Családi Kör, 2007. január-március (18. évfolyam, 1-13. szám)
2007-02-15 / 7. szám
Hol a tojás, piros tojás? A húsvéti népszokások bemutatásával tartották meg szombaton este Oromhegyesen a 19. Gazdagág hagyományápoló szemlét mikor csaknem két évtizeddel ezelőtt, így farsang tájékán néhány környező falu nyugdíjas csapata a közös játék kedvéért összegyűlt Oromhegyesen, talán senki sem gondolta és hitte, hogy e télesti szórakozás egy rangos rendezvénnyé növi ki magát. Az évek során aztán újabb és újabb települések hozták el szokásaikat, így terebélyesedett, lombosodott, virágzott a találóan gazdag ágra keresztelt vetélkedő, és lett belőle Vajdaság egyik legszínvonalasabb, legváltozatosabb hagyományápoló és -őrző szemléje, ahol száz vagy ennél is több, élete delén túl lévő ember nem a múltba merengés szándékával gyűlik össze, hanem fiatalokat meghazudtoló ügyességgel szerepel, játékosan tesz eleget a feladatoknak, énekel, mókázik, közben múltat idéz, tanít és szórakoztat. A rendezvényt Bajusz Teréz nyugdíjas pedagógus álmodta meg és indította útjára. Azóta is nagy-nagy hozzáértéssel, odaadással egyengeti a hasznos és tartalmas találkozó útját, Koncz Lázár elnök vezetésével pedig a helyi Petőfi Sándor Művelődési Egyesület vállalja a sok-sok apró mozzanatra kitérő szervezést. Mitől lett az évek során valóban gazdag a Gazdagág? Elősorban attól, hogy mind a szervezőktől, mind pedig a részvevőktől alapos és sokoldalú felkészülést igényel. A rendezvény egyik alapvető célja ugyanis egymásnak és másoknak is bemutatni azt a kincset, amit magunkkal hordunk, hogy felszínre kerüljenek a már félig vagy teljesen elfelejtett szokások. Gazdag azért is, mert évente más-más témát dolgoz fel. Az eddigiek során a többi között felelevenítették a hajdanvolt disznóvágásokat, a pásztor- és a katonaéletet, a kukorica, a búza termesztését, a lótartást, a lakodalmat, a búcsújárást, Petőfi Sándor és Kossuth Lajos életművét, a karácsonyt, a farsangot, a pünkösdölést. Az idei, sorrendben 19. vetélkedő pedig, melyet szombaton este tartottak meg, a húsvéti szokások felidézésének, bemutatásának jegyében zajlott. A csapatok ezúttal Völgyesről, Horgosról, Tóthfaluból, Kispiacról, Zentáról, Magyarkanizsáról, Martonosról, Adorjánról, Oromról érkeztek, és ott voltak a helybeliek is. A húsvéti témakörhöz kapcsolódó feladatok arra serkentették a résztvevőket, hogy saját környzetükben kutassanak a régmúlt szellemi és tárgyi emlékei után, ugyanakkor a felnövő nemzedékről sem feledkeznek meg. A gyerekek az idén a húsvéttal kapcsolatosan különböző technikákkal rajzokat készítettek a Petőfi Sándor ME által meghirdetett pályázatra. Ezek díszítették az iskola hatalmas tornatermének falait. A szervezők meg is jegyezték, nagyon sajnálják, hogy lekéstek a Családi Kör pályázatáról, de legközelebb idejében beneveznek, és számítsunk rájuk is. A felnőttek azon kívül, hogy alaposan ismerniük kellett Jézus keresztútjának történetét, feladatul kapták, hogy saját környezetükben gyűjtsék össze az eleik emlékezetében még megmaradt különböző vallási, főzési, étkezési szokásokat és hiedelmeket. A Bodor Anikó, Nagy Abonyi Ágnes és dr. Burány Béla összetételű zsűri nagy megelégedéssel állapította meg, hogy a csapatok remek munkát végeztek, sikerült mintegy 300-at lejegyezniük, ami a néprajzosok számára valóságos kincset jelent. A temérdek anyag ismertetésére természetesen nem futotta az időből, a néhány elhangzottból a többi között megtudhattuk, miben van a szomorúfűz, a nagypénteki mosdás és hajnali fésülködés, az A HÚSVÉTI SZOKÁSOK EGYIKE A MÁRIALÁNYOK BEVONULÁSA A NAGYPÉNTEKI MOSDÁS... ...ÉS A HAJNALI FÉSÜLKÖDÉS HELYBELI ÓVODÁSOK MŰSORA MINDEN HELYES VÁLASZÉRT EZÚTTAL NEM PONT, HANEM EGY HIMES TOJÁS JÁRT 14 2007. február 15