Családi Kör, 2004. április-június (15. évfolyam, 14-26. szám)
2004-06-24 / 26. szám
Kert Az áprilisi és a májusi esők után a magas páratartalom következtében gyorsabban terjednek a gombás betegségek. Az idén a gyümölcsösben és a zöldségesben a peronoszpóra okozhat legtöbb gondot. Az aránylag alacsony hőmérséklet miatt eddig még kevés kárt tapasztalhatunk a kertben. A júniusi felmelegedéssel azonban a gondok is fokozódhatnak. A vegyszeres védekezést szinte lehetetlen elkerülni, de gyéríthetjük a permetezések számát, ha mechanikai védekezéssel kötjük össze. A nagy meleg és az eső együttesen a gombabetegségeknek kedvez, közülük is leginkább a peronoszpórának. Vidékünkön a szőlőnél és a zöldségféléknél (uborka, paradicsom, káposzta, dinnye, hagyma) jelentős terméskiesést okozhat. Gombás betegségek A gombás betegségek kórokozói rendszerint kevésbé feltűnőek. Szabad szemmel látható a növényi részek felszínén képződő gombafonálhálózat (micélium) vagy a növényi szövetekből előtörő spóratartók. A két legismertebb gombabetegség a lisztharmat és a peronoszpóra. A lisztharmat aszályos évben, a peronoszpóra pedig nedves, csapadékos, meleg időben fertőz. A peronoszpóra terjesztője, a ritkás gombabevonat a levelek fonákján látható. A levél színén sárgás foltok jelennek meg, amelyek később megbámulnak. A levelek elszáradnak és elhalnak. A peronoszpóra terjedését elősegíti a levegő nagy páratartalma, a nappali és az éjszakai hőmérséklet közötti nagy különbség, illetve az emiatt jelentkező párakicsapódás, a légmozgás hiánya és a fényhiány. Az előbbi tüneteken vajmi keveset változtathatunk, mert az időjárástól függnek, viszont a két utóbbi, az elégtelen légmozgás és a fényhiány elhárítható, ha a növények lombosodása, terebélyesedése után is marad közöttük elegendő hely a fejlődésre, a termés akadálytalan kifejlődésére. A gyümölcsösben és a zöldségesben egyaránt be kell tartani az ültetési sor- és tőtávolságot. Később pedig a műveléskor az eső után hagyjuk kissé felszáradni a leveleket, mielőtt bármit csinálnánk körülöttük. Különösen a reggeli párás, meleg időszakban ne mozgassuk a leveleket! Peronoszpóra a szőlőben... Az időjárástól és a fajtától függően a szőlő május végén vagy június elején virágzik. Az idén a legtöbb szőlőfajta júniusban illatozik. Most a peronoszpóra már a terméskezdeményt veszélyezteti. A szőlő védelméről, különösen a peronoszpóra elleni védekezésről a legfontosabb tanácsot több mint egy évszázaddal ezelőtt Jókai Mór adta Kertészgazdászati jegyzetek című művében: „Szőlővirágzás előtt a szőlősgazdának minden nap körül kell járni a szőlejét s vizsgálni, hogy nem találja-e valahol valami jelenségét a levélpenésznek, ami jól felismerhető. Akkor, ha csak egy helyen találta is azt föl, rögtön permetezni kell. A szőlő elvirágzása után pedig, akár mutatkozik a peronoszpóra, akár nem, be kell permetezni az egész szőlőtelepet istenesen. Amely szőlősgazda elkésik a permetezéssel, az azután permetezhet háromszor is egy évben, mégis kétes marad a sikere... A peronoszpóra ellen lehet védekezni, könnyen, egyszerűen, olcsón és sikeresen.” Mindmáig érvényes a tanács, és nemcsak a szőlősben, hanem a zöldségesben is. A peronoszpóra elleni védekezésben tehát máig nem sok változás történt. Ma azonban már vannak környezetbarát készítmények, amelyek kevésbé károsak az emberre és a virágzáskor a méhekre. ...a zöldségesben A peronoszpóra gyakran megtámadja a zöldségfélék némelyikét. A káposzta is a fogéko Peronoszpóra Eső okozta (várható) gondok a kertben I 40 2004. június 24. Figyelem: Akciót indítottunk! A LEGSZEBBET! Meg