Chicago és Környéke, 1987 (82. évfolyam, 1-52. szám)
1987-02-21 / 8. szám
6. oldal Költségvetési problémákkal küzködik a Vatikán Köztudomású, hogy az Egyesült Államok költségvetési deficitje magas és ipari termelési kapacitásához mérten a kanadai költségvetési deficit is óriásinak tekinthető. Nemrégiben azonban, váratlanul, arról értesültünk, a hírszolgálaton keresztül, hogy költségvetési problémái vannak a Vatikánnak is. A jelenlegi költségvetési deficit máris olyan magas, hogy a Vatikán az 1987-es esztendőre a kiadások „befagyasztását” rendelte el. A Vatikán főtitkára legfőbb adminisztrátora és költségvetési igazgatója, Angelo Rossi kardinális, levelet intézett a Vatikán osztályvezetőihez és elrendelte, hogy csökkenteni kell kiadásaikat: annak az 1986-os vatikáni költségvetési „szükségkeretnek” az irányelveihez kell tartaniuk, amelyet a Vatikán az elmúlt év októberében kibocsátott és kiadásaikat semmi esetre sem szabad emelniük. Az a költségvetési bizottság, amely 1986 októberében az úgynevezett költségvetési „szükségkeretet” megállapította, egyúttal felkérte a világ katolikusait: szerte a világon emeljék fel hozzájárulásukat az Egyházhoz, mivel 1987- ben a kiadások előreláthatólag körülbelül 56 millió dollárral fogják felülmúlni a bevételt. Ennek a bizottságnak, a viágrprpdetű részéből, összesen Johardmanuja tagja' A bizottságot 1981-ben alapította II. János Pál pápa. A Vatikán első ízben egész történelme során 1979-ben jelentette először, hogy komoly költségvetési deficittel küzködik. A Vatikán, amely egy 108 ézer nagyságú területen fekszik, önálló állam, sőt, különálló egység a Szentszéktől is, közigazgatásilag és bürokráciailag. A Szentszék a pápai udvar. A Vatikán számára meglehetősen kellemetlen volt, amikor 1982- ben az emlékezetes bankbotrányba a Vatikán bankja is belekeveredett: a milánói Banco Ambrosiano csődbement, a biztosítatlan betétek összege több, mint 1,4 billió amerikai dollár volt, amelyből a Vatikánnak körülbelül 250 millió dollárt ki kellett fizetnie. Ez volt a pénzügyi válság első komoly jele. A Vatikán problémája az, hogy jövedelmének, felét fizetésekre kell költenie, a másik probléma: jelentős jövedelmet jelentettek az úgynevezett Péter-fillérek világszerte, 1985-ben például 28,5 millió amerikai dollárt. Az utóbbi időben azonban az amerikai dollár értéke a nemzetközi pénzpiacokon más valutákhoz viszonyítva leesett (beleértve a lírát is), a Vatikánnak tehát most ezzel a veszteséggel is szembe kell néznie, miután betéteit mindig amerikai dollárban tartja. Richard Secord, nyugalomba vonult amerikai tábornok, Oliver North, US Marine alezredes barátja. Az iráni fegyverszállításban az eddigi adatok szerint tevékeny szerepe volt, a képviselőházi bizottság most tovább nyomoz az ügyben, mert arra gyanakszik, hogy a szerepe rendkívül jelentős volt. Ez a fénykép Jim Wrightról, az amerikai képviselőház elnökéről (baloldalt áll szemüvegben) és Robert Byrdról, a szenátus többségi csoportvezetőjéről (középen áll, kabátját széttárja) készült, az Elnök „The State of the Union” beszéde után. Mindketten együttműködést ígértek, amennyiben az Elnök is hajlandó együttműködni. Jelentés a szandinista és a contrák kegyetlenségéről nökség a következőkben ismertette: " A jelentés egyaránt kedvezőtlenül ábrázolja a'contrákat és a szandinista kormányt. A jelentés szerint az Amerika által támogatott contrák titokban, de rendszeresen támadják meg azokat, akiket a szandinista kormány szimpatizánsainak tartanak, polgári személyeket rabolnak el, nem ritkán gyerekeket. Ugyanekkor, a szandinista kormány, ámbár az úgynevezett háborús szabályokat külsőleg betartja, a foglyokat bántalmazza, nem biztosítja védekezési jogukat a bíróság előtt és szükségtelenül és illegálisan korlátozza a sajtószabadságot, sőt a vallásszabadságot is. Különösen kárhoztatható a „La