Chicago és Környéke, 1985 (80. évfolyam, 1-52. szám)

1985-05-25 / 21. szám

Az ottawai magyar tüntetés nagy sikere A Magyar Emberi Jo­gok Alapítványának ka­nadai csoportja hónapok óta nagy körültekintés­sel és szívós munkával készítette elő az észak­amerikai magyarság tüntető felvonulását, amely pénteken, május tizedikén zajlott le Otta­wában, teljes sikerrel. A választás azért esett er­re a napra, mert május 10-e a románok nemze­ti ünnepe, amelyen Nagy Románia megala­kulásának évfordulóját ünnepük. Az idén ennek az időpontnak különös jelentőséget adott az is, hogy a madridi konfe­rencia folytatásaként Ottawába összehívott Emberi Jogok Nemzet­közi Konferenciája, a Helsinki-i Egyezményt aláírt 35 európai ország képviselőinek részvéte­lével, május első heté­ben nyílott meg hivata­losan. Ez egyszer a magyar­ság kitett magáért! A rendőrség becslése sze­rint mintegy 2200 sze­mély vett részt az ötórás tüntetésen. Már déli 12 óra után bérelt autóbu­szok és magánautók tö­mege futott be az otta­­wai gyülekezőhelyre, a Rockcliff Parkba. Egy órára már úgy a parko­lóhely, mind az odaveze­tő utak zsúfolásig meg­teltek magyar zászlók és plakátok százait a ma­gasba emelő lelkes ma­gyarokkal. Ott voltak a torontóiak, a montreá­­liak többszázfőnyi lét­számmal, az ottawaiak teljes számban, de jöt­tek magyarok szép számban Hamiltonból, a Niagara félszigetről, Os­­hawából, Kingstonból, Londonból, még a távoli Windsorból is. Voltak akik Vancouverből, Buf­­faloból, New Yorkból, New Jerseyből, Wa­shingtonból, sőt Los­ Angelesből jöttek Otta­wába tüntetni. A ma­gyarság ilyen reprezen­tatív megmozdulására eddig nem volt példa Ka­nadában. Voltak lengye­lek és ukrán résztvevők is, akik saját zászlóik alatt meneteltek a ma­gyarokkal együtt. A tüntetők első állo­mása a csehszlovák nagykövetség volt. Fel­emelkedtek a plakátok, amelyek Durai Miklós szabadonbocsátását kö­vetelték, valamint ma­gyar iskolákat, szabad nyelvhasználatot Szlo­vákiában. A tömeg né­hány buzdító beszéd után elénekelte a ma­gyar és a kanadai him­nuszt, majd tovább vo­nult a román nagykö­vetség épülete elé. A hosszú gyaloglás és a meleg ellenére itt erő­sen fellángoltak az ér­zelmek. „Szabadságot erdélyi magyar testvé­reinknek”, „legyen vé­ge az erdélyi magyar­­irtásnak”, „Kanada ne adjon atomreaktorokat Romániának”, voltak a lelkes szólamok. Sokan öklüket rázták az elfüg­­gönyzött ablakok felé, de rendbontás nem történt. A tüntetők mindvégig fegyelmezettek marad­tak. A román követségtől a tömeg a parlament épülete elé vonult, ahol a kanadai közélet több vezetője fogadta. Elő­ször a Magyar Emberi Jogok Alapítványának kanadai és amerikai képviselői magyar és francia nyelven elmon­dott beszédeikben is­mertették a tüntetés cél­jait. Felolvasták a ka­nadai és az amerikai kormányhoz intézett be­adványok szövegét, amelyeket az összegyűj­tött, többezer aláírást tartalmazó jegyzékek­kel együtt átadtak az ot­tawai külügyminisztéri­um megjelent képviselő­jének. Majd kanadai hi­­vatalos részről a prog­resszív konzervatív, a liberális és az új demok­rata párt egy-egy par­lamenti képviselője üd­vözölte a tüntetőket. A felemelő ünnepség a himnuszok eléneklésé­­vel és az egyik torontói magyar egyházközség vezető lelkészének hála­adó imájával fejeződött be. A felvonulásnak ked­vezett az idő is. Meleg napsütés követte útju­kat. Pedig az ottawai hosszú autóút folyamán