Csiki Lapok, 1927 (39. évfolyam, 1-52. szám)
1927-01-01 / 1. szám
aik oldal. Utánna a kutatásoknak hosszú sorozata következett. Faraday Mihály megállapította, hogy az elektromos szikra a téren át hatásokat képes kiváltani. James Clark Maxwell fizikus Faraday elméletének igazolására szemléltető mechanikai modelt készített, ő már az elektromos szikra távhatását a világűrt betöltő éther közvetítő szerepének tulajdonítja. Az elektromos hullámok tudományos alapon való felfedezésének ténye, mely minden állam osztatlan meggyőződése szerint a drótnélküli távírás szorosan vett alapját adta meg egy korán elhunyt német fizikus nevéhez Hertz Heinrich-hez fűződik. Hertz bizonyította be, hogy az elektromos hullámok, melyek a térben másodpercenként 300.000 kilométernyi sebeséggel száguldanak tova , tényleg léteznek. Készülékei azonban oly csekély energiával dolgoztak, hogy kísérleteivel csupán laboratóriumi eredményt tudott elérni. „1901. december 12-én délben — írja C. Snyder az Atlanti Óceán 3600 kilométernyi széleségét Cornwall part mellékétől ut Skóciáig — láthatatlan ujjak arasza fogta át. Az első drótnélküli jelzés átkelt az óceánon. Igaz, hogy gyönge, kihagyásos jelzés volt csupán, éppen hogy kiadta azt a három Morse pontot, mely az S betű jele. Tévedésről szó sem lehetett. A kábeleket immár föl lehet csavarni és el lehet adni ócskavasnak. A dróttalan táviró megérkezett az egész világ számára. A férfiu, ki ezen csodát a világnak bemutatta Guillermo Marconi olasz fizikus volt. Nem ő találta fel a drótnélküli távirót, azonban mégis megilleti őt a világ bámulata és tetszészaja, mert a laboratóriumi eredményeket ő vitte át céltudatosan a praxis terére. Ez a tetszésvihar még le sem csilapodott, amikor újabb kísérletek csodái hozták izgalomba az idegeket. Marconi rendszere lehetővé tette a Morse jelzések továbbítását, azonban nem volt felhasználható a hang továbbvitelére — egyszerűen azért, mert a Marconi rendszer elektromos szikrák átugratásával hozta rezgésbe az éthert és indította útnak az elektromos hullámokat, mely szikrák a köztük levő szünetek miatt nem tudták a hang folytonosságát visszaadni. Két probléma megoldása várt a kutatókra. Az egyik probléma a szikrák számának szaporítása, a másik pedig olyan készülékek szerkesztése, mely lehetővé teszi a hanghullámoknak az elektromos hullámokra való átkopirozását. Az eddigi legtökéletesebb generátorainkkal elérhetünk másodpercenként 1000 szikrát. Jelentékeny szám ez, azonban korántsem elegendő arra, hogy a hang folytonosságának közvetítője legyen. Poulsen dán mérnök 1906-ban Duddei nyomán egy olyan készüléket szerkesztett, mely hasonló a mi rendes elektromos ívlámpáinkhoz. Ez az ívlámpa egy váltó áramú generátorral volt összekötve és olyan mechanizmussal, mely lehetővé tette, hogy a szénszálak között másodpercenkint 40.000 szikra ugorjon át. Alexanderson ezt a számot 100.000-re emelte. Ezek azonban csak laboratóriumi kísérletezésre voltak alkalmasok. A praxis céljaira alkalmas gépet Arco gróf szerkesztette, melynek alapján működik ma is a világ legnagyobb leadója a Naueni állomás. A második feladat megoldása már egyszerűbb volt, mert a hang rezgéseit már könnyen sikerült a telefon membránja segítségével elektromos rezgésekké átalakítani, melyek rásimulva a kisugárzott hullámokra a már említett 300.000 kilométeres másodpercenkénti sebességgel repülnek a felvevő állomások felé. Hogy erről a sebességről némi fogalmat alkossunk magunknak, szemléltetésül azt hozom fel, hogy ezek a hullámok egyetlen másodperc alatt a földgömböt kétszer tudják megkerülni. Az ilyen berendezések elkészítése minthogy hatalmas erőtelepekkel bíró