Prensa” nevű, független napilap bezárása a szandinista kormány által. Ez az akció azt eredményezte, hogy Nicaraguában ma már kizárólag kormánysajtó van és ez a helyzet veszélyes az emberi szabadság szempontjából — írja a jelentés, amely ezután így folytatódik: — Nem hagyhatjuk azonban figyelmen kívül a contrák kegyetlenkedéseit, gyújtogatásait és emberrablásait sem. Ezek a cselekedetek ugyancsak ellentétesek az emberi jogokkal. Egy sajtóértekezleten az „Americas Watch” alelnöke, Aryeh Neier, egy kérdésre válaszolva, a következőket mondta: — Jelentésünk nem akarta megállapítani, hogy a szandinista kormány csapatai, vagy a contrák követnek-e el több és nagyobb méretű kegyetlenséget — de nem is ez volt a célunk. Egy ilyen megállapítás csökkentette volna a lényeget, amely egyszerűen ennyi: az emberi jogok áthágásáért és a kegyetlenkedésekért mindkét oldal felelős. New Yorkban működik egy profit nélkül dolgozó, önkéntesekből álló bizottság, amely időnként jelentést ad ki a különböző külpolitikai problémákról. Legutóbbi, 166 oldalas jelentésében a bizottság, amelynek neve „Americas Watch” és a nicaraguai helyzetről számol be. A jelentést az Associated Press nevű hírügy Iráni katonák Basra közelében boldogan szemlélik elesett ellenfeleik hulláit. Újra kezdődtek Peking—Moszkva között a határtárgyalások A Reuter nevű, angol hírügynökség jelenti Moszkvából: — A Szovjetunió és a Kínai Népköztársaság megbízottai újra kezdték határtárgyalásaikat, majdnem 9 esztendővel azok megszakítása után. Ázsiai forrásokból származó értesülés szerint a Szovjetunió álláspontját Igor Rogachev, szovjet külügyminiszter-helyettes képviseli, a Kínai Népköztársaság nevében pedig Qian Qichen, kínai külügyminiszter-helyettes tárgyal. A megbeszélések kulcskérdése az, hogy hol van a határ az Amur és Ussuri folyók között? Az erre vonatkozó tárgyalás 1978-ban szakadt meg. — Wu Xueqian, kínai és Eduard Sevardnadze, szovjet külügyminiszter, az elmúlt szeptemberben egyezett meg a tárgyalások újrakezdése felől az Egyesült Nemzetek Szervezetében. — Kína álláspontja: a jelenlegi határokat igazságtalanul határozták el, olyan időpontban, amikor Kínában még nem került uralomra a kommunista rendszer, következésképpen, a kommunista kormány számára ezek a szerződések nem lehetnek kötelezők. — Mikhail Kapisa, a szovjet külügyminiszter első helyettese, aki személyesen nem vesz részt a tárgyalásokon, kijelentette az újságírók előtt: Moszkva hajlandó elfogadni határként azt, hogy az Amur és Ussuri folyók közötti terület, mint határ nem a kínai oldalon legyen, hanem a szovjet oldalon. A diplomaták véleménye szerint Mr. Kapitsa megjegyzése világosan jelzi, hogy Moszkva hajlandó „de facto” elfogadni azt, hogy Chenbao sziget (Damansky sziget) Kínához tartozik és nem a Szovjetunióhoz. Chenbao az Ussuri másik oldalán fekszik és kínai fennhatóság alá tartozik 1969 óta, amikor a két ország rövid harcba keveredett egymással. — Mindezen felül, van a szovjet—kínai közeledésnek egy másik oka is. Mihail Gorbacsov és Deng Xiaoping is „modernizálni” akarja országát, gazdaságilag és szociálisan. A változások mindkét országban elindultak. Tudomásul vették azt, hogy egymással békében kell élniük. A két nagy kommunista ország közöttiideológiai háborúról már szó sincs. A világ gyorsan változik és nekik a változó világgal együtt kell változniuk. Hiszen erre tanította őket a marxizmus. Az új amerikai elnökválasztás politikai kulcspontja Dél lesz Amerikában pontosan 26 különböző politikai párt működik, ezek közül 8-9 minden 4 évben indítja jelöltjét az elnökválasztáson. Jelöltjeik időnként kapnak is szavazatokat, de korántsemannyit, hogy kísérletük veszélyes lehetne a két nagy párt jelöltjére. Ez az oka annak, hogy az amerikai átlagpolgárt csupán a Demokrata Párt és a Republikánus Párt elnökjelöltje érdekli. Néhány héttel ezelőtt a