Családi Kör, 1994. október-december (5. évfolyam, 40-52. szám)

1994-12-29 / 52. szám

« A korábbi műsorszerkesztőkkel, Borbély Jánossal, Kaszás Károllyal és Szeke­res Piroskával, úgyszintén a mostani szer­kesztőkkel, Kovács Istvánnal, Matijevics Máriával, Jecsmenica Olgával és Takács Edittel folytatott beszélgetésünk, valamint két évtizedes tanári együttműködésem ta­pasztalatai nyomán körvonalazom az újvi­déki Iskolarádió múltját, betekintést nyújt­va jelenébe is. A Rádióiskola megálmodói és alapítói, Simon Bosán Magda és B. Szabó György járatlan úton indultak el 1954-ben, amikor még a Kossuth rádiónak sem volt ilyen mű­sora. Lelkesen végezték munkájukat már az első szerkesztők: Keck Irén, Korom Tibor, Sárosi Károly, Gellér Tibor... - tekintélyes írók, tanárok és tanügyi tanácsosok közre­működésével (Serpes Ferenccel, Jánosi Gáborral, Tőke Istvánnal, Varga Péterrel, Szűcs Budai Józseffel, Lévay Endrével és Annával, dr. Bori Imrével, Flábri Nándorral és másokkal). A munkacsoporttal stúdiófel­vételeket, komplett adásokat készítettek. A tanterv szerint és azon túl A Rádióiskola első műsorai az iskolai tanterveknek megfelelően készültek. Az alapvető célkitűzés: közvetlen segítséget nyújtani a pedagógusnak mindennapi mun­kájában­­ irodalmi, nemzeti történelmi és egyéb tankönyvek híján. Főleg az általános iskola tanulói, tanítási órákon, frontális mód­szerrel hallgatták és dolgozták fel­ egy-egy tantárgy rádiós adását, kijelölt feladatokkal és szövegértelmezési szempontokkal. Ké­sőbb módosult a szerep: a munkatársak igyekeztek túllépni a tanterv szabta szigorú határokat. Bővebb ismereteket nyújtottak él­ménykeltő előadásban: a felnőtt színész­gárda tagjai és a kis színészek olvastak fel, szerepjátékot is­ vállaltak. Az alábbiakban ismertetem a Rádióis­kola (később: Iskolarádió) főbb állomása­it. Borbély János magyartanári pályája után tíz éven át volt bemondó, majd 1967- ben az Iskolarádióhoz szegődött, Korom Tibor lektori munkahelyére került, később egy évtizedig dolgozott e műsor főszer­kesztőjeként. Idézem visszaemlékezéseit: - Ez volt a Rádióiskola hőskora, sikeres alkotómunka folyt műhelyében. Az oktató­nevelő adásokhoz irodalmi, zenei és más versenyek, diákpályázatok fűződtek. A tu­dásfelmérő rendezvények színhelye az M-stúdió volt. Rendszeresen vettünk részt a jugoszláviai rádióhálózat országos iskolará­­dió-vetélkedőin és I. vagy II. helyezéshez ju­tottunk. Szivácon 1978-ban Szenteleky-díj­­ban részesültünk. Mondhatni, egész tarto­mányunkat bevontuk munkánkba, a rádióhallgató gyerekekkel a terepen is talál­koztunk. Szerkesztőségünk a 15., illetve a 20. évfordulón visszapillantó kiállítást ren­dezett az M-stúdióban a velünk együttmű­ködő tanulók irodalmi, képzőművészeti és más pályamunkáiból. A törzsgárdát hét-nyolc munkatárs ké­pezte: Marija Dudvarski készítette a szerb nyelvi, Szilágyi Károly a magyar irodalmi műsorokat, Fecéné Bauer Irén pedig az ál­talános iskola alsó tagozatai részére az anyanyelvi oktató adásokat Mesevilág - Gyermekvilág címmel. Korom Tibor téma­köre a nyelvművelés volt. A szerkesztőség tervezett munkáját tükrözte a Rádióiskola közlönye, amely félévenként jelent meg, ha­vonta pedig a részletes műsorterv, az adá­sok időpontjának