Gulyás József – Kántor Mihály (szerk.): Magyar városok monografiája XII. - Sárospatak és vidéke (Budapest, 1933)
dr. Gulyás József: Sárospatak
a reformáció tűzhelye, mely mint Mózes csipkebokra égett és szórta az elmékbe a hit és tudomány világosságát. Fináczy szerint igazi egyetem volt az egyetemek kiváltságai és jogai nélkül. Patakon már főiskola virágzott akkor, mondja Árvai József, amikor Brandenburgban még falurólfalura járó vándor tanítók tanították a könyörgéseket. Itten tanárkodott Comenius, a nevelés és oktatás nagy reformátora, akinek művei közül az itten készült Schola Lucius és Orbis Pictus innen indultak el, hogy meghódítsák a világot. A ma annyira szeretett sport érdekében ugyancsak Comenius emelte fel a szavát, de óvta egyúttal az ifjúságot a játék túlságba vitelétől is. Olyan gazdag könyvtára volt, hogy a XVII. században nem volt nála a két magyar hazában gazdagabb könyvtár. Ma is itt vannak a legrégibb helyjelöléssel ellátott katalógusok. A jezsuiták a XVII. század végén és XVIII. század elején azt írták róla, hogy Magyarország összes akadémiái között itt van a legnagyobb kálvinista akadémia, amelyben tehetséges gyermekek (és pedig a nemesekéi és a nem nemesekéi egyképpen) együtt tanulnak és az eretnekek sehol sem beszélnek olyan tisztán latinul, mint itten. Itt tanította Simándy István 1709-ben legelőször kísérletekkel a fizikát, ifj. Csécsi szintén először itt tanít fizikai és politikai földrajzot. Pataki tanár teszi először az első kísérletet a protstáns egyháztörténet megírására. Kár, hogy ez az első kísérletet a protestáns egyháztörténet Ember Pál, a magyar protestáns egyháztörténet megalapítója, a pályája kezdetén szintén itten működött. A XVIII. század II. felében Fináczy Ernő véleménye szerint már csak a pataki iskola tekinthető igazi deáki társaságnak. Nagyon sok iskolai törvénye és rendszabálya van, amelyek közül egyik-másik más iskolának is mintául szolgált, pl. az 1621-iki törvény a debreceni iskolának. Az első merész nyelvújító, Barczafalvi Szabó Dávid itt működött. Itt tanult a nyelvújítási harc dicsőséges vezére, Kazinczy Ferenc is. Növendéke volt Besennyey György, a felújulás korának vezére; az volt Kossuth Lajos, aki a szabadságharcnak volt lángszavú vezetője. Homéros első magyar fordítója, Vályi Nagy Ferenc, pataki tanár volt. Jeles latin költőnek tartották Kézy Mózest. Itt kezdett először (Husztit leszámítva) hazai jogot tanítani Kövy Sándor, akinek hallgatására a különböző eredetű, vallású és anyanyelvű hallgatók messze vidékről özönlöttek. Tűzoltóságot is az elsők között szervezett ezen iskola. Magyarországon magyar bibliát először itt ad ki a Britt és külföldi bibliaterjesztő társaság. A pataki diákság nagy szeretettel karolta fel a magyar népdalt és Kacsóh Pongrác zeneköltő szerint az igazi népdaltípus a kurucnótákban és a pataki diáknótákban tűnik elő. A pataki énekkart Fáy András nagyon kiválónak tartja. A magyar népies nemzeti költészet első művelői közül Erdélyi János és Tompa Mihály iskolánk növendékei voltak. Volt idő, amikor a tankönyvkiadás terén a pataki iskola vezetett az országban. Itt jelent meg Magyarországon az első nagy görög szótár. A XIX. évszázadban itt szólalt meg először a liberális theológián. Patak volt a pátens eleni küzdelem egyik főhelye. Tanára volt Erdélyi János, a jeles észték