Csongrád Megyei Hirlap, 1959. december (4. évfolyam, 282-305. szám)
1959-12-20 / 299. szám
A MI ETIKETTÜNK a szocializmust építjük, méghozzá olyan körülmények között, amelyek telve vannak a heves harc bonyodalmaival. A legnagyszerűbb gondolatok virágkorában, a legnagyszerűbb emberi ideálok diaidalának korszakában élünk. Még soha nem volt példa arra, hogy az emberek közötti külső kapcsolatok szépsége oly természetes összhangban lett volna az ember belső értelmi világával, mint most. Ha ezt nem veszszük észre , sok szépségtől megfosztjuk életünket Csak kényelmes spanyolfalnak lehet tekinteni az olyan kijelentéseket, mint például: mi »nem érünk rá«, hogy tetteink, vagy szavaink külső szépségével, magatartásunkkal törődjünk. Az ilyen kijelentések mögött többnyire az rejlik, hogy életünkben még akadnak anyagi és más jellegű problémák. De ahhoz igazán nem kellenek különleges feltételek, hogy kitárjuk az ajtót a befelé igyekvő nő előtt és előre engedjük őt, hogy ne beszélgessünk hangosan a könyvtárban, hogy segítsünk a nőnek levetni a kabátot, és székkel kínáljuk, hogy köszönetet mondjunk a szívességért, vagy bocsánatot kérjünk az okozott kellemetlenségért.Vár régóta közmondássá vált az a bölcs gondolat, hogy semmi sem kerül olyan kevésbe és semmit sem értékelnek annyira az emberek, mint az udvariasságot. Már ez is jó érvül szolgál az említett etikett mellett Az udvariasság azonban bőkezű. Optimista jelszót ad még az önző embernek is: az udvariasság az az öltözet, amelynek alapján megítél bennünket a társadalom. És ki ne szeretné, hogy kedvezően vélekedjenek róla? Az emberek hosszabb-rövidebb időre mindenütt kapcsolatba kerülnek egymással: az utas a kalauzzal, és a többi utassal, az eladó a vásárlóval, a szónok hallgatóival, a munkás munkatársaival, a főnök alárendeltjeivel. S a kedvező fogadtatás, a külső kapcsolatoknak ez a »higiéniája« mindenütt kellemes érzést okoz. Amikor a magatartás normáiról, az udvariasságról van szó, feltétlenül gondolni kell arra is, ahol kialakulnak és tovább fejlődnek az emberi kultúrának ezek az oldalai: a családra. Az udvariasságra, előzékenységre nevelés már a gyermekkorban kezdődik. ha igyekszünk, feltétlenül kialakul benne az igény, hogy figyelembe vegye környezetének érdekeit és jólnevelt emberként kerüljön ki az életbe. Az ilyen ember ösztönösen nem fordít hátat a nőnek, nem gyújt rá beleegyezése nélkül, nem csapja be az ajtót a másik ember orra előtt, nem beszél hangosan, ha körülötte dolgoznak, vagy alszanak . A gyermekkortól kifejlesztett belső igény az udvariasságra annyira erőssé válik, hogy könnyen leküzdi a külső körülmények ellenállását. Az az ember például, aki kicsiny korától megszokta a tisztaságot, később öntudatlanul is ügyel erre. Ugyanígy beleivódnak az udvarias, jó magatartás szabályai is. Akkor azután nem történik meg, hogy a serdülő fiú elterpeszkedik az autóbusz vagy a vonat ülésén és az édesanyjával hasonló korú nőnek kijelenti, hogy »a saját pénzéért« joga van ülni... A ruházat szintén a környezet iránti tisztelet jele. Gyakran megesik, hogy valaki gondosan ügyel arra, hogyan öltözik fel a színházba, vagy munkahelyére, otthon azonban rendetlenül jár, ügyet sem vet környezetére. Helytelen az az elterjedt nézet is, hogy a szép abrosz, a drága edény, vagy az asztalra helyezett virág — a vendégnek való, magunknak« pedig