Nagy Gyula (szerk.): Orosháza története (Orosháza, 1965)

V. Egészségügy-művelödésügy - Elek László: A szellemi kultúra fejlődése (1744-1944)

lőx Kozocsa i. m. 430. 362 Justh Zsigmond: A szenttornyai népszínház műsorából. Magyar Salon. 1893. 306. 363 Szeghalmi János: Egy derék alföldi község. Orosházi Újságban jelent meg. 1883. jún. 24. 364 A lap kiadása idején Burger Gusztáv volt a nyomda tulajdonosa. 36. A negyedik hetilap az Orosházi Hírlap volt. 1894. szept. 23-án indult meg. Első szer­kesztője Veres Gyula községi írnok, főmunkatársa Batizy Endre, kiadója Kellner Albert nyomdász volt. 1910. febr. 13-án jelentette, hogy politikai lappá lett. Békés megyei Ellenzék, 1910. febr. 20. 366 Békés megyei Ellenzék. 1908. június 7. A pedagógiai laphoz a környék jegyzői is tár­sulni kívántak, megosztva fele-fele arányban a terjedelmet. A felhívást Versényi Elemér pusz­taföldvári aljegyző bocsátotta közre. Lásd a Békés megyei Ellenzék. 1908. aug. 26-i számának gúnyos cikkét. 367 A Köny és mosoly c. költeményfüzért a Böhm és Patzauer nyomda 1876-ban, a Rep­­kényt Veres Lajos adta ki 1883-ban. 368 Megjelent Veres Lajos nyomdájában, 1883-ban. 369 Előbb Szabó János statisztikus ajánlotta fel, hogy 360 forintért megírja Orosháza statisztikáját: „közgazdaságát”, 1884-ben. Nem fogadták el. Veres József 1886. június 17-én jelentette be a képviselőtestületnek, hogy a templom 100. évfordulójára megírja Orosháza történetét. Nyomtatta Veres Lajos 1886-ban. 370 Megjelent 1886-ban. Orosházi Újság, 1886. június 27. 371 Eötvös József (1813-1871) az első felelős magyar minisztérium tagja. Később 1867-ben is vallás- és közoktatásügyi miniszter. A kritikai realizmus első kimagasló egyénisége irodal­munkban. Megyei kapcsolata házasságára alapozódik. Felesége Rosty Ágnes, Rosty Albert alispán leánya. Szentetornya határában 2500 hold földet kitevő birtokán (eredetileg feleségéé volt) szívesen időzött. Sógora Trefort Ágoston, ki utána vallás- és közoktatásügyi miniszter lett. Az ő feleségének birtoka Csabacsüdön volt. 372 Győry több cikket írt és adott közre Eötvös szentetornyai életéről.. Pl. Br. Eötvös egyik alföldi magánya. Pesti Napló, 1871. márc. 19. A Reform c. lap aznapi száma is közölt tőle egy másik megemlékezést. Bővebb ismertetést:­­ BRMT. Évk. III. 1876/77.­36—47. 373 Eötvös i. m. 105. Szentetornyán, 1865. máj. 25-én kelt naplójegyzet. 374 Uo. 106. .. •Js.rgy. ]

Next