Republikánus Párt úgy határozott, hogy elnökjelölő konvencióját 1988. augusztus 15-18 között tartja New Orleansban. (Louisiana.) Nemrégiben pedig a Demokrata Párt úgy döntött, hogy elnökjelölő konvencióját 1938. július 18-21 között tartja Atlantában. (Georgia.) Jelentős tehát, hogy mindkét vezető párt „igazi” déli városban akarja megrendezni elnökjelölő konvencióját. Ezeket a területeket nevezik így: Deep South. A Délnek, mindkét párt számára egyaránt döntő jelentősége lesz az 1988-as elnökválasztásban. Valójában a „Deep South” fogja eldönteni, hogy melyik pártnak ki lesz az elnökjelöltje és végső fokon nagyjából azt, hogy ki lesz az új elnök. A „Deep South” fogja eldönteni azt, hogy Amerika új elnöke demokrata, vagy republikánus lesz-e? Ezenfelül, és azonkívül, hogy két déli állam lesz a vendéglátója a két nagy párt elnökjelölő konvenciójának, Délnek még külön szerepe és különlegesen erős szava lesz majd az előválasztásokon. 1988. március 8-án, 12 déli államban egyszerre fognak elnökjelöltségi előválasztást tartani. Ez lesz az első eset az amerikai történelemben, hogy ilyesmi történik és az államok egy csoportja ilyen tömbben hallatja szavát és véleményét. Mindkét párt déli választásának különlegessége az, hogy a színhely egyik lehetséges elnökjelölti aspiráns számára sem különlegesen kedvező, vagy kedvezőtlen. Egyébként is, hivatalos elnökjelölti aspiráns eddig alig van. A republikánusoknál Pat Robertson, televíziós evangélista, a demokratáknak egy LaRouche nevű, gazdag üzletember, aki valamikor kommunista volt, de ma már jobboldali és egyébként már háromszor pályázott az elnöki pozícióra,eredménytelenül ... A republikánusok közül Bob Dole, George Bush, Jack Kemp, a demokraták közül Mario Cuomo, Gary Hart és Sam Nunn szenátor neve hangzik fel a leggyakrabban, mint lehet 1’’ séges elnökjelölti aspr-t, ráneofeé. .. Egyelőre nyilatkozat nem történt. CsaflDghsagfil napja ainlk Hihetetlen hangú vita a képviselőházban A Bisonette-botrány még egyáltalában nem ért véget, az ellenzéki képviselők azonban máris új okokat találnak a konzervatív kormány támadására. Az egyik ok: azzal vádolják a miniszterelnököt, hogy — tudtával — irodájának két tagja beleavatkozott egy „ügybe” és követelte, hogy valaki ellen, aki történetesen Mulroney barátja, — az eljárást megszüntessék. Az ügyet ma már így ismerik: A „Wolf Affair”, A parlamentben az erről folyó vita során olyan megjegyzések és olyan hangnemben hangzottak el, amire csak nagyon kevés példa akadt a demokratikus parlamentek történetében, pedig ugyancsak akadt a Trudeau kormány történetében hasonló eset szép számmal... A New Demokrata Svend Robinson nyíltan azzal vádolta a miniszterelnököt, hogy egy telefonbeszélgetés alkalmával beleavatkozott egy peres eljárásba. Mr. Mulroney válasza: — Ezzel az állítással a képviselő olyan mélyre ment, hogy lekerült a csatornába a patkányok és a szemét közé. Nem fogok lefeküdni és halottnak tetetni magam egy csoport kiérdemesült versenyló előtt. A későbbiek során Mr. Mulroney, egyik válaszában támadta Sheila Copps, liberális képviselőt és feltette a kérdést: — Ha Miss Copps korábban tudott a Wolf- Affairról, mint én, miért nem hívta rá fel a figyelmemet? Ebben az esetben ő is felelős a történtekért. ■ i;; 1) :\r Ekkor közbekiáltott Brian Tobin, liberális képviselő: — Hozzanak ide egy kényszerzubbonyt! Ez az ember (Mulroneyra mutatva) megbolondult! (A házelnök megrótta a kifejezésért Mr. Tobint.) A nem mindennapi parlamenti ülés után Ed Broadbent, az NDP vezetője, ezeket mondta az újságíróknak: — Minden kanadai polgár tudja, hogy Mulroneynek újra meg kell alapoznia hitelét. Ha erre megfelelő akcióval, rövid időn belül nem képes,a választók, elé kellene mennie és új mandátumot kell kérnie. Új bevándorlási hullám várható A bevándorlásügyi minisztérium közölte: A közeljövőben jelentős számú