Chicago és Környéke, 1979 (74. évfolyam, 1-52. szám)

1979-12-01 / 48. szám

Gábor Áron: Európai jelzések A világlapok nyugat­németországi tudósítói vasárnaponként a tele­vízióban vitatják meg az időszerű kérdéseket. Legutóbb mi másról be­szélhettek, — a teheráni foglyokról és Khomeini Ayatollahról. — Pesten Kemény Anyatojásnak hívják — a muzulmán világszemlélet idősze­rűtlenségéről — idősze­­­rűségéről, a sahról, Car­­terről, az olajról és ter­mészetesen a dollárról. Elsősorban arról a négy­­milliárdról, (amerikaiul billióról) amelyet a ten­gerentúli óriások azért vágtak egy év alatt zseb­re, hogy a világ másik részén olajba fektessék. Új kutakat fúrjanak, ve­zetékeket építsenek és megszabadítsák a vilá­got az arabok olaj­zsaro­lásától. Nem helyesebb olyan érthetetlen, vagy nagyon is érthető pénz­forgásról beszélni, amelyből mindenki több hasznot vág zsebre, mint az olajtulajdonos né­pek? Egyelőre csak any­­nyi bizonyos, hogy az olaj miatt mindenki, mindenkire haragszik és akarva, — nem akar­va mindenki azt a pilla­natot készíti elő, ami­kor már — felesleges az olaj. Darabokra robban­tott öreg földgolyónkon már senkinek sem kell a folyékony arany és... senki sem él. Addig na­gyon helyes, ha a „sem­leges” bonni televízió­ban öt-hat olyan újság­író ül össze, aki nem semleges. És azért nem, mert nincs olyan világ­lap, amely függetlenít­heti magát a politikák­tól, a g^zd^si^gi ^akara­toktól ésk­incs olyan új-' ságíró, akinek ne foly­­janák torkára az „ob­jektív igazságot”. Minél több a „semleges” be­széd az olajról, annál ké­zenfekvőbb, hogy ennél a kérdésnél is holtpont­ra jutott a világ. Jobb, ha úgy mondjuk: annyi olajat használnak a bé­két őrző tankok, repülők, rakéták, hajók, ameny­­nyivel az emberiség nyugodtan kivárhatná a pillanatot, amikor öreg Földünk verejtékét egyéb energiaforrások váltják fel. A valóság azonban nem ilyen egy­szerű. Nem az olaj ke­vés, hanem a technoló­giai fejlődés emelkedett olyan magasra, ahol a felesleges gépek helyett embermilliók váltak fe­leslegessé. Minden nap ezerszer látjuk, mégse látjuk: a gép önálló lett, eszik-iszik, épít-romból, az ember viszont önál­­lótlanná vált, és már nem tudja megvédeni saját életérdekeit. Ha a helyzetelemző kerek­asztal konferenciákkal párhuzamosan a jövőt kutató tudományos inté­zetek jelentéseit olvas­suk, egyre világosabb, hogy már alig-alig segít a világon, ha a pávatol­las sah­hal bármi törté­nik. Végeredményben­ a sah csak annyiban bű­nös, hogy néhány évti­zed alatt akart átugrani olyan filozófiákat, ame­lyeket sajátos népi és emberi igények termel­tek ki, nem is véletle­nül, Khomeini mester pedig azért, mert olyan filozófiákba kapaszko­dik köszvényes kezével, amelyeket már túlha­ladtak, a technológiák. Az egyik tizenkilenc, a másik egy híján húsz? Inkább két gyarló ember! — Felesle­gesek a tisztességes­kezű- nem véreskezű jel­zők — egyszerűen nem találtak utat a jövő felé, ahogy...? Ne bántsuk Cartert! Szegény Jim­my Carter sem tehet ró­la, hogy olyan időkben és főleg olyan földrészen került utat jelölő tiszt­ségbe, amikor nemcsak a Fehér Házat, de