Családi Lapok, 1856. július-december (5. évfolyam, 17-42. szám)
1856-10-27 / 34. szám
* dv— 990 - t nézve kellemes vagy kellemetlen. Hogy a tárgyakról ítélhessenek, különös tehetségekkel bírnak, miilyenek a látás, szaglás, hallás stb.; testek helyében gyomor, vagyis rak hely van a tápszer megőrzésére, minthogy azt keresniök kell, s nem mindenkor lelhetik föl. A növények ellenben gyökeiknél fogva a földhöz szegezvék; nincs öntudatos érzelmük mint az állatoknak; nem fogékonyak öröm- és szenvedésre; nem birnak gyomorral vagy valamelly táptartóval; hiányzik náluk a látás, hallás stb. Az ásványok vagy durva testek a két élő országtól következő sajátságok által különböznek. önkénytes mozgás és érzés nélküliek; a kelmék hasonnemű egybevegyülése által képezvék; nem belül hanem kívülről uj rétegek lerakódása által növekednek ; idomuk és nagyságuk határozatlan; nem szaporodnak magokhoz hasonló lények által, melyeket nem is képesek előhozni; létezésök nem korlátozott; hahogy egyszer képezvék, nincs szükség fönmaradásukra bármi anyagot magoknak elsajátítani; nincsenek a halálnak alávetve, mint az állatok és növények. E rajzok helyesek, ha egész általánosságban alkalmaztatnak azon állatok-, növények- és ásványokra, mellyeknek jellegei észlelhetők; ámde a fölsorolt szabályok fölötte sok kivételt szenvednek, és az országok határszélein a minőségek olly rejtélyszerűekké lesznek, s a megkülönböztetés olly nehéz, hogy bevallani és ismételni kényteleníttetünk , miszerint teljes lehetetlen az embernek a teremtmények között szigorú s kizáró vonalakat húzni. Néhány példa be fogja ezt neked bizonyítani. Az édes vizek habarcza állat vagy növény, — azonban adjuk neki inkább e nevek elsejét, mivel különörködésnek látszik egy élő , és evőlényt növénynek mondani. Ez állat tulajdonkép zacskót képez, mellyen csupán egy nyílás észrevehető; fönn a zacskó szélét bizonyos számú mozgékony fonal lepi el; alul egy lábacskába végződik , mellyel a vizi füvekbe kapaszkodik, s ennél fogva állomását önkényesen változtatja. A habarcz fatékony s nagyéhes; fonalaival a vizi állatkákat nagy mennyiségben el tudja fogdosni, azokat erőszakosan hányja hasába, s néha annyira eltölti magát, hogy az elnyelt állatokkal megtömve, eredeti nagyságát háromszorosan fölülmúlja. Valóban csodálatos, hogy a habarcznak testén csupán egy nyílás van, mellyen táplálékát beveszi s a megemésztés után ismét kiveti; csodálatos az is, hogy fej, szemek, kelrészek, s lábak híjával lenni látszik. Eddigelé azonban még minden állatszerű rajta.