Chicago és környéke, 1983 (1-53. szám)

1983-03-05 / 10. szám

Harmadszázados évforduló A régi magyar (azelőtt királyi) közjegyzői in­tézményt, a gazdasági és tulajdoni változások­ra tekintettel, 1950-ben sajnos megszüntették, néhányat közülünk bírói státusba átvéve. A ma­gam részéről állásomról lemondottam és az esküt nem tettem le. Azóta volt kartársa­im úgyszólván majd mind meghaltak, de a Sors kegyelméből válto­zatlan energiával to­vább dolgozom itt, még­pedig kivételezetten hatásköri vagy egyéb megszorítás nélkül, közjegyzőként. Illő, hogy a nagymúl­­tú régi magyar intéz­ményről ezen harmad­százados évfordulón va­laki megemlékezzen. A helyes jogszolgál­tatás a hiteles bizony­ságot kutatja, szüksége­sn A hites bizonyság a jogszolgáltatás pillére. A magyar közjegyzői in­tézmény a német és francia jelleget viselte. Ma is a franciák által lakott Quebeckben fenn­áll a jogilag erősen kép­zett, kivételezett köz­jegyzői kar. Annak idején az álta­lunk szerkesztett köz­jegyzői okirat, mint ab­szolút bizonyítóerő, köz­okirati jelleggel felru­házott okmány volt. Ez lehetővé tette a jogbiz­tonságot, a megelőző lehetett nyugdíjazni. A közjegyző sajátsá­gos, független hatáskö­rének célja a közhiteles­ség. Valótlanságot ma­gyar közjegyzői okirat soha nem tartalmazott, valótlanságot soha nem bizonyított a magyar közjegyző. Rendíthetet­len hitelt élvezett. Mű­ködésünket értelmi, ér­zelmi és emberi maga­tartás uralta. Kineve­zésünket megelőzte egy erős szakmai, erkölcsi, valamint a magánélet­re is kiterjedő vizsgá­lat, a kártya vagy ha­sonló szenvedélymen­tesség távolléte, vala­mint az adott vagy írott szó szentségének és köz­hitelének megtestesíté­se. Egyedül ő használ­hatta a magyar címert a névgyűrűje közepén. Ez volt a régi magyar közjegyző. S most, amikor kül­földön mintegy pecsét­ől működöm, emlékez­tetem azokat a ma már idős honfitársaimat arra, hogy annak idején a közjegyző minden lá­togatója a tárgyilagos jog ihletésével, emelke­dett az örökösök közti vi­tában és tudta, hogy be­csületes, jóindulatú ta­nácsért bármikor ko­pogtathat a közjegyző ajtaján. Minket nem jel­lemzett a pénz hajhá­­szata s a közjegyző köz­életi tekintély volt, az jogvédelmet és csők- őszinteségnek, gerin­­kentette, — majdcsak cességnek, a jogesz­­kizárta a pereket, mériynek, a jogjegye-kinevezésünk élet-­lemnek letéteménye­­fogytiglani volt, s nem se és ezen magatartás­sal a nép nevelője. A tízmilliós Magyar­­országon összesen egy­­százhetvenöten voltunk közjegyzők, jómagam Budapesten. Itt a magyar honfi­társaim a régi magyar közjegyzőt hiszik, vagy vélik megtalálni. A­ kü­lönbség óriási, felmér­hetetlen. Itt minden ügyvéd, a képesítésénél fogva úgynevezett közjegyző is. Eszerint itt, csupán Ontarioban kb. tizenegy­­ezer közjegyzői névre jogosult személy van. Minthogy pedig a kor­mányzat is nevezhet ki (ma már nem csinál­ják) közjegyzőt, így az­után még a középisko­lai végzettséget sem el­ért személy is lehet köz­jegyző. Az Egyesült Ál­lamokban, Sarasotában láttam egy táblát, bor­bély és közjegyző. Az ilyen jogilag nem képe­sített személyek csupán aláírásra, vagy kisebb jogkörre vannak korlá­tozva, melyet többé­­kevésbé betartanak. Te­hát a közjegyzőnek itt a kinevezése, személyes hatásköre, stb. stb. egy európai közjegyzővel össze nem mérhető. A fogalmak országonként és helyenként mások. Mert kérem Iránban a bírónak nevezett sze­mély képzettsége, stb. távol