jól van anélkül is...! Ez a hamis, kispolgári »illem« sajátos és jellemző maradványa. Nekünk nincs szükségünk ilyen »illemre«. A nőkkel való bánásmód külön téma. Leninnek is jellemző ,tulajdonsága volt a nők iránti tisztelet. Egy, Leninről szóló emlékezés leír egy epizódot, amikor Vlagyimir Iljics Lenin a komszomolisták egyik küldöttségét fogadván legjobb hellyel kínálta meg a küldöttség leánytagját és így szólt a fiatalemberekhez: »Húzzák közelebb neki a széket — legyenek lovagiasak«... Ügyes fiatalemberek valami sajátságos hősiességnek tartják a neveletlen, udvariatlan magatartást, vagy azt, hogy nem veszik észre a nőt. Elfelejtik, hogy durva mindenki lehet, de a figyelmes és udvarias magatartáshoz jellembeli kiforrottság, érettség szükséges. A mi etikettünk a szocializmust építő nép kollektív életének kötelező feltétele, hiszen ebben a kollektívában mindenki érzi, hogy a másik ember tisztelettel gondol rá, figyelembe veszi érdekeit. Az a fontos, hogy többet gondoljanak erre a szülők és a pedagógusok is, hogy a költők ne a »múltba tűnő« egyszerű erkölcsöket énekeljék meg, hanem azokat az eszközöket emeljék pajzsra, amelyek megszépítik életünket, könnyebbé teszik az emberi kapcsolatokat, kihangsúlyozzák az élet örömét. DECEMBERI REGGEL ......... A villamosenergia-termelés növekedése a második ötéves tervben VILLAMOSENERGIA termelés »Nagy ügyeimet fordítunk a villamosenergia-termelésre is. Az iparilag fejlettebb országokban a villamosenergia-termelés meghaladja az ipari termelés növekedését. Népgazdaságunkban az elmúlt években ez fordítva volt. Ez az aránytalanság nemegyszer okozott súlyos zavarokat a termelésben és a lakosság ellátásában egyaránt. Hazánkban alacsony az egy ipari munkásra jutó villamosenergia-fogyasztás is. A Szovjetunióban csaknem kétszer annyi ez, mint Magyarországon. Második ötéves tervünk idején el kell érni, hogy a tavalyihoz képest legalább 72—75 százalékkal több villamosenergia-mennyiség álljon rendelkezésünkre, s így biztosítsuk a termelés és a lakosság zavartalan ellátását« — mondotta a második ötéves terv irányelveinek előadója a párt VII. kongresszusán. A folyamatban lévő erőműépítkezések befejezésével és új erőművek létesítésével 860—870 ezer kW új villamosenergia-teljesítőképességet kell üzembe helyezni, ami az erőművi kapacitást két év alatt mintegy 65 százalékkal emeli. A termelés a grafikon szerint emelkedik öt év alatt. (milliáRD uwó) 10,2 1938 1949 1958 1965 A becsület emberei Amikor a Nagylaki Kendergyárnál még a múlt hónapban tartott járási népfrontértekezletre gyülekeztünk, az ottani földművesszövetkezeti bolt kezelője, egy igen fiatal ember, Mélykúti Sándor megszólította Kallós Sándor járási népfronttitkárt.• Kallós elvtárs, ott lesz az értekezleten? Kallós igennel válaszolt, a boltkezelő pedig erre átnyújtott neki egy tízforintost. — Legyen szíves, adja át ezt a pénzt annak a kövegyi asszonynak, aki a kövegyi népfrontbizottság részéről ott lesz. Sietségében ittfelejtette a pulton... Kallós átadta a pénzt, az asszony pedig megköszönve zsebre tette. * A csanádpalotai földművesszövetkezet gabonaraktárosa, Hadobás László odakiált az utcán haladó bácsinak: — Bácsi, jöjjön már hozzánk, mert itt van egy jó zsákja! — Hogy került az a zsák oda? — Még a nyáron ittfelejtette, s azóta őrizgetem. És valóban a bácsi zsákja volt. * E