Csepeli Kohász, 1953 (1. évfolyam, 1-49. szám)
1953-02-07 / 1. szám
Propagandistáink használják fel a térképet mint szemléltetőeszközt A termelési osztályon szeminárium volt. A foglalkozás végeztével az egyik hallgató elvtárs, aki régi ismerősöm, odajött hozzám elköszönni. Kődésemre elmondta, hogy Érdekszemináriumaikon mindenki szorgalmasan tanul, lemorzsolódás nincs. Két irodalom és brosúra volt nála. Kissé kérkedve mutatta meg szép tiszta jegyzetét. Nyomban magyarázni kezdte az utóbbi órák anyagát — a kapitalista és a szocialista iparosítás közti alapvető különbséget. (Isaiknem szószerinti idézte Sztálin elvtárs „A szocializmus közgazdasági problémái a Szovjetunióban" című legújabb művéből azt a három pontot, amely a kommunizmus megvalósításának elengedhetetlen feltétele. Alig várom — mondial, hogy nálunk is megvalósítsák a politechnikumot. Miután beszédét befejezte, tekintetem véletlenül a falon függő Eurázia legújabb térképére téved. A térkép igen szemléltetően mutatja a Szovjetunió hatalmas területét. Mellette a nyugati államok együttvéve is valósággal eltörpülnek. Valami különös jóeső érzés tudni, hogy ebben az országban valósították meg a világon először a szocializmust, hogy ennek az országnak hadserege szabadított fel bennünket az évszázados elnyomás alól. Saját szemünkkel tapasztalhattuk, hogy a harc hevében még arra is vigyáztak, Sztálin elvtárs személyes utasítása alapján — például Budapest felszabadításánál is — amelyre a világtörténelemben még nem volt példa, hogy a lakosság életében, vagy az építményekben nehogy kárt okozzanak. Valami különös erőt és bátorságot nyújt az a tudati, hogy világ legnagyobb országa, ahol a technika és a kultúrát a legfejlettebb, kötött • velünk gazdasági, kulturális és kölcsönös segélynyújtási szerződést. Tekintetemmel Koreára pillantottam, majd felvetettem a kérdést. Elvtárs, tudod te, hol van Korea? Közelebb hajolt a térképhez és kereste azt az országot, ahol már éveik óta harcol szabadságáért a hős koreai nép. találtai Segítségére siettem Nem és ■ feltettem egy másik könnyebb kérdést. Hol van Moszkva? Hosszas keresés után megtalálta és ennek nagyon megörült. Most már nagy kedvvel tanulmányozta tovább a térképet. Az országok neveit hangosan mondta: Afganisztán, Pakisztán, itt őszintén megjegyezte, Pajtás, ne haragudj (ez a szavajárása), de ezeket a neveket még sohasem hallottam. Elgondolkoztam, hogy hogyan lehet az, hogy egy szemináriumi hallgató, aki pártunk politikáját és célkitűzéseit ismeri, figyelemmel kíséri a nemzetközi eseményeket, az amerikai kommunisták és békeharcosok üldözését, a francia és az olasz munkásság és parasztság forradalmi megmozdulásait, s ugyanakkor csak nehezen találja meg a térképen azt a várost, ahol Sztálin elvtárs él, dolgozik és ahonnan a kapitalista országok dolgozói oly bizakodással várják felszabadulásukat. Néhány nap múlva felkeresett és elhívott magával. Gyere mutatót valamit. Elvezetett egy irodahelyiségbe, ahol a Szovjetunió természetátalakító gigászi alkotásai ábrázoló térkén függ a falon. Idenézz! — Mondta lelkesedve, ez még annál is fontosabb, mint amit Te a múltkor magyaráztál! Itt vannak Szovjetunióban már elkészült és a befejezés alatt álló hatalmas természetátalakító többezer km hosszú öntözőcsatornák és a villamos vízierőművek, mint