Családi Kör, 2021. október-december (32. évfolyam, 40-52. szám)

2021-11-04 / 44. szám

EP TESTBEN EP LÉLEK Bankban vagy könyvek és bugyik között? Hová tegyük a megtakarításunkat, és mit kezdjünk azzal, ha csak keveset tudunk félretenni? Október utolsó napja a takarékosság, takarékoskodás világ­napja. De hogyan is kezdjünk hozzá? Mennyit érdemes félre­tennünk, és hogyan? A szakember, Fürsztner Krisztián bizto­sítási szakember szerint, ha csak fizetésünk 5-10 százalékát félre tudjuk tenni, az már nagy siker, hiszen így egy év alatt szép összeget takaríthatunk meg. Arról beszélgettünk, mit tapasztal, ki hol őrzi a megtakarítását a vajdasági családok közül, és hova érdemes befektetni, ha kevés pénzünk van. A kevéssel nem tudunk mit kezdeni - Ha egy átlagos családot nézünk, akkor az a helyzet, hogy azzal a kevéssel, amennyi van, nem tudunk mit kezdeni - mondja a meg­takarítási szokásainkról Fürsztner. - Az emberek között még min­dig az a jellemző, hogy azt hiszik, hogy befektetni csak ingatlanba vagy földbe lehet. A harmadik, ami még gyakori, a tört arany. Ma sajnos egyiket sem ajánlatos választani, és nehéz is. Az első kettőre nagyon sok pénz kell, a tört arany pedig egy nagyon rizikós dolog a vételár mozgása miatt. Elmondhatom, hogy az emberek nagy ré­sze otthon tartja a pénzét, az utóbbi időben viszont megjelentek olyan lehetőségek, amelyek sokkal kecsegtetőbbek, és néhányan el is kezdtek élni vele. A befektetési alapok - merjük, vagy ne? Eddig a bankok voltak azok az intézmények, ahol a megtaka­rítás szépen tudott gyarapodni. Azonban éves szinten ma már legfeljebb 1 százalékos gyarapodást biztosít a bank. Amit keve­sen tudnak, de el kell mondani, hogy az eurónak is van inflációja, ami tavaly 1,6-1,7 százalék volt éves szinten. Vagyis, aki lekötöt­te a pénzét kevesebb mint 1,7 százalékra, annak a pénze veszí­tette az értékét. Ez sajnos ma már nem megfelelő opció ahhoz, hogy a pénzünket gyarapítsuk, de még talán arra sem, hogy csak megőrizzük.­­ Új lehetőség, hogy vannak befektetési alapok, ahol a pénzt befektethetjük úgy, hogy bármikor hozzáférhetünk, áttekinthetjük folyamatosan, és kisebb vagy nagyobb haszonnal gyarapíthatjuk. Félnek az emberek ezektől a lehetőségektől, de csak addig, amíg nem tudják, hogy pontosan miről van szó. Azt követően pedig el­kezdenek gondolkodni rajta, át tudják érezni, hogy nekik megfe­lelnek-e a feltételek. Az idősebbekben még benne van a rossz ta­pasztalat, a régi devizatartalék miatt, viszont az, ami jó ezekben a befektetési alapokban, hogy hozzányúlhatunk a pénzhez. Nagyon felhasználóbarát a rendszer, szépen lehet bánni a befektetett pénz­zel is. Választhatunk, hogy a pénzünket szerbiai értékpapírokba fektessék, vagy külföldön fektessék be - és utóbbi esetében meg­szűnik a félelem, hogy mi lesz, ha az euró felmegy 200 dinárra. A pénzünket a negyven legnagyobb cégbe fektetik be a világon, ha mind tönkremegy, akkor mi is. Tehát rizikó mindig van, de az szét van osztva. Sok piacon fektet be a befektetési alap, nem csak a sze­mélygépkocsikba például, nem csak egy iparágban, nem csak egy országban, vagyis a rizikó csökkentése maximálisan elvégezve, így az ügyfél tud választani. Mennyit érdemes befektetnünk? Fürsztner szerint annyi pénzt érdemes, amennyink van.­­ Ha a fizetésünk tíz százalékát félre tudjuk tenni, az már nagyon jó. Ha valakinek többre van lehetősége, akkor annyit. Az a jó a be­fektetési alapoknál, hogy tulajdonképpen ezer dinártól felfelé tu­dunk félretenni, és nincs megszabva, hogy minden hónapban mu­száj annyit, nem olyan, mint a hitel. Amikor nincs pénzünk, akkor abban a hónapban nem takarítottunk meg semmit, és kész. Ha otthon tartjuk, könnyebben költünk Mi a jó abban, ha otthon tartjuk a pénzünket? A szakember sze­rint azonkívül, hogy mindennap át tudjuk számolni, semmi. A rossz viszont az, hogy nagyon könnyen hozzá tudunk nyúlni, illetve ha több mint egy évet otthon tartjuk a pénzt, akkor az infláció miatt már biztosan kevesebbet ér majd.­­ Az inflációt mindig úgy nézzük, hogy a dinár az euró felé hogy mozog. A dinár most valóban stabil, viszont az, amit nagyon jól lá­tunk, hogy minden megdrágul, annak a jele, hogy bizony infláció van. Aki ma nem fektet be ezer dinárt, vagyis otthon őrzi, annak az egy piros nem annyit ér majd fél év múlva, hanem annyit, mintha 950 dinárt tett volna félre. Ezt nem érzékeljük, de ez nagy veszély, mert abban a tudatban élünk, hogy például van 300 000 dinárunk,­­, de annak az értéke napról napra csökken, ha nem fektetjük me­­g valahová. TÓMÓ Margaréta 28­03sp 2021. november 4. Pixabay

Next