Corvina, 1937 (60. évfolyam, 1-52. szám)

1937-01-04 / Külön szám

LX. évfolyam. Budapest, 1937. január 4. Külön szám. CORVINA A MAGYAR KÖNYVKIADÓK ÉS KÖNYVKERESKEDŐK ORSZÁGOS EGYESÜLETÉNEK KÖZLÖNYE Lapzárta minden csütörtökön déli 1 órakor FELELŐS SZERKESZTŐ ÉS KIADÓ Dr. KEÉRI SZÁNTÓ ANDOR. Megjelenik hetenként egyszer, jogilletményként. Előfizetési ára nincs. A «Könyvtőzsde» rovat petit-soronként 50 fillér SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL b­udapest, IV. Kerület, Magyar­ utca 50. t­el. L854-05. — Postaiak, csekkszámla 58.786. A lap szellemi részére vonatkozó küldemények valamint a hirdetések a fenti címre küldendők. HIRDETESEINK DI­A tigesz oldal 60 Pengő,'/, oldal 55 P, '/, oldal 10 P, '/, oldal 10 P, '/,6 oldal 6 P, kis hirdetés dija petit­soronként 60 fillér, vastagabban szedett sorok díja 70 fill., keretezett kis hirdetésnél külön 1 P Nem tagoknak 20 P/, felár Tájékoztató a papírfázis ügyében. Irta: Dr. SZEIJÓ E­It X .), a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara titkára,. 1. Mi a papírfázis lényege? Ismeretes, hogy az általános forgalmi adóról szóló 1921. évből származó törvény az áruszállításo­kat és munkateljesítményeket forgalmi adó alá vonta. Ez azt jelentette, hogy a törvényben meg­határozott minden egyes ilyen termelési és forgalmi ténykedés, a külföldről való behozatalt is ideértve, speciális pénzügyi megterhelés alá került. A ter­melés és a forgalom minden egyes aktusának ez a megterhelése a tapasztalatok alapján úgy közgazda­sági, mint kincstári szempontból hátrányokat szült. Az, üzleti életben súlyos tehernek érezték minden egyes ténykedésnek megadóztatását, mert ez termé­szetesen párhuzamos adminisztrációs terhekkel, a pénzügyi ellenőrző közegekkel való állandó érintke­zéssel és súrlódással is volt kapcsolatos, másrészt a kincstár számára sem volt kívánatos, hogy sok ezer adóalannyal legyen állandóan dolga.­­ Az általános forgalmiadó e közgazdasági és pénzügyi hátrányait van hivatva orvosolni az egyfázisú forgalmiadó­rendszer, pénzügyi nyelven a forgalmiad­ó - váltság rendszer, amelyet a kincstár néhány év óta fon­to­­sabb szakmák szerint csoportosítva, egymás után léptet életbe és amelyet a közéletben röviden fázis­nak neveznek, amely kifejezés egyáltalán nem ta­láló, de miután átment a közhasználatba, mi is rövi­den így nevezzük a forgalmiadó-váltságot, amely­nek hivatása vagy a belföldi gyár által termelt, vagy pedig a külföldről behozott árukra az általá­nos forgalmiadó alapján nehezedő és eddig az egy­másután következő termelő és forgalmi adókezeknél beszedett adóösszegeket egybefoglalni. Most legutóbb sor került a papír- és nyomda­ipari anyagok és árukra is, amelyekre vonatkozó forgalmi akdeváltsá­got (fázist) a pénzügyi kormány 1936. évi 180.000. számú rendelete alkotta meg. Ezt az alaprendeletet kiegészíti az 1936. évi 180.910. számú rendelet, amely a papírfázis életbeléptetésé­vel kapcsolatos átmeneti intézkedéseket tartalmazza. Az első rendelet a Budapesti Közlöny 1936. évi de­cember 23-iki, az életbeléptető rendelet, amely az alaprendeletet kiegészíti, az 1936. évi 180.910. december 31-iki Budapesti Közlönyben jelent meg. A papírfázis 1937 január 1-én életbe lépett és min­den szakmabeli üzletembernek elsőrendű érdeke, hogy az őt érintő rendelkezéseket alaposan meg­ismerje. Ezt a célt szolgálja a jelenlegi tájékoztató, amely különös tekintettel van a könyvkereskedőkre és azokra a lap- és könyvkiadóvállalatokra, amelyek nem politikai napi- és hetilapok­ előállításával, fog­lalkoznak. A papírfázis célja adóváltsággal megterhelni egyrészt a papírgyárakat, másrészt, önként értető­dőleg a kész papiros behozatalát, feltéve, h­a vám­köteles áruról van szó. Ennek az alapgondolatnak megfelelően a rendelethez csatolt melléklet kétféle kulcsot ismer: a belföldi forgalmi és a behozatali forgalmi kulcsot. A behozatali forgalmi kulcs 3%-kal magasabb a belföldinél, aminek oka az, hogy a kincstár tehertöbblettel kívánja sújtani, a hazai gyárak védelme érdekében, a külföldről érkező árut, amely a külföldi forgalmiadótól mentesítve, esetleg prémiummal érkezik a magyarországi piacra, míg ellenben a belföldi gyárakat már beszerzéseiknél forgalmiadó, illetve forgalmiadóváltság terheli. A belföldi forgalomra megállapított kulcsok akkor jönnek alkalmazásba, ha az illető cikk adó­váltsággal nem terhelt anyagból készült, mert mi­helyt a termelés adóváltsággal már terhelt anyagot dolgoz fel, adóváltság kivetésének nincsen helye. Ezért adóváltság-mentesek a nyomdai vállalatok, vagy a szivarkahüvely gyárak. Ha ennek ellenére a rendelet mellékletében azt találjuk, hogy például a névjegy, képeslevételezőlap, a gyermek képeskönyv nemcsak a behozatali forgalomban, hanem a belföldi forgalomban is adóváltság alá esik, ez nem azt jelenti, h­ogy a nyomdából kikerülő e cikkek újból adóváltság alá esnek, mert kifejezetten ki van mondva, hogy adóváltság ilyen esetben csak akkor vethető ki, ha a cikkek adóváltsággal nem terhelt anyagból készülnek, vagyis akkor, ha valamelyik papírgyárnak eszébe jutna nem csupán papírt elő­állítani, hanem mindjárt a papírt könyvvé vagy egyéb használati cikké feldolgozni. E cikkek tehát a rendelethez mellékelt tabellában csak a rendszer teljessége szempontjából szerepelnek, valamint azért, hogy a behozatali forgalomban adóváltság alá legye­nek vonhatók. Mint mondottuk, áll az a szabály, hogy gya­korlatilag újévtől kezdve Magyarországon a papírgyárak lettek a fázis alanyai, továbbá mindenki, aki a tabellában megjelölt cikket külföldről behozza.

Next