a kommunizmus építésének pillérei. Látod itt van a legcsodálatosabb mű, a „Lenin-csatorna”. Ne haragudj Pajtás itt valamit nem értek? Olvastam arról, hogy ennek a csatornának az üzembehelyezésével Moszkva öt tenger kikötőjévé vált. Hiszen Te is tudod, hogy Moszkva még mindig távol van,s kezével szélesen körülkerítette a várost bármelyik tengertől, hogy hatott egyszerre mindjárt vált tenger kikötőjévé? Miután elmondottam, hogy hozván válik Moszkva öt tenger kikötőjévé, örömmel kijelentette, látod pajtás most már teljesen értem, miért fontos a térképismeret, ezután a szemináriumon tanulmányaimat a térkép megismerésével fogom kiegészíteni. ★ Oktatásügyünk fejlődése érdekében helyesnek találnám, ha a szemináriumokon a foglalkozás időtartamára jól látható helyen a (szemléltető eszközök használata, a legjobb tanulási módszer) térképet helyeznének el (beszerezni vagy kölcsönkérni) az előadó elvtárs pedig minden alkalmat felhasználva, előadását térkép utáni magyarázattal tenné érdekesebbé, a hallgatók pedig — ha szóba kerül — a térképen mindig mutatnák, hogy hol fekszik az a bizonyos város, folyó vagy ipartelep, stb. amiről éppen szó van. Lehetőséget kel adni a tanulni vágyó dolgozóknak a szemináriumokon, hogy nagy példaképünket a Szovjetuniót és az egész világot a térképen tájékozódva alaposan megismerjék. A térkén él és beszél, csak érteni kell, hogy mit mond. A térkép naTM segítségünkre van külpolitikai események tanulmányozásához, általános műveltségünknek egyik feltétele a térképismeret. Faragó Miklós Csőgyár Felvilágosító» munka eredménye a terv dlteljesítése A Fémmű Huzalhúzóüzem művezetője, Kalmár Sándor elvtárs. Január 9. óta vezeti az újjászervezett műhelyt, melynek dolgozói többségben ifjúmunkásokból tevődik össze. Ilyen ifjúmunkásokból, akik alig pár hete kerültek az üzembe s csak most ismerkedtek meg a valóságban a fémhuzalok készítésének módjával. Fontos feladatának tartotta Kalmár elvtárs, hogy a műhelybe kerülő új munkavállalók a legrövidebb idő alatt ne csak elsajátítsák az üzemben lévő korszerű huzalsodró s egyéb gépek, dobok szakszerű kezelését, hanem azt is, hogy ezzel párhuzamosan megmagyarázza a tervteljesítés jelentőségét is, mely minden dolgozónak feladata, hogy a műhely a terv előirányzatait teljesítsei, sőt mielőbb túlteljesítse. Művezetői teendőit, mint mondja Kalmár elvtárs, szorosan összekapcsolja pártmegbízatásának teljesítésével, így nemcsak mint műszaki vezető, hanem mint népnevelő, agitátor is foglalkozik és neveli beosztottjait. Az üzembe kerülő új dolgozóknak a gépek ismertetésénél mindjárt elmondja azt is, hogy milyen hatalmas összegbe kerül egy-egy gép népgazdaságunknak és hogy aki gépen dolgozik, pontosan olyan lelkiismeretesen vigyázzon rá, kezelje és ápolja, mint sajátját. Tisztaság s gondosan ápolt gépek igazolják e téren végzett eredményes munkáját Kalmár elvtársinak. — Hálás feladat az ifjúmunkásokkal való foglalkozás, mert a rendszeres politikai felvilágosító munka eredménye szinte egyik napról a másikra már jelentkezik is — mondja Kalmár elvtárs. Példa erre nem egy olyan DISZ- fiatal az üzemben, mint Merkovics Béla és Nagy Géza, akik 120—125 százalékos teljesítményt érnek el. A műhely dolgozói április 4-re, hazánk felszabadításának évfordulójára tett vállalását, — mely többek