Csongrád Megyei Hirlap, 1961. február (6. évfolyam, 27-50. szám)

1961-02-05 / 31. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! * A MAGYAR SZOCIAL­ISTA M­U­N­K­A­S­P­Á­R­T ME­GYE­ LAPJA * XVIII. évfolyam, 31. szám Ara: 70 fillér Vasárnap, 1961. február 5. Csongrád megye dolgozó parasztsága a szocializmus útjára lépett irta. TÖRÖK LÁSZLÓ, az MSZMP Csongrád megyei bizottságának első titkára P­ártunk Központi Bi­zottsága 1960. októ­ber 29-i határozata, valamint az Országgyűlés de­cemberi ülése azt a feladatot állította elénk, hogy a tél folyamán­­— a még egyénileg dolgozó parasztokkal egyet­értésben — fejezzük be a tömeges számszerű fejlesz­tést, fejezzük be a mezőgaz­daság szocialista átszervezé­sét. Bátran elmondhatjuk, hogy megyénkben a párt, állami, gazdasági szervek kommunistái, párttag és pár­­tonkívüli munkások, terme­lőszövetkezeti tagok megér­tették a párt, a kormány felhívásának jelentőségét. Meggyőző felvilágosító szó­val hozzásegítették a még egyénileg dolgozó pa­rasztok döntő többségét ah­hoz, hogy termelőszövetke­zetekbe lépjenek, illetve újakat alakítsanak, hogy az egyéni munkán, gürcölésen, a kisparaszti tulajdonon alapuló gazdálkodást felcse­réljék a szövetkezeti tulaj­donon, a kollektív munkán alapuló nagyüzemi társas­termeléssel. Felcseréljék a szövetkezeti gazdálkodással, ahol nem a kapitalizmus farkastörvényei uralkodnak — amely évenként tízezre­ket döntött nyomorba —, hanem új törvények, embe­ri törvények, a szocialista ember törvényei: mindenki egyért, egy mindenkiért. Ma már elmondhatjuk, hogy megyénkben a dolgozó parasztok a fenti törvény szerint kívánnak élni és dol­gozni. Semmi sem bizonyít­ja ezt jobban, mint az, hogy a szegedi járásban néhány hét alatt 17 és félezer dol­gozó parasztcsalád, több mint százezer holddal ötven szö­vetkezetet alakított. A sze­gedi járás eredményeiben új helyzet alakult ki megyénk­ben, mert megyénk 5 vá­rosa, 3 járása, a hozzá tar­tozó 63 községgel termelő­szövetkezeti városokká, járá­sokká, illetve községekké váltak. Megyénkben ma 64 400 dolgozó parasztcsa­lád 239 termelőszövetkezet­ben, közel 470 ezer kát, hold földön gazdálkodik. Termelő­­szövetkezetek és állami gaz­daságok, tehát a szocialista szektor együttes területe a megye össz-földterületének­­ több mint 94 százaléka, szán-e­tőterületének pedig 90 szá-­­­zaléka.­­ Nem kevesebbet jelent ez,­ minthogy Csongrád megye dolgozó parasztsága a fejlő-, dés szocialista útjára, a szö-­ vetkezeti gazdálkodás útjára­­ lépett és ezzel Csongrád me-­ gye termelőszövetkezeti me-­ gyévé vált. Mondjuk ki bát­­­ran: a megye dolgozó pa­rasztságának áttérése a fej­lődés szocialista útjára, for­radalmi változást hozott a megye mezőgazdaságába. Mi­ben nyilvánul ez meg? Ab­ban, hogy a kisparaszti tu­lajdonból közös szövetkezeti tulajdon lett, a kisüzemi termelést felváltotta, vagy felváltja a kollektív szocia­lista nagyüzemi termelés, amely egyre jobban gépesí­tett, ahol magasabb a mun­ka termelékenysége, többet, olcsóbban képes adni, mint az egyéni gazdaság. És nem utolsó­sorban forradalmi változás az, hogy a megye mezőgazdaságában nincs töb­bé talaja a kapitalista ele­mek újjáéledésének, ezt le­hetetlenné teszik a szocia­lista termelési viszonyok, valamint az, hogy a dolgo­zó parasztok jövedelmének legfőbb forrása a szövetke­zeti gazdaságban végzett személyes munka,­­kapitalizmus szétfor­gácsolta, rétegekre bon­totta a parasztságot, most a mezőgazdaság egész országra kiterjedő szocialis­ta átszervezésével megte­remtődött az a szervezeti keret, amelyben a hajdan szétforgácsolt parasztság egységes paraszti­­osztállyá alakul. A megyénkben elért eredmények is hozzájárulnak az egységes paraszti osztály kialakulásához, következés­képpen a munkás-paraszt szö­vetség, a proletár diktatúra politikai alapja további szi­lárdításához. Most, amikor ténnyé vált a megye mezőgazdaságának átszervezése, forró szeretet­tel köszönniük azokat a volt agrárproletárokat, kis- és középparasztokat, akik 