Családi Kör, 1994. október-december (5. évfolyam, 40-52. szám)
1994-12-29 / 52. szám
« A korábbi műsorszerkesztőkkel, Borbély Jánossal, Kaszás Károllyal és Szekeres Piroskával, úgyszintén a mostani szerkesztőkkel, Kovács Istvánnal, Matijevics Máriával, Jecsmenica Olgával és Takács Edittel folytatott beszélgetésünk, valamint két évtizedes tanári együttműködésem tapasztalatai nyomán körvonalazom az újvidéki Iskolarádió múltját, betekintést nyújtva jelenébe is. A Rádióiskola megálmodói és alapítói, Simon Bosán Magda és B. Szabó György járatlan úton indultak el 1954-ben, amikor még a Kossuth rádiónak sem volt ilyen műsora. Lelkesen végezték munkájukat már az első szerkesztők: Keck Irén, Korom Tibor, Sárosi Károly, Gellér Tibor... - tekintélyes írók, tanárok és tanügyi tanácsosok közreműködésével (Serpes Ferenccel, Jánosi Gáborral, Tőke Istvánnal, Varga Péterrel, Szűcs Budai Józseffel, Lévay Endrével és Annával, dr. Bori Imrével, Flábri Nándorral és másokkal). A munkacsoporttal stúdiófelvételeket, komplett adásokat készítettek. A tanterv szerint és azon túl A Rádióiskola első műsorai az iskolai tanterveknek megfelelően készültek. Az alapvető célkitűzés: közvetlen segítséget nyújtani a pedagógusnak mindennapi munkájában irodalmi, nemzeti történelmi és egyéb tankönyvek híján. Főleg az általános iskola tanulói, tanítási órákon, frontális módszerrel hallgatták és dolgozták fel egy-egy tantárgy rádiós adását, kijelölt feladatokkal és szövegértelmezési szempontokkal. Később módosult a szerep: a munkatársak igyekeztek túllépni a tanterv szabta szigorú határokat. Bővebb ismereteket nyújtottak élménykeltő előadásban: a felnőtt színészgárda tagjai és a kis színészek olvastak fel, szerepjátékot is vállaltak. Az alábbiakban ismertetem a Rádióiskola (később: Iskolarádió) főbb állomásait. Borbély János magyartanári pályája után tíz éven át volt bemondó, majd 1967- ben az Iskolarádióhoz szegődött, Korom Tibor lektori munkahelyére került, később egy évtizedig dolgozott e műsor főszerkesztőjeként. Idézem visszaemlékezéseit: - Ez volt a Rádióiskola hőskora, sikeres alkotómunka folyt műhelyében. Az oktatónevelő adásokhoz irodalmi, zenei és más versenyek, diákpályázatok fűződtek. A tudásfelmérő rendezvények színhelye az M-stúdió volt. Rendszeresen vettünk részt a jugoszláviai rádióhálózat országos iskolarádió-vetélkedőin és I. vagy II. helyezéshez jutottunk. Szivácon 1978-ban Szenteleky-díjban részesültünk. Mondhatni, egész tartományunkat bevontuk munkánkba, a rádióhallgató gyerekekkel a terepen is találkoztunk. Szerkesztőségünk a 15., illetve a 20. évfordulón visszapillantó kiállítást rendezett az M-stúdióban a velünk együttműködő tanulók irodalmi, képzőművészeti és más pályamunkáiból. A törzsgárdát hét-nyolc munkatárs képezte: Marija Dudvarski készítette a szerb nyelvi, Szilágyi Károly a magyar irodalmi műsorokat, Fecéné Bauer Irén pedig az általános iskola alsó tagozatai részére az anyanyelvi oktató adásokat Mesevilág - Gyermekvilág címmel. Korom Tibor témaköre a nyelvművelés volt. A szerkesztőség tervezett munkáját tükrözte a Rádióiskola közlönye, amely félévenként jelent meg, havonta pedig a részletes műsorterv, az adások időpontjának feltüntetésével, tartalmi