Csiki Lapok, 1927 (39. évfolyam, 1-52. szám)

1927-01-01 / 1. szám

a­ik oldal. Utánna a kutatásoknak hosszú sorozata következett. Faraday Mihály megállapította, hogy az elektromos szikra a téren át hatásokat képes kiváltani. James Clark Maxwell fizikus Faraday elméletének igazolására szemléltető mecha­nikai modelt készített, ő már az elektromos szikra távha­tását a világűrt betöltő éther közvetítő szerepének tulajdonítja. Az elektromos hullámok tudományos alapon való fel­fedezésének ténye, mely minden állam osztatlan meggyőző­dése szerint a drótnélküli távírás szorosan vett alapját adta meg egy korán elhunyt német fizikus nevéhez Hertz Hein­­rich-hez fűződik. Hertz bizonyította be, hogy az elektromos hullámok, melyek a térben másodpercenként 300.000 kilométernyi sebeséggel száguldanak tova , tényleg léteznek. Készülé­kei azonban oly csekély energiával dolgoztak, hogy kísér­leteivel csupán laboratóriumi eredményt tudott elérni. „1901. december 12-én délben — írja C. Snyder az Atlanti Óceán 3600 kilométernyi széleségét Cornwall part mellékétől ut Skóciáig — láthatatlan ujjak arasza fogta át. Az első drótnélküli jelzés átkelt az óceánon. Igaz, hogy gyönge, kihagyásos jelzés volt csupán, éppen hogy kiadta azt a három Morse pontot, mely az S betű jele. Tévedésről szó sem lehetett. A kábeleket immár föl lehet csavarni és el lehet adni ócskavasnak. A dróttalan táviró megérkezett az egész világ számára. A férfiu, ki ezen csodát a világnak bemutatta Guillermo Marconi olasz fizikus volt. Nem ő találta fel a drótnélküli távirót, azonban mégis megilleti őt a világ bámulata és tetszészaja, mert a laboratóriumi eredményeket ő vitte át céltudatosan a praxis terére. Ez a tetszésvihar még le sem csilapodott, amikor újabb kísérletek csodái hozták izgalomba az idegeket. Marconi rendszere lehetővé tette a Morse jelzések továbbítását, azonban nem volt felhasználható a hang tovább­vitelére — egyszerűen azért, mert a Marconi rendszer elektro­mos szikrák átugratásával hozta rezgésbe az éthert és in­dította útnak az elektromos hullámokat, mely szikrák a köz­tük levő szünetek miatt nem tudták a hang folytonosságát visszaadni. Két probléma megoldása várt a kutatókra. Az egyik probléma a szikrák számának szaporítása, a másik pedig olyan készülékek szerkesztése, mely lehetővé teszi a hang­­hullámoknak az elektromos hullámokra való átkopirozását. Az eddigi legtökéletesebb generátorainkkal elérhetünk másodpercenként 1000 szikrát. Jelentékeny szám ez, azon­ban korántsem elegendő arra, hogy a hang folytonosságának közvetítője legyen. Poulsen dán mérnök 1906-ban Dud­dei nyomán egy olyan készüléket szerkesztett, mely hasonló a mi rendes elektromos ívlámpáinkhoz. Ez az ívlámpa egy váltó áramú generátorral volt összekötve és olyan mechanizmussal, mely lehetővé tette, hogy a szénszálak között másodpercenkint 40.000 szikra ugorjon át. Alexanderson ezt a számot 100.000-re emelte. Ezek azonban csak laboratóriumi kísér­letezésre voltak alkalmasok. A praxis céljaira alkalmas­­ gépet Arco­ gróf szerkesz­tette, melynek alapján működik ma is a világ legnagyobb leadója a Naueni állomás. A második feladat megoldása már egyszerűbb volt, mert a hang rezgéseit már könnyen sikerült a telefon membránja segítségével elektromos rezgésekké átalakítani, melyek rásimulva a kisugárzott hullámokra a már említett 300.000 kilométeres másodpercenkénti sebességgel repülnek a felvevő állomások felé. Hogy erről a sebességről némi fogalmat alkossunk magunknak, szemléltetésül azt hozom fel, hogy ezek a hul­lámok egyetlen másodperc alatt a földgömböt kétszer tud­ják megkerülni. Az ilyen berendezések elkészítése minthogy hatalmas erőtelepekkel bíró