Bárány Ágoston: Torontálvármegye hajdana (Buda, 1845)
Első rész. Torontálvármegye az őskorban
115 Dugoszela helységet nevezik így. Jele tehát, hogy Nyero nevű falu is virágzott hajdan. Egykor Csanádvármegye számlálá helyei közé. Oroszlanos, később Oroszlános, ma Majdán. Szinte a' legrégibb helységekhez számítható. A’ lunaelaci zárdái kézirat, ez hely’ születését így adja elé. Midőn sz. István alatt Csanád vezér, Achtum tábora által, egész a Tiszáig nyomatott vissa, a’ bekövetkezett éjszaka Csanád bizonyos hegy alatt, — az mai majdányi magaslat, — vert tábort; Achtum pedig Nagenz — Nagy-Őz, — ronájin vesztegle. Mind két tábor részéről hadi őrök. Az elszunyadt Gsanádot álom ringatá, melly egy oroszlánt varázsolt képei közé, az vezérz lábát élénken megrázót, ’s új viadalra serkentőt. Az ébredő Csanád, még azon éjjel fölzajgatá seregeit; Achtumot legyőzé, ’s a’helyet, hol álmodott, Oroszlánosnak nevezé. Oda későbben sz. György’ tiszteletére zárdát építtete; Achtum’ fejét sz. Istvánhoz küldé; ’s a’ holtakat, vagy talán csak Achtumz többi tetemeit, Marosvártt,— Csanádon — temetteté el. írják , hogy az Csanádi püspökségbe szánt benedekrendi 10. szerzetest, Csanád vezér kocsira rakván , a’ Csanádi püspökmegyébe hozá, ’s először is, az oroszlános zárdába telepité meg. És fölszenteltetvén az monostort, nagy lakomát adott az püspöknek ’s szerzeteseknek, kiket sok ajándékkal halmoz fel. Onnan Csanád városába mentek, hol a’ görögbarátok laktak. Ezek apátját ’s a szerzeteseket, most Oroszlánosra*) tette át Csanád; csanádi zárdájokat pedig az püspöknek ’s papjainak rendelé; kik mind addig ott laká *) Wion , Araschinust itt ’s innen a’ hiba, mikint többen ez alatt Aradot akarnak értetni. Azonban az ütközet Csanád körül történt. Csanád, Szőreg ’s Kanizsa felé üzettetett, ’s e’ téreken tölté azon éjt, melly varázsálmot hinte szemeire. Álma’ helyét mint mondánk, a’ lunaelaci kézirat szerint Oroszlánodnak nevezé, ’s oda, nem Aradra építtete görögzárdát.