leadóállomásokat igényel, olyan gigászi összegekbe kerül, hogy csak subvencionált kísérleti telepek, vagy maga az állam építhetett nagy távhatású drótnélküli leadókat. A nagyközönség számára, illetve mindenki által hozzáférhetővé azonban a jelenkor legcsodálatosabb és legegyszerűbb készüléke tette: az elektroncső, vagy a rádiólámpa. Ezzel a találmánnyal melyet tulajdonképpen már Thomas A. Edison szerkesztett, erre a célra alkalmas formában de Forest amerikai mérnök lepte meg a világot és ezzel a találmánnyal el is érkeztünk a modern rádiótechnika legutolsó illetve mai stádiumához. Hogy a rádiólámpa szinte forradalmi szerepét megérthessük, csupán annyit kell megjegyeznem, hogy amíg a rádiólámpa nem létezett, a leadóállomásnak hatalmas energiát kellett az Antennán keresztül kisugározni azért, hogy a vevő állomáshoz érkező energia mennyiség még elég erős legyen a vevő állomás detektorjainak működésbe hozására. A Naueni állomás 736 hektowattos, melyből 410 kilowattot sugároz ki az antenna. A rádiólámpa fölöslegessé teszi a nagy energiát igénylő leadó állomások óriási költséggel járó berendezéseit, mert a leggyengébb elektromos hullámokat is felfogja, azokat circa tízszeresen megerősítve küldi a telefonhallgatóhoz. Két ilyen lámpának a kapcsolása mellett az érkező hullám tízszer tíz, tehát százszorosán erősítik meg. Vagyis ugyanazt az eredményt értük el, mintha a leadóállomás százszor nagyobb energiát sugárzott volna ki, vagyis százszor nagyobb erőteleppel rendelkezne. Végeredménykép azon hatás elérésére, melyhez óriási erőtelep kellett — 2—2 mellényzsebben elférő rádiólámpa elegendő, úgy hogy Nauen hatalmas 736 kilowattos állomásával szemben — ma már a legtöbb európai leadóállomás 0,5—25 kilowatt erősségűek. A lámpák számának emelésével az antenna méretei is redukálhatók. Vannak már olyan készülékek is melyek aktatáska nagyságú dobozokban szállíthatók és melyekkel 6000 kilométerről jól sikerült jeleket felfogni. Kétségtelen, hogy ezen a téren még nem jutottunk el a befejezéshez és nem sok idő fog elmúlni addig, amikor az imént említett utazókészülék a múlt egyik megmosolyogni való gépezete lesz csupán. FRANK MIKLÓS, mérnök. CSÍKI LAPOK „Transsylvania“ Bank R.-T. Alba-Julia—Gyulafehérvár Alapittatott 1872. évben. FIÓKINTÉZETEI: Csíkszeredán Gyergyószentmiklóson Kézdivásárhelyen Ditrón és Tordán ELFOGAD: betéteket, LESZÁMÍTOS: váltókat, ÁTUTALÁSOKAT és meghitelezéseket az ország bármely piacára gyorsan teljesít. Vezérképviseletét birja a Gazdák Általános Biztositó R.-T.-nak. 43-5? ZENEI ÉLET. Dal- és Zeneegyesületünk karácsony másodnapi estélye az erkölcsi és anyagi siker jegyében folyt le. A történeti hűség kedvéért mégis annyit meg kell jegyeznünk, hogy az anyagi sikert az a társadalmi osztály biztosította, amely kevésbé tehetős, mert az igazán tehetős osztály, amelynek éreznie kellene a magyar kulturális törekvések erkölcsi és anyagi támogatásának parancsoló kötelességét, ezúttal is távol maradt a dalárda estélyétől. Nem első eset ez a feljegyzésre méltó és az idők szellemével alig „összhangzó“ magatartás s nem vagyunk annyira naivak feltételezni azt, hogy utolsó lesz. Hiába intellektuel társadalmunk minden tekintetben „kimerült“ és csak ott és akkor van jelen, a kulturális megmozdulásoknál, amikor és ahol valamit érez. Gondolják elég prédikálni a kultúrát, — a munkát elvégzi más, — elvégzik a kérges tengerűek, akikkel egy levegőt szívni és akikkel lekezelni még nem jött el az idő. Tisztelet azon keveseknek, akik ebből az osztályból is tudták szabályozni cselekedeteiket úgy a múltban, mint tudják a jelenben és bizonyára tudni fogják a jövőben is. Ezek a kevesek