áll a nyugati ér­­t­­elemben vett bírótól. Csak a futball­bíró alatt értjük mindenütt ugyanazt a személyt. S most a harmadszá­zados évforduló alkal­mából magam is örülök, hogy pontot tehetek ke­sernyés cikkem végére. Dr. Kelényi Pál KATOLIKUS MAGYAROK VASÁRNAPJA Az 1956-os októberi-novemberi eseményeknek otthon és az emigrációban egyre növekvő irodalma van. Nem csoda, hiszen történelmünk egyik kiemelkedő cselekménye volt. Ez a kiterjedt publikáció most újjal gyarapodott. Az 1956-os el­­lenállás egyik központjával, a Corvin közzel foglalkozik. Szer­zője Ungrátz Gergely, akit bajtársai parancsnokuknak vá­lasztottak. Tehát nemcsak történelemről ír, hanem történelmet írt, csinált és irányított. Elöljáróban megokolja írásának miértjét. Úgy érzi, hogy ezzel elsősorban a magyar történelemnek tartozott. Az Úristen talán éppen azért tartotta meg, hogy ne vigye sírba magával a magyar történelem eme rövid, de jelentős eseményének át­élését, ami az egész magyar forradalom megértéséhez annyira elengedhetetlen. De igazában szükségét érezte megválaszolni mindazoknak az otthoni és külföldi szónokoknak, cikkeknek és könyveknek, amelyek szerinte tudatosan kiforgatják az­­ 1956-os magyar forradalom szellemét és eseményeit, s így igazságot szolgáltasson hős bajtársai bemocskolt emlékének. A könyv teste a forradalom és a szabadságharc október 23 és november 14 közötti küzdelmének naponkénti leírása, illetve magyarázata. Izgalmas olvasmány, igazán „regény”. Pongrátz Gergely könyve két tényt különösen bizonyít és kihangsúlyoz. Az egyik eléggé ismert, a másik leleplezése annak, amit sokan — otthon és az emigrációban egyaránt — nem hallanak szívesen, vagy pedig sohasem hallottak. Elsősorban a bevezetőt szánja rá arra, de az egész művön át ismételgeti azt, ami meggyőződése, hogy ti. a magyar for­radalom és szabadságharc leveréséért az Egyesült Államokat, illetve Eisenhower és Dulles magatartását teszi felelőssé. E tételnek nemcsak dokumentációs érvei vannak, amiket a szer­ző felsorol, hanem tapasztalatai is. E sorok íróját Bartók László volt bécsi követünk hívatta Bácskai Bélán keresztül washing­toni otthonába az ötvenes évek végén. Ugyanis olvasta sok­szorosított kiadványomat az USA-nak a magyar forradalom­mal szemben tanúsított viselkedéséről, s már a nagybeteg követ nekem is el akarta mondani azt a tragikus, szinte hi­hetetlen tapasztalatát, amit az 1956-os események Egyesült Nemzetekben való tárgyalásának megfigyelőjeként élt át: azt az átlátszó, aljas kétszínűséget, amellyel az Egyesült Államok ENSZ küldöttsége, de még maga Henry Cabot Lodge követ is, míg látszólag serényen dolgoztak a magyar nép ügyéért, a háttérben szinte szabotálták a magyar nép javára való sikeres kibontakozását. A másik, amit igen fontosnak tart a szerző elmondani, az a leleplezés, hogy Maléter Pál nem hős, mártír a hazáért, hanem áldozata saját ambíciójának. Tételét Pongrátz Gergely Maléternek ama sorsdöntő napokban elhangzott szavaival és mutatott viselkedésével bizonyítja. Az egész munkán át ez a vád újra és újra előkerül. A szerző ítélete határozott és végleges. Nem ingadozik, mert nem mendemondára alapítja, hanem saját átélésére, arra, amit hallott és látott. Ezek alap­ján a Corvin köz parancsnoka kimondja, hogy Maléter Pál „rendszerhű elvtársnak” megmaradt, aki volt (97. oldal). Any­­nyira, hogy ezért felelősnek tartotta a rendeződés után. Sze­mébe