Csongrád Megyei Hirlap, 1958. július (3. évfolyam, 153-179. szám)

1958-07-01 / 153. szám

Kedd, im­mens 1. Se álljunk meg félúton ! A tanácsfunkcionáriusok országos értekezletének irányelvei megyénkben is megvalósíthatók A tanácsok tömegkapcso­latának további erősítését, az államhatalmi szervek mű­ködésének és az államappa­rátus munkájának megjaví­tását jelölte meg feladatként a tanácsfunkcionáriusok or­szágos értekezlete. Mindezt a tanácsok nyolcesztendős tevékenységének tapasztala­tai alapján határozták el, mivel megállapították, hogy az eredmények ellenére bő­ven akad még javítanivaló. Azóta néhány hónap már el­telt és időszerű megvizsgál­ni, megyénkben azóta meny­nyit javult a munka. Az értekezlet anyagát a megyében mindenütt megis­merték mind a tanácstagok, mind a tanácsi dolgozók. Ezzel egyidőben sok helyen a konkrét tennivalókat is kidolgozták. Ilyen módon tárgyalta meg az értekezlet anyagát a csongrádi tanács, amely mindjárt ideiglenes bizottságokat is szervezett. Az egyik az ifjúság helyze­tét, a másik a tanácstagság munkáját vizsgálja meg. Ez­által már több tanácstag mert rajtuk keresztül a la­kosság is jobban megismeri a tanácsházán folyó munkát és azt támogatja is. De a módszer, amelyet e cél el­érésére követni akarnak, nem mindenütt helyes. Fel­­győn például a tanácsülés ilyen határozatot fogadott el: »A tanácsülés elhatározta és utasítja a legeltetési bizott­ságot, hogy a szétszórt lege­lőket elsősorban a tanácsta­goknak biztosítsa, ezzel a ta­nácstagok aktivitását is elő­segítjük«. Az ásotthalmi tanács ülé­sén hozott határozat is arra célozgat, hogy a végrehajtó bizottság találjon módot a jól dolgozó tanácstagok ju­talmazására. Vajon erre az a forma, amely aktívabbá teheti a tanácstagokat? Le­het, hogy egyeseket igen, de semmiképpen sem minden­kit. Ha egy kicsit mélyeb­ben nézzük a kérdést, azt kell mondanunk: ennek csak olyan következménye lehet, hogy a tanácstagok szembe­kerülnek a lakossággal és a tömegkapcsolat erősítése he­lyett inkább a már kiala­kult jó viszonyt is megbont­ják. A tanácstagság tevé­kenységének pedig a lakos­ság bizalma az alapja és ezt emberséges magatartá­sukkal élesztgetni kell. Erre ma már nincs szük­ség, sőt az ilyenféle kivéte­lezést nemcsak a lakosság ítéli el, hanem azok a jó­érzésű, józan gondolkodású tanácstagok is, akik már jó néhány esztendeje becsülete­sen látják el kötelezettségei­ket. Példamutatásukra kell hivatkozni, s jó módszerei­ket kell elterjeszteni ahhoz, hogy minden tanácstag va­lóban teljesítse is azt, amit megválasztása alkalmával ígért. Máshol — például Tápén «■— a könnyebb utat akar­ják választani, s csupán a végrehajtó bizottsági tagok és a legaktívabb tanácsta­gok bevonásával kívánják megoldani a feladatokat. Már eleve lemondanak ar­ról, hogy a többi 30—40 ta­nácstag is tudna segíteni. Ilyen helyeken arra hivat­koznak, hogy a többiek nem akarnak dolgozni. Vajon mi­ért, hiszen négy évvel ez­előtt a népszerű, a lakos­ság érdekeit képviselő em­bereket választották be a tanácsokba. Az ok legtöbb­ször az, hogy nem bízták meg őket feladattal, illetve magukra maradtak, s még kapcsolódhatott be a mun­kába. Máshol azonban csak általános szólamokat han­goztató határozatokat hoz­tak a tanácsüléseken min­den konkrét célkitűzés nél­kül. A szentesi járás egyes községeiben csupán arról be­széltek, hogy helyesek az or­szágos értekezlet megállapí­tásai, sőt örülnének, ha többször tartanának ilyen megbeszélést. Csak ennyi volt a véleménye Derekegy­­háza, Csanytelek, Szegvár és még jó néhány község taná­csának. Viszont arról már nem határoztak, hogy a ma­guk részéről miként akarják megjavítani a munkát. És éppen itt a probléma. Az értekezlet anyagáról sok helyen beszéltek, jó, vagy kevésbé