bölcsen tudják, hogy az élet vizsgáló tekintetét, holmi ellentmondó és bántó magatartásokkal provokálni nem szabad s ha egyfelől cselekednünk kell másfelől önként cselekszenek, de nem engedik elsikkadni azt, hogy mindenek előtt való a faji kötelességek becsületes és következetes teljesítése. Ezt és csak ezt joggal elvárja városunk kifejezetten kulturális intézménye: a dal- és zeneegyesület, amely ezen hűtlen magatartású kasztnak nem egyszer és nem egy vállalkozását segítette elő előzékeny aktív közreműködésével és bizonyára jövőben is éppen ebből a rétegből akadnak alakulatok, melyek hasonló előzékenységre reflektálni fognak.. Egyébként az estély szépen folyt le. A dalárda vegyeskara Mendelsohn örökszép dalával búcsúzott a téli álmára térő természettől, majd közvetlen utánna Harmath Arthur szép letételében énekelte meg a fenyőfát, a természet téli álmának örökzöld éber őrét. »Nem hervaszt el az őszi szél.. óh szép fenyő... nagyon szeretlek téged« .. hangzottak a szép melódiák a dalárda precíz intonálásában. Angyal vegyeskari kompozícióját hallottuk — később a vegyeskartól, amelyben szerepet kapott a férfikar, a nőikar s a végén kedves együttesbe folyt össze a két kórus. Meghallgathatták volna azok is, akik kritikusi képességeikben tetszelegnek maguknak, rendesen otthon. Klermann Zsenike graciózus tánca tarkította a programmot, majd pedig K. Miszlay Ilona szavalata következett. A művésznő ezúttal két gyönyörű balladát adott elő a szavaló művészet minden képességével. Tapsvihart aratott. A dalárda férfikara Révffy: „Rendületlenül“ címü lendületes műdalát interpretálta s nagy hatást ért el vele. A zenekar Mozart egyik menüettjét, majd a „Die Hochzeit des Figaro“-t játszotta. Ezt is megláthatták volna a távollevők, hátha megdobogtatta volna elfásult szivecskéjüket az, hogy egy 22 tagú zenekart tudott kitermelni a meg nem értett Csíkszeredai dal- és zeneegyesület és ez a 22 tagú zenekar nagyot és szépet produkált s még nagyobbat és még szebbet produkálna, ha nagyobb érdeklődést látna. Utoljára Demény „Szerenád“-ját énekelte a vegyeskar, ismét sok-sok tapsot aratva vele. Meg kell említenünk, hogy a beígért rádiószám el kellett maradjon, mert a brassói rádió cég nem vállalta a készülék felállítását, miután oly nagy helyiségben, mint a színházterem, nem érvényesült volna. Amint halljuk a dalárda vezetősége nem ejtette el a tervet s január folyamán, valamelyik kaszinó egyik alkalmas helyiségében, tisztán rádió-előadást fog rendezni. Az engedély már meglévén, ennek mi sem állja útját. Itt említjük meg, hogy a dalárda szokásos húshagyó-szombati estéjét, szenzációs prrogrammal február 1 **á ® hó 26-án fogja megrendezni, amikor a „Carneval“ 4-ik évszáma is megjelenik. Reméljük, hogy ezen az estélyen azok is meg fognak jelenni, akik ezúttal távolmaradtak. A dal- és zeneegyesület, midőn az új esztendő alkalmából tagjainak a legjobbakat kívánja, egyúttal kéri összes működő tagjait, hogy az újévet a legodaadóbb munka jegyében kezdjék el és a próbaórákon a legpontosabban szíveskedjenek megjelenni. A próbák a szokott helyeken és időben tartatnak meg s azokon a szépvizi, karczfalvi és csikszentmártoni propaganda kirándulásokat készíti elő. Ezek a kirándulások a február 26-iki farsangi estélyt meg fogják előzni. A Csíkszeredai közbirtokosság épületének felavató ünnepségét nem szabad megtartani. Csíkszeredában az O esztendő a főispán ur jóvoltából nagyszerűen végződik és az uj esztendő gyönyörű esélyekkel indul. De tartsunk lépést. A helybeli közbirtokosság az ujjonnan épült székházának felavató ünnepségét, amint lapunk utján már két héttel ezelőtt is publikálta, Szilveszter estéjén