Csíki Hírlap, 2014. november (9. évfolyam, 210-229. szám)
2014-11-17 / 220. szám
10 Prímástalálkozó fiatal, de kiforrott zenészekkel Felélesztett hagyaték * FOTÓK: SOCHOM ZSOLT A Liszt Ferenc Zeneegyetem népzene tanszékének diákjai és tanárai által tartott gálával ért véget szombaton éjjel a Csíkszeredában a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes által szervezett 17. Erdélyi Prímások Találkozója SZŐCS LÓRÁNT Meggyőzték a közönséget az egyetemista prímások, énekesek és zenészek arról, hogy jó kezekbe került a népzenei hagyaték. Hangfelvételekről visszaépített székelyföldi muzsikát megszólaltató előadásukat, melyet Pávai István tanáruk - főként Bartók Béla és Kodály Zoltán gyűjtéseire alapozva - állított össze, többször is visszatapsolták. Huszonkét éves prímás is zenélt Talán Mikó Attila játszott a legmeggyőzőbben, nem véletlen, hogy a ráckevei muzsikus tavalyelőtt húszévesen nyerte el a Halmosi Béla tiszteletére szervezett prímásverseny fődíját. Tőle érdeklődtünk, hogy miként választotta ezt a hivatást, mi a titka ízes zenélésének. Megtudtuk, néptáncosként kezdte, viszont a szülei beíratták zeneiskolába hegedű szakra is. Rá egy évre, úgy tízéves lehetett, amikor a néptánctanára ajánlotta, hogy küldjék Vizeli Balázshoz hegedülni. Kifejtette: a Téka együttes szárnyai alatt nevelkedett. A táncházakban, amikor az idősebb prímások pihentek, átvette tőlük a muzsikálást. Olykor adatközlő prímások is meg voltak híva, tőlük is, a hátuk mögött ülve, zenélve sok mindent ellesett. Szerinte ez nem volt nehéz, legalábbis könnyebben ment, mint a visszatanulás, vagyis a hangfelvétel alapján játszani, feléleszteni a korongokba zárt muzsikát. Ehhez rengeteget kellett gyakorolni, amíg közönség elé állhatott, de szerinte megérte a fáradságot, mert életet lehetett lehelni ezáltal a nem nagyon ismert zenei ínyencségekbe is. „Jó kezdeményezésnek tartom, hogy a prímástalálkozón olyan székelyföldi muzsikusok játékát elevenítettük fel, akik már nincsenek köztünk. Főként egyéni munkával valósult meg előadásunk, tanáraink úgy próbálták kiosztani az anyagot, hogy mindenki azt kapja, amit jobban kedvel, és ami a vérmérsékletéhez is a leginkább illik. Nekem főként a csíki, gyergyói és gyimesi muzsika a kedvencem" - összegzett Mikó Attila. Manapság zeneakadémián is képezik a prímásokat. Színpadon az egyetemista muzsikusok Koncert Arany kéziratából Csupin Pál (fuvola, népi fuvola, duda, tárogató, citera, ének) és Csergő-Herczeg László (gitár, tekerő, ének) Arany János daloskönyvéből adnak elő dalokat ma 19 órától a városi művelődési házban. Az előadóművészek az 1952-ben Kodály Zoltán és Gyulai Ágost által kiadott Arany János népdalgyűjteménye című könyvből készítettek dalos cédét, amelyet Magyarországon 33 alkalommal, illetve Nagyszalontán, Arany János szülővárosában mutattak be. Felcsendülnek a kéziratban megtalálható népdalok, Arany korának népies műdalai és folklorizálódott, megzenésített versek. A kézirat dalait kiegészítették Kodály Zoltán nagyszalonta gyűjtéséből idevágó dalokkal, figyelembe véve a dallamok műfaji jellemzőit. Ennek megfelelően az Arany János által is használt gitár kíséri a műdalirodalom emlékeit, fuvolával párosítva, a népdalokat pedig tekerőlant, tárogató, duda, citera és népi fuvola kíséretében adják elő. Elhunyt Zöld Lajos Pénteken hajnalban elhunyt Zöld Lajos erdélyi magyar újságíró, közíró, közösségszervező, a gyergyószárhegyi alkotótábor egyik alapítója. Zöld Lajost ma 13 órakor helyezik örök nyugalomra a csíktaplocai temetőben, részvétet nyilvánítani 12 órától lehet. Zöld Lajos emlékére Az idő végtelen, az élet ennek csak töredéke. Egykoron belépünk az idő reánk szabott szakaszába, de a kilépést soha senki nem sejtheti. Talán egyetlen örök igazsága a létnek az eltávozás idejének örök titka. Az eltávozó lelkek listáján az égiek biflázzák az elhunytat, mi földiek kérdezzük a Fennvalót, hogy miért éppen „itt szólította el. Az őszi égboltról egy csillag néhány évtizedes ragyogás után, a szülőföldért, a népéért, a kultúránkért tűzbe-vízbe menő lélek kilépett az Örökkévalóság mezőire. Ott már nincs idő, nincs elmúlás, a nyugtalan örökmozgó Zöld Lajos ott továbbviheti és talán meg is élheti álmait. Itt lent a zord hétköznapokban mennyi minden megoldhatatlan maradt. Ilyen a szülőfalujában létrehozott Gyergyószárhegyi Alkotótábor, amiért feláldozta életét-egészségét. Volt ő újságíró, aki lelkében a szülőföld és az értékek szeretetét dédelgette. Mi sem igazolja jobban, hogy amikor 1974-ben művésztársaimmal sóvárogva tervezgettünk, az álmainkról tudomást szerzett Zöld Lajos, megteremtette nekünk a „Szárhegyi csodát”. Idejét, lábát, egészségét nem kímélve egy európai szintű alkotótelepet hozott létre. Még fix pontot sem kért mint Arkhimédész, hogy kimozdítsa a világegyetemet, figyelembe sem véve a kor gazdasági lehetőségeit, a megértés és hozzáállás kötelével lehelt életet a szárhegyi kastély romjaiba. Egy, az enyészetnek hagyott műemléket mentett meg és adott át készen az utókornak. Ilyen körülmények között vajon milyen lelkülettel fogadhatta a kastély kapuján az „új világ" lakatját? Fájdalmas és elgondolkodtató. Búcsúzik egy önzetlen élet, egy örök tenni akarás. Tetteinek üzenete: nekünk folytatnunk kell azt, amit elkezdett. A remény örök. MÁRTON ÁRPÁD, KÉPZŐMŰVÉSZ Édes Anna Don Juan bérlettel A Csíki Játékszín szerdán 19 órától Kosztolányi Dezső Édes Anna című regényének színpadi adaptációját adja elő Lendva Zoltán rendezésében. Az előadásra érvényes a Don Juan bérlet, ugyanakkor a bérletes előadásokra jegyet is lehet váltani. 100 éve tört ki az első világháború, melynek következményei élesen hatnak Kosztolányi szereplőire. A háború befejeztével, a forradalmi fellángolások után a társadalom megpróbál visszarendeződni régi hierarchiájába. A vörös terror elől rejtőzködő Vízyék a Tanácsköztársaság bukása után fellélegezhetnek, sőt, a családfő komoly politikai karrier elé nézhet. Felesége minden erejével új szolgálót keres, és rátalál Annára. Csíksomlyó rejtett történelme Márk Józseftől A vasárnapi nagymise után mutatták be Márk József ferences szerzetes Csíksomlyói mozaik című könyvét a csíksomlyói kegytemplomban. A Borsodi L. László ferences sajtóreferens által szerkesztett kötet József atya Csíksomlyón töltött közel fél évszázados szolgálatának, tapasztalatainak megjelenítése, a kegytemplom és a kolostor „rejtett történelmébe" nyújt betekintést. A rendhagyó könyvbemutatón Urbán Erik ferences templomigazgató beszélgetett József atyával, a kötetből részleteket olvasott fel Borsodi L. László. Márk József ferences szerzetes 1969-től a székelység nemzeti kegyhelyének őre, a kommunizmus idején kihalásra ítélt Szent István királyról elnevezett Erdélyi Ferences Rendtartomány azon kevés élő tagjainak egyike, akik nemcsak a második világháborút követő időszak egyház- és kisebbségellenes évtizedeinek viszontagságai között álltak helyt, hanem akiknek volt, kellett legyen erejük ahhoz, hogy a kommunista diktatúra bukása után, az 1990-es években haló poraiból életre keltsék Szent Ferenc erdélyi rendtartományát - méltatta a szerzőt a kötet előszavát jegyző Borsodi L. László. Mint elhangzott, Márk József indította el a csíksomlyói kegyhely első honlapját, az elmúlt években pedig blogot indított, és a közösségi oldalakhoz is csatlakozott, hogy így is eljuttassa a csíksomlyói Szűzanya örömhírét a világnak. A kötet részletesen ismerteti a kegyszobor és a búcsújárás történetét, ugyanakkor József atya úti élményei is helyet kaptak benne. írásait sajátos, humoros előadásmód és közérthetőség jellemzi. „Megköszönöm Istennek, hogy tehetséget és erőt adott, a Szűzanyának, hogy annyi szépet írhattam a somlyói szentélyről" - fogalmazott a könyvbemutató végén Márk József OFM. IOCHOM ZSOLT Márk József ferences rendi szerzetes negyvenöt éve él Csíksomlyón