Csongrád Megyei Hirlap, 1961. február (6. évfolyam, 27-50. szám)
1961-02-05 / 31. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! * A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKASPÁRT MEGYE LAPJA * XVIII. évfolyam, 31. szám Ara: 70 fillér Vasárnap, 1961. február 5. Csongrád megye dolgozó parasztsága a szocializmus útjára lépett irta. TÖRÖK LÁSZLÓ, az MSZMP Csongrád megyei bizottságának első titkára Pártunk Központi Bizottsága 1960. október 29-i határozata, valamint az Országgyűlés decemberi ülése azt a feladatot állította elénk, hogy a tél folyamán— a még egyénileg dolgozó parasztokkal egyetértésben — fejezzük be a tömeges számszerű fejlesztést, fejezzük be a mezőgazdaság szocialista átszervezését. Bátran elmondhatjuk, hogy megyénkben a párt, állami, gazdasági szervek kommunistái, párttag és pártonkívüli munkások, termelőszövetkezeti tagok megértették a párt, a kormány felhívásának jelentőségét. Meggyőző felvilágosító szóval hozzásegítették a még egyénileg dolgozó parasztok döntő többségét ahhoz, hogy termelőszövetkezetekbe lépjenek, illetve újakat alakítsanak, hogy az egyéni munkán, gürcölésen, a kisparaszti tulajdonon alapuló gazdálkodást felcseréljék a szövetkezeti tulajdonon, a kollektív munkán alapuló nagyüzemi társastermeléssel. Felcseréljék a szövetkezeti gazdálkodással, ahol nem a kapitalizmus farkastörvényei uralkodnak — amely évenként tízezreket döntött nyomorba —, hanem új törvények, emberi törvények, a szocialista ember törvényei: mindenki egyért, egy mindenkiért. Ma már elmondhatjuk, hogy megyénkben a dolgozó parasztok a fenti törvény szerint kívánnak élni és dolgozni. Semmi sem bizonyítja ezt jobban, mint az, hogy a szegedi járásban néhány hét alatt 17 és félezer dolgozó parasztcsalád, több mint százezer holddal ötven szövetkezetet alakított. A szegedi járás eredményeiben új helyzet alakult ki megyénkben, mert megyénk 5 városa, 3 járása, a hozzá tartozó 63 községgel termelőszövetkezeti városokká, járásokká, illetve községekké váltak. Megyénkben ma 64 400 dolgozó parasztcsalád 239 termelőszövetkezetben, közel 470 ezer kát, hold földön gazdálkodik. Termelőszövetkezetek és állami gazdaságok, tehát a szocialista szektor együttes területe a megye össz-földterületének több mint 94 százaléka, szán-etőterületének pedig 90 szá-zaléka. Nem kevesebbet jelent ez, minthogy Csongrád megye dolgozó parasztsága a fejlő-, dés szocialista útjára, a szö- vetkezeti gazdálkodás útjára lépett és ezzel Csongrád me- gye termelőszövetkezeti me- gyévé vált. Mondjuk ki bátran: a megye dolgozó parasztságának áttérése a fejlődés szocialista útjára, forradalmi változást hozott a megye mezőgazdaságába. Miben nyilvánul ez meg? Abban, hogy a kisparaszti tulajdonból közös szövetkezeti tulajdon lett, a kisüzemi termelést felváltotta, vagy felváltja a kollektív szocialista nagyüzemi termelés, amely egyre jobban gépesített, ahol magasabb a munka termelékenysége, többet, olcsóbban képes adni, mint az egyéni gazdaság. És nem utolsósorban forradalmi változás az, hogy a megye mezőgazdaságában nincs többé talaja a kapitalista elemek újjáéledésének, ezt lehetetlenné teszik a szocialista termelési viszonyok, valamint az, hogy a dolgozó parasztok jövedelmének legfőbb forrása a szövetkezeti gazdaságban végzett személyes munka,kapitalizmus szétforgácsolta, rétegekre bontotta a parasztságot, most a mezőgazdaság egész országra kiterjedő szocialista átszervezésével megteremtődött az a szervezeti keret, amelyben a hajdan szétforgácsolt parasztság egységes parasztiosztállyá alakul. A megyénkben elért eredmények is hozzájárulnak az egységes paraszti osztály kialakulásához, következésképpen a munkás-paraszt szövetség, a proletár diktatúra politikai alapja további szilárdításához. Most, amikor ténnyé vált a megye mezőgazdaságának átszervezése, forró szeretettel köszönniük azokat a volt agrárproletárokat, kis- és