között magában foglUja az első negyedévi terv 5 % -os túlteljesítését s hogy megszüntetik az igazolatlan hiányzást — Kalmár elvtárs az anyag tervszerű biztosításával s felvilágosító munkájával segíti Ennek eredménye az, hogy a januári programmot, — amely hónapközben jelentősen módosítva is lett —, a műhely dolgozói 106 százalékra teljesítették. A munkafegyelem terén jelentős javulás mutatkozik, de még mindig előfordulnak késések, amit rövidesen fel kell számolni. Kalmár elvtárs személyesen beszélget el a fegyelmezetlen dolgozókkal, s rávilágít arra, hogy hiányzásukkal úgy önmaguknak, mint a népgazdaságunknak jelentős kárt okoznak. Így nevelőmunkájának egyik igen jelentős eredménye az, hogy míg az elmúlt évben notórius igazolatlan hiányzó volt Bátori Gyula, ma már a jó munkája mellett mint fegyelmezett dolgozót lehet példaként állítani a műhely többi dolgozói elé. így harcol és segíti a Fémmű Huzal húzóüzem fiatal kommunista népnevelő művezetője a műhely dolgozói a terv a fogadalom maradéktalan teljesítésére, illetve túlteljesítésére. Az exportmunkák minőségi emeléséért A CSŐGYÁRI DÍSZFIATALOK IARCA A PÁRTMEGBÍZATÁS TELJESÍTÉSÉÉRT A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének július 28-i ülése óta a Csőgyárban értünk el eredményeket. Harcot indítottunk a politikai felvilágosító munkával a termelékenység emeléséért s megmagyaráztuk fiaitalfóiiaknak, hogy ötéves tervünkben milyen döntő feladatok várnak ránk. Különösen nagy gondot fordítottunk a minőség megjavítására, az exportcsövek gyártására, melyek népgazdaságunknak erőteljes növekedését segítik elő. A csőgyári pártbizottság pártmegbizatásként adta fiataljainknak a minőségi csőgyártás fokozását. Az Elektromos csőhegesztő fiattaljai védnökséget vállaltak az export csőgyártásra s elhatározták, hogy az általuk legyártott csövek 70 százaléka export célokra megfelelő lesz. Az Elektromos csőhegesztő fiataljainak munkalendületét mutatják azok az eredmények, amelyeket az üzem tervlemaradásai elleni harcban értek el. December elején például 400 tonna exportcsőlemaradás volt, amit az ifjú brigád jó munkaszervezéssel, a gépek menetközben való átvételével 380 tonnára teljesített. Az 1953-as évben is fokozott lendülettel folyik tovább fiataljaink munkalendülete, a munkamódszer átadáson keresztül egymás segítése. A DISiZ-bizottság titkári értekezleten tárgyalta meg az alapszervi titkárokkal a minőségi munka megjavítását. A fiatalokat konkrét megbízatásokkal látta el, melynek nyomán Arany Imre elvtárs, a gyorspillersor titkára brigádjával együtt vállalta április 4-re, hogy az Egyiptomba szállítandó exportcső megmunkálásánál vigyáznak a minőségi követelmények betartására, vagyis fokozottabb gonddal ügyelnek az anyagok kellő felmelegítésére és hengerlésére. Lanton János DISZ-titkár elvtárs vezetésével, a csőtolópad 26 ifjúmunkása vállalást tett, hogy 5 százalékos selejtjüket 2,5 százalékra csökkentik. Ugyanakkor vállalták, hogy a Dunapartra kiszállított elejtő anyagokat készcsővé hengerlik , és a leszúrt anyagot kellőképpen átvizsgálják és ezen keresztül elérik, hogy nem kerül repedt anyag hengerlés alá. A minőség további megjavítása érdekében elhatározták, hogy a bugákat forgatják a kályhában és ezzel elérik, hogy az egyformán felmelegedett anyagból egyenlő falvastagságú