többször rákezdett az eső és aggódtak sokan, hogy majd elázik a fel­vonulás. A nyári meleg­ben való hosszú gyalog­lás folyamán viszont már voltak akik nem bántak volna egy kis hű­sítőt. Mégis így volt jó, nem lehetett volna jobb! Nagy öröm volt a tün­tetők számára az is, hogy ott voltak körük­ben egyházi és társadal­mi életük vezetői. Vi­szont többeknek feltűnt, hogy míg a magyar csendőrség képviselői ott voltak teljes szám­ban, addig hiányoztak a torontói magyar katonai szervezetek vezetői,­­ a repülők kivételével. Nem hangsúlyozhat­juk eléggé, milyen el­ismeréssel tartozunk a Magyar Emberi Jogok Alapítványának kana­dai és a vele szorosan együttműködő, már nagy múltra visszate­kintő amerikai osztályé­nak fáradhatatlan és lelkes munkájáért, amellyel ezt a nagysze­rű tüntetést megszer­vezték és irányították. Óvatosságból, nehogy ellenségeinknek esetleg adatokat szolgáltas­sunk, tartózkodunk at­tól, hogy neveket említ­sünk, de akik ott voltak Ottawában tudják jól kit illet a köszönet. Ami a visszhangot il­leti, a CBC-TV már pén­teken délután 6 órai adá­sában kedvezően mutat­ta be a felvonulást. Rész­letesen és kedvezően foglalkozott vele az otta­wai adás is. Viszont a torontói 11 órai adásban csak igen röviden tett róla említést. Befejezésül még azt szeretnénk hangsúlyoz­ni, hogy a tüntetésben résztvevők általános, vé­leménye szerint nem áll­hatunk meg a megkez­dett úton. Mostantól kezdve minden évben kell rendeznünk egy ilyen felvonulást. (N.Gy.) LEGAL STOP AVICES Ügyvéd és jogtanácsos Végrendeletek — Baleseti ügyek Ingatlan átírások — E­migrációs ügyek Közlekedési—bírósági ügyek (Traffic Court) Nyugdíj (Soc. Security) ügykezelés Válóperek — Örökösödési eljárások etc.... Méltányos ügykezelési díjak PAUL SZIGETVÁRI ATTORNEY AT LAW 1550 N. Northwest Highway Suit 311 Park Ridge, II. 60668 Tel: (312) 296-4900, vagy 692-7863 Út»' CEAUStSj -«I LEST DRAC VRAI LE ROW f, Magyar központ 1985 évi programja: Piknik (Hudbart Park)Augusztus 4, vagy 11 Szent István ünnep Augusztus 18 Haraszty Piknik (Sanoma) Szeptember 8 Szüreti Bál (Cser László) Szeptember 28 56-os ünnepély Október 20 Katalin bál November 23 Karácsonyi vásár December 1 Karácsonyi ünnep December 22 Szilveszter (Cser László és Mária) December 31 Általános programok a Magyar Központban: Minden vasárnap magyaros ebéd 1 órától 6 óráig Magyar mise: minden második és negyedik vasárnap Magyar mozi minden második pénteken (Dr. Fabó László) Vita­est: minden harmadik pénteken (Dr. Szabó Károly és Magda) Vívás: minden hétfő és szerda este (Pannónia Klub) Program­ tervek: Ifjúsági tánc, Zenei oktatás gye­rekeknek. Ping-pong versenyek. Hungarian Center 1052 Geary Street, San Francisco, California 94109 (415) 775-8416 Európába utazók figyelem! Autót bérelhetnek, vagy vásárolhatnak AUTO-BENKŐ-nél. Tulajdonos: Dr. Benkő Zoltán Minden európai gépkocsi kapható! Mercedes, Porsche, vagy VW kocsikat rendelésre azonnal szállítunk az USA- ba, vagy Kanadába. Minden üzletkötés előtt levelezés ajánlatos. Várjuk a repülőtéren és szállásról gondoskodunk. Levelezési cím: Dr. Benkő Zoltán, P.O. Box 144, München 1, West-Germany lakás 08021/7150 v. 089/188 692 (este, vagy kora reggel) napközben: 141 30 30, v. 15-50-40 A Kodály Együttes negyedszázados jubileuma A Kodály Együttes múlt szombaton, a Sene­ca College színházter­mében rendezett nagy­szabású koncerttel ün­nepelte meg