fentiek után következne a dicséret. De minek? Minden szónál jobban dicséri őket a tettük! Asztalos P. Kálmán Kapós árukat készít a Pusztamérgesi általános KTSZ Nagyon kelendők országszerte a Pusztamérgesi Általános KTSZ árui. Ebben az esztendőben 30 ezer pár igen tetszetős piros és kék gyermek házicipőt készítettek, s nemcsak Szegedre, hanem Debrecenbe, Kecskemétre, Békéscsabára és Budapestre is szállították. Egyéb más termelvényeik is népszerűek. Tizenkétezer nadrágot, kétrészes munkás ruhát, ötezer ágyneműt, 25 ezer alsónadrágot juttattak a kereskedelemnek. Természetesen a helyi lakosság szükségleteit is kielégítik: minden munkarészleg — a cipő, az asztalos, a varroda — foglalkozik javításokkal. Új szobabútorokat, hálót és konyhabútort is készítenek, főleg egyes darabokat. Az új gatteruk még vasárnap is dolgozik: ellátja fűrészáruval az egész környéket A jövő évre jelentős megrendeléseket kaptak. 7 Vasárnap, 1959. december 28. Nem mese! ..jegyszer volt, hol neon volt, volt egyszer egy bérház Vásárhelyen, a Szántó Kovács János utca 12—14. szám alatt. Ennek a bérháznak az volt egyik jellegzetessége, hogy a házfelügyelők úgy váltakoztak, mint az időjárás A másik jellegzetessége az volt, hogy a házfelügyelőket csupán a szolgálati lakás érdekelte, viszont a házfelügyelői beosztással járó feladatok — például takarítás, söprögetés, bérlők problémái stb. — annál kevésbé. Történt egy szép napon, hogy az egyik bérlő szenesputtonnyal igyekezett le a pincébe, s a kivilágítatlan pincegáboron megcsúszott és elesett. Utána feltápászkodott és keze a villanykapcsolót kereste. A kapcsoló erőteljesen kattant, de a várva-várt világítás elmaradt. A kiégett villanykörte bocsánatkérően integetett: »Cseréljetek ki, használhatatlan vagyok«. A bérlő jelentette az esetet a házfelügyelőnek, aki közölte, hogy intézkedni fog a villanykörte kicserélése ügyében. Teltek, múltak a napok. A bérlők türelmesen várták a fényt, de az csak nem gyűlt ki. A napi tüzelő előkészítése közben egyesek fejcsóválással, mások pedig enyhe szitkokkal nyilvánították ki elégedetlenségüket. A múlt hét végén az egyik házaspár vidéken lakó szüleihez utazott. Vasárnap este érkeztek viszsza, s a bérház kapuján belépve, szokatlan kép tárult eléjük: a lépcsőn szanaszét hevertek a göröngyök, a cserép- és kődarabok, s földszinti lakásuk ajtajának üvegablaka be volt törve. A lépcsőház olyan volt, mint a csatatér, s amint később a szomszédok elmondták: vasárnap délelőtt a bérház lakóinak gyermekei háborúsdit játszottak és itt ütköztek meg egymással. Mindezekről a házfelügyelő semmit sem tudott és ma is nyugodtan éli világát a szolgálati lakásban — mert hát a bérházban példás rendben van minden. Eddig tart a mese. Ami azért nem mese, hanem valóság! Kovács László Tanuló fiatalok Az algyő-rákóczi telepi ■ KISZ-szervezetben tanyai fiatalok tömörültek, akik eléggé el vannak zárva a világtól, különösen ilyenkor, ősszel és télen. Ennek ellenére a fiatalok a kongreszszusi olvasókörben szorgalmasan tanulmányozzák a most lezajlott pártkongreszszus anyagát Az olvasókörön a fiatalok 70—75 százaléka meg szokott jelenni. Fontos teendőnek tartjuk, hogy bevonjuk az olvasókörbe a KISZ egész tagságát, sőt a KISZ-en kívüli fiatalokat is. A fiatalok az »Ifjúság a szocializmusért «mozgalom keretében 500 fát ültettek el a határban. Azzal is