Chicago és Környéke, 1984 (1-52. szám)

1984-12-22 / 51. szám

India problémái A politikában még já­ratlak Rajiv Gandhi ne­héz feladatok elé néz — nemcsak a hazai fron­ton, hanem nemzetközi téren is. Hiszen ha sor­ba vesszük India szom­szédait, láthatjuk, hogy Új Delhinek egyikkel sincs valóban jó kapcso­lata. Kezdjük talán Kíná­val. A régóta fennálló határkérdés 1962-ben háborúba torkollott. En­nek következményeit In­dia máig sem heverte ki, és a jószomszédi viszony megteremtése még mindig várat ma­gára. Nepál ugyancsak elégedetlen, mert In­dia képtelen megakadá­­lyozni, hogy lakói át­vándoroljanak a hima­­lájai ország megművel­hető területeire. Hason­ló­­ okokból, de ellenke­ző előjellel Bangladesh ugyancsak rossz szem­mel­ nézi azt az indiai tervét, hogy a berlini falhoz hasonlóan falat emeljen a két ország kö­zé, és így védekezzék az illegális bangladeshi bevándorlók ellen. A szubkontinens dél-keleti szomszédja, Sri-Lanka, a volt Ceylon, szintén fenntartással kezeli kap­csolatát Indiával. A szi­getország azzal vádolja Indiát, hogy nem csak menedéket ad a sri-lan­­kai tamil kisebbség tag­jainak, de azok katon­ai kiképzését is eltűri. A sri-lankai kormány meggyőződése, hogy a tamil zavargások irá­nyítóközpontja indiai te­rületen van. Végül néz­zük India viszonyát észak-nyugati szom­szédjához, Pakisztánhoz: térség és talán a je­lenlegi világpolitika egyik legsarkalatosabb pontja a két állam kap­csolatának jövőbeni ala­kulása. 1947 óta, amióta India — és Pakisztán — független állam lett, a két ország három hábo­rút vívott egymás ellen. Az ellenségeskedés szin­te ősi a mohamedán és a hindu vallású lakosság között. Ez is volt az egyik alapvető ok 1947- ben, hogy a britek távo­zása után két állam jött létre a szubkontinen­­sen. Afganisztán szovjet megszállása óta Pakisz­tán szerepe lényegesen megnőtt a nyugati ha­talmak, elsősorban az Egyesült Államok sze­mében. A Pakisztánnak nyújtott, főleg katonai jellegű amerikai segélyt India eddig sem nézte jó szemmel. India ugyanis attól tart, hogy Pakisz­tán, katonailag túlságo­­san megerősödik és ez létét fenyegetheti. Itt lép a diplomácia színte­rére az Egyesült Álla­mok, amely eddig az in­diai félsziget életében nem sok szerepet ját­szott. Ennek történelmi okai vannak. A második világháború után füg­getlenné vált Indiában a volt brit gyarmatok­kal szembeni ellenszenv végülis a Szovjetunió felé fordította az orszá­got. Rajiv Gandhi ezt az örökséget veszi át, nem csak formálisan, hanem hivatalosan is, hiszen a miniszterelnöki tisztség m­ellett megtartja any­ja másik pozícióját, a külügyi tárcát is. A meg­lehetősen fiatal — 40 Békességes Karácsonyt, és boldog Újévet kívánunk a barátainknak és pácienseinknek­ és az összmagyarságnak. Leslie A. Schier, M.D. Ear, nose and throat Sb Francis Professional Bldg Suite 303 800 Austin Street Evanston, Illinois 60602 Office Hours By Appointment All telephones 869-4717 24 hour telephone service Bensőséges, örömteljes karácsonyi ünnepeket és békés, boldog Újévet­­ kívánunk barátainknak és az összmagyarságnak Király János és felesége Zsuzsi, éves — Gandhit úgy jel­lemzik, mint a nyugati életstílus hívét, aki Cambridgeben végezte tanulmányait. A baráti körébe tartozókat „kom­­pjúter-fiúknak” szokták nevezni, mert általában technokraták, vagy üz­letemberek, akiknek Dél-Korea, illetve Szin­gapúr lendületes fejlő­dése a példaképük. Sze­retnék, ha ezeknek az országoknak példáját követve India is hama­rosan a huszadik szá­zadba lépne. A nyugati életstílus követését két­ségtelenül befolyásolja olasz felesége, Sonja is. Valószínű, hogy olasz üz­letemberek ezentúl