a vi­lág valamennyi kor­mányközpontját meg­oldhatatlan kérdések ve­szik körül. Újra elfilozofáltam a lényeget? Visszatérek rá. A televíziós kerek­asztal körül több tisz­­tázhatatlan, mint tisz­tázható kérdés zavarta egymást. A semleges és kevésbbé semleges új­ságírók csak abban egyeztek meg, hogy negyven­milliárd, Ame­rikában billió, dollár eltűnt a perzsa állam­kasszából. Ellopta a sah? Szó sincs róla. El­lopta az Ayatollah? Még kevesebb szó eshet róla. A sah mindössze olyan korszerű vállalkozá­sokba fektette külföldön a pénzt, amelyről azt hitte, hogy egy-két év­tized alatt megváltoz­tatják az ayatollah évez­redes filozófiáját. Té­vedett. Khomeini vi­szont ott lépte túl a való­ság határait, hogy az el­tűnt pénz visszaforgat­hatná­ az idő kerekét. Különös az egyik azért bukott el, mert túl gyor­san ment, a másik azért, mert túl lassan jár. MI TÖRTÉNT A HB dollár kölcsönt kap az Egyesült Államoktól — je­lenti az AP hírügynöksége. • Iránban 13 túszt elengedtek az amerikai követ­ségről — feketéket és nőket — a többi túszt azon­ban katonai bíróság elé állítják, amennyiben a sa­­hot vissza nem küldik Teheránba. Az iráni diákok még mindig fogva tartanak 49 amerikait a tehe­ráni amerikai követségen. • II. János Pál pápa bejelentette, hogy még e hó­­napban ellátogat Törökországba, hogy a 900 éves szakadékot az ortodox egyház és a katolikusok kö­zött áthidalja. A vatikáni híriroda szerint a pápa november 28-ára tervezi látogatását. • Neemi Jarvi, az észt szimfonikus zenekar veze­tője, többszörösen kitüntetett szovjet zenész mene­dékjogot kért Nyugaton — jelenti a Reuter Iroda. A 43 éves észt születésű Jarvi egyike volt a leg­több szovjet kitüntetést nyert muzsikusoknak. • Londonban óriási botrányt váltott ki Margaret Thatcher miniszterelnöknő leleplezése Anthony Blunt-tal kapcsolatban, aki a szovjetnek kémkedett és egyidőben a királynő szolgálatában állt. Miért kellett a királynőnek pont egy kémet alkalmazni képtára szaktanácsosává, miután Blunt 1964-ben bevallotta, hogy a Szovjetuniónak kémkedett — tette fel a kérdést a miniszterelnöknő? Kik vol­tak azok, akik a királynőhöz beajánlották Bluntot? A Buckingham Palota ügyvivője először azt állí­totta, hogy a királynő tudott Blunt kémkedéséről majd később ezt megváltoztatták, hogy nem hoz­ták tudomására. Bluntot máris megfosztották lo­vagi címétől, amit 1956-ban kapott. Blunt ügy­védje Michael Rubenstein kijelentette: nem tudja, hogy jelenleg ügyfele hol van. • Arafat, a PLO elnöke Moszkvába utazott kül­döttségével, ahol megbeszéléseket folytatnak a szovjet vezetőkkel. • Pakistánban a csőcselék megtámadta az ameri­kai követség épületét és felgyújtotta azt. A bent lévőket sikerült megmenteni. Egy amerikai katona meghalt. A katonaság csak megkésve érkezett hogy elállja a mintegy 10 ezer főnyi csőcselék út­ját. Pakisztán elnöke Zia telefonon „bocsánatot kért’ ’ Carter elnöktől a történtekért. • Gromiko szovjet külügyminiszter figyelmeztet­te az Egyesült Államokat, hogy amennyiben „kato­nailag beleavatkoznak Irán belügyeibe, súlyos kö­vetkezményekkel számolhatnak.” Hogy mit