leadóállomásokat igényel, olyan gigászi összegekbe kerül, hogy csak subvencionált kísérleti telepek, vagy maga az állam építhetett nagy távhatású drótnélküli leadókat. A nagyközönség számára, illetve mindenki által hozzá­férhetővé azonban a jelenkor legcsodálatosabb és legegysze­rűbb készüléke tette: az elektroncső, vagy a rádiólámpa. Ezzel a találmánnyal melyet tulajdonképpen már Thomas A. Edison szerkesztett, erre a célra alkalmas formában de Forest amerikai mérnök lepte meg a világot és ezzel a találmánnyal el is érkeztünk a modern rádiótechnika leg­utolsó illetve mai stádiumához. Hogy a rádiólámpa szinte forradalmi szerepét megért­hessük, csupán annyit kell megjegyeznem, hogy amíg a rádiólámpa nem létezett, a leadóállomásnak hatalmas ener­giát kellett az Antennán keresztül kisugározni azért, hogy a vevő állomáshoz érkező energia mennyiség még elég erős legyen a vevő állomás detektorjainak működésbe hozására. A Naueni állomás 736 hektowattos, melyből 410 kilowattot sugároz ki az antenna. A rádiólámpa fölöslegessé teszi a nagy energiát igénylő leadó állomások óriási költséggel járó berendezéseit, mert a leggyengébb elektromos hullámokat is felfogja, azokat circa tízszeresen megerősítve küldi a telefon­hallgatóhoz. Két ilyen lámpának a kapcsolása mellett az érkező hullám tízszer tíz, tehát százszorosán erősítik meg. Vagyis ugyan­azt az eredményt értük el, mintha a leadóállomás százszor nagyobb energiát sugárzott volna ki, vagyis százszor na­gyobb erőteleppel rendelkezne. Végeredménykép azon hatás elérésére, melyhez óriási erőtelep kellett — 2—2 mellényzsebben elférő rádiólámpa elegendő, úgy hogy Nauen hatalmas 736 kilowattos állomá­sával szemben — ma már a legtöbb európai leadóállomás 0,5—25 kilowatt erősségűek. A lámpák számának emelésével az antenna méretei is redukálhatók. Vannak már olyan készülékek is melyek akta­táska nagyságú dobozokban szállíthatók és melyekkel 6000 kilométerről jól sikerült jeleket felfogni. Kétségtelen, hogy ezen a téren még nem jutottunk el a befejezéshez és nem sok idő fog elmúlni addig, amikor az imént említett utazókészülék a múlt egyik megmosolyogni való gépezete lesz csupán. FRANK MIKLÓS, mérnök. CSÍKI LAPOK „Transsylvania“ Bank R.-T. Alba-Julia—Gyulafehérvár Alapittatott 1872. évben. FIÓKINTÉZETEI: Csíkszeredán Gyergyószentmiklóson Kézdivásárhelyen Ditrón és Tordán ELFOGAD: betéteket, LESZÁMÍTOS: váltókat, ÁTUTALÁSOKAT és meghitele­zéseket az ország bármely pia­cára gyorsan teljesít. Vezérképviseletét birja a­­ Gazdák Általános Biztositó R.-T.­-nak. 43-5? ZENEI ÉLET. Dal- és Zeneegyesületünk karácsony másodnapi estélye az erkölcsi és anyagi siker jegyében folyt le. A történeti hűség kedvéért mégis annyit meg kell jegyeznünk, hogy az anyagi sikert az a társadalmi osztály biztosította, amely kevésbé tehetős, mert az iga­zán tehetős osztály, amelynek éreznie kellene a ma­gyar kulturális törekvések erkölcsi és anyagi támoga­tásának parancsoló kötelességét, ezúttal is távol maradt a dalárda estélyétől. Nem első eset ez a feljegyzésre méltó és az idők szellemével alig „összh­angzó“ maga­tartás s nem vagyunk annyira naivak feltételezni azt, hogy utolsó lesz. Hiába­­ intellektuel társadalmunk min­den tekintetben „kimerült“ és csak ott és akkor van jelen, a kulturális megmozdulásoknál, amikor és ahol valamit érez. Gondolják elég prédikálni a kultúrát, — a munkát elvégzi más, — elvégzik a kérges tengerűek, akikkel egy levegőt szívni és akikkel lekezelni még nem jött el az idő. Tisztelet azon keveseknek, akik ebből az osztályból is tudták szabályozni cselekede­teiket úgy a múltban, mint tudják a jelenben és bizo­nyára tudni fogják a jövőben is. Ezek a kevesek böl­csen