Károly János: Fejér vármegye története 5. (Székesfejérvár, 1904)
A megye községeinek története - Szilas - Szolgaegyháza
362 SZILAJAS. Lásd Rét-Szilas név alatt. Már Rét-Szilas történetében kellett volna felhoznom, a mit most említek meg, hogy t. i. Rétszilasnak még egy neve volt, t. i. Ayán. 1334-ben ugyanis a székesfejérvári keresztesek konventje határjárást tart Rétszilas vagyis Ayán birtok körül Ayany Damián fiai Péter és Tamás részére, mely határjárási okmányt a veszprémi káptalan 1665 ben Tinódy András kérésére álir. 1344. A székesfejérvári káptalan Miklós nádor parancsára Ayán földjén határt igazit egyfelől Csaba László fia István, másfelől Csaba Péter része között ") És ez utólagos pótlék által két családdal szaporodnak megyénk nemesei, t. az Aján és a Csaba családdal. SMCkCyCiKaYH y. Puszta. A megye közepe táján, Seregélyes, Sárosd és Kis-Perkáta között terül el. Nevéről ítélve valamikor valamely egyház birtoka, lakosai pedig valamely egyház jobbágyai lehettek, bár nem találom sehol, hogy káptalani vagy szerzetesrendi birtok minőségében volna feljegyezve, ha csak nem azonos azon .Egyházfőidéivel, melyet Csánky id. m. III. k. 326. 1, egy a II. Múzeumban levő 1411. évi oklevél alapján említ, de a melyet ő Sz.-Ágota a Töbörzsök tájára helyez. Szolga-Egyháza ' Megyei St. Caus. Civil, f asc. I.