Chicago és Környéke, 1979 (74. évfolyam, 1-52. szám)
1979-12-01 / 48. szám
Gábor Áron: Európai jelzések A világlapok nyugatnémetországi tudósítói vasárnaponként a televízióban vitatják meg az időszerű kérdéseket. Legutóbb mi másról beszélhettek, — a teheráni foglyokról és Khomeini Ayatollahról. — Pesten Kemény Anyatojásnak hívják — a muzulmán világszemlélet időszerűtlenségéről — időszerűségéről, a sahról, Carterről, az olajról és természetesen a dollárról. Elsősorban arról a négymilliárdról, (amerikaiul billióról) amelyet a tengerentúli óriások azért vágtak egy év alatt zsebre, hogy a világ másik részén olajba fektessék. Új kutakat fúrjanak, vezetékeket építsenek és megszabadítsák a világot az arabok olajzsarolásától. Nem helyesebb olyan érthetetlen, vagy nagyon is érthető pénzforgásról beszélni, amelyből mindenki több hasznot vág zsebre, mint az olajtulajdonos népek? Egyelőre csak anynyi bizonyos, hogy az olaj miatt mindenki, mindenkire haragszik és akarva, — nem akarva mindenki azt a pillanatot készíti elő, amikor már — felesleges az olaj. Darabokra robbantott öreg földgolyónkon már senkinek sem kell a folyékony arany és... senki sem él. Addig nagyon helyes, ha a „semleges” bonni televízióban öt-hat olyan újságíró ül össze, aki nem semleges. És azért nem, mert nincs olyan világlap, amely függetlenítheti magát a politikáktól, a g^zd^si^gi ^akaratoktól éskincs olyan új-' ságíró, akinek ne folyjanák torkára az „objektív igazságot”. Minél több a „semleges” beszéd az olajról, annál kézenfekvőbb, hogy ennél a kérdésnél is holtpontra jutott a világ. Jobb, ha úgy mondjuk: annyi olajat használnak a békét őrző tankok, repülők, rakéták, hajók, amenynyivel az emberiség nyugodtan kivárhatná a pillanatot, amikor öreg Földünk verejtékét egyéb energiaforrások váltják fel. A valóság azonban nem ilyen egyszerű. Nem az olaj kevés, hanem a technológiai fejlődés emelkedett olyan magasra, ahol a felesleges gépek helyett embermilliók váltak feleslegessé. Minden nap ezerszer látjuk, mégse látjuk: a gép önálló lett, eszik-iszik, épít-romból, az ember viszont önállótlanná vált, és már nem tudja megvédeni saját életérdekeit. Ha a helyzetelemző kerekasztal konferenciákkal párhuzamosan a jövőt kutató tudományos intézetek jelentéseit olvassuk, egyre világosabb, hogy már alig-alig segít a világon, ha a pávatollas sahhal bármi történik. Végeredményben a sah csak annyiban bűnös, hogy néhány évtized alatt akart átugrani olyan filozófiákat, amelyeket sajátos népi és emberi igények termeltek ki, nem is véletlenül, Khomeini mester pedig azért, mert olyan filozófiákba kapaszkodik köszvényes kezével, amelyeket már túlhaladtak, a technológiák. Az egyik tizenkilenc, a másik egy híján húsz? Inkább két gyarló ember! — Feleslegesek a tisztességeskezű- nem véreskezű jelzők — egyszerűen nem találtak utat a jövő felé, ahogy...? Ne bántsuk Cartert! Szegény Jimmy Carter sem tehet róla, hogy olyan időkben és főleg olyan földrészen került utat jelölő tisztségbe, amikor nemcsak a Fehér Házat, de a világ valamennyi kormányközpontját megoldhatatlan kérdések veszik körül. Újra elfilozofáltam a lényeget? Visszatérek rá. A televíziós kerekasztal körül több tisztázhatatlan, mint tisztázható kérdés zavarta egymást. A semleges és kevésbbé semleges újságírók csak abban egyeztek meg, hogy negyvenmilliárd, Amerikában billió, dollár eltűnt a perzsa államkasszából. Ellopta a sah? Szó sincs róla. Ellopta az Ayatollah? Még kevesebb szó eshet róla. A sah mindössze olyan korszerű vállalkozásokba fektette külföldön a pénzt, amelyről azt hitte, hogy egy-két évtized alatt megváltoztatják az ayatollah évezredes