ismertetővel, módszertani tanáccsal... így a pedagógus is tervezhette e műsorok hallgatását, illetve beiktathatta őket az oktatásba. Kaszás Károly 1978-tól '92-ig volt felelős főszerkesztője a műsornak. -Az Iskolarádió mindenki iskolája. Nemcsak a gyerekekhez szól, hanem minden korosztály hallgatóihoz. Kapcsolódott a tantervekhez, de bővebb tájékoztatót is nyújtott. Különböző műsorokat készítettünk a társadalom- és természettudományok témaköréből vajdasági pedagógusokkal. Alkotók, tanárok, diákok a mikrofon előtt Szekeres Piroska Biológia-vegytan szakos tanár 1963 őszén került a Gyermekrádió szerkesztőségébe. Hat év múlva az Iskolarádiót választotta újabb munkahelyéül, és huszonkét esztendőn át szerkesztette a természettudományi és környezetvédelmi adásokat. Nyugdíjasként is együttműködik egykori kollégáival, kedvenc tantárgyai vonatkozásában, így emlékezik vissza: - Elsősorban azért szerettem ezt a pályát, mert kapcsolatban állt az iskolával. De hiányoztak a gyerekek... Őket kerestem a terepen, ahol tanárokkal találkozva tettem szert újabb tapasztalatokra Egyik műsorsorozatomban tudósokat, akadémikusokat mutattam be a természettudományok világából. Fehér Magda több mint három évtizeden át szerkesztette a Mesevilág - Gyermekvilág, a Hangos olvasókönyv, A szép szó nyomában című műsorokat kis- és Évfordulók Az Iskolarádió negyven éve Oktatás és nevelés az Újvidéki Rádió hullámhosszán, avagy milyenek legyenek a jövőbeli pedagógiai adások Új alosztály a zrenjanini Petőfiben A művelődési élet nehéz anyagi helyzete miatt a zrenjanini Petőfi Művelődési Egyesületben nemrég kezdeményező bizottság alakult, élén Darusi Pállal. A zrenjanini római katolikus püspökség, a Madách Amatőrszínház és a Petőfi ME közösen hozta létre azzal a céllal, hogy valamilyen módon segítse a magyar közművelődést. Az önálló szakosztály rendeltetése tehát: a magyarság kultúrájának, szellemi örökségének megőrzése, ápolása és továbbfejlesztése ezen a vidéken. Feladata ilyen irányú közös vállalkozások, azaz színházi előadások, művelődési rendezvények és hasonló megmozdulások szervezése. E tevékenység támogatására a szakosztály külön alapot hoz létre, s ennek pénzét a Petőfi ME számláján külön kezelnék és osztanák el az itt élő magyarság közös érdekeinek megfelelően a színház, a művelődési szervezet vagy más intézmények között az elképzelések megvalósítására. A szakosztály bizottsága jelenleg öt tagból áll (dr. Torde László, msgr. Tietze Jenő, Dégi Mária, Várady Imre és Kocsis Tibor), de létszáma bővíthető. A pénzgyűjtők, az említett művelődési szervezetek képviselői szabályos felhatalmazással jelentkeznek majd az érdeklődő polgároknál (magánszemélyeknél, kisiparosoknál, vállalati képviselőknél), mindazoknál, akik hajlandók anyagilag hozzájárulni a nemes tevékenység végzéséhez, és adományaik révén a szakosztály tagjaivá is válnak. Az esetleges közvetlen befizetéseket elvégezhetik Darusi Pálnál is, Darusi Etel Cvet nevű virágüzletében (Dositej Obradovic tér 18. sz.) vagy Ormai Attila aranyműves műhelyében (Saveznicka u. 5. sz. alatt). A telefonszámok: (023) 42-566 vagy 67-483. Az első rendezvények már az év végével tervben vannak. (hi) 20/ 1994. DECEMBER 29.