konkrét határoza­tokat hoztak, de hogy ezek után lesz-e eredmény , már kétséges. Különösen akkor, ha helyenként téves elgon­dolás alapján szeretnék ak­tivizálni a tanácstagokat. Ma már a legtöbb község függetlenített vezetői meg­értették, hogy nem tanulták meg, hogyan láthatják el legjobban ta­nácstagi kötelezettségeiket. Foglalkoztatásukra pedig sok lehetőség van. Minde­nekelőtt az állandó bizottsá­gokban tevékenykedhetnek; mindegyikük abban, amely egyéniségüknek és érdeklő­dési körüknek legjobban megfelel. Helyes az is, ha egy-egy konkrét feladat el­végzésére ideiglenes bizott­ságokat alakítanak. Miért ne lehetne például ilyen bi­zottságot alakítani egy-egy városban, vagy községben a társadalmi munka szervezé­sére? Az ilyen bizottságban a lakosság is szívesen tevé­kenykedne. Nem feledkez­hetünk meg arról sem, hogy beszámolóikat, fogadóóráikat megtartsák, a tanácsülése­ket látogassák és ott ne csak hallgatók legyenek, hanem javaslataikkal, észrevétele­ikkel segítsék elő a helyes álláspont kilakítását és vál­laljanak részt a határozatok megvalósításából. Ha mind­ezt megteszik, elősegítik a tanács és a tömegek kapcso­latának kialakulását. Nyilvánvaló, hogy ez a leg­fontosabb feladat, hiszen az elmúlt évek során már a végrehajtó bizottságok zöme megtalálta működésének leg­jobb formáját. Az országos értekezlet nyomán javulás is tapasztalható, mert a tanács­ülések látogatottabbak, élén­­kebbek, és mind több tanácsi szabályrendelet születik a helyi problémák megoldásá­ra. A tanácstagok jobban bekapcsolódnak a kormány rendeleteinek és a saját ülé­sükön hozott határozataik végrehajtásába. De e fel­lendülés után sem kielégítő még a tanácstagság aktivi­tása. Az országos értekez­let hosszabb időre szabta meg a feladatokat és a napi problémák, valamint a gaz­dasági és politikai feladatok megoldása közben sem lehet e kérdésről megfeledkezni. Hiszen ettől, a tanácstagok aktivitásától, a tanács tö­megkapcsolatától is függ, hogy a gazdasági és a poli­tikai feladatokat milyen mértékben tudják megvaló­sítani a helyi tanácsok. Et­től is függ például a mező­gazdaság szocialista átszer­vezésének megvalósítása. Mert ha a tanácstagság zö­me már úgy támogatja a nagyüzemi gazdálkodás gon­dolatát, hogy tsz-be lép, vagy közös gazdaságot ala­kít, tettük már példamutató. Mindezzel összefügg a jó tömegkapcsolat alapja a tanácstagok aktivizálása. Vásárok A Békés megyei Oroshá­zán július 3-án, csütörtö­kön, Hódmezővásárhelyen július 4-én, pénteken, Sze­geden július 5-én, szomba­ton tartják meg a rendes havi állatvásárt. Csanyteleken július 5-én, szombaton rendezik meg az országos állat- és kirakodó vásárt. Ugyanezen a napon Békéscsabán is országos ál­lat- és kirakodó vásár lesz. Mórahalmon július 6-án, vasárnap rendezik meg az országos állat- és kirakodó vásárt. a jobb ügyintézés az apparátus részéről. Két­ségtelen, hogy ma már a tanácsi dolgozók udvariasab­bak a felekhez, gondosabban intézik az ügyeket, de javí­tani való viszont még min­dig található. Éppen a meg­lévő fogyatékosságok fel­számolására szervezték meg a tanácsi dolgozók oktatá­­sát. Ha jobban ismerik a rendeleteket , jobban is tudnak dolgozni. Az első lépéseket me­gyénkben is megtették az országos értekezlet irányel­veinek érvényesítésére, de nem szabad elfeledni, hogy a tanácstagság aktivizálása, a tanácsi munka megjavítá­sa nem operatív feladat és az eddigi eredmények még nem elegendők. Min­denhol dolgozzák ki a helyi viszonyoknak megfelelően a munka megjavításának leg­jobb formáit. Tájékoztassák a lakosságot az időszerű kérdésekről, növeljék a ta­nácstagok a lakosságot az állam iránti kötelezettségek teljesítésére és egyben har­coljanak is a dolgozók jo­gos érdekeiért. A fogadkozást pedig kö­vesse