Corvina, 1920 (43. évfolyam, 1-52. szám)
1920-11-26 / 47. szám
XLIII. évfolyam. * Budapest, 1920 november 26. 47. szám. CORVINA A MAGYAR KÖNYVKIADÓK ÉS KÖNYVKERESKEDŐK, ZENEMŰKIADÓK ÉS ZENEMŰKERESKEDŐK ORSZÁGOS EGYESÜLETÉNEK KÖZLÖNYE SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL . Budapest, IV., Veres Pálné utca 30. szám I. em. Telefán József 598. A lap szellemi részire vonatkozó küldemények, valamint a hirdetések a fenti címre küldendők SZERKESZTŐ BIZOTTSÁG: Bárd Gyula, a zeneműkiadó és zeneműkereskedő, Lantos Adolf, a bpesti könyvkereskedő, Dr. Szántó Andor, a könyvkiadó szakosztály megbízásából, Megjelenik hetenként egyezer, pénteken . HIRDETÉSEINK DÍJA: 1 egész oldal: 880 korona. Fél oldal: 360 korona. Negyed oldal : 210 korona.Nyolcad oldal: 110 korona. Kla hirdetéseink díja petit-soronként 4 korona, a vastagabban azedett sorok díja : 8 korona. A tankönyvek ázemelés ügyében a szerzői díjak emelése kapcsán alábbi leiratot vettük. Nagy örömmel és elégtétellel fogadjuk a miniszteri döntést, annál is inkább, mert az itt megjelölt megoldási módot mi magunk vetettük volt fel s a szerzők jogos érdekeinek megvédése szempontjából azt mindenkép örvendetesnek tartjuk . A m. kirr. Vallás- és Közoktatásügyi Minisztertől. 88.141/920. Ijj szám. A Magyar Könyvkiadók és Könyvkereskedők, Zeneműkiadók és Zeneműkereskedők Országos Egyesületének Budapest. A tankönyvírók azon általános és mindinkább hangoztatott panaszát, hogy tankönyveik után, ámbár azoknak bolti ára az idők folyamán tetemesen felemeltetett, mégis a kiadókkal kötött régebbi szerződések szerint honoráltatnak, legalább átmenetileg orvosolni akarván, jelen szám és keret alatt utasítottam a tankönyvek legmagasabb árát megállapító keb. Armegállapító Bizottságot, hogy jelen rendeletem kézhezvételétől számítottan a tankönyvek legmagasabb árának meghatározásakor a könyvek szerzői részére juttatandó honoráriumtöbblet fedezetét is vegye számításba. Ennek megfelelően meghatalmaztam a nevezett Ármegállapító Bizottságot, hogy a középiskolai, tanítóképző-intézeti, polgári és felsőleányiskolai, továbbá a kereskedelmi iskolai és hasonlatú iskolák számára készült tan-, segéd- és vezérkönyvek árát a tankönyvíró javára felemelje és pedig , példányonkint 1 koronával, ha a tankönyv egy osztálynak szól, 2 koronával, ha a tankönyv két, vagy több osztály anyagát foglalja magában. Ugyancsak egyidejűleg felhatalmaztam a nevezett Ármegállapító Bizottságot, hogy elemi iskolai könyveknél a legmagasabb bolti ár meghatározásakor 50 fillért számíthasson fel példányonként, mint a könyv szerzőjének a könyv megállapított hivatalos bolti árából kifizetendő honoráriumtöbblet fedezetét. E rendelkezéseim folyományaként szigorúan kötelezem a tankönyvkiadókat, hogy a könyvek hivatalosan megállapítandó legmagasabb bolti árából, a fenti rendelkezéseimben megjelölt összeget, vagyis 50 fillért, illetőleg 1, vagy 2 koronát a könyv szerzőjének, minden levonás nélkül, a szerződésileg biztosított tiszteletdíjon felül, okvetlenül fizessék ki és pedig minden egyes kinyomtatott vagy eladott példány után, előlegesen, vagy utólagosan, aszerint, amint e tekintetben egymással szerződésileg már megállapodtak. Szükségesnek tartom emellett újból hangoztatni, hogy épen azért, mert a jelen rendelkezés a tankönyvszerzők többlet honoráriumát van hivatva biztosítani, e rendelkezésemtől függetlenül továbbra is érvényben maradnak a szerzők és kiadók között a szerzői tiszteletdíj tekintetében már kötött, vagy ezután kötendő szerződéses megállapodások. Az előadottak alapján felhívom a kiadókat, hogy vonatkozó kérvényük kapcsán a könyvpéldányonként fizetendő 50 fillért, illetve 12 korona honorárium többletnek, a könyv legmagasabb árába leendő beszámítására nézve is, előterjesztést tegyenek, bejelentvén minden egyes esetben külön-külön azt is, hogy az illető könyvből összesen hány példány nyomattatik, illetőleg hány példány után, minden honoráriumtöbblet fog az érdekelt szerzőnek kifizettetni. Kérem az Egyesületet, hogy ezen rendelkezéseimről az érdekelt könyvkiadócégeket sürgősen értesíteni szíveskedjék. Budapest, 1920 november hó 9-én. A miniszter helyett : Pekár államtitkár. HMWWtf^W. iVWWWSWi'1%. WAWVWW/t WWNVffffWiM Egyesületi élet. „ A fényűzési adó ügyében folyó hó 22-ikén a budapesti könyvkereskedői szakosztály választmánya ülést tartott, amelyen az érdeklődők nagy számmal voltak jelen. Rényi Károly elnök ismertette a szakosztály munkáját a fényűzési adó életbeléptetése kapcsán. Az Egyesület a minisztériumhoz sürgős kérelemmel fordult abban az irányban, hogy a leltározás határidejét tolják ki 1921 január 31-ig. Tény, hogy számos könyvüzletben a leltározást technikai képtelenség a végrehajtási utasításban megjelölt határidő alatt befejezni. Dr. György Ernő titkár behatóan ismerteti a törvénynek és a végrehajtási utasításnak a szakma szempontjából fontos rendelkezéseit. Kiemelte azt, hogy a törvény és az utasítás gyakorlati keresztülvitele ellen nem az anyagi vonatkozásokban merülnek fel kifogások, hanem csakis a rendkívül bonyolult technikai keresztülvitel szempontjából. Amellett éppen a könyvekre vonatkozólag történt előírások nagy része fontos kulturális érdekeket érint s a tudományos kutatásnak lesz ártalmára. Bár az Egyesület igen alapos indokolással kérte a leltározás elhalasztását, ma a helyzet mégis csak az, hogy úgy kell felkészülnünk, hogy a törvény összes rendelkezései Életbe lépnek 1920 december 1-én. Behatóan ismerteti a raktárkönyv vezetését. E részben a végrehajtási utasítás kész mintát nem ír elő. A raktárkönyvbe a kisebb értékű könyveket 100 korona értékhatárig, az adófelügyelőség külön engedélyével, 1000 koronáig — egy tételben összesítve lehet fölvenni. Tehát például : 52 bérbe kötött könyv, 18