Chicago És Környéke, 1989 (84. évfolyam, 5-49. szám)
1989-02-04 / 5. szám
4125 N. CENTRAL PARK AVENUE, CHICAGO, ILLINOIS 60618 U.S.A. PHONE: (312) 588-2894 Mi rejlik Kelet-Európa leszerelési láza mögött? Washingtoni tudósítónk jelenti: A kórus szólistája, Eduard Sevardnadze szovjet külügyminiszter volt. A múlt héten újabb részleteket közölt a Gorbacsov által New Yorkban bejelentett csapatviszszavonásokról a hat szovjet páncélos hadosztály kivonásáról Kelet- Németországból, Csehszlovákiából és Magyarországról. Sevardnadze közölte, hogy a Szovjetunió leszereli nukleáris tüzérségének egy részét, valamint rövid távú nukleáris fegyvereinek egy részét. Sevardnadzét a keletnémet kommunista vezér, Erich Honecker követte, akinek száján mindeddig még véletlenül sem csúszott ki a peresztrojka, vagy a glasznoszty kifejezés. (Lásd kommentárunkat a 3. oldalon.) De ezúttal csodák csodája ,,Der Erich”-t szintén elkapta a leszerelési láz, ő 10 ezer katonát öltöztet civilbe és 1990-re azt ígéri, hogy 10%kal csökkenti a hadfelkészültségi kiadásokat. Ezt Lengyelország bejelentése követte, Varsó két hadosztályt számol fel és két újabbat 85%-kal csökkent. A lengyel hadosztályok létszáma a londoni stratégiai tudományok intézetének 1987-es becslése szerint 12 ezer ember és az össz-lengyel hadsereg létszáma pedig közel 400 ezer. A NATO-ba beosztottak ide-oda forgatták fejüket csodálkozásukban, nem hittek szemüknek és a fülüknek. De most amikor a kórus elénekelte szövegét kiviláglott, hogy mi lehetett a célja mindennek. Nyugati diplomaták Párizsban, Brüsszelben és Bonnban egyetértenek az amerikaiakkal abban, hogy a Szovjetunió a nyugat-német közönség megpuhításán dolgozik megfeszített erővel. Másik célja az lehet, hogy rávegye az amerikai kongresszust, tagadja meg a Fehér Háztól az Európában állomásozó Lance rövidtávú rakétavédelmi rendszer modernizálását. A Lance rendszer 1995- re elavulttá válik, amióta az amerikai—szovjet megegyezés értelmében a középtávolságú bétákat eltávolították, a rövidtávolságú rakéták képezik a Nyugat egyetlen nukleáris védelmét, lehengerlően nagy előnnyel rendelkező szokványos szovjet haderővel szemben. Túl ezen azonban a rövidtávú rakétákat illetően is elképesztően nagy a szovjet fölény: 1400-ra becsülik rakétakilövő berendezésüket, szemben a NATO 88 Lancerjével, ami nemsokára elavul. Mint a Reagan-elnökség kezdetén (a Pershing és a Cruise Missile) európai felállításával a NATO-nak most fel kellene frissítenie rövidtávú nukleáris védelmét. Annak idején Moszkva körömszakadtáig küzdött az új amerikai rakéták ellen, főleg a fenyegetés eszközét használva. Most a mosolyon és az ígéreteken a sor. Bush elnök helyzete azonban jóval gyengébb mint volt Ronald Reagané ugyanebben a vitában: Nyugat-Németország közvéleménye erősen megosztott a kérdésben. És nagyon könnyen megeshet, hogy ugyanez lesz a helyzet az amerikai kongresszusban. A brittek és a franciák erősen aggódnak, azt mondják, hogy a rövidtávú rakétavédelem modernizálásának elmaradása a kezdetét jelentené annak, hogy az USA többé nem olyan elkötelezett Európa védelmére, mint volt korábban. Sakharov az új szovjet törvényhozás egyik jelöltje (Bill Keller jelenti Moszkvából a NYT-nek.) Andrei Sakharov a fizikus és emberjogi harcos az új szovjet nemzeti képviselők kongresszusának egyik jelöltje, de