feltüntetésével, tartalmi is­mertetővel, módszertani tanáccsal... így a pedagógus is tervezhette e műsorok hallga­tását, illetve beiktathatta őket az oktatásba. Kaszás Károly 1978-tól '92-ig volt fele­lős főszerkesztője a műsornak. -Az Iskolarádió mindenki iskolája. Nem­csak a gyerekekhez szól, hanem minden korosztály hallgatóihoz. Kapcsolódott a tan­tervekhez, de bővebb tájékoztatót is nyúj­tott. Különböző műsorokat készítettünk a társadalom- és természettudományok té­maköréből vajdasági pedagógusokkal. Alkotók, tanárok, diákok a mikrofon előtt Szekeres Piroska Biológia-vegytan szakos tanár 1963 őszén került a Gyermek­rádió szerkesztőségébe. Hat év múlva az Iskolarádiót választotta újabb munkahelyé­ül, és huszonkét esztendőn át szerkesztette a természettudományi és környezetvédelmi adásokat. Nyugdíjasként is együttműködik egykori kollégáival, kedvenc tantárgyai vo­natkozásában, így emlékezik vissza: - Elsősorban azért szerettem ezt a pá­lyát, mert kapcsolatban állt az iskolával. De hiányoztak a gyerekek... Őket kerestem a terepen, ahol tanárokkal találkozva tettem szert újabb tapasztalatokra Egyik műsorso­rozatomban tudósokat, akadémikusokat mutattam be a természettudományok vilá­gából. Fehér Magda több mint három évtize­den át szerkesztette a Mesevilág - Gyer­mekvilág, a Hangos olvasókönyv, A szép szó nyomában című műsorokat kis- és Évfordulók Az Iskolarádió negyven éve Oktatás és nevelés az Újvidéki Rádió hullámhosszán, avagy milyenek legyenek a jövőbeli pedagógiai adások Új alosztály a zrenjanini Petőfiben A művelődési élet nehéz anyagi helyzete miatt a zrenjanini Petőfi Művelődési Egyesü­letben nemrég kezdeményező bizottság alakult, élén Darusi Pállal. A zrenjanini római katolikus püspökség, a Madách Amatőrszínház és a Petőfi ME közösen hozta létre azzal a céllal, hogy valamilyen módon segítse a magyar közművelődést. Az önálló szakosztály rendeltetése tehát: a magyarság kultúrájának, szellemi örökségének megőrzése, ápolása és továbbfejlesztése ezen a vidéken. Feladata ilyen irányú közös vállalkozások, azaz színházi előadások, művelődési ren­dezvények és hasonló megmozdulások szervezése. E tevékenység támogatására a szakosztály külön alapot hoz létre, s ennek pénzét a Petőfi ME számláján külön kezelnék és osztanák el az itt élő magyarság közös érdekeinek megfelelően a színház, a művelődési szervezet vagy más intézmények között az elképze­lések megvalósítására. A szakosztály bizottsága jelenleg öt tagból áll (dr. Torde László, msgr. Tietze Jenő, Dégi Mária, Várady Imre és Kocsis Tibor), de létszáma bővíthető. A pénzgyűjtők, az említett művelődési szervezetek képviselői szabályos felhatalmazás­sal jelentkeznek majd az érdeklődő polgároknál (magánszemélyeknél, kisiparosoknál, vál­lalati képviselőknél), mindazoknál, akik hajlandók anyagilag hozzájárulni a nemes tevé­kenység végzéséhez, és adományaik révén a szakosztály tagjaivá is válnak. Az esetleges közvetlen befizetéseket elvégezhetik Darusi Pálnál is, Darusi Etel Cvet nevű virágüz­letében (Dositej Obradovic tér 18. sz.) vagy Ormai Attila aranyműves műhelyében (Saveznicka u. 5. sz. alatt). A telefonszámok: (023) 42-566 vagy 67-483. Az első rendezvények már az év végével tervben vannak. (hi) 20/ 1994. DECEMBER 29.

Next