a tett: dolgozzanak jobban a tanácstagok és az apparátus dolgozói is! Csak így érzi még jobban magáé­nak a lakosság a tanácsot és támogatni is fogja mun­kájában. Békeestre készülnek Nagylakon A Hazafias Népfront nagy­laki bizottsága a múlt héten ülést tartott és elhatározta, hogy a Kendergyár dolgozói­nak és a község lakóinak részvételével július 12-én tárgyszabású békeestet szer­vez. A békeünnepélyt a Ma­ros partján rendezik meg. A tábortűznél az ünneplők a világhírű néger énekes, Paul Robeson lemezeit, bé­kedalait hallgatják meg. A békeesten a fiatalok szalonnát sütnek és tárogató hangjai mellett szórakoznak. Megkezdődött a burgonyabogár elleni szervezett védekezés Ismeretes, hogy a kor­mány rendeletet hozott az amerikai burgonyabogár el­leni védekezés fokozásáról. A Csongrád megyei tanács v. b.-elnöke határozata ér­telmében a szervezett véde­kezést július­ 1-től július 6-ig kell végrehajtani, még­pedig a következő ütemterv szerint: a megye Duna—Ti­­sza-közi részén július 3-ig, a tiszántúli (Tisza balpart) részén július 3-tól július 5- én estig. Ebben az esztendőben egy alkalommal díjmentes növényvédőszert bocsátanak az állami, kísérleti, tan- és célgazdaságoknak, a termelő­­szövetkezeteknek, valamint az egyéni termelők rendel­kezésére. A megye minden részében az egyéni terme­lők három holdnál nagyobb burgonyaterületén a moto­ros növényvédő gépi mun­kát is díjtalanul végzi el a megyei Növényvédő Állo­más. A fenti határidőn belül paprika, paradicsom és to­jásgyümölcs ültetvényeken pedig erőművi védekezést kell végrehajtani (összesze­­dé­st és megsemmisítést) a kártevők ellen. Ez utóbbi növény­féleségeket vegyszer­rel védeni tilos. Megkezdi működését a megyei műemlék­védelmi albizottság A megyei tanács legutóbbi ülésén Munkácsy György református esperes, megyei tanácstag vezetésével öttagú műemlékvédelmi albizottsá­got alakított. A bizottság e hónap elején kezdi meg munkáját. Értesülésünk sze­rint előbb hivatalos okira­tot készítenek a megyében található műemlékekről, majd rendszeresen ellenőr­zik, hogy ezeken az épüle­teken a javítási munkálato­kat hogyan végzik el. A bizottság — előrelátha­tólag — július 7-én tart ülést. Intézkedések a szénbányászatban a minőségi termelés érdekében Megyeszerte különböző mende­mondák terjedtek el — különösen a bányákból hazatért egyes Csongrád megyei dolgozók szavai nyo­mán —, s ezek a mende­mondák a valóságtól eltérő­en tájékoztatják a közvéle­ményt. Mi tehát az igazság? A szénbányászat 1958-ban 24 millió 240 ezer tonna szén termelését irányozta elő. A tervnek az év első öt hó­napjára esedékes részét a bányászok 400 ezer tonná­val túlteljesítették A túlteljesítés a gyenge minőségű szénnél jelent­kezett, a rossz szenet vi­szont sem az ipar, sem a lakosság nem veszi át. Az ilyen készletek további gazdaságtalan halmozódásá­nak elkerülése végett az Országos Tervhivatal és a Nehézipari Minisztérium egyes szénfajtáknál leszál­lította a szénbányászat ter­melési tervét. Szó sincs te­hát túltermelési válságról, csupán az történt, hogy az enyhe tél következtében a fogyasztók nem igényeltek annyi szenet, amennyire il­letékesek számítottak és amennyit terveztek. Ráadá­sul hozzájárult a nemkívá­natos túltermeléshez az is, hogy az első negyedévben körülbelül 2500 fővel volt magasabb a bányák dolgo­zóinak létszáma a tervezett­nél. Most felvételi zárlatot rendeltek el azoknál a trösz­töknél, amelyeknél a gyen­gébb minőségű szenekből túlteljesítés jelentkezett. A fekete és jóm­inőségű barnaszenet termelő trösz­töknél, Pécsett, Tatabá­nyán és Dorogon tovább­ra is megengedett, sőt kívánatos a terv túltelje­sítése, ezért nincs felvé­teli zárlat. Valójában nem is tervcsök­kentésről van szó, hanem arról, hogy az