ért belső ügy alatt nem fejtette ki. • Pierre Trudeau, Kanada liberális párti vezére volt miniszterelnök lemondott a Liberális Párt ve­zetéséről. Illetékesek szerint két személy jöhet szá­mításba helyére: Donald Macdonald és John Tur­ner. • Az iráni kormány figyelmeztette az Egyesült Ál­lamokat, hogy amennyiben megtámadnák katonai­lag Iránt , nincs mód arra, hogy „megfékezze a lázongó diákokat, akik a túszok életét követelik.” • Ugyanakkor az Egyesült Államokban egyes poli­tikusok részéről hangok hallatszottak, hogy az iráni olaj­kutakat tegyék használhatatlanná az ameri­kaiak. Üres székek Habsburg Ottó azt a javaslatot tette a nem­rég megalakult Európai Parlamentben, hogy az ülésteremben egy szé­ket üresen tartsanak, arra való figyelmezte­tésül, hogy Európának jelenleg a Vasfüggöny mögött levő része önren­delkezési joga hiányá­ban nem vehet részt az üléseken. Ez a dicséretes és in­dokolt javaslat immár a második e­lemben. Mikor Teleki Pál ön­­gyilkosságot követett el tiltakozásul, amiért Hit­ler csapatai Magyaror­szágon keresztül indul­tak meg Jugoszlávia el­len — amellyel ő írt alá barátsági szerződést — Churchill, Anglia akko­ri miniszterelnöke par­lamenti beszédében je­lentette ki, hogy a maj­dani béketárgyalásokon agy£széket­yzékén kell tartani Teleki Pálra n­yfo­­lóemlékeztetőül. Mint tudjuk, javasla­tából semmi sem lett. Magyarországra ugyan­olyan igazságtalan bé­két diktáltak a máso­dik világháború végén is, mint Trianonban tették. „War Memoires” c. háborús emlékiratai III. kötetében is kegyelettel és elismeréssel emléke­zett meg Churchill Tele­ki Pál és Magyarország tragikus szerepéről a II. Világháborúban, amelyben katonailag semmi keresni valónk nem volt. Akkori moszk­vai követünk, Kristóf­­fy József személyes el­beszéléséből tudom, hogy az oroszok maguk igyekeztek bennünket semlegességben tartani. Mi minden máskép tör­tént volna, ha Teleki revolver helyett útleve­let vesz a kezébe, emig­rál, s a háború végén el­foglalja a Churchill ál­tal felajánlott üres szé­ket a béketárgyaláso­kon, utána pedig széket a Sándor palotában is. Kezdeményezésére ta­lán már akkor kialakul a Kárpát medence népe­inek föderációs együtt­működése, Bibó Istvánt is meghíva a kormány­ba, aki már a negyve­nes évek elején ezt lát­ta­ az egyetlen kivezető útnak. Többször említet­te a leányfalui Duna­­parton folytatott beszél­getéseink során ezt a „harmadik utat”, a Kár­pát medence országai­nak mindkét katonai tömbön kívül maradását és szoros együttműködé­sét. Mikor következik el végre ennek a lehetősé­ge? Időpontok és eshe­tőségek jósolgatása, a nemzetközi híranyag­nak hétről-hétre való elemzése helyett — s anélkül, hogy ezt a zsur­nalisztikai tevékenysé­get alábecsülnénk — állapítsunk meg annyit, hogy az Európai Parla­ment megalakulása eb­ből a szempontból is fontos esemény. És milyen különös já­téka a sorsnak, hogy amikor az európai együttműködésből egye­lőre kizárt Kárpát me­dencei országok csak a függöny mögül figyelhe­tik azoknak a nyugati nemzeteknek a munká­ját, amelyekkel azelőtt háborúk és hatalmi vil­longások közt is évezre­des sorsközösségben, kulturális egységben él­hettek, — most egy Né­metországban megvá­lasztott, német állam­polgárságú Habsburg személyében de facto képviselőjükre tekint­hetnek, aki legelső ja­vaslatával is szimboli­kusan bizonyította, hogy érdekeikről nem feled­kezik meg.