is mondta, amikor egyszer Maiéter átjött a Corvin kö­ziekhez, hogy a rend visszaállítása után lesz mit magyaráz­­­kodnia egy független bíróság előtt (120. oldal). A szerző itt minden kétség nélkül ikonoklaszta, de tanúsága olyan meg­győző, hogy az olvasó nem tud vele ellenkezni. A 15. oldalon Mikojánt a Szovjetunió külügyminiszteré­nek nevezi. Ez elírás. Tudtommal ő sohasem szolgált ebben a pozícióban. Ami pedig a Corvin köz szerepét és jelentőségét illeti, nem kétséges Pongrátz Gergely dokumentációja alapján, hogy ez volt az ellenállás központja, a katonai küzdelem és siker nélkülözhetetlen és letagadhatatlan csoportja. Amit végbevit­tek, nem rang és katonai kiképzés eredménye, hanem magyar szívük, eszme odaadó szolgálatának vívmánya. Igazában a Corvin köz volt a forradalom. S a „pesti srácok” az 1956 ok­tóberi csillagok! A nyomda és a könyvkötő elegáns munkát végzett. Gere­­benics Antal (Chicago) fedőlapja a Corvin köziek győzelmét ünnepli a kilőtt orosz tankon, ami 1956 októberének nemcsak legismertebb fotográfiája, de a legbeszédesebb is. Az egész könyvön Pongrátz Gergely küldetéstudata és izzó magyarság­­szeretete árad szét. Érdemes volt megírni a Corvin köz küz­delmének történetét. Meg kellett írni! Ötvenhat forradalmá­nak szükséges és nélkülözhetetlen darabja. A Corvin köz pa­rancsnoka így teljesíti még ma is népe iránt való kötelességét. Minden száműzöttnek, minden nemzeti szellemű emigránsnak ajánljuk, hogy szerezze meg ezt a munkát. És az otthon ellen­állóival együtt folytassuk tovább — ha más körülmények között is! — a Corvin köz hősi, bámulatos, legendás küzdel­mét Magyarország felszabadításáért! dr. Mihályi Gilbert★ Megrendelhető a Vasárnap könyvosztásán, P. O. Box 2464, Youngstown, Ohio 44509. Ára 18 dollár, plusz portó. Pongrátz Gergely: Corvin köz, 1956 CCCL& £ £iqum& 4129 W LAWRENCE AVE WE OELIVER 725-1812 665-5030 ESTABLISHED 1940 SERVING THE FINEST PIZZA, RIBS, CHICKEN RAVIOLI AND SPAGHETTI Visit Our VineyardJor Imported Wine Selections and Our Newly Remodeled Dining Room P­árizs, Ó Párizs.­­ A farsangi összejőve­ tovább, de egy fölenge- félelmetes? Férfi vagy teleken érdemes figye­­dett nagy testvéri han- nő? Jemmel kisémi miről be­szélnek kedves honfitár­saink a leg­lelkesebben? Megérkeznek, moso­lyognak, ragyognak de az ember érzi ez csak olyan felület-máz. A valódi, testet-lelket­­ megmozgató, szemet csillogtató, egész estét betöltő téma amikor a háziasszony megkérde­zi az egyik vendégtől (akiről tudja, hogy bete­geskedett) hogy vagy? Én mondom, a továb­biakban eldőlt az est sor­sa. Jó lesz. Dől a panasz. Aki éppen nem beteg (depressziós, fogafáj, szédül, stb.) az anyagi csődben van. Bőven tár­gyaljuk a saját és vi­lág bajait (Franciaor­szág déli tengerpartján pl. hirtelen 23 cm-t apadt a víz és senki nem tud­ja mi ennek a jelenség­nek az oka?) közben sű­rűn töltjük a poharakat, „a tálakat is újra kell rakni, minden ízlik, ét­vágy nekünk mindig van. Elgondolkodtam ezen s megállapítottam, hogy mi magyarok nagyon okosak vagyunk. A vi­lág legjobb gyógymód­ját találtuk föl, a cso­port terápiát. Az a ren­geteg panasz meghall­gatásra sőt rálicitálás­­ra talált, közben egy ki­csit becsípünk, fölenge­dünk s máris vigasztal­juk egymást. Aztán már nem is tudom hogy megy gulatban fogadjuk az ér­kező­ francia vendége­ket (ezeket mindig két­­három órával későbbre hívom mint a honfitár­sakat). Azok meg