fennállásá­nak 25-ik évfordulóját. Az 1200 személyt befo­gadó dísztermet zsúfolá­sig megtöltötte a vára­kozásteljes közönség. Nem csalódtak! Olyan előadásban volt részük, amely nemcsak művészi és technikai, de érzelmi szempontból is büszke­séggel és lelkes együtt­érzéssel töltötte meg szívüket. A rendezőség mester­fogása volt, hogy az elő­adás első részében szem­léltető módon vará­zsolta a közöség elé az Együttes huszonötéves múltját. A bemutatót a legfiatalabbak tánca vezette be: szereplői 4-től 10 évesek voltak, számban tizenheten. Tomboló sikert arattak. Utána jöttek sorba a kezdők, a fiatalok és érettek csoportjának be­mutató táncai. Legvégül pedig az „öregek" mu­tatták be a Székely Fo­nót. Ebben a csoportban léptek fel azok a vete­rán táncosok, akik ne­gyedszázaddal ezelőtt indították útjára az Együttest. Sok más régi, ismerős arc között ott láttuk Inokay Pétert is, aki rövid szóló­számá­val most is bámulatba ejtette a nézőket. Az előadás második része egyveleg volt. Több számot a kórus adott elő, Zydron Mar­git vezénylete alatt. Közülük a Fecske és a Csitári Hegyek Alján aratta a legnagyobb si­kert. Majd az együttes zenekara Doppler „Pas­toral Fantasie Hong­­roise” című művét adta elő Zabudán György ve­zénylete alatt. Ebben Farkas Géza szólószá­ma volt kiemelkedő. Utána erdélyi táncszá­mok következtek: a Szé­kelyföldi és a Mezőségi táncok. Befejezésül ke­rült bemutatásra az Ecseri Lakodalmas, amelyet a táncegyüttes több évi szünetelés után újított fel eredeti, Rá­bai Miklós által írt ko­reográfiájában. Erre az Együttes azért büszke különösen, mert az egyetlen tánccsoport a szabad világban, amely ezt elő tudja adni. Eddig az előadás szó­rakoztató része. De nem hallgathatjuk el a hi­vatalos megnyilatkozá­sokat, amelyek talán mindennél jobban il­lusztrálják azt, mit is jelent számunkra, toron­tói magyarok számára ez a nagyszerű jubileu­mi előadás. Dreisziger Kálmán, a tánccsoport vezetője igen találóan idézte Kodály Zoltán szavait, amelyek szerint „a kultúrát nem lehet örökölni. Azért minden nemzedéknek újra meg kell küzdenie”. Ilyen küzdelmébe, kemény és fáradságos munkájába került az együttes min­denkori tagjainak, hogy huszonöt éven át fenn tudták azt tartani, mai színvonalára tudták azt emelni. A kezdeti sze­rény indulás után most több, mint 150 tagja van, a legfiatalabb 4, a leg­idősebb 46 éves. Zydron Margit, a kó­rus vezetője a közönsé­get üdvözlő szavai után arra kérte a torontói magyarságot, segítse to­vábbra is az együttes munkáját, mert erkölcsi támogatása fennmara­dásának legfontosabb záloga. Kanadai részről And­rew Witer, a Parkdale kerület országgyűlési képviselője szólalt fel. Meghatottságtól meg­indult hangon méltatta a nagyszerű bemutatót („magnificent perfor­mance”) hangsúlyozva, hogy milyen könnyűnek tűnik a szemlélőnek az, ami oly hosszú és fárad­ságos munka eredmé­nye. Majd felolvasta J.B. Murta federális multikulturális minisz­ter üdvözlő levelét az Együttes vezetőségé­hez. A közel négyórás elő­adás az óra szerint hosz­­szú volt, mégis rövidnek tűnt, mert oly gazdag, m oly szép és oly feleme­lő volt. A közönség hány tagja — magamat is be­leértve — ment haza fá­jó tenyérrel a sok tap­solástól. Hány „hogy volt”, hány „bravó” ki­áltás hangzott el, hány­szor volt talpon az egész közönség, hogy ünnepel­jen egy-egy különösen jól sikerült számot. Vi­szont a tárgyilagosság