10— 12 évvel ezelőtt úttörői vol­tak a termelőszövetkezeti mozgalomnak, azokat, akik először értették meg nagy tanítóink tanítását, hogy a mezőgazdaság szocialista át­szervezése történelmi szük­ségszerűség, az minden szo­cialista építés útjára lépő országra érvényes általános törvényszerűség. Azért, mert két talajon — szocialista ipar és szétaprózott mezőgazda­ság — nem lehet szocializ­must, kommunizmust épí­teni. Ők, az úttörők voltak azok, akik védték szövetkezeteiket mindenféle rágalommal szem­ben, védték és megvédték szövetkezeteiket, közös tu­lajdonukat az ellenforrada­lom viharában, amely visz­­sza akarta fordítani a tör­ténelem kerekét, ők voltk az úttörők, az élharcosok, de mégis azt mondjuk: fo­gadják szeretetettel a ké­sőbb jövőket, a tegnap egyé­ni parasztjait, segítsék őket, hogy gyorsan megtalálják helyüket mint családtagok a nagy termelőszövetkezeti­­ családban. » K k­öszöntjük megyénk munkásait, a társa­­­­dalmi és tömegszer­vezetek dolgozóit, az értel­miségieket, valamennyi agi­tátort, akik kivették részü­ket a szervező munkából, akik fáradságot nem ismer­ve, okos, meggyőző szóval hirdették a dolgozó parasz­tok között a szövetkezeti út­ra, mint egyetlen helyes út­ra való rátérés előnyeit, szükségszerűségét. Már nap­jainkban is tapasztalható, de néhány év múlva eljön az az idő, amikor a volt egyéni, majd szövetkezeti taggá vált dolgozó parasztok hálával és szeretettel fognak visszaemlékezni azokra a népnevelőkre, akik jó szóval és meggyőző érvekkel segí­tették őket ahhoz, hogy sza­kítsanak a régivel. A régi­vel, amely gondolkodásuk­ban és cselekedeteikben is ezer­­bilinccsel húzta vissza őket a megszokotthoz, az el­maradottsághoz. Nem feledkezhetünk meg a pártmunkásokról és a ta­nácsok dolgozóiról, akik hosszú éveken keresztül, nem egyszer éjt nappallá téve, de az igaz ügy tudatá­ban töretlen lelkesedéssel irányították. Vezették az át­szervezés munkáját, harcol­tak a dolgozó parasztok fe­jében lévő maradi nézetek­kel és szemléletekkel szem­ben, testvéreikért, szövetsé­geseikért, magukért a dol­gozó parasztokért, a dolgozó parasztok új útra való veze­téséért, majd a termelőszö­vetkezetek erősítéséért és megszilárdításáért. Lenin írta egyik művében, hogy a történelemben még nem fordult elő, hogy egy új termelési mód azonnal gyökeret vert volna, balsi­kerek, hibák, visszaesések sorozata nélkül. így volt ez megyénkben is, hiszen a termelőszövetkezeti mozga­lom szervezésének útját me­gyénkben is a sikerek mel­lett nem egyszer balsikerek kísérték; minden egyes ter­melőszövetkezetünk történe­te az eredmények mellett balsikerek története is, kür­(Folytatás a 2. oldalon.) . Csaknem hat és fél tonnás szputnyikot lőttek fel a Szovjet­unióban (erről szóló jelentésünk a 3. oldalon) A Magyar Szocialista Munkáspárt Csongrád megyei végrehajtó bizottsága és a Megyei Tanács végrehajtó bizottsága együttes ülésének KÖZLEMÉNYE a termelőszövetkezeti mozgalom fejlesztésének helyzetéről A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsá­gának és a Csongrád megyei pártbizottságnak a termelő­szövetkezeti mozgalom to­vábbfejlesztésére hozott ha­tározatai végrehajtása során a téli számszerű fejlesztés eredményeként Csongrád megye termelőszövetkezeti megyévé vált. A szentesi és makói járá­sok, Hódmezővásárhely, Szentes, Csongrád, Makó és Szeged városok dolgozó pa­rasztjainak példáját követve, a tél folyamán — december és január hónapokban — a szegedi járás dolgozó pa­rasztságának döntő többsége is a termelőszövetkezeti gaz­dálkodás útját választotta. Az elmúlt hetekben a járás 17 községében 17 450 dolgozó parasztcsalád 102 500 kát. hold földterületen több mint 50 szövetkezetet alakított és tért át a szocialista, vagy szocialista jellegű nagyüzemi gazdálkodásra. Ezzel a me­gye öt városa és 63 községe termelőszövetkezeti várossá, illetve községgé szerveződött. Napjainkban a megyében 64 400 dolgozó parasztcsalád 239 termelőszövetkezetben, 469 409 kh. földterületet mű­vel. Az