Családi Kör, 2007. január-március (18. évfolyam, 1-13. szám)

2007-02-15 / 7. szám

Hol a tojás, piros tojás? A húsvéti népszokások bemutatásával tartották meg szombaton este Oromhegyesen a 19. Gazdag­ág hagyományápoló szemlét mikor csaknem két évtizeddel ezelőtt, így farsang tájékán né­hány környező falu nyugdíjas csapata a közös játék kedvéért­­ összegyűlt Oromhegyesen, talán senki sem gondolta és hit­te, hogy e télesti szórakozás egy rangos rendezvénnyé növi ki magát. Az évek során aztán újabb és újabb települések hozták el szo­kásaikat, így terebélyesedett, lombosodott, virágzott a találóan gazdag ágra keresztelt vetélkedő, és lett belőle Vajdaság egyik legszínvonala­sabb, legváltozatosabb hagyományápoló és -őrző szemléje, ahol száz vagy ennél is több, élete delén túl lévő ember nem a múltba merengés szándékával gyűlik össze, hanem fiatalokat meghazudtoló ügyességgel szerepel, játékosan tesz eleget a feladatoknak, énekel, mókázik, közben múltat idéz, tanít és szórakoztat. A rendezvényt Bajusz Teréz nyugdíjas pedagógus álmodta meg és indította útjára. Azóta is nagy-nagy hozzáértéssel, odaadással egyenge­ti a hasznos és tartalmas találkozó útját, Koncz Lázár elnök vezetésével pedig a helyi Petőfi Sándor Művelődési Egyesület vállalja a sok-sok apró mozzanatra kitérő szervezést. Mitől lett az évek során valóban gazdag a Gazdag­ág? Elősorban at­tól, hogy mind a szervezőktől, mind pedig a részvevőktől alapos és sok­oldalú felkészülést igényel. A rendezvény egyik alapvető célja ugyan­is egymásnak és másoknak is bemutatni azt a kincset, amit magunkkal hordunk, hogy felszínre kerüljenek a már félig vagy teljesen elfelejtett szokások. Gazdag azért is, mert évente más-más témát dolgoz fel. Az eddigiek során a többi között felelevenítették a hajdanvolt disznóvágá­sokat, a pásztor- és a katonaéletet, a kukorica, a búza termesztését, a ló­tartást, a lakodalmat, a búcsújárást, Petőfi Sándor és Kossuth Lajos élet­művét, a karácsonyt, a farsangot, a pünkösdölést. Az idei, sorrendben 19. vetélkedő pedig, melyet szombaton este tartottak meg, a húsvéti szokások felidézésének, bemutatásának jegyében zajlott. A csapatok ezúttal Völgyesről, Horgosról, Tóthfaluból, Kispiacról, Zentáról, Magyarkanizsáról, Martonosról, Adorjánról, Oromról érkeztek, és ott voltak a helybeliek is. A húsvéti témakörhöz kapcsolódó feladatok arra serkentették a résztvevőket, hogy saját környzetükben kutassanak a régmúlt szellemi és tárgyi emlékei után, ugyanakkor a felnövő nem­zedékről sem feledkeznek meg. A gyerekek az idén a húsvéttal kapcso­latosan különböző technikákkal rajzokat készítettek a Petőfi Sándor ME által meghirdetett pályázatra. Ezek díszítették az iskola hatalmas torna­termének falait. A szervezők meg is jegyezték, nagyon sajnálják, hogy lekéstek a Családi Kör pályázatáról, de legközelebb idejében benevez­nek, és számítsunk rájuk is. A felnőttek azon kívül, hogy alaposan ismerniük kellett Jézus kereszt­­útjának történetét, feladatul kapták, hogy saját környezetükben gyűjt­sék össze az eleik emlékezetében még megmaradt különböző vallá­si, főzési, étkezési szokásokat és hiedelmeket. A Bodor Anikó, Nagy Abonyi Ágnes és dr. Burány Béla összetételű zsűri nagy megelégedés­sel állapította meg, hogy a csapatok remek munkát végeztek, sikerült mintegy 300-at lejegyezniük, ami a néprajzosok számára valóságos kin­cset jelent. A temérdek anyag ismertetésére természetesen nem futot­ta az időből, a néhány elhangzottból a többi között megtudhattuk, mi­ben van a szomorúfűz, a nagypénteki mosdás és hajnali fésülködés, az A HÚSVÉTI SZOKÁSOK EGYIKE A MÁRIALÁNYOK BEVONULÁSA A NAGYPÉNTEKI MOSDÁS... ...ÉS A HAJNALI FÉSÜLKÖDÉS HELYBELI ÓVODÁSOK MŰSORA MINDEN HELYES VÁLASZÉRT EZÚTTAL NEM PONT, HANEM EGY HIMES TOJÁS JÁRT 14 2007. február 15

Next