csövet tudnak előállítani. Az elektroomos csőhegesztő Szabadságharcos pácolóbrigád jó munkájával elősegíti a gépsori DISZ-brigádot a jó eredmények elérésében és ezáltal a legyártott csőmennyiségből 50 százalék minőségi csövet tudnak elkészíteni. Ebben a munkában példamutatóan élenjárnak Kovács Sándor és Kelemen Sándor ifjúmunkás elvtársaik. Bíró László Csőgyár Fogadalmunk teljesítésével készülünk a magyar-szovjet barátsági hónapra A felszabadulás óta elért eredmények eléréséhez hatalmas segítséget nyújtott a Szovjetunió, de ezen túlmenően a szocializmus építéséhez még további támogatást ad. „A Szovjetunió kimeríthetetlen kincsestárat képez számunkra" — mondotta Rákosi elvtárs. — Mi, kovácsológyári dolgozók nemcsak tudjuk, hanem érezzük ezt a segítséget a saját termelő munkánkban. Kaptunk jó gépeket, számos technológiai és szervezési intézkedések történtek szovjet tapasztalatok alapján. A munkaversenyben elért szép eredményeinket is a szovjet dolgozók példáját követve értük el. A Magyar-Szovjet Társaság, amely a magyar és szovjet nép közötti kapcsolat megteremtője és az örök barátság ápolója, most ünnepi kongresszusra készül." Ez a kongresszus egybeesik azzal a történelmi eseménnyel, amikor megkötötte Magyarország és a Szovjetunió a megnemtámadási és kölcsönös segélynyújtási szerződést, de egyúttal kezdetét veszi a szovjet-magyar barátság: hónap is. A barátsági hónapok mindig különös jelentőségű ünnepi eseményt és továbbfejlődést jelentettek nekünk. Hiszen ekkor látogattak meg bennünket a legjobb szovjet dolgozók, művészek, tudósok, akik igen sok értékes útmutatást adtak hazánk és népünk céljai eléréséhez. A Kovácsológyárban az MSZT-munka igen hiányos. Nem vagyunk méltók a magyar-szovjet barátság élharcosaihoz, ha a fennálló hibákat rövidesen ki nem javítjuk Megfogadjuk, hogy a barátsági hónap méltó megünneplését munkánk megjavításával és az MSZT-mozgalom megszilárdításával és továbbfejlesztésével fogjuk megvalósítani. Ezért vállaljuk, hogy 120 új tagot szervezünk be. Az Új Világ előfizetést 10 fővel emeljük A dokumentációs anyagok terjesztését rendszeresítjük, rövid röpgyűléseken ismertetjük dolgozóink előtt a szovjet dolgozók különféle termelési módszereit és elért eredményeit. Kéthavonként egy-egy szakelőadást szervezünk, amelyen műszaki vezetőink, sztahanovista és jól dolgozó elvtársak bevonásával megvitatjuk előttünk álló feladatainkat és azok szovjet tapasztalatok szerinti megoldását, öt MSZT-brigádot szervezünk meg, akik a szovjet munkamódszerek szerint példaként fognak állni dolgozóink előtt. Mindezek végrehajtása érdekében megtartjuk vezetőségválasztó taggyűlésünket, amelyen demokratikusan választjuk meg vezetőségünket A barátsági hónap tiszteletére MSZT-hetet tartunk, melyen termelő munkánkkal akarjuk kifejezésre juttatni szeretetünket a szovjet nép iránt, valamint a magyar-szovjet örök barátságnak a szilárd egységét. E vállalások végrehajtása is bizonyítani fogja, hogy hűséggel és szilárdan követjük a béke fenntartására és a szocializmus megteremtésére a mi nagy tanítónkat, a Szovjetuniót és annak bölcs vezérét, a magyar nép legjobb barátját, Sztálin elvtársat! Lilik Gyula MSZT-szervezőtitkár Kovácsológyár Hasznos segítőtársunkká tesszük faliújságunkat A Pártoktatók Házában január 31-én megtartott