogatása a Fehér Házban. Középen a bostoni érsek, aki az istentiszteletet tartotta. ezt a kultur­botrányt, ami egy fogságban levő nemzetet utolsó történelmi és vallási relikviájától fosztaná meg. Teljesen jogtala­nul ... (bb) ­ MI TÖRTÉNT A HÉTEN? AZ NB-I LABDARÚGÓ BAJNOKSÁG 12. ÉS 13. FORDULÓJÁNAK EREDMÉNYEI Eger — Egyetértés 0:0 Csepel — Tatabánya 2:1 Sz. Haladás — Újpesti Dózsa 2:4 Vasas — Bp. Honvéd 1:1 MTK — Salgótarján 0:2 Diósgyőr — Ferencváros 2:2 Rába ETO — Videoton 2:1 Újpesti Dózsa — Rába ETO 4:1 Egyetértés — SZ. Haladás 1:1 Ferencváros — Eger 6:1 Pécs — Diósgyőr 2:0 Salgótarján — Komló 5:1 Tatabánya — MTK 2:0 Bp. Honvéd — Csepel 3:0 Videoton — Vasas 1:1 November 15. — Torontóban a levélkihordók is­mét részleges (rotating) sztrájkba kezdtek.­­ Magyarországon eddig nyolcvanhatan haltak meg a Hong Kong fiúban, amelyben félmillió személy be­tegedett meg. Az iskolásgyerekek nagy része nem ment iskolába. Különleges fiú-egységeket állítottak fel és a kórházakban való látogatást megszüntették. Szlovákiában 8 ezer megbetegedés fordult elő, főleg a városokban. I Kelet-Németországban az első választást tartot­ták meg kommunista módra és 99,8%-os többséget értek el a Párt jelöltjei számára. I Az USA szénbányászai 39%-os béremelést tár­gyaltak ki a bányákkal három évre. Ez évenként 13%-ot jelent a Bér Testület által megállapított 5,5%-kal szemben. B 50 rendőr megsebe­sült, egy ember meghalt, amikor a szélsőbaloldali diákok tüntettek Tokió­ban az Okinawa-szerző­­dés ellen. Az USA vissza­adja Okinarwát a japánok­nak, de katonai támasz­pontokat kér továbbra is. Ez ellen büntettek a szél­sőbaloldaliak. November 16. — Marta Doherty 18 éves ír * * 1 lányt, aki egy angol katonával randevúzott, az ír nők megnyírták, szurokkal ken­ték be és egy oszlophoz kö­tötték. A fiatal lány most tartotta esküvőjét a kato­nagyerekkel, de még —­ Marta szurokban, parókát viselt. A Csiao kínai fődelegátus ma erős beszédben tá­madta az amerikai imperializmust, kolonializmust és az izraeli cionizmust. B Douglas­ Home brit külügyminiszter Rhodesiában tárgyalt a két ország közti szakadás megszüntetésé­ről. B Új USA-elnökjelölt: Sam Yorty Los Angeles jobboldali polgármestere.­­ Thanom Kitth­achorn marsall, Thailand minisz­terelnöke, feloszlatta a parlamentet és ostromállapo­tot hirdetett ki. A diktatúra kihirdetése nyilván Thai­land 3 milliónyi kínai lakosa miatt történt, akik egy­re jobban igazodnak Vörös Kínához. I Rudolf Ábel, szovjet mesterkém, akit elfogtak és elítéltek az USÁ-ban, majd az U-2 pilótájáért kicseréltek, Moszkvában meghalt tüdőrákban. 68 éves volt. November 17­. — Az ENSZ közgyűlése 106,2 szavazat ellenében meg­fedte az U­SÁ-t amiért krómot kíván vásárolni Rhodesiától. Csak Délaf­­rika és Portugália szava­zott az USA mellett. November 18. — Nixon elnök aláírta azt a tör­vényt, amely megengedi neki krómvásárlását Rho­desiában. Ezzel szembehelyezkedett az ENSZ Biz­tonsági Tanácsával. Ennek éppen itt volt már az ideje. B Phnom Penh körül a komunisták súlyos és ál­landó támadásban vannak. Már amerikai repülőse­gítséget is kaptak a kambodzsaiak és Délvietnám­­ban arról tanácskoznak, hogy milyen segítséget küld­jenek a kambodzsaiaknak. B Henry Jackson Washington állam egyik szenáto­ra, ma bejelentette, hogy indul az elnökjelöltségért. Ezzel a hivatalosan deklarált elnökjelölt-önjelöltek száma háromra emelkedett: McGovern, Yerty és Jackson. Jackson ereje abban van, hogy mind a szer­vezett munkássággal, mind a nagyvállalatokkal szoros kapcsolatban van. Egyébként konzervatív a külpoli­tikában, liberális a belpolitikában. November 19. — Franco spanyol államfő egy be­szédében kifejtette, hogy a jövőben sem lesz több­párt­rendszer Spanyolországban. A liberális lapok erősen támadják emiatt a 78 éves államfőt. A kom­­munistaták egypárt­ rendszerei ellen nincs kifogás. B­rixon elnök beszédet mondott az AFL-CIO flori­dai konvencióján, ahol Meany szinte sértően viselke­dett vele szemben, míg a delegátusok általában hide­gen fogadták. Nixon azonban kijelentette, hogy ha a szakszervezeti vezetők nem is maradnak bent a Bér Testületben, ő nélkülük is folytatja az árinfláció elle­ni küzdelmet. November 20. — A kínaiak újabb atombombát rob­bantottak. A bomba alig volt akkora, mint a hiroshi­­mai, amiből arra következtetnek, hogy a rakétáik szá­mára­­kísérleteznek ki megfelelő nagyságú harci fejet. A nyílt robbantás ellen senki sem tiltakozott. B India elnöke, V. V. Giri kijelentette, hogy az in­diai hadsereg türelmetlenül várja, hogy mikor semmi­sítheti meg a támadókat. Indiában általában nagyon heves harci propaganda dúl, minek a végét esetleg megbánhatják. B Az USA-Kongresszus a külföldi segély eddigi rendszerét meghosszabbította december 8-ig, hogy a segélyek továbbra is folyósíthatók legyenek. Addig remélik, hogy megegyeznek az új segélyezési összeg­ben .­­ Izraeli hírek szerint Mrs. Golda Meir izraeli mi­niszterelnöknő rövidesen Washingtonba látogat, hogy a fegyverszállítások továbbfolytatását biztosítsa. B George Meany AFL-CIO elnök fizetését felemel­ték 28%-kal. Vajon, megszavazza-e ezt, mint a Bét Testület tagja? November 21. — Délvietnám kb. egy hadosztálynyi csapatot küld Kambodzsa megsegítésére. B Szadat egyiptomi elnök uniformisban járja a frontkatonákat és több beszédében adott kifejezést annak a meggyőződésének, hogy a békés megoldásra nincs már remény, csak a harc következhetik. Később ezt enyhítették azzal, hogy azért ők mindent megtesz­nek a békés megegyezés érdekében.­­ Husszein, jordán király állítólag kijelentette, hogy nem csatlakozik Szadat háborújához Izrael el­len. A szovjet mesterkém.

Next