kedvéért egy pontban bí­rálattal kell élnünk: az Együttes által kiadott jubileumi album gyenge kiállítású magyarsága pedig sok kívánnivalót hagy maga után. Egy biztos: a Kodály Együttes gazdagabb és jobb előadást adott a to­rontói magyarságnak, mint a budapesti Népi Együttes tavaly tavasz­­szal. Technikai szem­pontból kétségtelenül jó volt az utóbbi is — különösen a zenekar — de nem volt jobb a mi­enknél. A legnagyobb különbség azonban az közöttük, hogy a Ko­­dályosok szíve is benne van az előadásukban. Lelkesen, jókedvűen, minden ellenszolgálta­tás nélkül táncolnak, énekelnek, zenélnek. Nagyon kérjük őket. Folytassák! Kultúrközpont a Magyar Ház — Joggal lehetnek büszkék a kanadai ma­gyarok. Különösen a torontóiak, mert Toron­tóban van a szabad vi­lág legnagyobb kulturá­­lis központja, mondja Ormay József, az elnök. Egyesíti a magyar szervezeteket, egyháza­kat, iskolákat és klubo­kat tengertől-tengerig. A Hungarian Canadian Cultural Centre „alter­natív hangja Magyaror­szágra is elhallatszik” mondja Ormay és hozzá­teszi: „néha talán tüs­kék is vagyunk a „nem­szabadok” oldalában”. Mi az elsődleges cél? „Azon dolgozunk” mondja Ormay, hogy „ápoljuk hagyománya­inkat és kulturális igé­nyeinket kielégítő szóra­kozást és előadásokat tartsunk.” Tíz évvel ezelőtt lett szüksége a szervezet­nek, hogy régi központ­jából újba, nagyobba költözzék. Az 1956-os forradalom után özöné­vel érkeztek Kanadába magyarok. Adományok tették lehetővé, hogy a Szövetség a St. Clair Avenue-n megvásárol­ják a célnak megfele­lően átalakítsák. Ma megközelíti a 150.000-et a kanadai ma­gyarok száma. Ötven százalékuk Ontarioban, 26 ezer közülük Torontó­ban él. Ez a magyaráza­ta, hogy a Magyar Ház­ban oly nagy tevékeny­ség folyik. Vannak tan­termek gyermekeknek, diákoknak, a szombati középiskolának, ahol őseik nyelvét, szokásait, történelmét tanulhat­ják. A sportkedvelők használhatják a torna­termet, a birkózók győ­zelmeket szereztek a tavalyi kanadai bajnok­ságon. A tanácstermek és szobák írók és művészek rendelkezésére állnak, történészek, műcsopor­­tok, cserkészek és öre­gek használhatják a he­lyiségeket. A 15.000 kötetes könyv­tár jórészt magyar vo­natkozású irodalmi és történelmi alkotásokat tartalmaz. A nagyteremben 6-700 ember fér el, Budapes­tet és a Dunát, valamint a magyar nemzet alapí­tását ábrázoló festmé­nyek díszítik. Egy külön­­szobában minden héten magyar filmeket vetí­tenek. A Központ most múze­um létrehozására törek­szik, mondja Mr. Ormay és megjegyzi, hogy már rendelkezésre állnak a szobák, folyamatban van az anyag összegyűj­tése. A Központ Krónika cí­mű havilapja 2.000 pél­dányban jelenik meg, hí­rekkel, kommentárok­kal, versekkel és könyv­szemlékkel megy a világ négy tája felé. A Magyar Házban már beszélt Wil­son pénzügyminiszter, Coates, volt honvédelmi miniszter és sok más po­litikai és társadalmi személyiség is. Ott fo­gadták Fonyó István, kanadai magyart, aki az ország átfutásával gyűjt pénzt a rákkutatásra. Mielőtt elindult nyugat felé, január 25-én, dísz­vacsorát rendeztek tisz­teletére. (Canadian Scene) (J.S.) FIZESSEN ELŐ LAPUNKRA! Miss Chicago Az 1985. év Miss Chicago megtisztelő címet Sarah Altman nyerte el. A koronázási ceremónia április 30-án a Palmer House Empire Room termében a tavalyi győztes Debbie Hopkins segédletével történt. Sarah Altman 22 éves, könyvelő az ATT & T alkalmazottja. 9. oldal

Next