állami gazdaságok és más állami szervek, vala­mint a termelőszövetkezetek művelésében van a megye összes területének 94,1 szá­zaléka, szántójának pedig közel 90 százaléka. A szo­cialista szektorba tartozó te­rület 93 százalékán termelő­szövetkezetek gazdálkodnak. A megyei pártbizottság és a megyei tanács végrehajtó bizottságának együttes ülése úgy véli, hogy a termelőszö­vetkezeti mozgalomban elért nagy jelentőségű politikai és társadalmi változást mutató eredmények a Magyar Szo­cialista Munkáspárt politiká­jának helyességét bizonyít­ják. Továbbá azt, hogy me­gyénk dolgozó parasztságá­nak döntő többsége megér­tette és helyesnek tartja a mezőgazdaság szocialista át­szervezésének szükségességét. Ennek megvalósításában ön­kéntes elhatározásukkal te­vékenyen részt is vettek. Dolgozó parasztságunk dön­tő többségének elhatározása nyomán tovább szilárdult megyénkben a munkás-pa­­­­raszt szövetség, a munkás-­­ osztály hatalmának legfon­­­tosabb politikai alapja.­­ Mindezért a párt és a tan J nács v. b. együttes ülése kö­­­szönetét fejezi ki a szövet­­­­kezett dolgozó parasztoknak,­­ mindazoknak a kommunista I és pártonkívüli munkások- knak, a különböző szervek • dolgozóinak, akik a párt poli­­ tikájának ismertetésével, fel­­­ világosító munkájukkal elő­­­segítették a dolgozó parasz­­­tok szövetkezeti útra való­di áttérését. • A megyei párt- és tanács­­ v. b. javasolja a szövetkeze­­­­tek vezetőinek és tagjainak,­­ hogy a következő időszak-­ ban fő feladatuknak a most is átszervezett közös gazdasá­­­­gaik megszilárdítását, erősí­­­­tését tekintsék. Fordítsanak nagy figyel­met a terméshozamok állan­dó növelésére, a nagyüzem adta lehetőségek jó kihasz­nálására, mert ez mind a dolgozó parasztoknak, mind társadalmunk egészének kö­zös érdeke. Ennek elősegíté­sére készítsék el növényter­mesztési, állattenyésztési, szőlő- és gyümölcstermelés) terveiket. A közös munka mielőbbi megkezdéséhez alakítsák ki a nagyüzemi gazdálkodáshoz szükséges munkaszervezete­ket, brigádokat, munkacsa­patokat. Ennek kapcsán messzemenően vegyék figye­lembe a helyi adottságokat, a szövetkezeti tagok szakmai hozzáértését, a termelés bi­zonyos ágaiban való jártas­ságát. Alkalmazzák a terme­lést elősegítő különböző mű­velési eljárásokat és a pre­mizálási módszereket, mind­ezzel érjék el, hogy a belé­pett tagok és családtagjaik minél nagyobb számban ve­gyenek részt a közös mun­kában. Fordítsanak nagy gondot a közös vagyon állandó növe­lésére, a közös tulajdon vé­delmére, mert amilyen mér­tékben növekszik a szövet­kezeti vagyon, olyan mér­tékben erősödnek anyagi ér­telemben a szövetkezet tag­jai is. Erősítsék szövetkezeteik­ben a kollektív szellemet, érezzenek egymásért és a még helyenként szövetkeze­ten kívül maradt dolgozó pa­raszttársaikért felelősséget és meggyőző szóval hassanak oda, hogy azok is minél előbb rátérjenek az egye­dül helyes útra, a szövetke­zeti gazdálkodás útjára. A megyei párt és tanács végrehajtó bizottságai ké­rik a különböző párt-, álla­mi és gazdasági szerveket, hogy továbbra is segítsék megyünk termelőszövetkezet­be tömörült dolgozó pa­rasztjait a cél mielőbbi el­érésében, a szövetkezetek politikai, gazdasági és szer­vezeti megszilárdításában. Nagyüzem­i baromfitenyésztés A Szentesi tangazdaság korszerű baromfióljaiban közel 1200 tyúkot tenyésztenek A napi tojáshozam — még a hideg téli napokon is — 250—300. A baromfifarm két nagy ólját önetető és önitató berendezéssel látták el. Képünk Csizmadia Amb­rust, a baromfifarm gondozóját ábrázolja, déli etetés közben. (Várkonyi felv.) ÚJ GYÁRTMÁNY Újszerű vattatárolókat készítenek a vásárhelyi Orvosi Műszer KTSZ-ben Török Pál vásárhelyi gyógyszerész újí­tása alapján. E képünkön látható forgó plasztik tartó­hengerekben 24 csomó vattát lehet elhelyezni és előnye az, hogy meggyorsítja, könnyebbé teszi az árukiadást. A szö­vetkezetben a közeljövőben egy fotocellás vezérlésű kéz­­szárító-berendezést és egy művesét is készítenek. * (Enyedi felv.)

Next