min­dennapos vendégek lesz­nek Új Delhiben. Remél­hetőleg az amerikai dip­lomácia is kihasználja a kínálkozó lehetőséget és megpróbálja kiküszö­bölni az indiai—pakisz­táni nézeteltérésből származó hátrányait. Az amerikai közeledés első jelei már érezhetőek Valószínűleg már a jövő hónapban amerikai de­legáció érkezik Új Del­hibe, hogy magas­ szintű műszaki berendezések szállításáról tárgyal­jon. Békét, boldog Karácsonyt és gondtalan ütetttendőt kívánok kü­vet vivőimnek és barátaimnak Suburban Buick Col .M 1101B. Roosevelt 84 WHEATON ILL. TÚ: <084000 Iránban pokol a nők élete Nemrégiben érkezett vissza egy angol újság­író csoport Angliába Iránból. Két hónapos látogatásukról adott be­számolójuk valósággal elképesztő. Iránban a nők élete valóságos pokol. Több, mint tízezer nő él roz­zant, egészségtelen vis­kókban és az elmúlt hat hónap leforgása alatt kö­rülbelül kétezer nőt ítél­tek halálra és végeztek ki. Az őrült Ayatollah né­hány héttel ezelőtt a kö­vetkező törvényeket hozta — Koránra való hi­vatkozással : — Bármelyik férfinek jogában áll magának tetszése szerinti felesé­get választani bármi­lyen életkorú nők kö­zül. A legfiatalabb „fe­leség” kilenc esztendős lehet. A mohamedán papok­nak jogukban áll bármi­lyen párt minden kérdés nélkül házastársakká nyilvánítani. A házas­ság egy órai „együtt­élés” után rendkívül könnyen, azonnal fel­bontható. — Azt a nőt, aki meg­csalja férjét, férje ha­lálra kövezheti. A gyil­kosságért felelősséggel nem tartozik senkinek, nem lehet kérdőre von­ni, csupán azt kell eskü alatt tanúsítania, hogy a felesége megcsalta és­­ ezért ölte meg.­­ A nők Iránban nem lehetnek orvosok, ügy­védek és nem taníthat­nak fiúgyermekeket. A nőknek semmi törvé-’­nyes joguk nincs, a bíró­ság megkérdezés nélkül ítélkezik felőlük. A nők még tanúként sem je­lenhetnek meg a bírósá­gon.­­ Ha egy apa meg­tudja, hogy serdülőkorú lánya elvesztette szü­zességét a házasságkö­tés előtt, megölheti őt és ezért mindössze 50 dol­lárnak megfelelő pénz­bírságot kell fizetnie.­­ Iránban ismét be­vezették a poligámiát, a többnejűséget. Minden férfinek lehet négy tör­vényes felesége, egy nő­nek azonban csak egyet­len férje lehet, akinek azonban valójában nem a felesége, hanem rab­szolgája. A homoszexuális fér­fiakat a nyilvánosság előtt megostorozzák. Ha ezután mégegyszer tet­ten érik, egy kivégző osztag agyonlövi őket. A leszbián nőket minden bírósági tárgyalás nél­kül agyonkövezik. — Ha­­egy férfi fele­ségül akar venni egy nőt, a nőnek nem áll jo­gában visszautasítani. Ha visszautasítja, Izlám-ellenes magatar­tásért bíróság elé kerül ahol rövid úton bűnös­nek nyilvánítják és ugyancsak rövid úton ki­­végzik. Az Ayatollah külön-­ harcot indított Irán 300.000 Bahai vallású polgára ellen. Ennek a hitnek a tagjai azt vall­ják, Mózes, Buddha, Krisztus és Mohammed „nagy tanítómesterek” voltak, és céljuk az, hogy minden­ vallással és minden nemzettel harmóniában és béké­ben éljenek. Az Ayatollah nem is­meri el Bahai vallásuak házasságát törvényes­nek, a feleségeket el­hurcolják férjüktől és „prostitúció” miatt ki­­végzik őket. Az útszéli fákon na­pokig közszemlére téve akasztják fel azoknak a nőknek tetemét, akik visszautasították egy mohamedán férfi „há­zassági ajánlatát”. A fákon himbálódzó hullák között nem ritkán 9 éves kislányok holtteste is látható. A legfantasztikusabb azonban talán az a hír: egy férfit Izlám-elle­nes magatartása miatt halálra ítéltek és kivé­geztek. Özvegyének ké­sőbb számlát küldtek 3,50 dollárnak megfele­lő összegről. Ennyit szá­mított ugyanis fel a kor­mányzat azokért a pus­kagolyókért, amelyek­kel a kivégző osztag