eddigi 400 ezer tonna és az ezután várható újabb 400 ezer ton­na túlteljesítés beleszámít az eredetileg tervezett 24 millió 240 ezer tonnás évi tervbe. Az volt a cél, hogy úgy csökkentsék a tervet, hogy ne kelljen egyetlen becsü­letes, munkáját odaadóan, jól végző bányászt sem el­bocsátani. A tervcsökkentés következtében 1300 bá­nyászt kellett volna elkülde­ni, azonban közülük ezret a Tervhivatal által engedé­lyezett 25 millió forint kü­lön beruházási hitel kereté­­ben új munkahelyeken, fel­tárásoknál, elővárásoknál foglalkoztatnak. Valóban elküldtek reni­tens, rendbontó elemeket, közismert igazolatlan mu­lasztókat, notórius álbete­geket, olyanokat, akik károsak a közösségi szel­lemre. Ez a létszám azonban a 96 ezres bányászlétszámhoz ké­pest elenyészően kevés és nem haladta meg az egyéb­ként is adódó fegyelmező elbocsátások mértékét. Min­den ellenkező híresztelés rosszindulatú koholmány, ellenséges hírverés, amint erről a Nehézipari Minisz­térium tájékoztatta a hír­­szolgálatot. A szénbányászatban foga­natosított intézkedsek azt a célt szolgálják, hogy meg­javuljon a minőségi terme­lés. ___3__ tíz egység és a kapcsolatok erősítésének útján Az utóbbi években meg-­­élénkültek a szocialista or­szágok egymás közötti kap­csolatai. A szocializmus épí­tésének jelentős előrehala­dása és az imperialista tá­madások elleni harc meg­követeli a szocialista orszá­gok vezető pártjaitól és kormányaitól, hogy erősít­sék egységüket és kicserél­jék tapasztalataikat. Ezt a célt szolgálta a magyar párt­os kormányküldöttség leg­utóbbi, bulgáriai látogatá­sa is. A látogatás eredménye­képpen kiadott közös nyi­latkozat bőven foglalkozik a szocialista tábor egységé­nek további erősítésével. Rámutat, hogy a bolgár nép helyesléssel fogadta a magyar igazságszolgáltatás­nak Nagy Imre és áruló csoportjára mért igazságos ítéletét. Ebben a magyar nép szilárd elhatározottsá­gát látja, hogy minden tá­madás ellen megvédi a nép­­hatalmat és a szocializmus vívmányait Magyarorszá­gon. A nyilatkozat leszögezi, hogy a két testvérpárt első­rendű feladatának tartja a revizionizmus, az opportu­nizmus, valamint a marxista -leninista elmélet minden­fajta elferdítése elleni har­cot. Ebből kifolyólag mind­két párt tántoríthatatlanul folytatja a revizionizmus le­leplezésére irányuló mun­káját, mivel napjainkban az egész nemzetközi munkás­­mozgalomban a revizioniz­mus a fő veszély és megál­lapítják, hogy a revizioniz­mus nyilvánvaló hordozója ma a Jugoszláv Kommunis­ták Szövetségének vezető csoportja. A jugoszláv revi­zionizmus veszélyessége többek között abban rejlik, hogy eszmeileg megzavarja a nemzetközi munkásmoz­galmat és ezzel lényegében a kommunista és munkás­pártok, valamint a szocia­lista tábor egységének meg­bontását szolgálja. Ezért a szocialista tábor egységének megóvása is megköveteli a revizionizmus elleni harcot. A szocialista tábor egy­ségének erősítését és a szo­cializmus építésének előse­gítését szolgálják azok a megállapodások, hogy kül­döttségeket cserélnek a párt­munka különböző területei­nek tanulmányozására, kö­zös megbeszéléseket szer­veznek a szocialista építés és a béke ügyét szolgáló po­litikai tevékenység kérdései­ről, kölcsönösen meghívják egymást a marxizmus-leni­­nizmus elméleti problémái­val foglalkozó konferenciá­kon való részvételre. A nyilatkozat jelentős he­lyet szentel a nemzetközi helyzet problémáival való foglalkozásnak is. Elítéli az imperialista körök beavat­kozási kísérleteit Libanon belügyeibe, elítéli a fegy­verkezési hajszát, azt, hogy Nyugat-Németországot atom­fegyverekkel látják el és rámutat arra, hogy az im­perialisták azután sem haj­landók beszüntetni kísérleti atomrobbantásaikat, mikor a Szovjetunió ezt már egyoldalúan megszüntette. A