középparasztokat, akik 10— 12 évvel ezelőtt úttörői voltak a termelőszövetkezeti mozgalomnak, azokat, akik először értették meg nagy tanítóink tanítását, hogy a mezőgazdaság szocialista átszervezése történelmi szükségszerűség, az minden szocialista építés útjára lépő országra érvényes általános törvényszerűség. Azért, mert két talajon — szocialista ipar és szétaprózott mezőgazdaság — nem lehet szocializmust, kommunizmust építeni. Ők, az úttörők voltak azok, akik védték szövetkezeteiket mindenféle rágalommal szemben, védték és megvédték szövetkezeteiket, közös tulajdonukat az ellenforradalom viharában, amely viszsza akarta fordítani a történelem kerekét, ők voltk az úttörők, az élharcosok, de mégis azt mondjuk: fogadják szeretetettel a később jövőket, a tegnap egyéni parasztjait, segítsék őket, hogy gyorsan megtalálják helyüket mint családtagok a nagy termelőszövetkezeti családban. » K köszöntjük megyénk munkásait, a társadalmi és tömegszervezetek dolgozóit, az értelmiségieket, valamennyi agitátort, akik kivették részüket a szervező munkából, akik fáradságot nem ismerve, okos, meggyőző szóval hirdették a dolgozó parasztok között a szövetkezeti útra, mint egyetlen helyes útra való rátérés előnyeit, szükségszerűségét. Már napjainkban is tapasztalható, de néhány év múlva eljön az az idő, amikor a volt egyéni, majd szövetkezeti taggá vált dolgozó parasztok hálával és szeretettel fognak visszaemlékezni azokra a népnevelőkre, akik jó szóval és meggyőző érvekkel segítették őket ahhoz, hogy szakítsanak a régivel. A régivel, amely gondolkodásukban és cselekedeteikben is ezerbilinccsel húzta vissza őket a megszokotthoz, az elmaradottsághoz. Nem feledkezhetünk meg a pártmunkásokról és a tanácsok dolgozóiról, akik hosszú éveken keresztül, nem egyszer éjt nappallá téve, de az igaz ügy tudatában töretlen lelkesedéssel irányították. Vezették az átszervezés munkáját, harcoltak a dolgozó parasztok fejében lévő maradi nézetekkel és szemléletekkel szemben, testvéreikért, szövetségeseikért, magukért a dolgozó parasztokért, a dolgozó parasztok új útra való vezetéséért, majd a termelőszövetkezetek erősítéséért és megszilárdításáért. Lenin írta egyik művében, hogy a történelemben még nem fordult elő, hogy egy új termelési mód azonnal gyökeret vert volna, balsikerek, hibák, visszaesések sorozata nélkül. így volt ez megyénkben is, hiszen a termelőszövetkezeti mozgalom szervezésének útját megyénkben is a sikerek mellett nem egyszer balsikerek kísérték; minden egyes termelőszövetkezetünk története az eredmények mellett balsikerek története is, kür(Folytatás a 2. oldalon.) . Csaknem hat és fél tonnás szputnyikot lőttek fel a Szovjetunióban (erről szóló jelentésünk a 3. oldalon) A Magyar Szocialista Munkáspárt Csongrád megyei végrehajtó bizottsága és a Megyei Tanács végrehajtó bizottsága együttes ülésének KÖZLEMÉNYE a termelőszövetkezeti mozgalom fejlesztésének helyzetéről A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának és a Csongrád megyei pártbizottságnak a termelőszövetkezeti mozgalom továbbfejlesztésére hozott határozatai végrehajtása során a téli számszerű fejlesztés eredményeként Csongrád megye termelőszövetkezeti megyévé vált. A szentesi és makói járások, Hódmezővásárhely, Szentes, Csongrád, Makó és Szeged városok dolgozó parasztjainak példáját követve, a tél folyamán — december és január hónapokban — a szegedi járás dolgozó parasztságának döntő többsége is a termelőszövetkezeti gazdálkodás útját választotta. Az elmúlt hetekben a járás 17 községében 17 450 dolgozó parasztcsalád 102 500 kát. hold földterületen több mint 50 szövetkezetet alakított és tért át a szocialista, vagy szocialista jellegű nagyüzemi gazdálkodásra. Ezzel a megye öt városa és 63 községe termelőszövetkezeti várossá, illetve községgé szerveződött. Napjainkban a megyében 64 400 dolgozó parasztcsalád 239 termelőszövetkezetben, 469 