tudják, hogy az élet vizsgáló tekintetét, holmi ellentmondó és bántó magatartásokkal provokálni nem szabad s ha egyfelől cselekednünk kell másfelől önként cselekszenek, de nem engedik elsikkadni azt, hogy minde­nek előtt való a faji kötelességek becsületes és követ­kezetes teljesítése. Ezt és csak ezt joggal elvárja városunk kifeje­zetten kulturális intézménye: a dal- és zeneegyesület, amely ezen hűtlen magatartású kasztnak nem egyszer és nem egy vállalkozását segítette elő előzékeny aktív közreműködésével és bizonyára jövőben is éppen ebből a rétegből akadnak alakulatok, melyek hasonló előzé­kenységre reflektálni fognak.. Egyébként az estély szépen folyt le. A dalárda vegyeskara Mendelsohn örökszép dalával búcsúzott a téli álmára térő természettől, majd közvetlen utánna Harmath Arthur szép letételében énekelte meg a fenyő­fát, a természet téli álmának örökzöld éber őrét. »Nem hervaszt el az őszi szél.. óh szép fenyő... nagyon sze­retlek téged« .. hangzottak a szép melódiák a dalárda precíz intonálásában. Angyal vegyeskari kompozícióját hallottuk — később a vegyeskartól, amelyben szerepet kapott a férfikar, a nőikar s a végén kedves együt­tesbe folyt össze a két kórus. Meghallgathatták volna azok is, akik kritikusi képességeikben tetszelegnek ma­guknak, rendesen otthon. Klermann Zsenike graciózus tánca tarkította a programmot, majd pedig K. Miszlay Ilona szavalata következett. A művésznő ezúttal két gyönyörű balladát adott elő a szavaló művészet minden képességével. Tapsvihart aratott. A dalárda férfikara Révffy: „Rendületlenül“ címü lendületes műdalát interpretálta s nagy hatást ért el vele. A zenekar Mozart egyik menüettjét, majd a „Die Hochzeit des Figaro“-t játszotta. Ezt is megláthatták volna a távollevők, hátha megdobogtatta volna elfá­sult szivecskéjüket az, hogy egy 22 tagú zenekart tudott kitermelni a meg nem értett Csíkszeredai dal- és zeneegyesület és ez a 22 tagú zenekar nagyot és szépet produkált s még nagyobbat és még szebbet produkálna, ha nagyobb érdeklődést látna. Utoljára Demény „Szerenád“-ját énekelte a vegyeskar, ismét sok-sok tapsot aratva vele. Meg kell említenünk, hogy a beígért rádió­szám el kellett maradjon, mert a brassói rádió­ cég nem vál­lalta a készülék felállítását, miután oly nagy helyiség­ben, mint a színházterem, nem érvényesült volna. Amint halljuk a dalárda vezetősége nem ejtette el a tervet s január folyamán, valamelyik kaszinó egyik alkalmas helyiségében, tisztán rádió-előadást fog ren­dezni. Az engedély már meglévén, ennek mi sem állja útját.­­ Itt említjük meg, hogy a dalárda szokásos húshagyó-szombati estéjét, szenzációs prrogrammal február 1 **á ® hó 26-án fogja megrendezni, amikor a „Carneval“ 4-ik évszáma is megjelenik. Reméljük, hogy ezen az estélyen azok is meg fognak jelenni, akik ezúttal távolmaradtak. A dal- és zeneegyesület, midőn az új esztendő alkalmából tagjainak a legjobbakat kívánja, egyúttal kéri összes működő tagjait, hogy az újévet a legoda­­adóbb munka jegyében kezdjék el és a próbaórákon a legpontosabban szíveskedjenek megjelenni. A próbák a szo­kott helyeken és időben tartatnak meg s azokon a szépvizi, karczfalvi és csikszentmártoni propaganda kiránduláso­kat készíti elő. Ezek a kirándulások a február 26-iki farsangi estélyt meg fogják előzni. A Csíkszeredai közbirtokosság épületének felavató ünnepségét nem szabad megtartani. Csíkszeredában az O­ esztendő a főispán ur jóvol­tából nagyszerűen végződik és az uj esztendő gyönyörű esélyekkel indul. De tartsunk lépést. A helybeli köz­birtokosság az ujjonnan épült székházának felavató ünnepségét, amint lapunk utján már két héttel eze­lőtt is publikálta, Szilveszter estéjén tervezte