nem a Tudományos Akadémiáé, amelynek tagja és amely tőle ezt megtagadta. Ezután Moszkva az Oktyabr nevű negyedében a Lebedev Fizikai Intézet dolgozói jelölték Sakharovot, hogy kerületüket képviselje. Noha még egy akadály áll előtte mielőtt jelöltsége véglegessé válik, Sakharov elfogadta azt és kijelentette, hogy programmja ugyanaz lesz, mint eddig volt, küzdeni fog az emberi jogokért. A politikai és gazdasági pluralizmusért, a leszerelésért, a környezetvédelemért és a szocialista, valamint kapitalista berendezkedések egybeolvadásáért. A Lebedev Intézet dolgozói egy nappal azután jelölték a 67 esztendős Sakharovot, hogy saját testülete, a Tudományos Aadémia ezt megtagadta tőle, noha 50 akadémikus pártolta őt. A Nobel-díjas tudós mellőzése a Tudományos Akadémia kebelén belül újabb bizonyítéka annak, hogy az Akadémia vezetői továbbra is mellőzik Sakharovot. Másik jeles kollégája Roald Z. Sagdeyev, akivel ugyanez történt, a szavazást szégyenteljesnek nyilvánította, igazolja félelmét, — mondotta, — hogy ,,az ország a közepesek diktatúrája.” Mindeddig az új választás előkészítése nem éppen a demokráciának diadala és a jelöltek sem éppen a legbuzgóbb demokraták. A politikai és gazdasági liberalizálás több szószólójának nem sikerült áthágnia az első akadályt, a kiválogatást végző hivatalos szerveken való keresztül jutást. Olyan ismert személyek, mint a két közgazdász, Abel Aganbegyan és Nikolai Shmelev, vagy a költő Yevgeny Yevtushenko, és a szerkesztő, Vitaly Korotich és az ex-moszkvai párttitkár, Boris Yeltsin el lettek utasítva a párt és a hivatalos szervezetek által, gyakran a párt eddigi pilléreinek kedvéért. Többen közülük, így Yeltsin, Sakharov és Korotich talán mégis a listára jutnak, mert kerületek jelölik őket, így számukra egy második lehetőség nyílik. Tény az is, hogy több hangos konzervatív peresztrojka támogató is kibukott az első jelöléseknél, a kritikusok szerint ez azt bizonyítja, hogy az új választási rendszer a status quo fenntartását célozza. A márciusi választáson a Szovjetunió egy új kormányzó testületet választ, a Képviselők Kongresszusát. 1,500-at a különböző kerületek választják, 750-et a megbízható szervezetek, a Kommunista Párt, az az Ifjú Kommunisták a hivatalos szakszervezetek és a Tudományos Akadémia jelölik. A kongresszus saját tagjai közül választ magának elnököt és vezetőséget. A bírálók a kezdettől fogva kifogásolták, hogy a hivatalos szervezetek ilyen nagyszámú jelölteket küldhetnek az új testületbe. Dr. Sagdeyev szerint ez nem éppen az igazi demokrácia tükörképe, inkább Szaúd- Arábiára emlékeztet, ahol a király nevezi ki a Szenátus egyharmadát. Noha a hivatalos szervezeteknek minden tagja jelölhet valakit, elvben legalább is, de a jelöltek végső listáját a magas vezetőség válogatja össze, ők döntik el azt is, hogy két jelölt közül lehet-e választani, avagy a jól bevált régi kommunista recept szerint minden egyes posztra egy jelöltet állítanak-e csupán? Iskolapéldával a kommunista párt szolgált, amikor az uralkodó Politikai Bizottság jelölte ki, hogy ki kapja a 100 fenntartott helyet az új testületben. A listán, élén Gorbacsovval, a Politikai Bizottság minden egyes tagja szerepelt, plusz a látszat kedvéért írók, ismert tudósok. Az összeállított listát a Párt Központi Bizottsága teljes egészében elfogadta. Boris Yelcsin ismét