Karácsonyi János: Békésvármegye története. II. kötet (1896)
II. könyv. Különös rész. Az egyes városok községek továbbá a birtokos és nemes családok története - I. szakasz. Az egyes városok és községek története
328 Szentetornya község története. Ez ideig Komlós folyton Csanádmegyéhez tartozott. Azonban 1560-ban, midőn a Paksyak Ferdinánd királytól megerősíttették magukat itt levő, csekély birtokukban, a királyi kanczelláriának úgy adták elő a dolgot, hogy valamint a szentandrási uradalom többi részei, aként a komlósi részbirtok is Békésvármegyében esik. A kanczelláriának nem volt módjában kiigazítani a hibás földrajzi állítást, s kiállította az adománylevelet akként, hogy Komlós is Békésvármegyében esik. 1719-ben, midőn a szentandrási uradalmat Száraz Györgynek ajándékozta a király, alapul az 1560-iki, Paksyaknak adott adománylevelet vették s így Komlóst megint Békésvármegyéhez tartozónak írták, így került aztán Komlós Békésvármegyéhez. Hogy minő harczot kellett vívnia megyénknek megtartásáért 1746—49-ben, már előadták. (Lásd 1. k. XXII. fejezet.) 1733—41. Karácsony Kristóf, 1742. Tódor Albert, 1743—45. Balla Péter nevű örmények bérelték.) 1746-ban Szent-György nap táján szállották meg a Szentandrásról ide költöző ág. ev. tótok s róluk nevezték el az új falut Tót-Komlósnak. Mintegy 80 család telepedett itt meg először s első papjuk volt Zarkóczy János, első tanítójuk Mravik Péter, első jegyzőjük Lénárt Mihály.2) Mindjárt templomot is építettek, de mivel nem kérték ki arra előlegesen a helytartótanács engedélyét, azt elvették tőlük s egy görög boltosnak adták oda Papjuk pedig kénytelen volt az egyik jobbágytelken meghúzódni s csak mint közlakos maradhatott meg a faluban. Végre hat év múlva megpuhult a helytartótanács haragja s engedély kaptak a templom építésre.2) 1766—67-ben már új és nagyobb templomot voltak kénytelenek emelni s végre 1792—95-ben minden akadály nélkül felépíthették a mai templomot tornyostal együtt.4) Jeles papjai voltak Tót-Komlósnak Vallaszky Pál (1769— 1780), Bende Károly (1830—44), Horvát Sámuel (1844-81.) Mindezek az irodalom terén is működtek. Mivel a gyorsan szaporodó népességnek maga a tót-komlósi határ csekély volt, mindjárt eleinte kezdett pusztákat bérelni, kivált jószágainak eltartására, így 1755—66-ig bérelték Székegyházát és Pitvarost,5) 1795-től kezdve pedig Szentetornya nagyobb részét.6) Szöllős kerteiket a Száraz-ér partján 1770-ben ültették.7) Maga a község, mint testület, nagyon gazdag úgy, hogy 1863-ban 1) Jk. VIII. 741. — 2) Évk. IX) 100. — 3) Jk. IX. 703. — 4) Évk. XII. 72. — 5) Jk. XIII. 311 — 7., XII. 207., XIV. 87. — 6) Évk. IX. 113. - 7) IX. 52.