­­ Igen, különös játéka a fégzsefik) hogy a" múlt annyi keserű emlékéhez is fűződő Habsburg név egyik viselője, az euró­pai Parlament tagja, ma szinte személyes meg­testesülése az Egyesült Európai gondolatnak. Nem lehet elvitatni ér­demeit e téren. Jófor­mán egész életét ennek az ügynek szentelte, s most a gyakorlati politi­ka eszközeivel és lehető­ségeivel folytathatja munkáját. Az ún. utódállamok népei körében, a magya­rok közt is, vannak akik­ben a Habsburgok elleni gyűlölet és bizalmat­lanság, az egykori bécsi kamarilla politikájá­val szembeni ellenszenv még ma is akkora, hogy mindent eleve elutasíta­ni készek, ami Habs­burgtól jön. Nem ártana végre megfontolni és belátni mekkora igazságtalan­ság a múltban elköve­tett hibákért olyan va­lakit büntetni, akinek azokhoz­ semmi köze és aki jóformán minden idejét, erejét, az érin­tett népek boldogabb jö­vőjének, az egész zak­latott táj tartós békéjé­nek biztosítására for­dítja. Habsburg Ottót isme­rik és nagyrabecsülik szerte a világon, ural­kodói és államférfiúi kö­rökben és tudományos egyesületekben egy­aránt. A politikusok körében manapság szé­gyenszemre elterjedt szokástól eltérően be­szédeit, cikkeit ő ma­ga írja és azokban min­dig van mondanivalója amire figyelni érdemes Ha az európai rab nemzetek képviselői egyszer elfoglalhatják helyeiket a számukra üresen tartott székeik­ben, az a jövőik érde­kében hűségesen és ön­zetlenül dolgozók közt Habsburg Ottónak is lesz köszönhető. Padányi-Gulyás Jenő • November 7-én, 95. születése napja után egy nappal meghalt Germa­­nus Gyula. Előző este még fogadta a jókíván­ságokat. Germanus Gyula 1884-ben született, 1907-ben szerezte meg summa cum laude dok­torátusát a Pázmány Péter Tudományegye­temen, a török nyelv és irodalom és az arab nyelv és irodalomból. A londoni British Museum keleti osztályán éveken át dolgozott, Törökor­szágban pedig a Keleti Akadémián, a török, az arab és az iszlám törté­netének tanára lett. Az iszlámhoz csatlakozott és ettől kezdve a neve Abdul Karim Julius Ger­manus lett. Ekkor jelent meg Allah Akbar című kétkötetes munkája. A háború után Mekkába és Medinába utazott tan­székvezető professzor­ként, míg a háború után ismét Budapestre került és az egyetemen taní­tott egészen 1963-ig nyugdíjba vonulásáig. • Debrecen város díszpolgárrá avatta Le­­onyid Vasziljev szovjet ezredest, a Szovjetunió hősét, aki 1944 októberé­ben elsőként lépett a vá­ros földjére. A kitünte­tést a magyar jelenté­sek szerint „Debrecen felszabadulásának” 35. évfordulóján adták át. • Molnár C. Pál a ki­tűnő festőművész, aki je­lenleg 85 éves kiszorult a fővárosból és — csak vidéken rendezhet kiállí­tást. Legutolsó kiállítá­sa Gyulán, a Dürer te­remben volt, ahol 250 festményét állították ki.