Karácsonyi János: Békésvármegye története. II. kötet (1896)
II. könyv. Különös rész. Az egyes városok községek továbbá a birtokos és nemes családok története - I. szakasz. Az egyes városok és községek története
197 A jelen század első felében éppen ezen, a földesurak kezén maradt Kondorost híressé tette a "csaba-szarvasi országút mellé épített kondorosi csárda. Az ötvenes években ezzel szemben zsandár-laktanyát építettek. De még akkor tán senki sem gondolta, hogy éppen ezek közül fog majd új község támadni. Pedig ez 1876. decz. havában főként Dérczy Ferencz birtokos buzgolkodására bekövetkezett. Az új község határa a régi Nagy-Kondoros keleti feléből, Nagy-Csákó pusztából s az 1798-ban innen elszakított és a csabai osztályrészhez csatolt, de most visszakerült 3531 1/8 (1100 köles) holdnyi Kis-Kondoros nevű (de az endrődi Kis-Kondorostól különböző) pusztából alakult s lett 15764 katasztrold nagyságúvá. A bírói hivatalt Dérczy Ferencz birtokos vállalta el, a törvénybíróságot Zlinszky István, a pénztárnokságot pedig Petőfi István (Sándornak, a költőnek öcscse). Az első jegyző Pethe József lett. Az első, (községi) iskola 1878-ban létesült. A kath. lakosok, különösen Dérczy Ferencz és neje lelkes fáradozásai következtében elsőnek az ő. egyházuk épült föl 1883/4-ben. Ezt főként Schiefner Ede volt endrődi plébános, most n.-váradi kanonok kegyes adományából 1894-ben kibővítették. Az isteni szolgálat végzésére 8 évig a szarvasi kath. segédlelkész járt ki, de 1892-ben Schlauch Lőrincz n.-váradi püspök lelkész lakot építtetett itt s Bedák Mátyást nevezte ki egyelőre helyettes, de már a következő 1893-ik évben rendes plébánosnak. Az ág. ev. lakosok 1887-ben építettek templomot s kaptak külön lelkészt; ugyanők 1891-ben az első, 1895-ben a második ág. ev. iskolát állították fel. Megérthetővé teszi ez utóbbi eseményt az, hogy 1890-ben csupa ág. ev. szarvasi lakosok vették meg a volt gr. Mitrowszkytéle (1887—90 években gr. Károlyi Istvántól birt), 5000 kataszt. holdnyi birtokot s ezeknek jó része azóta ide költözött.1) Az ekként (habár nem is egészen régi határai között) újra éledt Kondorosnak lakossága 1880-ban 2118, 1809-ben 2597-re rúgott. Ez utóbbiak közül 1191 volt magyar, 29 német, 1374 tót, 3 egyéb nyelvű; vallásra nézve 697 róm. kath., 1 gör. kath., 7 gör. 1611 ág. ev., 256 ev. ref., és 25 izraelita. Bedák Mátyás pléb. szives közleménye.