filozófiáját. Tévedett. Khomeini viszont ott lépte túl a valóság határait, hogy az eltűnt pénz visszaforgathatná az idő kerekét. Különös az egyik azért bukott el, mert túl gyorsan ment, a másik azért, mert túl lassan jár. MI TÖRTÉNT A HB dollár kölcsönt kap az Egyesült Államoktól — jelenti az AP hírügynöksége. • Iránban 13 túszt elengedtek az amerikai követségről — feketéket és nőket — a többi túszt azonban katonai bíróság elé állítják, amennyiben a sahot vissza nem küldik Teheránba. Az iráni diákok még mindig fogva tartanak 49 amerikait a teheráni amerikai követségen. • II. János Pál pápa bejelentette, hogy még e hónapban ellátogat Törökországba, hogy a 900 éves szakadékot az ortodox egyház és a katolikusok között áthidalja. A vatikáni híriroda szerint a pápa november 28-ára tervezi látogatását. • Neemi Jarvi, az észt szimfonikus zenekar vezetője, többszörösen kitüntetett szovjet zenész menedékjogot kért Nyugaton — jelenti a Reuter Iroda. A 43 éves észt születésű Jarvi egyike volt a legtöbb szovjet kitüntetést nyert muzsikusoknak. • Londonban óriási botrányt váltott ki Margaret Thatcher miniszterelnöknő leleplezése Anthony Blunt-tal kapcsolatban, aki a szovjetnek kémkedett és egyidőben a királynő szolgálatában állt. Miért kellett a királynőnek pont egy kémet alkalmazni képtára szaktanácsosává, miután Blunt 1964-ben bevallotta, hogy a Szovjetuniónak kémkedett — tette fel a kérdést a miniszterelnöknő? Kik voltak azok, akik a királynőhöz beajánlották Bluntot? A Buckingham Palota ügyvivője először azt állította, hogy a királynő tudott Blunt kémkedéséről majd később ezt megváltoztatták, hogy nem hozták tudomására. Bluntot máris megfosztották lovagi címétől, amit 1956-ban kapott. Blunt ügyvédje Michael Rubenstein kijelentette: nem tudja, hogy jelenleg ügyfele hol van. • Arafat, a PLO elnöke Moszkvába utazott küldöttségével, ahol megbeszéléseket folytatnak a szovjet vezetőkkel. • Pakistánban a csőcselék megtámadta az amerikai követség épületét és felgyújtotta azt. A bent lévőket sikerült megmenteni. Egy amerikai katona meghalt. A katonaság csak megkésve érkezett hogy elállja a mintegy 10 ezer főnyi csőcselék útját. Pakisztán elnöke Zia telefonon „bocsánatot kért’ ’ Carter elnöktől a történtekért. • Gromiko szovjet külügyminiszter figyelmeztette az Egyesült Államokat, hogy amennyiben „katonailag beleavatkoznak Irán belügyeibe, súlyos következményekkel számolhatnak.” Hogy mit ért belső ügy alatt nem fejtette ki. • Pierre Trudeau, Kanada liberális párti vezére volt miniszterelnök lemondott a Liberális Párt vezetéséről. Illetékesek szerint két személy jöhet számításba helyére: Donald Macdonald és John Turner. • Az iráni kormány figyelmeztette az Egyesült Államokat, hogy amennyiben megtámadnák katonailag Iránt , nincs mód arra, hogy „megfékezze a lázongó diákokat, akik a túszok életét követelik.” • Ugyanakkor az Egyesült Államokban egyes politikusok részéről hangok hallatszottak, hogy az iráni olajkutakat tegyék használhatatlanná az amerikaiak. Üres székek Habsburg Ottó azt a javaslatot tette a nemrég megalakult Európai Parlamentben, hogy az ülésteremben egy széket üresen tartsanak, arra való figyelmeztetésül, hogy Európának jelenleg a Vasfüggöny mögött levő része önrendelkezési joga hiányában nem vehet részt az üléseken. Ez a dicséretes és indokolt javaslat immár a második elemben. Mikor Teleki Pál öngyilkosságot követett el tiltakozásul, amiért Hitler csapatai Magyarországon keresztül indultak meg Jugoszlávia ellen — amellyel ő írt alá barátsági szerződést — Churchill, Anglia akkori miniszterelnöke parlamenti beszédében jelentette ki, hogy a majdani