­­ Dobay Károly, 23 éves magyar honvéd „katonaszökevény”-t a legfelsőbb magyar bíró­ság halálra ítélte. Dobay szolgálati pisztolyát ma­gához véve otthagyta alakulatát és át akart szökni a­­nyugati hatá­ron, miközben igazolta­tó járőrökkel találko­zott. A katonaszöke­vényt letartóztatták és halálra ítélték. Az ítélet szokatlanul súlyos, mert békeidőben nem szokás a katonaszökevényeket halálra ítélni. • Bevezetik odahaza is a munkahelyi vezetők „levelezési tovább­kép­zését.” Ez azt jelenti, hogy odahaza is lehet majd „levelezési diplo­mát” szerezni, ami itt is egyenlő a nullával. • A IV. századból származó nagyméretű hármas beosztású gabo­na­raktár került elő a most épülő szombathe­lyi képtár helyén. • Az osztrák Alpok­ban egyméteres hó esett máris — jelentik a hazai lapok. Nyolc hágót le kellett zárni a hatalmas hó miatt. • Mint a jelentések közlik nagy a zúgolódás az árdrágulás miatt Bu­dapesten és vidéken egy­aránt. • Fekete krónikát kö­­­zöl a Hungarexpo vezér­­igazgatója az őszi Nem­zetközi vásárról. Kije­lentette, hogy minden eddigit felülmúlt az idei látogatók lopási statisz­tikája. Villanykörtéktől a nukleáris számolóké­szülékig, írószerekig­­ mindent loptak az idei vásáron. • Nagykanizsán és Zala megye több helyi­ségében 40 tanító kap veszélyességi pótlékot, mert az iskola teteje beszakadással fenyeget,­­vagy a falak állaga élet­veszélyes. Az osztályok­ban faoszlopokkal duc­­colták alá a mennyeze­tet nehogy rászakadjon a tanulókra. A veszé­lyességi pótlékot, ami havi 200 Forint elnevez­ték „dorong pénznek” a pedagógusok. • Otthon is mozi­vál­ság van. Amíg 1960-ban 40 millió látogatója volt a budapesti moziknak, addig az idén fele sem volt. A fővárosi mozik közül jelenleg 10-et ta­taroznak, míg 16 további régi mozi sürgős felújí­tásra szorul a 86 főváro­si mozi közül. A Mozi Vállalat fő problémája, hogy havi 2200 Forintért­­ nem talál elég üzem­vezetőt a budapesti mo­zik élére. • Viktor Kulikovot, a varsói szerződés egye­sített haderőinek főpa­rancsnokát, Kádár Já­nos fogadta és az elvtár­­sak szívélyes megbeszé­lést folytattak. • Meghalt Pátzay Pál szobrász­művész. • Az építőipari mi­nőség ellenőrző intézet veszprémi állomásá­nak szakemberei leál­lították a mintegy 20 millió forintos költség­gel készülő veszprém­­varsányi 8 tantermes is­kola építését a nem megfelelő anyagok fel­­használása miatt. Mind­járt az egyszerű rutin vizsgálatok megállapí­tották, hogy súlyos sta­tikai hibák mellett, az épület földszintjén négy gerenda négy he­lyen hibás, az emeleten pedig az elhelyezett pil­lérekből 12 nem felel meg a kívánalmaknak, négy ugyanott lévő ge­rendán pedig 28 helyen észleltek hibát. A hibá­kért a pápai szövetkeze­ti vállalatot terheli a felelősség. • „A lelkiismeret fel­hívása” elnevezésű amerikai társadalmi szervezet dr. Lékai László esztergomi ér­seknek adományozta az ezévi­­ „lelkiismeret embere” díjat. Az ala­pítvány elnöke, Arthur Achweier zsidó rabbi ve­zetésével érkezett Ma­gyarországra és a dele­gáció Esztergomban ün­nepélyes keretek között átadta Lékai érseknek az alapítvány díját, Mik­lós Imre (ateista) állam­titkár, az egyházügyi hi­vatal elnöke jelenlété­ben. • „Vevő