faliújságszerkesztő és faliújságfelelősök konferenciáján igen értékes előadáson vettünk részt. Az előadó elvek beszámolójában rámutatott a faliújság nagy jelentőségére, segítőerejére a tervteljesítésben. A faliújság tölti be azt a fontos szerepet, amely az üzem nyilvánossága elé tár minden olyan problémát, mely a dolgozókat foglalkoztatja A jól szerkesztett faliújság éles fegyver a hiányosságok ostorozásában, a terv teljesítésének akadályozóival szemben s ugyanakkor a termelésben élenjárókat népszerűsíti és mozgósít követésükre. A konferenciai után megvizsgáltuk milyen problémák, nehézségek és eredmények vannak nálunk a mechanikus prés üzemben s ezt hogyan tükrözi a faliújságunk. Megállapítottuk hogy mig egy két rajz ugyan népszerűsíti az élenjárókat, de emellett meglévő hiányosságokkal, — amik pedig akadnak — egyetlen cikk sem foglalkozik. Hogy csak egy-kettőt említsünk azokból, amiről a faliújságunknak beszélni kellene. Az egyik az üzemben lévő tervszerűtlen karbantartás, mely miatt az elmúlt évben is sok tonnával kevesebb anyagot készítettünk népgazdaságunknak. így van ez jelenleg is az egyes présgéppel amely már két hónap óta javítás alatt van, de ugyanez mondható el a 320-as présgép nem megfelelő karbantartásáról is, mely mindig elromlik s Leéb József, aki a gépen dolgozik nem tudja folyamatosan végezni termelő munkáját s így képességének megfelelő keresethez sem tud jutni. Itt mutatkozik meg az a hiányosságunk, hogy a faliújságunk nem bírálja a karbantartás vezetőjét, Gróf János elvtársat, aki pedig elsősorban felelős a gépek karbantartásáért. Probléma üzemünkben még az anyagmozgatás elégtelensége is. Például a VI számú 220 orsos prés körül egymás hegyére-hátulra vannak dobálva a szerszámok, ami miatt nem egy-két óra veszik kárba, amikor ezek közül a szerszámok közül egyre szükség van s azt ki kell keresni a halmazból. Ehhez a problémához kapcsolódik a műszaki vezetés pazarlása is, amit kizárólag kell hogy felvessen faliújságunk. Műszaki vezetőségünk nem fordít kellő gondot a nagykályha alapos javítására, s így a kiskörkályhába rakatja a nagytérfogatú anyagokat is. Ezáltal rengeteg anyag kárba vész, cunderossá válik, ugyanakkor idő előtt tönkre megy a kiskerkályha s drága pénzért kell újból samottoztatni. Ez összegezve azt jelenti, hogy a terv teljesítéséért folyó harcunkat a fent említett hiányosságok akadályozzák ezek a problémák foglalkoztatják üzemünk dolgozóit. Feladatunknak tekintjük, hogy faliújságunkat a konferencián hallottak alapján az üzem dolgozóinak szócsövévé tegyük. Ennek érdekében létrehoztuk az öttagú fali újságszerkesztő bizottságot, melynek feladata, hogy az üzem dolgozói által felvetett problémákkal elevenné és élővé, a tervteljesítés éles fegyverévé tegye faliújságunkat. így valósítjuk meg a faliújságfelelősök konferenciáján hallottakat s tesszük harcos segítőtárs urakká a Kovácsológyár IV. alapszervének faliújságját. Péter Szabó József, ágit. prop. titkár, Kovácsológyár, IV. alapszerv Kovács Pál, faliujságfelelős, Kovácsológyár, IV. alapszerv Cyári jegyzet Akinek inge, az vegye magára... Vannak emberek, akik a kötelességteljesítés helyett ■ nagyképűek és azt hiszik (de csak, ha hinnék, még ráadásul állítják is), hogy ők mindentudók, s nekik a kötelességteljesítés elmulasztása egyszerűen