felbukkan Múlt szombaton Moszkva egyik körzetében Yelcsin támogatói egyszerűen túlkiabálták a többi jelöltet, a hivatalosakat és a függetleneket egyaránt és Yelcsint jelölték 510 szavazattal 3 ellenében. Legerősebb versenytársa, egy környezetvédő, aki a nyugati befektetéseket is pártolta, 14 szavazatot kapott mindössze. Amikor a helyi pártbizottság saját vezetőjét jelölte a hallgatóság őt kifütyülte és a jelölt megszégyenítve visszavonulásra kényszerült. Az új törvényhozó testületbe való összes jelölésnek január 24-ig bezárólag kell beérkeznie. — Yelsin addig mérlegeli azt, hol a legnagyobb esélye a győzelemre? És ha a február 23-i végső ülésen jelölése bebizonyosodna, úgy lemond miniszteri rangjáról, hogy felléphessen a választáson. Jelen rendelkezések értelmében a kormányhoz tartozók nem léphetnek fel a választáson. Mi az oka Yelcsin hallatlan népszerűségének? A múlt szombati gyűlésen magyarázatok sorát lehetett hallani. Egy fémipari munkás azt mondta, hogy torkig van a párttal. A jelenlevő közönség akkor ábrándult ki hirtelen az egyik független és a bürokrácia ellenes támadásai miatt a rövid ideig népszerű jelöltből, amikor az Lenint kezdte idézgetni. Egy fiatal ügyvédnő így magyarázta, hogy ő miért pártolja Yeltsint: ,,A legtöbb embert megrontja a hatalom, — mondta, — de Yeltsint nem változtatta meg, ő tiszta és hozzáférhetetlen maradt. Yejtsinnek ezidőszerint még nincs kortesszervezete választási hadjáratát Lev Suvanov, egyik beosztottja irányítja, aki múlt esztendő óta dolgozik alatta, amióta Yeltsint lefelé buktatták és az állami építkezések minisztériumába helyezték át. Sukhanov azt mondja, hogy a választási szervezet hiánya nem probléma, amint bebizonyosodik, hogy Yelcsin fellép, tódulnak majd hozzá a támogatók és felépítjük szervezetét. Kabul kezd Budapest, 1944-re emlékeztetni A nyugati nagykövetségek figyelmeztették Afganisztánban működő polgári honfitársaikat: elérkezett az idő a távozásra, az oroszok kivonulnak, a felkelők közelednek, nemsokára megszűnik a légiforgalom, Kabul többé nem biztonságos. Ezután ugyanezek a nagykövetségek küldték haza felesleges személyzetüket, csak néhány megfigyelőt hagytak hátra, azokat is főleg a pincékben, a fővárost a felkelők állandóan lövik. A magyar, a csehszlovák és a bulgár nagykövetségek szintén csomagolnak és távoznak. A Kabult és környékét védő 30 ezer főnyi szovjet csapatok felét már elszállították, a teljes kivonulás határideje február 15-e a küszöbön áll. Azt nem lehet tudni, hogy a valamikor 120 ezer főnyi szovjet megszállókból mennyi maradt vissza, hogy a kivonulást biztosítsa? Ahogy a szovjet katonai és polgári személyzet távozik teherszállító repülőgépeken és gépkocsi karavánokon, úgy özönlik a Szovjetunióból az ellenforgalom. Élelem az ostromra készülő Kabulnak és fegyverek a bábkormány katonaságának. Ez védőállásokat foglalt el a főváros peremén. Megritkult sorait fiatalemberekkel pótolja, akiket városi otthonaikból hurcoltak el és öltöztettek egyenruhába. Sokukat Kabultól délnyugatra szállították Kandahar városába és az északi Kundusba, ahol most súlyos harcok folynak. Kabul órája is közeledik. • Lengyelországban meggyilkoltak egy katolikus papot, aki a Szolidaritás erős támogatója volt. Varsóban attól félnek, hogy ez újabb kormányellenes tüntetésekre fog vezetni, mint a közkedvelt