Gyárfás István: A jász-kúnok története 4. 1542-1686 (Budapest, 1885)
Jászkúnok története 1629-1657
erről oly meghagyással értesítette a jászkúnokat, hogy e fizetést ezentúl a kamarához szállítsák be, s a mi az elhalt nádor részére holnapra fizetés járt volna, az özvegye a kamarától fogja 600 frtban megkapni; a halasiaknak pedig aug. 19-én a kamara megparancsolta, hogy Balogh (?) falut a szegediektől kiváltságaik ellenére ne bitorolják. Ezt követte okt. 11-én Rákóczy György erdélyi fejedelem halála és okt. 24-én az osnabrucki békekötés, mely a harmincz éves vallási háborúnak véget vetett. Ily fontos események szükségessé tévén, a király 1649. jan. 25-re Pozsonyban egybehívta az országgyűlést, melyen maga is március 19-én megjelenvén, 24-én gróf Pálfy Pál országbíró és pozsonyi főispán 178 szavazattal nádorrá választatott, s a megújult vallási viták, üzenetváltások hónapokon által igen elkeseredetté tették a tanácskozásokat. E közben Vadászi Pál füleki lovas kapitány mint a jászkúnok főkapitánya a jászlavi községi és birtokviszonyokkal megismerkedvén, a hét hónapig tartott kamarai igazgatást saját érdekében arra használta fel, hogy a király 1649. máj. 11-én az országgyűlés folyama alatt 14 kiskún pusztát, jelesen Orgován, Félegyháza, Páka, Jakabszállás, Ferenczszállás, Kisszállás, Kerekegyház, Zömök, Matkó, Lajos, Kara, Mizse, Kocsér és Törteit maga s mindkét ágon lévő örökösei részére adományoztatván, ezek birtokában jun. 7-én Kutassy Ferencz királyi és Hermann Pál Garan melléki Sz.Benedek rendi convent kiküldöttje által, mivel ezek a töröktől való félelem miatt e pusztákon megjelenni nem merészeltek, Nógrád megyében Füleken, kecskeméti és Siros János és Fekete András közösi tanúk jelenlétében, kiket ekkor a város Godán Dömötör uram kiszabadítása végett küldött Fülekre, ellenmondás nélkül beigtattatott. E közben a nagykúnok az uj nádorválasztásról értesülvén, közigazgatási és törvénykezési dolgaiknak Pálfy nádorral elintézésére a KI népes nagykőn szállás nevében Karach Jakab, Vörös Mihály és Juhos 1st-' 16*