újabb bevándorlóra lehet számítani, főként Mexikóból, Hondurasból és El Salvadorból. Ezek nagy része Amerikából fog Kanadába jönni. Az új amerikai bevándorlási törvény amnesztiát ad mindazoknak, akik 1982 vége előtt léptek illegálisan Amerika területére. Akik azonban ezt azután tették, azoknak el kell hagyniuk Amerikát. Ezek akarnak most Kanadába jönni, Amerika ezzel az országgal barátságos kapcsolatokat tart fenn, az onnan érkezőket tehát nem hajlandó politikai menekültnek minősíteni. Kanada azonban befogadja őket és ügyüket ki fogja vizsgálni. Ezenkívül, a nyugat-német kormány értesített bennünket, hogy a közeljövőben újabb 250 tamil menekült érkezik Kanadába, miután nem engedik be őket Nyugat- Németországba. Benoit Bouchard, bevándorlásügyi miniszter nyilatkozata a „Canadian Press” hírügynökség számára: — Ha megérkeztek, a tamilokat is beengedjük. De ha a menekültáradat túlságosan nagy lesz, szükségintézkedéseket léptetünk életbe. Mi valójában a nicaraguai szandinista alkotmány Elliott Abrams amerikai külügyi államtitkár-helyettes megállapítja, hogy a szandinisták által kihirdetett és nyomban felfüggesztett alkotmány csak a Szovjetunióra támaszkodó totális kommunista uralom álcázását szolgálja. Az alkotmány a szandinista párt abszolút uralmát kodifikálja. A szovjet és a kubai alkotmányhoz hasonlóan ez is kinyilvánítja, hogy a nép alapvető eszköze az állam, a nép élcsapatát pedig a szandinisták alkotják, csak ők mondhatják meg, mi a nép akarata. Az új alkotmány tehát nem a szabadságjogokat garantálja, hanem az elnyomást szentesíti. Az alkotmány a belpolitikában az államot, azaz a pártot teszi mindenhatóvá. Előírja a gazdasági élet állami irányítását, törvényesíti a jegyrendszert, és így az élelmiszer elosztást a lakosság ellenőrzésére használja, rögzíti az államhatalom jogát a nevelési rendszer tervezésére, irányítására és szervezésére, amely nyílt támadás az egyházak történelmi gyakorlata ellen, hogy fenntarthassák saját iskoláikat, a szandinista alkotmány megerősíti a már létező agrárreform rendelkezéseket, amelyeket a szandinizmus ellenzőinek a zaklatására és megbüntetésére használtak. Tekintettel arra, hogy a végrehajtó hatalom szilárdan a szandinisták kezében van és teljesen hiányzik a többi államhatalmi ágazat ellensúlyozó és ellenőrző szerepe, a Nicaraguában uralmat gyakorló parancsnok újabb hatékony fegyverhez jutott az ellenzék elnyomására és a hatalom megtartására. Abrams rámutat, hogy a törvényhozói, bírói és választói hatalmat a kormány teljes ellenőrzése alatt tartja. Az elnök gyakorlatilag korlátlan hatalommal rendelkezik a hadsereg, a biztonság, a gazdaság, az iskolaügyek, valamint a kül- és belkereskedelem vonatkozásában. A párt és az állam összefonódásának alkotmányos megerősítésével a szandinisták számára nyitva az út az élet minden vonatkozásának az ellenőrzésére. Ha pedig ezt bárki kérdésessé tenné, a hatalom kommunista urai bármikor igénybe vehetik a rendőrséget és a fegyveres erőket. Ez utóbbit hivatalosan is szandinista néphadseregnek nevezték el. A szandinisták eddig is felfüggesztették, vagy semmibe vették az állampolgári jogokat, ha akadályozzák uralmuk megszilárdítását. Megalapozottan lehet feltételezni, hogy ez a jövőben is így lesz. Az ellenzék vezetői is megállapították, hogy az alkotmány kihirdetése exportra szánt komédia, mivel a szandinisták hatalomra kerülésük óta egyfolytában megszegték a saját törvényeiket. Az alkotmány törvényesíti az elnyomó szervezetet. Negyedmillió nicaraguai elmenekült emiatt hazájából és ezrek fogtak fegyvert, hogy visszaszerezzék szabadságjogaikat. Márai Sándor NAPLÓ 1976— 1983 A 190 oldalas könyv, Márai Sándor legújabb naplóját tartalmazza. Megrendelhető Kiadóhivatalunkban. A könyv ára: US $ 18.00 + US $ 2.00 szállítási költség. Kanadai Magyarság 412 Bloor Street, W. Toronto, Ont., M5S 1X5