Popielesku páter meggyilkolása néhány évvel ezelőtt. • Január 25-én egy floridai börtönben kivégezték Amerika leghirhedtebb és legkegyetlenebb gyilkosát, Robert Bundy-t. A bíróság három fiatal megerőszakolásáért és meggyilkolásáért ítélte el, de halála előtt bevallotta, hogy még 23 másik lányt ölt meg kegyetlen módon. • Az afganisztáni szabadságharcosok több helyen elvágták a Kabulból a szovjet határ felé vezető utat, úgyhogy a fővárosban lévő szovjet csapatok utánpótlását légi úton látják el. Kabul teljesen körül van zárva és a lakosság többsége éhezik. • Budapesti jelentés szerint a Szovjetunió június elsejéig egy tankhadosztályt von ki Magyarországról. • George Bush elnök február 10-én egynapos hivatalos látogatásra Ottawába érkezik. Ez lesz az új elnök első külföldi útja, ami arra mutat, mennyire értékeli a két ország között fennálló baráti viszonyt. • Buenos Airesben szélsőbaloldali gerillák megtámadtak egy gyalogsági kaszárnyát. A tűzharc folyamán 36-an vesztették életüket. A támadók legnagyobb részét elfogták és a nyugalom a fővárosban helyreállt. • Az Amnesty International jelentése szerint Kelet-Németországban most is folyik a máskéntgondolkodók üldözése. Az ellenállókat titkos tárgyalásokon, védőügyvéd nélkül ítélik el és azokról semmiféle jelentést nem adnak ki. Az elítéltek családtagjai rendesen csak a nyugat-német híradásokból értesülnek sorsukról. • Pekingi jelentés szerint Kínában a bűnözés 1988-ban 45%-kal emelkedett. A hatóságok a városok túlnépesedését és a szabadabb mozgási lehetőséget okolják a bűnözés terjedéséért. • Mind több bizonyíték kerül nyilvánosságra arra nézve, hogy nyugat-német cégek segítették Líbiát kémiai gyárának felépítésében, amely az amerikaiak szerint mérges gázokat termel, hadi célokra. • Meghalt Salvadore Dali, ismert spanyol festőművész, akit művészi körökben Picasso méltó utódának tekintenek. Rendkívül színes egyéniség volt és képeiben több a realitás, mint Picasso festményeiben. A Bush elnökség kilátásai (A Wall Street Journal felmérése:) George Herbert Bush, Amerika 41. elnöke hivatalba lépésekor keveset örököl az előnyökből, amelyekkel elődje rendelkezett, viszont jó egynéhány hátrány jut neki osztályrészül, amivel derűlátó elődjének nem kellett szembenéznie. A republikánus kormánypárt kisebbségbe szorult a kongresszus mindkét házában. A Reagan elnökség kezdetén a Szenátus még szilárdan a republikánusoké volt. Bush elnök választási győzelme kétségtelenül mandátum, de nem olyan nagy mérvű, mint korábban Mr. Reagané, a demokraták mind a Kongresszusban, mind az egyes államok törvényhozásában erősbödtek. A 150 milliárd dolláros deficit is nehezíti majd az új elnök helyzetét. Nehezen fogja tudni betartani még a mérsékelt ígéreteket is, amelyeket a választási hadjárat idején tett és kormányán belül miniszterei küzdeni fognak azért, hogy a szűkkeblű költségvetésből minél nagyobb jusson számukra. Az elnökre kemény stratégiai döntések várnak, annak eldöntése, hogy a honvédelem milyen új rakétán nyugodjon, az új földi támaszpontokra épült Midgetman-en, avagy a mozgatható MX-et építse-e ki az USA? A döntéstől függ Amerika új nukleáris fegyvertárának karaktere, a honvédelmi költségvetés mérve és a további fegyverkorlátozási tárgyalások jövője. Bush elnöknek válaszolnia kell minden idők leglátványosabb szovjet