ki­végezte az asszony fér­jét. Az angol újságírók végső kommentárja: — Kérdés, hogy a ci­vilizált világ meddig fogja eltűrni az őrült fanatikus és vérszom­jas Khomeini garázdál­kodását? Clevelandi krónika Göböl Pista a belügyminisztériumban Molnár Zsigmond Még a nyár elején egy kitűnő cikket olvastam a Kék Újság­ban, dr. Habsburg Ottónak la­punk főmunkatársának a tollából. A cikk tartal­mának ismertetése nem tartozik jelen króniká­nak a tárgyköréhez. Volt azonban benne egy olyan mondat, amelyre azon­nal hegyezni kezdtem a füleimet, mivel jó témá­nak találtam egy később megírandó Clevelandi Krónika számára. Saj­nos a cikket nem tettem el, így csak fejből emlé­kezem e mondatra. Azt írja dr. Habsburg Ottó ..., ,régi szólás-mon­dás, ha valaki valami­lyen fontos ügyét akar­ja elintézni valamelyik minisztériumban, ne a miniszterhez­ keressen összeköttetést, de igye­kezzék jó viszonyba ke­rülni a minisztérium fő­portásával, vagy vala­melyik hivatali altiszt­jével.” És ebben telje­sen igaza volt dr. Habs­burg Ottónak. És amikor olvastam e mondatot, a tűnt idők mélyéből szállt felém a régi m. kir. belügymi­nisztérium, Keresztes- Fischer Ferenc belügy­miniszter, a közbizton­sági főosztály, ahol ak­kor szolgálatot teljesí­tettem és jött felém Gö­böl Pista, az osztály ta­karító-legénye. • Az Úr 1940. évének május hónapját írták és mi magyarok akkor már „szövetségben” voltunk a németekkel, mint a „tengely” szö­vetség egy tagja, de a háború még nem érte el határainkat. Viszont a hivatali adminisztráció iszonyúan felfokozódott. Egy minisztertanácsi határozat alapján a bel­ügyminiszter elrendel­te, hogy az összes vidé­ki rendőrkapitánysá­gok írják össze és ve­gyék külön nyilvántar­tásba mindazon szemé­lyieket, akik hatósági területükön élnek, akik az 1919-es proletárdik­tatúra idején feltűnően­­ randalíroztak, akiket később elítéltek, de most már rég szabadlábon vannak. Ezekkel szem­ben a szükséges eljár­­rást, a nagyobb mérvű megfigyelést a háború kimenetelétől függően, a miniszter fogja majd el­rendelni. A vidéki rendőrkapi­tányságok és a járási főszolgabíróságok be­­is küldték jelentéseiket kellő időben a belügy­minisztériumba, ki mi­kor hol és mennyit csü­csült 1919 után a Kun Béla melletti bokázá­­sért. Ez a belügyminisz­teri rendelet titkos és bi­zalmas volt, ami annyit jelentett hazánkban, hogy órákon belül már m­­indenki tudott róla, akit személyében érin­ett a tervezett rendelke­zés. A belügyminiszté­­iumban egy idősebb rendőrtörzstiszt volt az e­gész „téma” referen­se és napokon belül meg­­údult felé az összeköt­tetéseket keresők és „kijárók” hada. Nem tudok róla, hogy a mi­niszterhez is ment vol­na valaki ilyen ügyben, mert ezt nem kötötte az orromra. Ellenben so­kan mentek és keresték kegyeit a Göböl Pistá­nak, aki a közbiztonsá­gi osztály egyik taka­­rítólegénye volt. És meg kell hagyni, ez a Pista gyerek nemcsak jól ta­karított, de egész jól in­tézte a „kijárók” által jó pénzért rábízott ügye­ket. E Göböl Pista nevű belügyi „főtisztviselő” amolyan rendesebb pa­rasztgyerek volt, írt, ol­vasott, kiszolgált baba­káplár volt és természe­tesen nős, aki nejével együtt élénken bekap­csolódott a fajfenntar­tási mozgalomba. Négy év alatt öt gyereket nem­zettek, a pénzre tehát szükség volt. Ez a Pis­ta szerényen öltözkö­dött. Bakancsban és laj­­biban járt be a belügy­­be és kis szatyorban hozta a m.kir. nemzeti elemózsiát. Odabenn az­tán felhúzta magára a takarító személyzet­i szürke szinü vászon kö­pönyegét és pedánsan takarított. Aztán egy­­szercsak feltűnt, hogy a Pista kezd „urasodni”. Nyakkendőt, csontkere­tes szemüveget, sárga