Csíki Hírlap, 2011. január (6. évfolyam, 1-20. szám)
2011-01-19 / 12. szám
Pályázati felhívás A 2005-ben indított Áldás- Népesség Mozgalom, az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) és a Magyar Ifjúsági Tanács (MIT) irodalmi versenyt hirdet erdélyi diákoknak és óvodásoknak „A 3. királyfi, vagy királylány" témakörben. A verseny célja: bevinni a köztudatba a magyar nemzet lélekszámának rohamos fogyatkozását, ugyanakkor mozgósítani minden szervezetet és állampolgárt a probléma orvoslása érdekében. A pályázat során bármilyen írott műfajú (esszé, monda, vers, valós történet, napló, tudományos dolgozat, riport stb.) alkotást elfogadnak, amelynek témája a harmadik testvér iránti szeretet, illetve az utána való vágyakozás. A jelentkezőket négy kategóriába sorolják (óvodások, I-IV., VVIII., illetve IX-XII. osztályosok), a díjak kategóriánként, 1000, 500 és 300 euró értékben kerülnek kiosztásra. A pályázat útmutatója, valamint a jelentkezési lap letölthető a www. magyarifjak.org honlapról. A népességcsökkenés elsősorban a gyermekvállalási kedv hiányával magyarázható. Demográfiai és lélektani szempontok arra engednek következtetni, hogy a harmadik gyermek vállalására könnyebben elhatározzák magukat a szülők, mint az első, illetve a második esetében. Ez magyarázza a kezdeményezés ötletét. Célunk, hogy közüggyé váljon népességfogyásunk megállítása és a folyamat irányának megváltoztatása - olvasható a felhívásban. Fergeteges tévedések - némi pikantériával Csíkszeredában vendégszerepel a marosvásárhelyi Hahota Színtársulat január 17. és 21. között. Amint azt már Puskás Győzőtől és csapatától megszokhattuk, klasszikus bohózatokkal, jelenetekkel szórakoztatják a közönséget. Száss Gsijmess Fergeteges bonyodalmak után Fergeteges tévedésekkel jelentkezik a Hahota Színtársulat. Igen, megállt a Kabaré-Expressz - három év után ugyanis más keretet választott szilveszteri műsorának a színtársulat. Fatális tévedéseket mutatnak be - némi pikantériával fűszerezve. Nem lesz megbotránkoztató Most olyan darabokat válogattak, amelyek iszonyú tévedésekre épülnek, ezért is kapta az előadás a Fergeteges tévedések címet. „Valóban, fatális tévedéseken múlik minden jelenet. Már az elsőben egy olyan tévedés szemtanúi lehetünk, ami pikánssá válik. Ez kissé szokatlan a mi előadásainkban, hiszen mindig gondolunk a közönség soraiban helyet foglaló gyerekekre is. Természetesen most is csak egy félreértésből adódóan kap pikáns értelmet egy sztori: az egyik szereplő beszél a saját szakmájáról, a másik azonban teljesen mást vár, és emiatt félreértések keletkeznek. Remélem, senkinek nem lesz megbotránkoztató" - mondja a társulat vezetője, Puskás Győző. De tévedés tévedés hátán lesz a többi három jelenetben is. A legutolsó, a Frakk című bohózat pedig ráadás, nyolc évvel ezelőtt ugyanis már színre vitte a Hahota. Ifjú LÁNNYAL BŐVÜLT A TÁRSULAT A szereplőgárda nem sokat változott, de bekerült a csapatba egy 12. osztályos leányzó is, Gál Orsolya. Két jelenethez is szükség volt egy tizenévesre. Puskás Győző a Bolyai Elméleti Líceumban tartott egyik előadása után érdeklődött az egyik tanártól, hogy vajon kit tudnának bevonni a próbák, előadások folyamatába. Gál Orsolya személyében egy olyan végzős lányra bukkantak, aki színművészeim szeretne továbbtanulni, így a hajlama is megvan a szereplésre, még a majdani felvételijéhez is segít a színpadi gyakorlat. Az idei kabaré rendezését B. Fülöp Erzsébet jegyzi, aki már régóta asszisztál a Hahota mellett, ismeri a társulat kvalitásait. A Marosvásárhelyi Filharmónia énekesnője, Borsos Edith először csatlakozott a csapathoz, a jelenetek között ő énekel, zongorán Apostolache Zénó játszik. Szereplők Puskás Győző, Székely M. Éva, Kelemen Barna, Cseke Péter, Gönczi Katalin, Boér Orsolya, Szőlősi-Pénzes Szilárd és Gáli Orsolya Fatális tévedésekre épül minden jelenet Akik nem ezen a vidéken születtek, azok a személyek nem érdemlik meg, hogy utcát nevezzenek el róluk. Vannak itt nekünk híres embereink, akik megérdemelnék, hogy róluk nevezzük el az utcáinkat. Nem tartom helytelennek kicserélni. Természetesen néhány román elnevezésű utcát meg kell hagyni, de pillanatnyilag sokkal nagyobb arányban vannak a román elnevezésű utcák, mint amilyen arányban románok élnek itt. Tankó Domokos, 70 éves Vorzsák János, 70 éves zavarna-e valakit, például engem nem. Sőt, az Attila elnevezés jobban hangzik a fülemnek is, mint az Eminescu. Mindenképp helyénvalóbb lenne, hisz még itt vagyunk Székelyföldön. Balázs László, 61 éves Nagyszerű lesz. Igaz, az ott lakóknak kellemetlen egy kicsit, gondolom, ismét személyiket kell cserélni, mint a Kossuth út Kérdezett Tánco. István egkérdeztük Mit szól a M. Eminescu utca Attilára való átnevezésének javaslatához? Nem tudom, ön átnevezésekor. Azonkívül biztos, hogy jó lesz nekünk. Vermesser Noémi, 29 éves Régi csíki képeslapok (76.) Az 1944-ben postázott hat képből álló képeslap címzési oldalának felirata: Üdvözlet Csíkszentkirályról, készítette: TURUL képeslap, Budapest IX., Sobieski János u.42. Felső sor: községháza (ma a községi könyvtár) előtte az országzászló, kántori lakás (ma közösségi ház), római katolikus templom, alsó sor: főút a község központjában, Balázs Mária üzlete (hol volt?) és az 1899-ben épült Népiskola épülete (ma „Méhecs ke" napközi otthon és óvoda). Csíkszentkirály neve 1333-ban jelenik meg először a pápai jegyzékben, az 1567-es regestrumban Zent Kiraly néven 23 kapuval van bejegyezve. A római katolikus templomot a 15. században késő gótikus stílusban átépítették, majd 1696-ban bővítették. A templomkertben van eltemetve Vitos Mózes, a Csíkmegyei Füzetek szerzője. Erőss Vilmos Lip*