Családi Kör, 2005. július-szeptember (16. évfolyam, 27-39. szám)
2005-09-29 / 39. szám
Anyám magyar, apám szlovák... Erzsébetlakon nem élnek az anyanyelvi oktatás lehetőségeivel Izsébetlak (Belo Blato) a legfiatalabb falu a környéken, mégis itt található a vidék legrégebbi iskolája. Ne gondolja az olvasó, hogy ódon, rogyadozó épületbe járnak a gyerekek, ellenkezőleg, szépen karbantartott, az új tanév kezdetére frissen meszelt falak, rendezett udvar várta a diákokat. Erzsébetlak több szempontból egyedülálló bánáti környezet, többnemzetiségű közösség, ahol négy nyelv használata egyenrangú, megférnek egymás mellett a magyarok, szlovákok, bolgárok, szerbek, s a boszniai menekültek is gyorsan alkalmazkodtak az új körülményekhez. 1992-ig az iskolában nem volt szerb osztály, csak szlovák és magyar nyelven folyt az oktatás, mára már merőben más a helyzet. Az idén nem nyílt sem magyar, sem pedig szlovák nyelvű első osztály. Adottak a lehetőségek az anyanyelvű oktatásra, a szülők mégsem élnek velük. Nehéz meggyőzni a szülőket - Erzsébetlakon sajátos a lakosság összetétele, ma már úgy össze vagyunk keveredve, hogy mindenkinek van valakije, aki a négy nemzetiség - a szlovák, a magyar, a bolgár és a szerb - valamelyikéből való. Így a gyerekek is specifikus nevelésben részesülnek már otthon. Nagyon érdekes ez a vegyes nyelven folyó kommunikáció, amit a helybeliek blatóiasnak neveznek. Ennek a lényege, hogy az emberek a mindennapi életben mind a négy nyelvet egyaránt használják - mondja Milan Nedeljkov iskolaigazgató, aki egyébként tökéletesen beszél magyarul. - Noha szerb nemzetiségű vagyok, mégis évről évre igyekszem mindent megtenni azért, hogy a gyerekek anyanyelvükön tanuljanak. Az idén azonban nem sikerült meggyőzni a szülőket. Végtelenül sajnálom, hogy így történt, pedig már az óvodában a szülői értekezleteken próbáltam megértetni velük az anyanyelven való tanulás előnyét, de igyekezetem nem járt eredménnyel - mondja nem kis elkeseredéssel. - Iskolánknak 139 tanulója van, az alsó osztályokban három nyelven: magyarul, szlovákul és szerbül, a felsőben pedig szerbül folyik az oktatás. Az idén a magyar tagozaton 4 másodikos, 3 harmadikos és 3 negyedikes diák van, a szlovákon valamivel jobb a helyzet, a második osztályba 6, a harmadikba 4, a negyedikbe pedig 5 tanuló jár. Ezek összevont tagozatok. Az idén a szerb első osztályba 11 gyerek iratkozott, köztük magyar is. A szülők idegenkednek anyanyelvű tagozatra íratni gyereküket, pedig tudniuk kell, hogy ezek a diákok, amikor szerbül tanulnak tovább, nem maradnak le osztálytársaiktól a tanulmányi eredmény tekintetében. Ezt bizonyítandó 15 évre visszamenőleg kimutatást készítettünk a gyerekek tanulmányi eredményeiről, ami egyértelműen alátámasztja a fentieket. A tanulmányi előmenetel nem a nyelvtudástól, hanem a gyerek szorgalmától, igyekezetétől függ - teszi hozzá Branka Vasiljevic, az iskola pszichológusa. - A szülők azzal érvelnek, ha már az elsőtől kezdve szerb osztályba íratják gyereküket, a felsőben és a későbbiekben is könnyebben,jobban tudnak majd érvényesülni, boldogulni. Ezzel nem tudok egyetérteni. Tapasztalataink azt mutatják, hogy az ötödik osztályban a gyerekek könnyen és rövid idő alatt átállnak a szerb nyelven való tanulásra. Meggyőződésem, hogy egyes szülők nincsenek tudatában a több nyelv ismeretének előnyeivel, pedig ezt nap mint nap tapasztalhatnák. Íme egy példa: iskolánkból az idén egy magyar kislány a nyolcadik osztály elvégzése után Nagybecskerekre szerb nyelvű gimnáziumba szeretett volna