részt vesznek a mozgalomban, hogy kultúrcsoportjuk készül a felszabadulási kulturális szemlére. A téli időszakot fel akarják használni arra, hogy eredményesen felkészüljenek az ifjúság a szocializmusért-próbák sikeres letételére. Apjok Sándor Pezsgő élet a makói könyvesboltban »Az átépítés alatt az árusítás zavartalanul folyik« — ötlik eszébe az embernek a gondolat, mikor belép a vásárlókkal teli helyiségbe. Mert az önkiválasztó bolttá való átalakítás nemcsak az árusítás módját, az üzlet külsejét is nagyban megváltoztatja. A kirakatok átépítése, a sok helyet elfoglaló pultok eltávolítása, üvegtetejű vitrinek beállítása, fénycső-világítás bevezetése, a hordozható cserépkályha, a duplaüvegű kirakat, az újvonalú fotelek mind annak az erőfeszítésnek következményei, amelyek arra irányulnak, hogy a bolt a lehető legnagyobb mértékben megfeleljen egy modern önkiválasztó bolt követelményeinek. A bolt vezetője lelkesen beszél a bolt életéről. Igen, életéről, mert úgy pezseg itt az élet, mint a méhkaptárban. Ez nem túlságosan sikerült hasonlat, de kínálkozik itt még egy másik hasonlat is. Olyan ez a bolt, mint egy ember. Van, lélegzik, anyagcseréje van. A táplálékot a Könyvterjesztő Vállalat raktára szolgáltatja új könyvek formájában. S a bolt szétküldi, mint szív a friss vért, a kiépített, mintegy nyolcvan könyvszerető emberből álló bizományos hálózatba. Ezek a bizományosok helyben és vidéken, üzemeknél, vállalatoknál, termelőszövetkezeteknél fáradoznak — csekély százalék ellenében — azon, hogy minél gyorsabban és minél több könyv jusson el a dolgozókhoz. A boltvezető nem állja ki, hogy néhány jól forgalmazó bizományost meg ne említsen. Meg is érdemlik a dicséretet. Hegedűs Tibor tanár Kiszomboron, Szigethy György tanár Apátfalván, Cinege Károly a helyi József Attila Tsz-ben árusítanak könyvet, s lelkes munkájukkal szép példáját adták annak, hogy fel lehet ébreszteni az egyszerű emberekben is az érdeklődést a tudomány, a szépirodalom és a művészetek iránt. Megemlítek még egy változást, ami szintén a kultúra szélesebb körű terjesztését szolgálja a maga módján: a hanglemezek árusítását. Az újonnan vett, szépvonalú lemezjátszós rádió szemnyugtatóan illeszkedik bele az üzlet bútorainak harmóniájába. Rövidesen tehát egy szép üzlettel gazdagodik az egyre fejlődő főtéri üzletsor, s reméljük, hogy ez a megszépült üzlet egyre több vásárlót fog — nemcsak ízléses külsejével, de gazdag könyvkészletével is — magához vonzani. Kiss István Jól járnak a tsz-tagoz az általános biztosítással Egy éve jelent meg az új kormányrendelet, mely lehetővé teszi a termelőszövetkezeti tagok háztáji birtokainak általános biztosítását. A biztosítás, mely kedvezményes, vonatkozik elemi csapás, betörés, betegség és halál esetére. Csongrádon már a Petőfi Tsz valamennyi tagja kötött biztosítást. A »Hunyadi« és a »Táncsics« tagjait most szervezik. Érdemes megemlíteni példánl is, hogy Varga Pálné, a Petőfi Tsz tagja beteg gyermekének gyógyíttatására éppen most kapott 700 forint rendkívüli segélyt az Állami Biztosítótól. Ugyancsak Füri Mihály és Bartók László, a Csongrádi Háziipari Szövetkezet dolgozója is most kapott 200—200 forint biztosítási segélyt. Kása György, a Hunyadi Tsz tagja elhullott anyakocája után szintén most kapott ezer forint térítést. Érdemes tehát általános biztosítást kötni. Várkonyi István