leszerelési javaslatára is, Mihail Gorbacsov ajánlatára, hogy fél millióval csökkenti csapatainak létszámát, több százzal tankjainak erejét. A Közel-Keleten, a reagani külpolitika kevés kudarcainak színhelyén szintén gyors akciót várnak az új elnök részéről. És ami mind között talán a legelőnytelenebb, nem mutatkozik a láthatáron valami könnyen megoldható probléma, gyors politikai győzelem, mint amilyennel Reagan elnök rendelkezett, amikor a kezdetkezdetén keresztül hajtotta a honvédelmi beruházás jelentős növelését, az adó és a költségvetés csökkentését. A gyors cselekedet, ami a Bush kormányra vár, a bajba jutott hitelbankok talpra állítása, ami dollárok extra millióit jelenti az amúgy is szűkös költségvetésből. Mindez nem a gyors siker receptje. A hórihorgas, rokonszenves és lelkes George Bush-ra súlyos problémák nehezednek és ugyanakkor ő maga is elismeri, hogy nem rendelkezik hatalmas intellektussal, vagy kiváló szónoki képességekkel. Erejét másból meríti. Kiváló iskolát végzett, a Yale Egyetem értelmes diákja volt. Washingtonban széltében, hosszában rengeteg a barátja, jóakarója. A személyes kapcsolatok és a politikai érzék segítik majd. Izig-vérig politikus, élvezi mesterségét, az adok-kapoknak mesteri művelője. Chase Untermeyer az új elnök régi munkatársa és jelenleg a Fehér Ház személyzeti osztályának vezetője szerint a Bush kormányzatot korai és beható tárgyalások jellemzik majd amelyeket a kongresszussal folytat majd a költségvetésről, a nicaraguai kontra felkelőknek juttatandó segélyről és hasonlókról. Az új elnök keresni fogja a kompromisszumokat a legális ellenzékkel. Korábbi szolgálata, fődelegátusként az ENSZ-nél, küldöttként Kínában és a CIA főnökeként, külpolitikai tapasztalatokkal gyarapította és valószínű, hogy a külpolitikára összpontosítja majd figyelmét, hogy ott éreztesse jelenlétét. A Szovjetuniót illetően is hosszú tapasztalattal rendelkezik, a szovjet katonai gépezetet jóideje figyeli és mint általában a legtöbb középutas republikánus politikus a Szovjetunió szándékait illetően meglehetősen szkeptikus. így valószínű, hogy a Bush kormányzat a szuperhatalmak viszonyát a szédítően gyors változások, a feszültségek, majd a derűlátó várakozások helyett egyenletes szinten tartja majd, óvatosan közelíti meg Moszkvát. Az óvatosság egyébként is jellemző tulajdonsága. Alaposan átgondolja mielőtt döntene, nem szereti ha elhamarkodott döntéseket akar valaki, vagy valami reá erőszakolni. És mielőtt döntene, számos barátját konzultálja, nem csupán saját pártján belül, hanem a demokraták sorából is. 1987-ben amikor alelnöki minőségében Varsóba készült, a korábbi Carter kormány Nemzetbiztonsági Tanácsadójától, Brzezinski professzortól kért előzetesen kiértékelést és tanácsot. — Brzezinski, tudvalevőleg lengyel származású. George Bush elődjénél, Ronald Reagan-nál jóval többet tépődik mielőtt döntene valami felett. — Fiatalabb korában, még az üzleti pályán ez egyszer a gyomorfekélyhez vezetett. Azóta megtanulta, hogy az aggodalomnak is határt kell szabni, azt sem szabad túlzásba vinni. A gárda amit maga köré kiválogatott a kormányba és a Fehér Házba, elsősorban önmaga képmása. Legtöbbjük rendkívül művelt, szaktudással rendelkező, tapasztalt hivatásos, problémák megoldása érdekli őket inkább, mint az ideológia követése. ISSUE NO. FEBRUARY 4, 1989