csak néznek s viszik hírün­ket; el, ezek a magya­rok boldog fajta. De most más hírt is visz­nek... Különben nehogy va­laki is azt gondolja, hogy a franciák kimaradtak az általános világbeteg­ségből a depresszióból. Nem. Sőt, jobban előve­szi őket mint minket. Megérkeznek moso­lyogva, rengeteg virág­gal (szerencsémre cse­repes virágokkal, így nincs gond a vázákra) de a mosolyuk fáradt, a mozdulataik is azok, s oly „gyöngécskék” (mondaná drága emlé­kű nagymamám) hogy kettesével ülhetnének egy fotelba. Szeretik az italt, mint jó bort ter­mő országok lakói, s az­tán ők is rákezdik. De náluk a „panasz” csak divat, nem is áll jól ne­kik. Nálunk magyarok­nál az est elején kiöm­lik a panasz mint a láva, de elfolyik hamar és nincs nyoma sem. ős­idők gyakorlata ez. Az övék tőlünk nagyon ide­gen tudathasadásos je­lenség. Az egyik szőke csoda hirtelen megragadta férje karját s mereven, húzódozva a szoba egy pontjára nézett, me­gint itt van, suttogta. Megtudtuk, hogy ez a nő általában több sze­mélyt lát, mint amennyi jelen van. Ez aki most itt volt „többletbe” ez egy cigány aki őt üldözi. Mi magyarok nagyot néztünk. Ilyen témával nem tudunk mit kezdeni. Mindenre van vála­szunk, de láthatatlan ci­gányra nincs. Hogy bizo­nyíthatnánk be neki, hogy itt egy fia cigány sincs ha egyszer ő lát­ja? Óvatosan kérdezget­tük, milyen az a cigány Nem is tudom, nem fé­lelmetes, — válaszolta, de miért van itt? Aztán hozzá­tette, férfi. Nagy zavarban vol­tunk. Egyikünk a férjtől kérdezte miért nem vi­szi orvoshoz? Vittem, legyintett, többeknél is jártam vele, nem tud­nak segíteni. Nem voltál valami szeánszon? — faggattuk Anne-t. Nem volt. Közben a „fogfájós” magyar (szép fekete em­ber) fülembe súgta: van valami cigány lemeze­tek? Van, bólintottam csodálkozva. Erre be­­lémkarolt s magabizto­san mosolyogva súgta, meggyógyítom! Miközben a lemezt ke­restem arra gondoltam, hogy ez a férfi otthon építész volt és sokszor emlegette több cigány volt a keze alatt kik ra­jongtak érte. Híre ment, mert úgy dolgoztak nála mint sehol máshol. Ta­lán tőlük tanult vala­mit? — Itt a lemez! Átvette, majd a nőhöz fordult. — Anne, hol áll a cigány? Az egész társaság el­hallgatott. Egyik másik férfi oda is szólt neki (magyarul) ne hülyés­kedj Gyuri. „Bízzátok rám.” . Anne a hintaszék felé­ mutatott. Gyuri erre, ke­zében a lemezzel odafor­dult. Ide figyelj te ci­gány, az az érzésem, hogy téged valami na­,­gyon bánt. Most a te tisz-­­teletedre és vigaszodra fölteszek egy szép mu­zsikát melyet magyar cigányok húznak. S föl­tette. (A franciák nem értvén mit mondott a ké­sőbbiek folyamán arról faggattak bennünket, mit mondott, milyen „varázsszavakat” mon­dott Gyuri?) Anne fölengedett, majd egészen eleven lett, a „cigány” el­tűnt. (Amint a boldog férj később Gyurinak megtelefonálta, azóta sem jelentkezett.) Mondanom sem kell az est nagyon jól sike­rült. Minden csoport­ban misztikus eseteket tárgyaltak, suttogva, hogy Anne ne hallja, közben nem szűntünk meg azon csodálkozni, hogy itt mi történt ma este. Mert mindenkire ránehezedett valami furcsa zavar, ami Anne fölengedésével teljesen elmúlt. Gyurit azóta is bíztat­ják a franciák nyisson lelki gyógy­szalont, meggazdagodna, ő le­gyint, nem értek én hoz­zá. A cigány? Hát igen, de azt sem értem, csak a jó Isten tudja mi kö­zöm velük. SZŐKE KLÁRI Sikeres tüntetés Jalta ellen Montreálban A montreáli vasfüg­göny mögötti nemzetisé­gi