Szeremlei Samu: Hód-Mező-Vásárhely története 4. A közmivelődés története 1526-1848. I. (Hódmezővásárhely, 1911)

Tartalomjegyzék

IVTARTALOM. — Losonczy földesu­rasága. — Nagy pusztulás közsé­geinkben. — Ferdinand ezeket is eladományozgatja. — De vele és Miksával szemben János Zsigmond is adományoz. — Földesuraink ezek idejében. — Ber­csényi. — A főpapság itteni javai elvesznek. — Kár­pótlást szereznek érte. — A földbirtok joga össze­zavarodik. — A város megnövekedése. — A falvak majd ide csatoltatnak, majd ismét önállósittatnak. — Erdélyhez kapcsoltatunk. — Viczmándy földesurasága. — A város a kir. kamarának hódol, Bercsényit pedig megtagadja. — A végbeliek rablókalandozásai.— Erdélyi és magyarhoni adományozások elegyesen. — A Habs­burgok itteni adományozásai. — A XVII. sz. utófele. —­ A török kiűzetésével minden régi jogot felfüggesz­tenek. — A kincstár földesurasága. — Bercsényi eladja a várost. — Schlick és Károlyi földesurasága. — Ká­rolyi az elpusztult községek határait a városhoz kap­csolja. — A Német-rend ellenmondása. — A Káro­lyiak további terjeszkedése. — A város jogai a pusz­tákhoz. — A lakosság az egész határt szabadon hasz­nálja. — A nagyobb gazdák névsora 1720-ban. — Az uraság osztja ki a földeket. —­ A nagyobb birtokosok névsora 1761-ben. — Későbbi nagy gazdák. — A határ kiterjedése. — A Károlyiak megosztoznak azon. — A régi birtokosok jogutódai..............................................25 3. A BELTERÜLET TÖRTÉNETE. A város fejlődését gátló okok. — Népesség hiánya. — A beltelkek és ház­sorok képződése. — Körülárko­­lás, nádfalkerítés. — Az utcák alakulása. — A terjesz­kedést korlátozzák. — A házakhoz kertet is csatolnak. — A házhelyek választása, szabályozása és feltöltése. — Városrészek a török korban. — Új­ utca keletke­zése. — A Hód tava szaggatja a belterületet. — Ennek alakja a XVIII. sz. közepén. — Az Uj-templom előtti vízfelület. — A házak száma ez időben. — Az urbá­­rium a háztelkekről. — Ezek összes térfogata. — A tizedek kiterjedése és összefüggése. — A töltések. — Láger és Lakhat telepítése. — A Szentandrási- és Palotai-utcák. — A tizedek népessége a XVIII. sz. vége felé. — Az utcák elnevezése és fekvése. —­ A házak soratlan fekvése. — Az uraság 1790-diki épí­tési rendelete. — Uj­város alapítása. — A tűzvészek

Next