béketárgyalásokon agy£széketyzékén kell tartani Teleki Pálra nyfolóemlékeztetőül. Mint tudjuk, javaslatából semmi sem lett. Magyarországra ugyanolyan igazságtalan békét diktáltak a második világháború végén is, mint Trianonban tették. „War Memoires” c. háborús emlékiratai III. kötetében is kegyelettel és elismeréssel emlékezett meg Churchill Teleki Pál és Magyarország tragikus szerepéről a II. Világháborúban, amelyben katonailag semmi keresni valónk nem volt. Akkori moszkvai követünk, Kristóffy József személyes elbeszéléséből tudom, hogy az oroszok maguk igyekeztek bennünket semlegességben tartani. Mi minden máskép történt volna, ha Teleki revolver helyett útlevelet vesz a kezébe, emigrál, s a háború végén elfoglalja a Churchill által felajánlott üres széket a béketárgyalásokon, utána pedig széket a Sándor palotában is. Kezdeményezésére talán már akkor kialakul a Kárpát medence népeinek föderációs együttműködése, Bibó Istvánt is meghíva a kormányba, aki már a negyvenes évek elején ezt látta az egyetlen kivezető útnak. Többször említette a leányfalui Dunaparton folytatott beszélgetéseink során ezt a „harmadik utat”, a Kárpát medence országainak mindkét katonai tömbön kívül maradását és szoros együttműködését. Mikor következik el végre ennek a lehetősége? Időpontok és eshetőségek jósolgatása, a nemzetközi híranyagnak hétről-hétre való elemzése helyett — s anélkül, hogy ezt a zsurnalisztikai tevékenységet alábecsülnénk — állapítsunk meg annyit, hogy az Európai Parlament megalakulása ebből a szempontból is fontos esemény. És milyen különös játéka a sorsnak, hogy amikor az európai együttműködésből egyelőre kizárt Kárpát medencei országok csak a függöny mögül figyelhetik azoknak a nyugati nemzeteknek a munkáját, amelyekkel azelőtt háborúk és hatalmi villongások közt is évezredes sorsközösségben, kulturális egységben élhettek, — most egy Németországban megválasztott, német állampolgárságú Habsburg személyében de facto képviselőjükre tekinthetnek, aki legelső javaslatával is szimbolikusan bizonyította, hogy érdekeikről nem feledkezik meg. Igen, különös játéka a fégzsefik) hogy a" múlt annyi keserű emlékéhez is fűződő Habsburg név egyik viselője, az európai Parlament tagja, ma szinte személyes megtestesülése az Egyesült Európai gondolatnak. Nem lehet elvitatni érdemeit e téren. Jóformán egész életét ennek az ügynek szentelte, s most a gyakorlati politika eszközeivel és lehetőségeivel folytathatja munkáját. Az ún. utódállamok népei körében, a magyarok közt is, vannak akikben a Habsburgok elleni gyűlölet és bizalmatlanság, az egykori bécsi kamarilla politikájával szembeni ellenszenv még ma is akkora, hogy mindent eleve elutasítani készek, ami Habsburgtól jön. Nem ártana végre megfontolni és belátni mekkora igazságtalanság a múltban elkövetett hibákért olyan valakit büntetni, akinek azokhoz semmi köze és aki jóformán minden idejét, erejét, az érintett népek boldogabb jövőjének, az egész zaklatott táj tartós békéjének biztosítására fordítja. Habsburg Ottót ismerik és nagyrabecsülik szerte a világon, uralkodói és államférfiúi körökben és tudományos egyesületekben egyaránt. A politikusok körében manapság szégyenszemre elterjedt szokástól eltérően beszédeit, cikkeit ő maga írja és azokban mindig van mondanivalója amire figyelni érdemes Ha az európai rab nemzetek képviselői egyszer elfoglalhatják helyeiket a számukra üresen tartott székeikben, az a jövőik érdekében hűségesen és önzetlenül dolgozók közt Habsburg Ottónak is lesz köszönhető. Padányi-Gulyás Jenő • November 7-én, 95. születése napja után egy nappal meghalt Germanus Gyula. Előző este még fogadta