Kovács József Hontalan: Sequoiabeszéd (Pécs, 1995)

Kovács József Hontalan Mohácson él. MŰVEI: Ismeretlen cigány ének - versek, 1991 Pörgő ezüsttallér - versek, 1993 Aranymetszésű augusztus Garanciák - versek, 1995 Szellem és brutalitás Az érzelem a szellemből jön. A brutalitás az irigység­ből. Az irigység a szellem és lélek anarchiája. Nem jóságra van szükségem, hanem egy vállra, aminek nekidőlhetek. Szolidaritásra várok, nem bárgyú mosolyra. Emberi mozdulatra, nem bikacsökütésre. Meztelen, kardhü­vely nélküli szavakra, és nem hazugságokra. A hazug­ság óriás varangy a szájon, író vagyok, tehát nem hazudhatok. Az író abból él, hogy figyel. A besúgó is. Az író szellemi ember, szüntelenül építkezik. A besúgó szellemi pribék, szüntelen rombol. A művészet a Föld­bolygón élő emberiség legpontosabb iránytűje. A gyilkosnak nincs arca, nincsenek érzelmei. A politikusok és hadsereg-parancsnokok, akik halomra lövetnek népeket, tömeggyilkosok. A politika brutali­tás. A militarizmus mocsár-óceán. A szellem kontroll a brutalitás fölött. A szellem szabadság. A szabadság rend. A szellem az emberiség emocionálisan galaktikus távlata. Fűéi. Örök méltóságú Húsvét-szigetek szoborarc. A civilizáció tévedés. A brutális militarizmus a lénye­ge. S romlott erkölcs. A szellemi és fizikai koncentrá­ciós táborok. Bikaláncra csomózott élet. Az emóció devalvációja. S az emóció XX. századi omlásai. Költők tömegpusz­tulása is. Miguel Hernandez éhen halt, Oszip Mandels­­tamot gyilkosok verték agyon, Radnóti Miklóst és Federico Garcia Lorcát tarkón lőtték. S a többiek, a szellem Mohandasz Karamcsand Gandhijai és Martin Luther Kingjei. Az emberiség álma. Egyetlen emberé. A Földbolygóé. S mosolyom a kékre rugdosott, széteső világon. Mohács, 1992 októbere.

Next