csoportok február 19-én nagy utcai tünte­tést rendeztek a jaltai egyezmény ellen. A többszáz főnyi tüntető a szovjet konzulátus elé vonult, követelve az egyezmény érvénytele­nítését. Magyar részről a Magyar Bizottság, az eszközzel kell küzde­ MHBK és az Aranyko­­nt mindaddig, amíg a Junk Klubja szervezte nyugati közvéleményt meg a helybeli magyar­ság részvételét. Délután a McGill egyetemen rendeztek konferenciát, amelyen Eva Bradley, a Harvard egyetem nemzetközi jo­gi tanára tudományos alapon mutatott rá az egyezmény súlyos politi­kai következményeire. Magyar részről dr. Ba­­ráth Tibor történelem­­professzor szólalt fel, rá­mutatva, hogy a jaltai igazságtalanság ellen minden téren és maiden meg nem győzik az otta­ni rendezés tarthatat­lanságáról. Márai Sándor könyvei: ítélet Canidosban $ 3.50 Judit és az utóhang $ 10.00 Jób és a könyve $ 15.00 A delfin visszanézett $ 12.00 San Gennaro vére $ 10.00 Megrendelhetők: Újváry- „Griff’ Kiadó Titurelstrasse 2 D-8000 München 81 Telefon: (0 89) 98 94 23 négy Nyelven a magyar SZABADSÁGÉRT!jsí! MEGJELENIK HAVONTA Kiadóhivatal, 8 MQnchen 34 Pontr. 70. Qannany Felelőa szerkeszti ét kiadó: KECSKÉSI-TOLLAS TIBOR r*‘~“» «aawa.il­—­ Lapunk az 1848-as alapítású Nemzetőr utóda, az emigráció egyetlen olyan sajtóorgánuma, mely a magyar számon kívül három világnyelven: angolul, németül és franciául több mint két évtizede a legnagyobb anya­gi nehézségek ellenére is rendszeresen megjelenik. 94 országban igyek­szik ébrentartani a Kárpát-medencében élő magyarság emberi, nemzeti kisebbségi jogainak ügyét. A történelem tanítása, az emigrációk tanulsága, hogy idekint nem ma­gunkat, hanem a külföldet kell meggyőznünk igazságunkról. Ezért van szükség világnyelveken megjelenő magyar sajtóra és könyvre, így dol­goztak félévszázaddal ezelőtt Benesék és Masarykék Pittsburghban — és nem kis eredménnyel. Idegen nyelvű kiadványaink zömét tiszteletpéldányként küldjük szét a szabad világ politikusainak, íróinak, tudósainak, szervezeteinek és saj­tójának. Rajtuk keresztül nyerünk új és új barátokat a magyar szabadság ügyének. Az elmúlt 23 év során közel 1500 cikkünket vette át a világsajtó. Ezért kérjük azokat, akik anyagilag megtehetik: 1. Rendeljék meg a lapot. Évi előfizetés légipostán $ 16.00. 2. Pártoló-tagok évi adománya: $30.00 (személyi csekken is beküldhető) A pártoló-tagok a magyar számon kívül a kívánt idegen nyelvű számot is díjtalanul kapják. Minden pártolónknak igazoló lapot küldünk, mely­ben évenként a beküldött adomány összegét beragasztható emlékbélyeg­­gel nyugtázzuk. Név: (vagy szervezet neve)......................................................................... Cím: Chicagói képviselőnk és terjesztőnk: báró Pongrácz Cili 8333 N. Mango St. Morton Grove Dl. 60053 FIZESSEN ELŐ LAPUNKRA! COMPLETE ALTERATIONS REMODELING—RESTYLING Férfi női és gyermekruhák: • Átalakítás • Javítás Bartos Katherine Előzetes bejelentés ♦ szükséges. Tel: 463-4898 7. oldal MARTHA B. BAUMGARTEN 4601 N. WESTERN AVENUE CHICAGO. ILLINOIS 60625 (312) 561-5559 CERTIFIED PUBLIC ACCOUNTANT ACCOUNTING INCOME TAX High quality professional service dedicated to save you money Payroll tax return Financial státements: montly, quarterly, annually Personal or corporation trust funds Bookkeeping services Initial Free consultation 24 Hour telephone answering service By appointment only, Please call: 561-5559 M.B. BAUMGARTEN

Next