nyilatkozat még egy­szer határozottan aláhúzza, hogy a varsói szerződés vé­delmi jellegű és a szocia­lista országok — köztük a Magyar Népköztársaság és a Bolgár Népköztársaság is — mindent megtesznek a béke megvédése érdekében. Ezért a két kormány támo­gatja a Lengyel Népköztár­saságnak a közép-európai atomfegyver-mentes övezet létesítésére vonatkozó ja­vaslatát, támogatja Chivu Stoicának, a Román Nép­­köztársaság Minisztertanácsa elnökének azt a javaslatát, hogy hívják össze a balkáni országok vezetőinek érte­kezletét. Továbbá az ideoló­giai nézeteltérések ellenére a jövőben is erőfeszítéseket tesznek a Jugoszláv Szövet­ségi Népköztársasággal való jószomszédi viszony tovább­fejlesztésére. A továbbiakban a nyilat­kozat a két ország kapcso­lataival foglalkozik. Utal arra: a két küldöttség elha­tározta, hogy a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa előírásainak szellemében folytatják a szocialista koo­peráció és specializálás fej­lesztését a gazdasági élet terü­letén. E célból magyar—­ bolgár gazdasági együttmű­ködési vegyesbizottságot hoznak létre. A kapcsolatok elmélyítése érdekében me­zőgazdasági küldöttségeket is cserélnek és fokozzák a kulturális és tudományos együttműködést. A magyar—bolgár közös nyilatkozat senki előtt sem hagy kétséget aziránt, hogy a magyar párt- és kormány­­küldöttség Bulgáriában tett látogatása hozzájárult a két nép barátságának elmélyí­téséhez és az egész szocia­lista tábor egységének erő­södéséhez. Roma kézizaudás Munkás-paraszt-értelmiségi találkozó Szentesen Szentes üzemeiben, hiva­tali intézményeiben és a 10 km-re fekvő Vörös Csillag Tsz-ben nagy készülődés előzte meg a vasárnap meg­tartott munkás-paraszt-értel­­miségi találkozót annak el­lenére, hogy egész nap esett az eső. Nem mindennapi ese­mény volt ez, s a külsősé­gekre való felkészülés is példázta jelentőségét. Az előkészületek nem voltak hi­ábavalók, mert­­vasárnap a délutáni órákban megtörtént a baráti kézszorítás a mun­kások, a parasztok és az ér­telmiségiek között. Szemet­eiket gyönyörködtető lát­vány volt, amikor a tsz-gép­­kocsik által összevágott sá­ros udvaron egymás mellett álltak a város és a tanyavi­lág dolgozói és egymásba karolva énekeltek. Ez volt az ünnepélyes találkozó igazi megnyitója. Ezt követte Nagy György elvtársnak, a városi tanács v. b.-elnökének meg­nyitó beszéde, amit a város kisipari szövetkezetei kultúr­­csoportjainak műsora köve­tett. A baráti beszélgetések so­rán szóba kerültek a szocia­lizmus építésének feladatai. A megjelentek együttes vé­leménye volt, hogy a város­sal párhuzamosan kell ha­ladnia falun és tanyán a szocializmus építésének. A találkozó szép és hasz­nos volt, elérte célját s ezért nem volt hiábavaló azoknak áldozatos munkája, akik megszervezték. Pankotán az aratással egyidőb­en foly­k a kombájnszalma lehúzása, a tarló trágyázása és szántása (Tudósítónktól) Már a második hete folyik a Pankotai Állami Gazda­ságban az őszi árpa aratása. A gazdaság több üzemegy­ségében ezzel egyidőben fo­lyik a kombájnszalma lehú­zása, a tarló trágyázása, szántása és gyűrűs henger­lése. Ez utóbbi művelet azért fontos, mert a hengerelés lezárja a talajt, megakadá­lyozza annak kiszáradását és ezles­ja a L agya jó minő­ségű értékesülését. A gazdaság terve az, hogy amekkora területet csak tud, már az aratással egyidőben letrágyáztat és felszántat, s ezzel már most megveti az alapját a jövő évi jó ter­mésnek. Nagyobb panaszra most sincs oka a gazdaságnak, mert például a központi üzemegységben eddig leara­tott 100 hold őszi árpájának a kedvezőtlen időjárás elle­nére körülbelül 15 mázsa a holdankénti átlaga, tisztítat­­lan állapotban. Kitisztítva előreláthatóan 12—13 mázsa lesz az őszi árpa holdankénti átlaga.

Next