szeretnénk nézni olvasóink szobanövényeit, különleges kertápolási megoldásait. Benevezhetnek egy-egy növénnyel, óriásterméssel, ötletes ültetési vagy kerttervezési megoldással... Akciónk nem verseny jellegű, csupán szeretnénk bemutatni a vajdasági kerteket. Célunk, hogy a kipróbált praktikákat megosszuk másokkal is! Jelezzék, és mi elmegyünk Önökhöz. Olvasóink jelentkeztek Adorjánról, Bácskossuthfalváról (Ómoravica), Csantavérről, Debelyacsáról, Hajdújárásról, Martonosról, Milesevóról, Njegosevóról, Temerinből, Topolyáról, Törökbecséről, Újvidékről, Szabadkáról, Sveticevóról, Szilágyiról és Völgyesről. Az eddig látottak alapján ötleteik valóban eredetiek. A kerteket folyamatosan mutatjuk be. Akciónk szeptember végéig tart. Továbbra is jelentkezhetnek a 063/877-3226-os telefonon vagy levélben a Családi Kör, 21000 Növi Sad, Pf. 392. címre, újabb növények közé tartozik. Szedjük fel tövestül a beteg növényt. Az összes kobakost (dinnye, tök, uborka) is megtámadja. A levélen júniustól sárgásbarna foltok keletkez(het)nek. A csapadékos, harmatos éjszakák elősegítik a betegség terjedését. A levél alsó részén lila penészbevonat képződik. Fertőzés esetén kobakosok termesztésével néhány évig nem érdemes foglalkozni. A csucsorfélék közül a paradicsom a legérzékenyebb a peronoszpórára, a többinél szinte semmilyen károsodás nem tapasztalható. A levelén előbb barna, majd a feketedő folton fehér penészkivirágzás látható. A burgonya és a paradicsom ültetéskor lehetőleg ne kerüljön egymáshoz közel. A vöröshagymát, különösen a dughagymáról termesztettet, veszélyezteti a peronoszpóra. Vegyszeres kezelés A kisebb területen, háztájiban gazdálkodók a peronoszpóra elleni védekezésre olyan készítményt vásároljanak, amellyel több növényt is permetezhetnek. A szőlőnél és a uborkánál egyaránt ajánlott az Antracol, a Curzate, a Dithane, a rézgálic vagy a Ridomil valamilyen változata. Természetesen ügyelni kell az élelmezés-egészségügyi várakozási időre. Ez minden vegyszer használati utasításában fel van tüntetve egy-egy növényre vonatkozóan. Ne legyen zavaró, hogy a várakozási idő eltérő, pl. a Dithane M 45 a borszőlőnél 42 nap, a csemegeszőlőnél viszont csak 21 nap. A zöldségféléknél is eltérő, attól függően, hogy melyik milyen gyorsan tudja felszívni és lebontani az anyagot. A bordói lé (1 százalékos) és a mészkénlé (a lisztharmat ellen is védelmet nyújt) az enyhébb, de mégis hatékony készítmények közé tartozik. Az uborka lombját a bordói lé gyakran perzseli, ezért rézpótlót is kell használni. A paradicsomnál is segít az 1 százalékos bordói lé, de a kénpótló készítmény se maradjon el. A hagymánál engedélyezett a felszívódó és a kontakt hatású készítmény. Eső után kell permetezni! A permetlébe kerüljön nedvesítőszer is. A kijuttatás technikájánál pedig fontos, hogy levél alá permetezzünk, vagyis a levelek alsó részére kerüljön több permetlő. Környezetbarát védekezés A nagyobb és levegősebb tenyészterület, a napfény segítheti a gazdálkodót. Nedves levelek között se dolgozzunk, ha feltétlenül nem szükséges! Ma is érvényes Jókai megjegyzése, hogy körül kell járni a tőkéket, lugasokat, és nemcsak a szőlőst, hanem a zöldségest is, csak így találhatjuk meg a fertőzést. Az első beteg levelek leszedésével már megkezdjük a növényvédelmet. Azonnal vigyük el a növények közeléből, ez minden zöldségfélére is vonatkozik, amely érzékeny a peronoszpórára. Már az ültetéskor gondolnunk kell a későbbi növényvédelemre: a töveket ne ültessük túl közel egymáshoz, és más növények se legyenek közel a szőlőtőkéhez, a zöldségekhez. HEGEDŰS Erika