a jókívánságokat. Germanus Gyula 1884-ben született, 1907-ben szerezte meg summa cum laude doktorátusát a Pázmány Péter Tudományegyetemen, a török nyelv és irodalom és az arab nyelv és irodalomból. A londoni British Museum keleti osztályán éveken át dolgozott, Törökországban pedig a Keleti Akadémián, a török, az arab és az iszlám történetének tanára lett. Az iszlámhoz csatlakozott és ettől kezdve a neve Abdul Karim Julius Germanus lett. Ekkor jelent meg Allah Akbar című kétkötetes munkája. A háború után Mekkába és Medinába utazott tanszékvezető professzorként, míg a háború után ismét Budapestre került és az egyetemen tanított egészen 1963-ig nyugdíjba vonulásáig. • Debrecen város díszpolgárrá avatta Leonyid Vasziljev szovjet ezredest, a Szovjetunió hősét, aki 1944 októberében elsőként lépett a város földjére. A kitüntetést a magyar jelentések szerint „Debrecen felszabadulásának” 35. évfordulóján adták át. • Molnár C. Pál a kitűnő festőművész, aki jelenleg 85 éves kiszorult a fővárosból és — csak vidéken rendezhet kiállítást. Legutolsó kiállítása Gyulán, a Dürer teremben volt, ahol 250 festményét állították ki. Dobay Károly, 23 éves magyar honvéd „katonaszökevény”-t a legfelsőbb magyar bíróság halálra ítélte. Dobay szolgálati pisztolyát magához véve otthagyta alakulatát és át akart szökni anyugati határon, miközben igazoltató járőrökkel találkozott. A katonaszökevényt letartóztatták és halálra ítélték. Az ítélet szokatlanul súlyos, mert békeidőben nem szokás a katonaszökevényeket halálra ítélni. • Bevezetik odahaza is a munkahelyi vezetők „levelezési továbbképzését.” Ez azt jelenti, hogy odahaza is lehet majd „levelezési diplomát” szerezni, ami itt is egyenlő a nullával. • A IV. századból származó nagyméretű hármas beosztású gabonaraktár került elő a most épülő szombathelyi képtár helyén. • Az osztrák Alpokban egyméteres hó esett máris — jelentik a hazai lapok. Nyolc hágót le kellett zárni a hatalmas hó miatt. • Mint a jelentések közlik nagy a zúgolódás az árdrágulás miatt Budapesten és vidéken egyaránt. • Fekete krónikát közöl a Hungarexpo vezérigazgatója az őszi Nemzetközi vásárról. Kijelentette, hogy minden eddigit felülmúlt az idei látogatók lopási statisztikája. Villanykörtéktől a nukleáris számolókészülékig, írószerekig mindent loptak az idei vásáron. • Nagykanizsán és Zala megye több helyiségében 40 tanító kap veszélyességi pótlékot, mert az iskola teteje beszakadással fenyeget,vagy a falak állaga életveszélyes. Az osztályokban faoszlopokkal duccolták alá a mennyezetet nehogy rászakadjon a tanulókra. A veszélyességi pótlékot, ami havi 200 Forint elnevezték „dorong pénznek” a pedagógusok. • Otthon is moziválság van. Amíg 1960-ban 40 millió látogatója volt a budapesti moziknak, addig az idén fele sem volt. A fővárosi mozik közül jelenleg 10-et tataroznak, míg 16 további régi mozi sürgős felújításra szorul a 86 fővárosi mozi közül. A Mozi Vállalat fő problémája, hogy havi 2200 Forintért nem talál elég üzemvezetőt a budapesti mozik élére. • Viktor Kulikovot, a varsói szerződés egyesített haderőinek főparancsnokát, Kádár János fogadta és az elvtársak szívélyes megbeszélést folytattak. • Meghalt Pátzay Pál szobrászművész. • Az építőipari minőség ellenőrző intézet veszprémi állomásának szakemberei leállították a mintegy 20 millió forintos költséggel készülő veszprémvarsányi 8 tantermes iskola építését a nem megfelelő anyagok felhasználása miatt. Mindjárt az egyszerű rutin vizsgálatok megállapították, hogy súlyos statikai hibák mellett, az épület földszintjén négy gerenda négy helyen hibás, az emeleten pedig az elhelyezett pillérekből 12 