409 kh. földterületet művel. Az állami gazdaságok és más állami szervek, valamint a termelőszövetkezetek művelésében van a megye összes területének 94,1 százaléka, szántójának pedig közel 90 százaléka. A szocialista szektorba tartozó terület 93 százalékán termelőszövetkezetek gazdálkodnak. A megyei pártbizottság és a megyei tanács végrehajtó bizottságának együttes ülése úgy véli, hogy a termelőszövetkezeti mozgalomban elért nagy jelentőségű politikai és társadalmi változást mutató eredmények a Magyar Szocialista Munkáspárt politikájának helyességét bizonyítják. Továbbá azt, hogy megyénk dolgozó parasztságának döntő többsége megértette és helyesnek tartja a mezőgazdaság szocialista átszervezésének szükségességét. Ennek megvalósításában önkéntes elhatározásukkal tevékenyen részt is vettek. Dolgozó parasztságunk döntő többségének elhatározása nyomán tovább szilárdult megyénkben a munkás-paraszt szövetség, a munkás- osztály hatalmának legfontosabb politikai alapja. Mindezért a párt és a tan J nács v. b. együttes ülése köszönetét fejezi ki a szövetkezett dolgozó parasztoknak, mindazoknak a kommunista I és pártonkívüli munkások- knak, a különböző szervek • dolgozóinak, akik a párt poli tikájának ismertetésével, fel világosító munkájukkal elősegítették a dolgozó parasztok szövetkezeti útra valódi áttérését. • A megyei párt- és tanács v. b. javasolja a szövetkezetek vezetőinek és tagjainak, hogy a következő időszak- ban fő feladatuknak a most is átszervezett közös gazdaságaik megszilárdítását, erősítését tekintsék. Fordítsanak nagy figyelmet a terméshozamok állandó növelésére, a nagyüzem adta lehetőségek jó kihasználására, mert ez mind a dolgozó parasztoknak, mind társadalmunk egészének közös érdeke. Ennek elősegítésére készítsék el növénytermesztési, állattenyésztési, szőlő- és gyümölcstermelés) terveiket. A közös munka mielőbbi megkezdéséhez alakítsák ki a nagyüzemi gazdálkodáshoz szükséges munkaszervezeteket, brigádokat, munkacsapatokat. Ennek kapcsán messzemenően vegyék figyelembe a helyi adottságokat, a szövetkezeti tagok szakmai hozzáértését, a termelés bizonyos ágaiban való jártasságát. Alkalmazzák a termelést elősegítő különböző művelési eljárásokat és a premizálási módszereket, mindezzel érjék el, hogy a belépett tagok és családtagjaik minél nagyobb számban vegyenek részt a közös munkában. Fordítsanak nagy gondot a közös vagyon állandó növelésére, a közös tulajdon védelmére, mert amilyen mértékben növekszik a szövetkezeti vagyon, olyan mértékben erősödnek anyagi értelemben a szövetkezet tagjai is. Erősítsék szövetkezeteikben a kollektív szellemet, érezzenek egymásért és a még helyenként szövetkezeten kívül maradt dolgozó paraszttársaikért felelősséget és meggyőző szóval hassanak oda, hogy azok is minél előbb rátérjenek az egyedül helyes útra, a szövetkezeti gazdálkodás útjára. A megyei párt és tanács végrehajtó bizottságai kérik a különböző párt-, állami és gazdasági szerveket, hogy továbbra is segítsék megyünk termelőszövetkezetbe tömörült dolgozó parasztjait a cél mielőbbi elérésében, a szövetkezetek politikai, gazdasági és szervezeti megszilárdításában. Nagyüzemi baromfitenyésztés A Szentesi tangazdaság korszerű baromfióljaiban közel 1200 tyúkot tenyésztenek A napi tojáshozam — még a hideg téli napokon is — 250—300. A baromfifarm két nagy ólját önetető és önitató berendezéssel látták el. Képünk Csizmadia Ambrust, a baromfifarm gondozóját ábrázolja, déli etetés közben. (Várkonyi felv.) ÚJ GYÁRTMÁNY Újszerű vattatárolókat készítenek a vásárhelyi Orvosi Műszer KTSZ-ben Török Pál vásárhelyi gyógyszerész újítása alapján. E képünkön látható forgó plasztik tartóhengerekben 24 csomó vattát lehet elhelyezni és előnye az, hogy meggyorsítja, könnyebbé teszi az árukiadást. A szövetkezetben a közeljövőben egy fotocellás vezérlésű kézszárító-berendezést és egy művesét is készítenek. * (Enyedi felv.)