megtar­tani egy társas vacsora keretében. Ugyanakkorra azon­ban a főispánné Ő méltósága védnöksége alatt egy tánccal egybekötött műsoros-estély is esedékes volt, amelynek sikerét furcsa és tapintatlan eszközökkel gon­dolta a rendezőbizottság biztosítani. A prefektust az utolsó pillanatban oda befolyásolták, hogy tiltsa be a Közbirtokosság Szilveszter esti vacsoráját. A prefektus a megoldás ezen nemét csodálatos módon elfogadható formának találta s magához kéretve a közbiztosság vezetőségét kezdetben szép szóval próbálta a társas vacsorájuktól való elállásra birni. Miután azonban a nagy előkészületek miatt éppen az utolsó pillanatban erről szó sem lehetett, a prefektus eldobta életének egyik legáltalánosabb visszatetszést és felháborodást keltett kijelentését, amely szerint utasítani fogja a ren­dőrséget a gazdák Szilveszter estéjének betiltására. Közönségünk annyi megértéssel és igazán jóindulatú áldozatossággal kiveszi részét a jótékonyság minden vonalán, nagy kár volna és magunk sajnálnánk legjob­ban ha pont a prefektus ur minden jogalapot nélkülöző erőszakoskodása bontaná meg a közönség áldozatos szellemű harmóniáját. Dr. HIRSCH HUGO SANATORIUMA MERCUREA CIUC — CSÍKSZEREDA. Legmodernebb felszerelés. Elsőrangú kényelem és ellátás. Az ápolást irgalmas Nővérek végzik. Napi ellátás 250 és 350 Lei. BEJÁRÓ BETEGEKNEK RENDELÉS: D. U. 3-5 IG, sebész-főorvos Január hó 4 én kezdődik a csikszeredai szini­ szezon. Dr. Ferenczy Gyula színtársulata január hó 4-én kezdi meg Csíkszeredában, hat hetes szini szezonját. A székely­földi szinikerü­letnek rövid idő alatt jó nevet szerzett, új igazgatója számolva városunk kulturigé­nyeivel olyan kifogástalan operett és drámai együt­tessel keresi fel közönségünket, amely megérdemel minden lelkesedést és támogatást. A társulat a legjobb nevű művészekből áll és pedig női tagok : Szász Ilona előadó művésznő, Horváth Nusi és Ágoston Baba operett primadonnák, Gálffy Nusi és Páliffy Olga ope­rett szubrettek, Pálffy Zsazsa drámai színésznő, Mar­gittai Anna társalgási színésznő, Boros Manci komika. Férfi színészek: Jody Károly bonvivant, Vigh Ernő táncos-komikus, Vákár Vilmos buffó és jellemszínész, Marosi Géza hős és jellemszinész, Nagy László sze­­relmes-színész, Hegedűs Miklós buffó, Hegyessy Fe­renc táncos, Földes István apa és jellem. A nagy­szerű együttesnek kiegészítője a 11 személybő álló kar. A társulat előadásai sorozatát január 4-én (ked­den) kezdi meg, a Vigadó nagytermében este ponto­san 8 óra 15 perckor, az Alexandra című operettel. A szezon műsora felöleli a legújabb operett irodalom kiváló termékeit,amelyeknek megszervezése és előadása az új igazgató áldozatosságának és nyújtani akarásá­nak legkétségtelenebb bizonyítéka. Ilyenek : A cirkusz­­hercegnő című operett, amelyet a kolozsvári premier után napokkal Ferenczy elsőnek szerzett meg és adott elő az összes erdélyi színházak között. Az ope­rettek közül műsoron lesznek: C­sókos asszony, Mu­zsikus Ferkó, Fra8zkita, Anna-bál, Maricza grófnő, Cirkusz hercegnő, Akácfavirág, Viktória, Haj­tó­vadászat, Százszorszép, Táncos grófnő, Pacsirta, Elvált asszony, Víg özvegy, Orlow, Cigányszerelem stb. Az operett újdonságok mellett műsoron lesznek a dráma­iroda­lomnak világhírű alkotásai. Amikor Ferenczy társulatát Csíkszereda város kulturlelkületű közönségének pártoló és támogató sze­retőjébe ajánljuk, az a meggyőződés tölt el, hogy Csíkszereda és vidéke, mint a múltban ma is meg­értő kötelességszerűséggel várja körébe a magyar szí­nészeket. Ma is azt a meleg szívét tartogatja a ma­gyar komédiásnak, amelyről annyi elragadtatással és elismeréssel nyilatkoznak, a színpadnak sokat nélkü­löző derék munkásai.

Next