tervezte megtartani egy társas vacsora keretében. Ugyanakkorra azonban a főispánné Ő méltósága védnöksége alatt egy tánccal egybekötött műsoros-estély is esedékes volt, amelynek sikerét furcsa és tapintatlan eszközökkel gondolta a rendezőbizottság biztosítani. A prefektust az utolsó pillanatban oda befolyásolták, hogy tiltsa be a Közbirtokosság Szilveszter esti vacsoráját. A prefektus a megoldás ezen nemét csodálatos módon elfogadható formának találta s magához kéretve a közbiztosság vezetőségét kezdetben szép szóval próbálta a társas vacsorájuktól való elállásra birni. Miután azonban a nagy előkészületek miatt éppen az utolsó pillanatban erről szó sem lehetett, a prefektus eldobta életének egyik legáltalánosabb visszatetszést és felháborodást keltett kijelentését, amely szerint utasítani fogja a rendőrséget a gazdák Szilveszter estéjének betiltására. Közönségünk annyi megértéssel és igazán jóindulatú áldozatossággal kiveszi részét a jótékonyság minden vonalán, nagy kár volna és magunk sajnálnánk legjobban ha pont a prefektus ur minden jogalapot nélkülöző erőszakoskodása bontaná meg a közönség áldozatos szellemű harmóniáját. Dr. HIRSCH HUGO SANATORIUMA MERCUREA CIUC — CSÍKSZEREDA. Legmodernebb felszerelés. Elsőrangú kényelem és ellátás. Az ápolást irgalmas Nővérek végzik. Napi ellátás 250 és 350 Lei. BEJÁRÓ BETEGEKNEK RENDELÉS: D. U. 3-5 IG, sebész-főorvos Január hó 4 én kezdődik a csikszeredai szini szezon. Dr. Ferenczy Gyula színtársulata január hó 4-én kezdi meg Csíkszeredában, hat hetes szini szezonját. A székelyföldi szinikerületnek rövid idő alatt jó nevet szerzett, új igazgatója számolva városunk kulturigényeivel olyan kifogástalan operett és drámai együttessel keresi fel közönségünket, amely megérdemel minden lelkesedést és támogatást. A társulat a legjobb nevű művészekből áll és pedig női tagok : Szász Ilona előadó művésznő, Horváth Nusi és Ágoston Baba operett primadonnák, Gálffy Nusi és Páliffy Olga operett szubrettek, Pálffy Zsazsa drámai színésznő, Margittai Anna társalgási színésznő, Boros Manci komika. Férfi színészek: Jody Károly bonvivant, Vigh Ernő táncos-komikus, Vákár Vilmos buffó és jellemszínész, Marosi Géza hős és jellemszinész, Nagy László szerelmes-színész, Hegedűs Miklós buffó, Hegyessy Ferenc táncos, Földes István apa és jellem. A nagyszerű együttesnek kiegészítője a 11 személybő álló kar. A társulat előadásai sorozatát január 4-én (kedden) kezdi meg, a Vigadó nagytermében este pontosan 8 óra 15 perckor, az Alexandra című operettel. A szezon műsora felöleli a legújabb operett irodalom kiváló termékeit,amelyeknek megszervezése és előadása az új igazgató áldozatosságának és nyújtani akarásának legkétségtelenebb bizonyítéka. Ilyenek : A cirkuszhercegnő című operett, amelyet a kolozsvári premier után napokkal Ferenczy elsőnek szerzett meg és adott elő az összes erdélyi színházak között. Az operettek közül műsoron lesznek: Csókos asszony, Muzsikus Ferkó, Fra8zkita, Anna-bál, Maricza grófnő, Cirkusz hercegnő, Akácfavirág, Viktória, Hajtóvadászat, Százszorszép, Táncos grófnő, Pacsirta, Elvált asszony, Víg özvegy, Orlow, Cigányszerelem stb. Az operett újdonságok mellett műsoron lesznek a drámairodalomnak világhírű alkotásai. Amikor Ferenczy társulatát Csíkszereda város kulturlelkületű közönségének pártoló és támogató szeretőjébe ajánljuk, az a meggyőződés tölt el, hogy Csíkszereda és vidéke, mint a múltban ma is megértő kötelességszerűséggel várja körébe a magyar színészeket. Ma is azt a meleg szívét tartogatja a magyar komédiásnak, amelyről annyi elragadtatással és elismeréssel nyilatkoznak, a színpadnak sokat nélkülöző derék munkásai.