Dr. Bodor Antal: Temesvár és délmagyarország múltja, jelen közállapotai és turistikai leírása (Temesvár, 1907)
Temesvár közgazdasági viszonyai
— 235 (105—130 old.) már felsoroltuk s itt csak azt említjük fel, hogy monarchiánk egyik legnagyobb s Európaszerte ismert kertészeti telepe, a Mühle Vilmos és Árpád-féle műkertészet szintén Temesváron van. Temesvár kereskedelme szintén jelentékeny. Már a múlt századokban híresek és látogatottak voltak országos vásárai s napjainkban is az évenkint öt ízben négy-négy napon keresztül tartó nagyvásárokon egész sátorváros épül a hadapród iskola mellett gyakorló téren, hol hat nyolcz vármegye népe kerül össze. Idők folyamán a vásárok jelentőségét némileg csökkentették a fejlődő nagy kereskedő házak, melyek az egész országrész forgalmát kezükben összpontosították. A Bánság nyersterményeinek értékesítése végett 1760-ban egy kereskedelmi társulat is alakult, de csak pár évig működött. Az újabb kereskedelmi egyesületek között legjelentékenyebb a Temesvári Lloyd társulat, melynek árutőzsdéje mellett önálló választott tőzsdebíróság is működik. Nagyjelentőségű hivatást tölt be továbbá az 1907-ben alapított Délmagyarországi Mezőgazdák szövetkezete, mely a gazdaosztály terményeinek értékesítésével s áruszükségletének kielégítésével foglalkozik. A város kereskedelmének és forgalmának nagyságáról némi fogalmat alkothatunk, ha az alábbi számadatokat más városokéval összehasonlítjuk. Az 1906-ban Temesvárra érkezett levélpostai küldemények darabszáma 4,202.000, a táviratoké 92.000 volt. Ebből átlag egy lakosra 76 levél és 16 távirat esett, tehát egész országban csak négy városnak volt jelentékenyebb a levélpostai s csak háromnak nagyobb a fejenkénti táviratforgalma. A telefonbeszélgetések számát (7,994.000) csak a budapesti telefon 32.206.000 beszélgetése haladta fölül. A táviró hivatal 1854 óta, a távbeszélő 1879 óta működik a városban. A budapesti és fiumei után a temesvári telefonhálózatnak van legtöbb (915)