Csíki Hírlap, 2011. január (6. évfolyam, 1-20. szám)

2011-01-19 / 12. szám

Pályázati felhívás A 2005-ben indított Áldás- Népesség Mozgalom, az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) és a Magyar Ifjúsági Tanács (MIT) irodalmi versenyt hirdet erdélyi diákok­nak és óvodásoknak „A 3. ki­rályfi, vagy királylány" téma­körben. A verseny célja: bevin­ni a köztudatba a magyar nem­zet lélekszámának rohamos fo­gyatkozását, ugyanakkor moz­gósítani minden szervezetet és állampolgárt a probléma orvos­lása érdekében. A pályázat so­rán bármilyen írott műfajú (es­­­szé, monda, vers, valós törté­net, napló, tudományos dolgo­zat, riport stb.) alkotást elfogad­nak, amelynek témája a harma­dik testvér iránti szeretet, illet­ve az utána való vágyakozás. A jelentkezőket négy kategóriá­ba sorolják (óvodások, I-IV., V­­VIII., illetve IX-XII. osztályo­sok), a díjak kategóriánként, 1000, 500 és 300 euró értékben kerülnek kiosztásra. A pályá­zat útmutatója, valamint a je­lentkezési lap letölthető a www. magyarifjak.org honlapról. A népességcsökkenés elsősor­ban a gyermekvállalási kedv hi­ányával magyarázható. Demog­ráfiai és lélektani szempontok arra engednek következtetni, hogy a harmadik gyermek vál­lalására könnyebben elhatároz­zák magukat a szülők, mint az első, illetve a második eseté­ben. Ez magyarázza a kezde­ményezés ötletét. Célunk, hogy közüggyé váljon népességfogyá­sunk megállítása és a folyamat irányának megváltoztatása - ol­vasható a felhívásban. Fergeteges tévedések - némi pikantériával Csíkszeredában ven­dégszerepel a ma­rosvásárhelyi Haho­ta Színtársulat január 17. és 21. között. Amint azt már Puskás Győ­zőtől és csapatától megszokhattuk, klas­­szikus bohózatokkal, jelenetekkel szórakoz­tatják a közönséget. Száss Gsijmess­ F­ergeteges bonyodalmak után Fergeteges tévedé­sekkel jelentkezik a Haho­ta Színtársulat. Igen, megállt a Kabaré-Expressz - három év után ugyanis más keretet vá­lasztott szilveszteri műsorának a színtársulat. Fatális tévedése­ket mutatnak be - némi pikanté­riával fűszerezve. Nem lesz megbotránkoztató Most olyan darabokat válo­gattak, amelyek iszonyú téve­désekre épülnek, ezért is kap­ta az előadás a Fergeteges té­vedések címet. „Valóban, fatális tévedéseken múlik minden je­lenet. Már az elsőben egy olyan tévedés szemtanúi lehetünk, ami pikánssá válik. Ez kissé szokatlan a mi előadásaink­ban, hiszen mindig gondolunk a közönség soraiban helyet fog­laló gyerekekre is. Természe­tesen most is csak egy félreér­tésből adódóan kap pikáns ér­telmet egy sztori: az egyik sze­replő beszél a saját szakmájá­ról, a másik azonban teljesen mást vár, és emiatt félreértések keletkeznek. Remélem, senki­nek nem lesz megbotránkozta­tó" - mondja a társulat vezetője, Puskás Győző. De tévedés téve­dés hátán lesz a többi három je­lenetben is. A legutolsó, a Frakk című bohózat pedig ráadás, nyolc évvel ezelőtt ugyanis már színre vitte a Hahota. Ifjú LÁNNYAL BŐVÜLT A TÁRSULAT A szereplőgárda nem sokat változott, de bekerült a csapatba egy 12. osztályos leányzó is, Gál Orsolya. Két jelenethez is szük­ség volt egy tizenévesre. Pus­kás Győző a Bolyai Elméleti Lí­ceumban tartott egyik előadása után érdeklődött az egyik tanár­tól, hogy vajon kit tudnának be­vonni a próbák, előadások folya­matába. Gál Orsolya személyé­ben egy olyan végzős lányra buk­kantak, aki színművészeim sze­retne továbbtanulni, így a hajla­ma is megvan a szereplésre, még a majdani felvételijéhez is segít a színpadi gyakorlat. Az idei kaba­ré rendezését B. Fülöp Erzsébet jegyzi, aki már régóta asszisztál a Hahota mellett, ismeri a társu­lat kvalitásait. A Marosvásárhe­lyi Filharmónia énekesnője, Bor­sos Edith először csatlakozott a csapathoz, a jelenetek között ő énekel, zongorán Apostolache Zénó játszik. Szereplők Puskás Győző, Székely M. Éva, Kelemen Barna, Cseke Péter, Gönczi Katalin, Boér Orsolya, Szőlősi-Pénzes Szi­lárd és Gáli Orsolya Fatális tévedésekre épül minden jelenet Akik nem ezen a vidéken szü­lettek, azok a személyek nem érdemlik meg, hogy ut­cát nevezze­nek el róluk. Vannak itt ne­künk híres em­bereink, akik megérdemel­nék, hogy ró­luk nevezzük el az utcáinkat. Nem tartom helytelennek kicserélni. Ter­mészetesen néhány ro­mán elnevezé­sű utcát meg kell hagyni, de pillanatnyi­lag sokkal na­gyobb arány­ban vannak a román el­nevezésű ut­cák, mint ami­lyen arányban románok él­nek itt. Tankó Domokos, 70 éves Vorzsák János, 70 éves zavarna-e va­lakit, példá­ul engem nem. Sőt, az Atti­la elnevezés jobban hang­zik a fülem­nek is, mint az Eminescu. Mindenképp helyénvalóbb lenne, hisz még itt va­gyunk Szé­kelyföldön. Balázs László, 61 éves Nagysze­rű lesz. Igaz, az ott lakók­nak kellemet­len egy kicsit, gondolom, is­mét személyi­ket kell cse­rélni, mint a Kossuth út­ Kérdezett Tánco. István egkérdeztük Mit szól a M. Eminescu utca Attilára való átnevezésének javaslatához? Nem tudom, ön átnevezé­sekor. Azon­kívül biztos, hogy jó lesz nekünk. Vermesser Noé­mi, 29 éves Régi csíki képeslapok (76.) Az 1944-ben postázott hat képből álló ké­peslap címzési oldalának felirata: Üdvözlet Csíkszentkirályról, készítette: TURUL képeslap, Budapest IX., Sobieski János u.42. Felső sor: köz­ségháza (ma a községi könyvtár) előtte az ország­zászló, kántori lakás (ma közösségi ház), római katolikus templom, alsó sor: főút a község köz­pontjában, Balázs Mária üzlete (hol volt?) és az 1899-ben épült Népiskola épülete (ma „Méhecs­­ ke" napközi otthon és óvoda). Csíkszentkirály ne­ve 1333-ban jelenik meg először a pápai jegyzék­ben, az 1567-es regestrumban Zent Ki­raly né­ven 23 kapuval van bejegyezve. A római katoli­kus templomot a 15. században késő gótikus stí­lusban átépítették, majd 1696-ban bővítették. A templomkertben van eltemetve Vitos Mózes, a Csíkmegyei Füzetek szerzője. Erőss Vilmos Lip*

Next