Pesty Frigyes: Krassó vármegye története 2/2. (Budapest, 1884)

Zs

ZSITTIN—ZSUPPA. 323 nemesi birtoknak egy részét 1883. évben Zsittin politikai község szerezte meg. Az egész falu határa 2961 hold, 432 öl. A Nyitra megyei Nagy-Bossán faluban 1436. évben említtetik Zitin nevű halastó. Szintén ezen megyében Czétény folyónak egyik kiágazása Sitin-nek neveztetik. Zsuppá, falu Karánsebeshez éjszak-nyugotra,­­Ruzsinosz, Zagusen és Yaliaboul közt. Báthory Zsigmond 1588. évben Karánsebes határának igazítását elrendelvén, azt mondja, hogy Macskás, Lippa, Jász stb. falvak Karánsebes várossal határosak. Gámán Sára Macskási Miklósné 1641. évben bizonyos prebusi részjószágot adott cserébe Tivadar Gergelynek, ki viszont többi közt adott Lupan faluban, Szörény vármegye karánsebesi kerületében, egy telket, mely Dumitru Hatzeganul(­ telke volt, azelőtt pedig Macskásy Péteré, Macskásy Miklós uram atyáé volt. (Lásd Prebul.) Itt nem a Pacset közelébe eső Zsupán, hanem a Karánsebes melletti Zsúppá értendő. Zsúppa a medinai alapítványi telkek egyike volt, mint egy 1673. évi török magánlevélből kitűnik, mely azt is tanúsítja, hogy Oberd, Dimcse Márton fia, zsuppai lakos, feleségétől egyszerűen el­vált­). Marsigli­ jegyzékében Lupa 1690­—1700. években mint a karánsebesi kerület helysége fordul elő; ugyanott említi az 1717. évi összeirás 36 házzal. 1807. évben Frummer József volt e falu birtokosa, ki erre kir. adományt nyert, de magtalanul meghalván, ez megint a koronára szállt. 1821. augusztus 23-án Salzburgban kelt, kir. adománynyal kapra Konstantin nyeri Zsuppa helységet és vele a nemességet. A jószágot ma is bírja fia Sándor. 1851. év julius 12-én a magyar akadémia kis gyűlésén bemutatta Erdy János Antoninus Pius, nem tudni mikor kelt, rézlapjainak (t. i. a római császároknak becsülettel elbocsátó diplomáinak, — tabulae honestae missionis) azon töredékeit, melyek Zsuppa területén találtattak és melyeket nevezett Kapra Sándor a magyar n. múzeum régiség tárának ajándékozott. Még nevezetesebb e hely, hogy a Bisztra—Temes torko . ilyen nevű fö­lmívelők ma is élnek Zsuppa határában és ők élű traditióból tudják, hogy ők a falu legrégibb lakosai. 2) Delejtű, 1869. év II.t­. lap.

Next