nem felel meg a kívánalmaknak, négy ugyanott lévő gerendán pedig 28 helyen észleltek hibát. A hibákért a pápai szövetkezeti vállalatot terheli a felelősség. • „A lelkiismeret felhívása” elnevezésű amerikai társadalmi szervezet dr. Lékai László esztergomi érseknek adományozta az ezévi „lelkiismeret embere” díjat. Az alapítvány elnöke, Arthur Achweier zsidó rabbi vezetésével érkezett Magyarországra és a delegáció Esztergomban ünnepélyes keretek között átadta Lékai érseknek az alapítvány díját, Miklós Imre (ateista) államtitkár, az egyházügyi hivatal elnöke jelenlétében. • „Vevő voltam” címmel mondja el élményeit az újságíró a Magyar Nemzetben. Levi’s farmernadrágot akart venni, s mikor meghallotta, hogy az egyik üzletbe új szállítmány érkezett Marcaliból, lóhalálában odarohant. Minden méretben volt, csak éppen az övében nem — egészen addig, míg nem helyezett kilátásba egy kis borravalót. Az eladó hozta a kívánt méretet, ő meg fizetett. A kasszás a két ötszázasból visszaadott egy húszast, az meg az eladó markába vándorolt. M így kerül Budapesten kerek ezer forintba egy kék farmer, ami még ráadásul nem is eredeti „kvájsz”, hanem csak Marcaliban készült magyar gyártmány. Az ezer forint pedig nem kis összeg: egy kezdő tanár, vagy egy gépírónő félhavi fizetése ... 3. oldal MÓZSI Ferenc: Idegkötélen Gombolyított élet, kettős énünk idegkötélfonáksága. Kívülről a Napfényben, belülről a Hold árnyasában. .. Szikláról pattintott szigorúság, véleményünk hintelen vetületei. Valósággal satírozott sejtelemmel választódunk ki, s le a tespedtség serpenyőjében, valami magasztos semmiből, mely minden lehetne felfőzve vagy kőrjités nélkül, üres félgömbhöz nem férne kétség, barátságod talanul ki sem mozdulnék rigor-redeimből, a Te ráncokba simult Ember! Titok-testvérem, Te-mindenre-befogható, különben használhatatlan! Szürkeségemmel keresgéltem sziporkázó feketéd. A hasonlatok hegyén át kergődtem Hozzád. A csúcsra fel, sosem értem, sem ocsúdtam. Betűk barlangja vonzott volna. Te jelzőkkel leintették Beborult az arány és a lírát csak lopva lehetett menekíteni. Sugarukból font ostorral cserdítettünk a csodák közé. Éppen maradt sudarad alatt a félelem kirojtosodott. Gondjaink griff madara ragadta megszeppent mondanivalónk a kiszáradt fantáziába... Kicselezve a balszerencsét, felédpasszolódnék. Már majdnem elértem felezővonalad. Meghökkenve zuhannék. Kormos ütegek alján átgázolhatatlan vagy! Megereszkedett inas igékkel von(s zoltatom magam. Meghatározhatatlan Repülő témáinkban befoghatatlan hullámhosszunk. Rakétarökönyödéssel könyökölünk a Mindenség vakablakába, majd ciceregve lehúzzuk a rosettát és létütemü motorokon tovazötyögünk... Feltoloncolom vidámságom a kifeszitett vágyra és minden felesleges lilie-rongyot lehányva, lánclépésben bűbájnatra fakadunk... Fogj fel szédüléseimben, a POÉTIKA ! A sikeres első és második kötet után (A képzelet kertjeiben. Los Angeles, 1974 - elfogyott, Földközelben, New York, 1977 - még kapható), készülőben a legújabb 160 oldalas versválogatás, SERES JÓZSEF(Toronto) művészi illusztrációival. Előmegrendelést már most elfogadunk és megjelenés után ( ez év vége) azonnal postázzuk, dedikálva csak kérésre. Ára vászonkötésben: 12 dollár, puhakötésben: 8 dollár, mindkettő művészi borítólappal. Postaköltségre 1 dollárt számítunk. Megrendelhető a szerző címén: FERENC J.MÓZSI 530 W. Surf Street. Apt.209., CHICAGO, IL 60657, U.S.A. Mózsi Ferenc Megrendelem Mózsi F. MEGRENDELŐ SZELVÉNY : IDEGKÖTÉLEN c. kötetét □ vászonkötésben (12.00 dollár) □ puhakötésben ( 8.00 dollár) + 1.00 postaköltség NÉVCÍM Idegkötélen HÁLÁS KÖSZÖNET AZ IRODALOMBARÁTOKNAK !