cipőt és aktatáskát vi­selt. Mi történhetett ez­­­­zel az ürgével, kérdez­ték a belügyi tisztvise­lők, de csak úgy ma­gukban. Mindössze annyi tör­tént, hogy néhány hiva­tásos „kijáró” megkör­nyékezte a Pistát, aki viszont kora reggel, még a hivatali órák megkez­dése előtt kotorászni kezdett az öreg rendőr­tanácsos asztalán lévő akták között és jó pén­zért felvilágosításokat hott a ,,kijárók”-nak,­z érdekeltek hozzátart­ozóinak és egyebeknek. Egy reggel azonban r­endőrtanácsos jóval korábban ment be a hi­­atalába a megszokott jónés és „aktázás” köz­ben elcsípte Göböl Pis­át. A rendőrtanácsos sem csinált keleti kér­­lést az ügyből, nem akarta kirúgatni állásá­ból az 5 gyerekes család­apát, ellenben lekevert neki két békebeli pofont mert az iratok közt ko­torászott és egy nap alatt áthelyeztette a kis­pesti rendőrkutya telep­re „kedves nővérnek”, azaz kutya tisztogató­nak. Itt már nem volt semmiféle akta, de eb­ben nem volt pénz sem. • Aztán elvesztettük a háborút. Az öregedő rendőrtanácsos 1945 ta­vaszán Nyugatra emig­rált és rövidesen ott meg is halt. A Göböl Pista viszont, mivel akkorá­ra már belebújt az „úr­­hatnámság” bogara, je­löltetni akarta magát az 1945-ös őszi választáso­kon valamelyik kisebb pártocska részéről, úgy­is mint szakképzett bel­ügyi főtisztviselő, de Pista jelentkezését nem fogadták el, így még ar­ra sem volt lehetősége, hogy egy választáson megbukjon. Ennek a régi emlék­nek a megírásához, ahogy azt jelen írásom elején említettem, dr. Habsburg Ottónak, a Kék Újság főmunkatár­sának egyik cikkéből vett mondat inspirált, amely mondat szerint: ...(nem szóról-szóra idézem)... valakinek egy fontos ügye elinté­zéséhez sokkal jobb egy minisztériumi főportás­hoz, vagy hivatali al­tiszthez keresni össze­köttetést, mint magához a miniszterhez... És kérem a lássan ebben a fenti példa alapján — komoly igazság rejlik. FIZESSEN ELŐ LAPUNKRA! A bethlehemi jászolnál állva imádkozunk, ahol fénylő nagy csillag gyűl ki a nyomorúsá­gos barlang-istálló felett és angyalok égi mu­zsikája hirdeti az Isten-ember világra érkezé­sét, s itt kérjük a Karácsonyi Kis Jézust, hogy gyújtsa ki részünkre­­azt a fénylő nagy csilla­got, a magyar szabadság ragyogó csillagát, s hozza el mielőbb a szenvedő magyar Népünk­nek, vérző Hazánknak, a régóta áhított Szent Magyar Karácsonyt. Ebben a szellemben kívánunk itt és otthon élő magyar testvéreinknek nagyon boldog, bé­kés Karácsonyt és Újévet. A Magyar Szabadságharcos I . Szövetség Chicagói Szervezetének ________Elnöksége ^ 2452 N. Sheffield Ave cég 1894 óta gyártja kitűnő Alkoholmentes italait. Chicago, nr. 00014 Tel: LI 9-0400 AND THANKS FOR YOUR WELCOME PATRONAGE Boldog karácsonyi ünnepeket és Sikeres, békés Újesztendőt kíván támogatóinak és az összmagyarságnak Bera Csaba és Családja Tel: (312) 975-8542 Boldog karácsonyi ünnepeket és a sikerekben gazdag Újesztendőt kívánj fel minden jószándékú magyarnak *Ike Arrangement Női Fodrászüzlet tulajdonosa: Mrs. Körmöczy Rózsa és családja 1B36 RAND ROAD TINE. ILLINOIS 60067 HE BROOK SHOPPING CENTER 359-8850 BARÁTAINKNAK, magyar vevőinknek és a lap oktatóinak áldott, boldog karácsonyi ünnepeket és vidám újú esztendőt kívánunk EUROPEAN SAUSAGE HOUSE 4361 N, LINCOLN CHICAGO, ILL. Telefon: 472-9645 TULAJDONOSOK: fealay József, ltvia, Fiomm és ésaUMjik Mtddip Isz mtg úr ■ 5ityintg ti pulin ha4 mi. mJSMk? Magyarország népi auNlf lat Kalitkáé —ntOt-IUkt Búi koldulok Mepperomiót, Ma tt hitünk, ff fcmnpirlMk, Holnap mér minőn a mlffc tett, Hogyha ttanUlL ka martét. ADV ENDRE Kellemes karácsonyi ünnepeket és boldog Újévet kivin sx összmagyarságnak MASSZI LAJOS

Next