jogos. Nos, ilyen egynéhány ember akad a Kohászati Tröszt formaöntödéjében is. Egyikre az első, másikra a második, harmadikra a harmadik, és így tovább, érvényes egy-egy ilyen meghatározás. Ők persze azt hiszik, hogy nagyképűséggel stb. meggyőzték a többi (szerintük még nem képzett) embereket és nem gondolnak arra, hogy másoknak is van annyi eszük, mint nekik (talán még több is) és átlátnak a szitán, illetve meg van a véleményük az illetőkről. Hát ezt a véleményt szeretnénk tolmácsolni a fenti embereknek. De mielőtt ezt a véleményt elmondanánk, hadd mondjuk el, hogy miben mit osztották el kötelességüket sorozatosan és mit találtak ki vezetőik, munkatársaik félrevezetésére. A kötelesség-nemteljesítés náluk abban nyilvánul meg,hogy nem tanulnak, ami pedig, azon túl, hogy a tanulás joga minden dolgozó embernek a nép államában, a kommunistáknak még kötelességük is, milyen kifogással Vajjon élnek? Koca Lajos fűrészes például azt mondja: Azért nem megy konferenciára, mert hideg a fürdővíz, s mivel ő a „nagy" Lajos, csak nem képzelik, hogy tanulni fog, amikor 1956ban langyos vízben kell rosakodni a konferencia előtt. Azt persze mondani sem kell, hogy a fürdővíz vé ellenül vagy készakarva forró volt, így tehát Koca esetében a fentemlített első és második meghatározás is érvényes. De Koca Lajos ezekben a dolgokban inasnak mehetne Horáth Istvánhoz (ám lehet, hogy éppen tőle tanulta), megy aki azért nem konferenciára, mert távol lakik gyártól és ha azt akarják, hogy elmenjen, akkor adjanak neki lakást a gyár mellett, amihez nyilván magában azt is hozzáteszi, hogy a lakás csak elsőemeleti, kétszoba-összkomfortos, déli fekvésű és erkélyes lehet. A déli fekvés és erkély bizonyára azért kell, hogy majd verőfényes délutánonként, az erkélyen üldögélve, a nap lemenő sugarai bearanyozhassák nagyképű alakját. Azért nagyképű, mert a fentiekhez még azt is hozzátette, hogy ő már egyébként is négy (értsd 4) szemináriumot járt és mindent tud, amit illik tudni. (Ezek szerint a közeli első emeleti erkélyes stb. lakás mellett ugyancsak nem járna el konferenciára.) Persze ők ketten, de különösen „nagy" Lajos, igyekeznek saját képükre formálni másokat is, többek között Fair Józsefet, a fűrészest és az nagyon jó tanítványnak bizonyul, mert híven követi „mestere" tanításait, tudniillik mindent utánacsinál, csak még „mellébeszélés" művészetét nem sajátította el eléggé. Ugyanis ő sem jár konferenciára. Akadnak az üzemben kisebb kaliberű emberek is, ami azonban nem jelenti azt, hogy idővel nem érik el azt a fokot, amit a „nagyok". Király Antal például ezideig mesébe illően vett részt a konferenciákon: „hol volt, hol nem volt", de így tett Freskovics József is. Nos, ennyit a kötelesség elmulasztásáról és a kifogásokról. Ezek után, úgy hisszük, nem is szükséges elmondani részletesen a párttagok kilencven és egynéhány százalékának véleményét az illetők párttaghoz nem méltó magatartásáról. Inkább azt tanácsoljuk, hogy akik magukra ismernek, ezek után gondolkozzanak el a párttagok kötelességeiről, ami megtalálható igen világosan a tagsági Persze könyvecskében. ne csak azok gondolkozzanak el, akik neveihez a fenti nevek hasonlóak, hanem mindazok, akik így viszonyulnak kötelességeikhez. Annál is inkább, mert aki nem tanul, az elmarad és az elmaradós, azt ütik. 2 «