Szeremlei Samu: Hód-Mező-Vásárhely története 2. Az ököljog kora. I. Istvántól a mohácsi vészig (Hódmezővásárhely, 1901)
B. Az ököljog kora. 1000-1520 - III. Az egyes helyek külön történetei
Tompa falu. Alapítójától, ki Tompa nevet viselt, kapta nevét ez is, mint az országbeli többi Tompa falu. Különbözik a Száraz-ér mentén eső hason nevű helytől. Először mint Békés megyei hely tűnik élőnkbe 1436. táján, azon puszták között, melyeket [ 1436 Hunyadi János Zsigmond királytól kapott s melyek a szent-andrás-csabacsűdi és szente-tornyai uradalmak tartozékait képezték.12 Épen úgy, mint húsz évvel később, midőn V. László király 1456 a fentebbi és a hód-vásárhelyi jószágokat a nagy hősnek visszaajándékozta.3 Békés megyéhez s a határunkbeli Apáczához számítják 1458- 1458 E személynévvel Thompa, Tumpa, Tompa alakban. 1055-től kezdve elég sűrűn találkozunk, amint azt már Jerney (Magy. nyelv, kincsek 1411.) is megjegyezte. A Vár. Reg.-ban Tump, Tumpa változatban találjuk. Minthogy Tompa néven oláh eredetű nemes családot is ismerünk (Századok 1889. 50.), a szó magyar származását biztosra nem vehetjük, bár kétségtelen, hogy e nevű magyar nemesi családok a XV. sz.-ban Csanád m.-ben is bírtak (Csánki M. o. tört. fr. 1710.) s hogy egy ily nevű nemes a Szeri nemzetségbe is nősült, kinek leánya Bizerei László neje lett, vagyis a határ északi részének uraival egy családot képezett. (Orsz. k. Dl. 21061.) a Karácsonyi, A Hunyadiak Békés megyei birtokai. Békés v. m. évkönyv XII. 36. 3 Az oklevél másolata a Békés m. rég. társ. múzeumában, Haan, Békés vm. okit. I. 78. Karácsonyi, Békés vm. tört. II. 324. Csánky, i. m. I. 705.