iratkozni, de nem sikerült bejutnia. A magyar tagozaton lett volna ugyan hely, de mivel gyengén beszéli az anyanyelvét, így a szülők kénytelenek voltak egy jóval messzebbi szerb gimnáziumba íratni. Kérdezem én, mennyivel lenne most könnyebb ennek a családnak az élete, ha a gyerek Nagybecskereken tanulhatna - teszi fel a kérdést az igazgató, és hangsúlyozza: náluk a faluban az oktatásba nem szól bele a politika, nem merül fel nemzetiségi kérdés, csupán a szülőkön múlik, miként döntenek. Házi olvasmányok kerestetnek Törekszünk iskolánk korszerűsítésére, igyekszünk minél jobb tanulási feltételeket teremteni, anyagiakhoz hozzájutni, ez azonban nem MILAN NEDELJKOV BRANKA VASILJEVIC 24 2005. szeptember 29. A SZÜLŐI FÓRUM SZEREPÉRŐL A 2001 májusa óta működő Vajdasági Magyar Szülők Fórumának munkáját elsőként Erős László elnök irányította többtagú vezetőség élén. E tisztséggel Pázsin Farkas Juliannát bízta meg a tagság (szülők és pedagógusok) a civil szervezet az idén február 10-én megtartott tisztújító közgyűlésén, Ács Józsefet és Danyi Zsuzsannát választotta meg alelnöknek. Rajtuk kívül még 6 elnökségi tag tevékenykedik. A szülők fórumának székhelye továbbra is az újvidéki Petőfi Sándor MME (József Attila u. 16.). Hatásköre tartományi szintű. Eddigi szervezőmunkája elsősorban a székvárosra és környékére terjedt ki, tágabb értelemben a dél-bácskai körzetre. Kapcsolatai azóta sokasodnak más vidékekkel is, s így csaknem 1200 bejegyzett tagot tart számon, de ennél több a közreműködő szülő és a pártoló tag. Jelentős a kapcsolat az Újvidéki Módszertani Központtal. A civil szervezet korábbi és jelenlegi célkitűzései, feladatai: a meglévő magyar nyelvű iskolahálózat megőrzése, bővítése és minőségi fejlesztése; a tanulók és szüleik tájékoztatása a működő és a tervezett iskoláskor előtti, általános és középiskolai, valamint egyetemi tagozatokról, a beiratkozás feltételeiről; pályaválasztási tanácsadás (tanintézmények, szakirányzatok, szakmák népszerűsítésével); az oktató-nevelő munkában felmerülő problémák elhárítása a szülői fórum közbenjárásával, folyamodványával stb. Mindennek jegyében ez a szervezet jelentős szerepet tölt be szerteágazó tevékenységével, gyors intézkedésével, sikeres akcióival, melyekkel felhívja az illetékes szervek, személyek figyelmét az anyanyelvű oktatással kapcsolatos rendellenességekre, mulasztásokra, hiányosságokra... A fórum legutóbbi, szeptemberi összejövetelén a feladattal megbízott tagok, aktív munkatársak és Pázsin Farkas Julianna elnök beszámoltak munkájuk eredményéről, a felmerülő nehézségekről és terveikről. A szervezet a szülők igénylésével az újvidéki Nikola Tesla Általános Iskola igazgatóbizottságának indítványozta a magyar tannyelvű napközi megnyitását. Közreműködtek: Danyi Zsuzsanna és Ács József pedagógusok, valamint Papp Ferenc, az iskolaszék korábbi tagja. A tanév második hetében beindult a napközis munka az alsós és felsős magyar osztályokból jelentkező diákok részvételével. Két éve úgyszintén a szülők kérelmére, illetve a fórum közbenjárásával a helyi József Attila iskolában létesült magyar napközi az 1-4. osztályosok részére. Nagyszámú szülő óhajtja ezt a helybeli Sonja Marinkovic és a Petőfi Sándor iskolákban is. Fehér Anna iskolapedagógus vállalta a szülők napközi iránti igényének a felmérését. Ebben és más ügyben Pázsin Farkas Julianna iskolapszichológus ad információkat a 021/490-579-es telefonszámon. A szülők fóruma az utóbbi hónapokban „úttörőmunkát" végzett abból a célból, hogy a futaki mezőgazdasági szakközépiskolában