voltam” címmel mondja el élmé­nyeit az újságíró a Ma­gyar Nemzet­ben. Levi’s farmernadrágot akart venni, s mikor meghal­lotta, hogy az egyik üz­letbe új szállítmány ér­kezett Marcaliból, lóha­lálában odarohant. Min­den méretben volt, csak éppen az övében nem — egészen addig, míg nem helyezett kilátásba egy kis borravalót. Az eladó hozta a kívánt méretet, ő meg fizetett. A kasszás a két ötszázasból vissza­adott egy húszast, az meg az eladó markába vándorolt. M így kerül Budapesten kerek ezer forintba egy kék far­mer, ami még ráadásul nem is eredeti „k­vájsz”, hanem csak Marcaliban készült magyar gyárt­mány. Az ezer forint pe­dig nem kis összeg: egy kezdő tanár, vagy egy gépírónő félhavi fize­tése ... 3. oldal MÓZSI Ferenc: Idegkötélen Gombolyított élet, kettős énünk idegkötélfonáksága. Kívülről a Napfényben, belülről a Hold árnya­sában. .. Szikláról pattintott szigorúság, v­éleményünk h­intelen vetü­letei. Valósággal satírozott sejtelemmel választódunk ki, s le a tespedtség serpenyőjében, valami magasz­tos semmiből, mely minden lehetne felfőzve vagy k­őr­j­ités nélkül, üres félgömbhöz nem férne két­ség, barátságod talanul ki sem mozdulnék rigor-redeimből, a Te ráncokba simult Ember! Titok-testvérem, Te-mindenre-befogható, különben használhatatlan! Szürkeségemmel keresgéltem sziporkázó feketéd. A hasonlatok hegyén át kergődtem Hozzád. A csúcsra fel, sosem értem, sem ocsúdtam. Betűk barlangja vonzott volna. Te jelzőkkel leintették Beborult az arány és a lírát csak lopva lehetett menekíteni. Sugarukból font ostorral cserdítettü­nk a csodák közé. Éppen maradt sudarad alatt a félelem kirojtosodott. Gondjaink griff madara ragadta megszeppent mondanivalónk a kiszáradt fantáziába... Kicselezve a balszerencsét, felédpasszolódnék. Már majdnem elértem felezővonalad. Meghökkenve zuhannék. Kormos ütegek alján átgázolh­atatlan vagy! Megereszkedett inas­ igékkel von(s­ zoltatom magam. Meghatározhatatlan R­epü­lő té­máinkban befoghatatlan hullámhosszunk. Rakétarökönyödéssel könyökölünk a Mindenség vakablakába, majd ciceregve lehúzzuk a rosettát és létü­temü motorokon tovazötyögü­nk... Feltoloncolom vidámságom a kifeszitett vágyra és minden felesleges li­lie-rongyot lehányva, lánclépésben bű­bájnatra fakadunk... Fogj fel szédüléseimben, a POÉTIKA ! A sikeres első és második kötet után (A képzelet kertjeiben. Los Angeles, 1974 - elfogyott, Földközelben, New York, 1977 - még kapható), készülőben a legújabb 160 oldalas versválogatás, SERES JÓZSEF(Toronto) művészi illusztrációival. Előmegrendelést már most elfogadunk és meg­jelenés után ( ez év vége) azonnal postázzuk, dedikálva csak kérésre. Ára vászonkötésben: 12 dollár, puhakötésben: 8 dollár, mindkettő művészi borítólappal. Postaköltségre 1 dollárt számítunk. Megrendelhető a szerző címén: FERENC J.MÓZSI 530 W. Surf Street. Apt.209., CHICAGO, IL 60657, U.S.A. Mózsi Ferenc Megrendelem Mózsi F. MEGRENDELŐ SZELVÉNY : IDEGKÖTÉLEN c. kötetét □ vászonkötésben (12.00 dollár) □ puhakötésben ( 8.00 dollár) + 1.00 postaköltség NÉV­­CÍM Idegkötélen HÁLÁS KÖSZÖNET AZ IRODALOMBARÁTOKNAK !

Next