Abajo Alcalde, José Eugenio: Cigány gyerekek az iskolában (Budapest, 2008)
Második rész. A kutatási eredmények - III. fejezet. Társadalmi és iskolai versenyhelyzet
Érdemes megvizsgálni a jelentkezéseket a Nuestra Senora de Belénbe. Ebben az iskolában nőtt a beiratkozott cigány diákok száma, az 1984-85-ös tanévbeli 7-ről 1992-93-ra 57-re emelkedett. Ez pedig annak a következménye, hogy az iskola egy olyan negyedben található, ahol közköltségen építettek lakásokat, és ahová egyre több cigány család költözött. Azzal együtt, hogy nőtt a beiratkozott cigányok aránya, csökkent az összes beiratkozó diáké. Ebben az intézményben az óvodába beíratottak száma alig hat év alatt, miként ez a 21-es táblázatban látható, nagymértékben zuhant. Az 1992-93-as tanévben az iskolának az óvoda három csoportjával és az általános iskola nyolc osztályával együtt csak 165 diákja volt. Köztük a beiratkozott 57 cigány diák az összlétszám 34,5%-át jelentette. (Az alacsonyabb osztályokban a cigány diákok egyértelmű többséget jelentenek.) Az Oktatási Minisztérium Tartományi Igazgatóságának küldött jelentésben az 1995- 96-os tanév végén a tanári kar kiemelte ezt a tényt: „Az iskola jelenlegi helyzete jelenleg a diákoknak a kötelező középfokú oktatásba történő továbblépése következményeként, az iskolának egyre nagyobb számban van a cigány etnikumhoz tartozó diákja, így integráció helyett valamiféle erőd épül, ami sem a cigányoknak maguknak, sem a tanári karnak nem kívánatos. Az iskolai beiratkozásokat százalékos adatokkal és az osztálylétszámokkal kívánjuk kihangsúlyozni: 1984-85-ös tanév így áll az iskola jelenlegi helyzete: 80 cigány, 60 nem cigány diák. Integrációs szemszögből nézve nem is lenne aggasztó, ha a kötelező középiskola bevezetésével nem hagyná el az iskolát a 96-97-es tanévben legalább 40 páró és 15 cigány diák. A helyzetet súlyosbítja, hogy három 80