Csongrád Megyei Hirlap, 1961. március (6. évfolyam, 51-77. szám)

1961-03-10 / 59. szám

Hagymarakóktól népes a maroslelei határ Híradás az „Új Barázda” földjéről A február utói és március eleji nap cirógató melegére megindult a parasztember ki a határba, hogy a felpirkadt föld ölén életet teremtsen, s szorgalmával, tapasztalatával előbbre lendítse a saját és a közösség ügyét. A szomszédos Makó példájára és kitűnő talajára való tekintettel szinte már Maroslelén is meghonosodott a belterjes hagymatermesztés. A gyakorlat évről évre azt igazolja, hogy érdemes is vele foglalkozni, mert jövedelmezősége— bátran mondhatjuk — eléri a legmunkaigényesebb növények jövedelmét. Igaz, elég sok munkával jár, mire pénzzé lehet tenni, de az »Új Barázda« tagjai olyan emberek, hogy amiből hasznot látnak, arra nem sajnálják az erőt és a fáradságot. Példa erre, hogy az idén is 80 holdon termesztenek fokhagymát, s ugyanennyi területen vöröset. Az előbbiből az elmúlt szombatig 55 holdat raktak el, s hétfőn, kedden a fokhagymarakást be is fejezték. Nem csoda, hogy ilyen gyorsan végeztek vele, mert háromszáznál is többen dolgoztak. Legtöbb családból ketten, hárman, sőt négyen is ott szorgoskodtak az utaló nyomában. Mihály Lajosék például már tavaly is négyen dolgoztak a közösben, meg is lett a hasznuk, közel ezer munkaegységük gyűlt év végéig. Persze, hogy az idén sem akarnak kevesebbet, sőt többet kívánnak termelni, de miért is ne, amikor megvan rá a lehetőség? Gémes Józsefek és Becski ferencek hárman-hárman vettek részt a hagymarakásban, illetve más, soron következő munkákban. Miért ilyen lelkesek az »Új Barázda« tagjai? Mert bíznak a közös összefogás eredményében s mert tudják, hogy szorgalmas munkával lehet csak megvalósítani azt a szép és nemes célt, amit a szövetkezet célul tűzött ki maga elé. Minden kihasználatlan percért kár — mondják a tagok s ennek az elvnek alapján láttak hozzá a munkához és feltrágyázták az őszi gabonákat. A 635 hold búza és a 270 hold árpa a gyengébb talajban nagyobb mennyiségű műtrágyát követelt meg, s ezért még a dél kellős közepén munkához láttak a tagok, s kocsikkal, vontatókkal hordták Makóról a talajjavítót. A talaj jó előkészítése után hozzáfogtak a gyökér és a sárgarépa vetéséhez is. Ezekből 5 holdon termesztenek piacra és házi szükségletre valót. Ezenkívül vetettek 4 hold zöldborsót, 3 hold mákot, s pár nap múlva a vöröshagyma dugdosása lesz a soron következő munka, valamint a cukorrépa vetése. A korai burgonya csíráztatásának előkészítését befejezték, s a talaj felmelegedésével megkezdik az ültetést. Szükség van ezekre a korán pénzelő zöldségfélékre, hiszen más tsz-ekhez hasonlóan, az »Új Barázda« is tervébe vette a rendszeres előlegfizetést. Nem akarunk jóslásokba bocsátkozni az időjárást illetően, de ha az idei esztendő egy kicsivel is jobb lesz, mint az 1960-as év volt, a várt eredmény nem marad el. Biztosíték erre a tagság szorgalma, munkakedve, s az, hogy a családtagok is valamennyien részt vesznek a közös munkában, mert tudják és látják azt, hogy a termelőszövetkezet a boldogulást jelenti számukra k- Az idei Ipari Vásár szenzációja: 45 méter átmérőjű műanyagkupola hegeszthető alumínium keretben A budapesti városligeti vásárváros máris élénk. A kiállításokat Kivitelező Vállalat dolgozói már felvonultak, hogy rendbehozzák az ideiglenes pavilonokat, kijavítsák a faépületeket. Megkezdődött a Nehézipari Minisztérium alumínium pavilonjának alapozása is. Ez a csarnok az idei vásár szenzációjának ígérkezik. Külsőre egy 45 méter átmérőjű, 15,5 méter magas kupola, amelyet alumínium keretbe zárt citromsárga műanyag háromszögekből raknak össze. Az 5 méteres átmérőjű kereteket a Fémmunkás Épületlakatosipari Vállalat készíti, különleges újfajta alumíniumból, amelyet a Fémipari Kutatóintézet dolgozói állítottak elő. Az új tulajdonságú fémet létrehozói •Hegál-nak nevezték el, ez az új szó a »hegeszthető alumínium« rövidítése. Ez a nagy szilárdságú fém abban különbözik az eddig használatos alumíniumtól, hogy, amint neve is mondja, könnyen és jól hegeszthető. Az óriási háromszögek alumíniumanyagát egy különleges ütést álló lakkal kenik be, amely portálok, esőbútorok, gépkocsik krómozott alkatrészeinek lefújására is használható. A 2000 négyzetméter alapterületű pavilon a kiállítás után a Városligetből »átköltözik« majd a lágymányosi vásárvárosba. Alkalmasnak ígérkezik arra, hogy »szünidőben« kör színpadjent használják fel. Csongrádi énekkar a Rádióban Március 12-én, vasárnap délután 17.10 órakor a Kossuth rádió »Kincses Kalendárium« című műsorában ■»Közvetítés a néma tanyáról« címmel a csongrádi földművesszövetkezet énekkara szerepel. A jó hírnevű énekkar népdalokat ad elő a tsz-eknek jutalomműsorként. A népdalokat Galli János karnagy, a csongrádi zenei általános iskola igazgatója hangszerelte, s az énekkart is ő vezényli. A közvetítés hangszalagról történik, melynek felvételeit a helyszínen Kispista István, a rádió népszerű riportere irányította. Tizenöt perc hiányzott a tíz órából. A Vásárhelyi Harisnya- és kötöttárugyár telepének portása szokott helyén, asztalánál ült és olvasgatott. A neonfényben úszó munkatermekben monoton hangon zakatoltak a gépek. A dolgozók az éjszakai váltásra készülődtek. Motorzúgás hangzott fel, a bejárati ajtóban egyenruhás tűzoltó jelent meg. Ficsor Sándor elvtárs, a Csongrád megyei Tűzrendészeti Osztály parancsnoka. — Őrnagy elvtársnak jelentem, az éjszakai gyakorlatra készen állunk — jeentkezett Bereczki János, a vásárhelyi tűzoltók vezetője. — Rendben van — mondotta a parancsnok és kezet fogott, majd hosszasan elbeszélgettünk az önkéntes tűzoltóság szerepéről. Lopva az órámra néztem, s halkan megjegyeztem, hogy 1 perc múlva 10 óra. Bereczki elvtárs ekkor engedelmet kért és a portáshoz lépett. Megbeszélte a riasztás lefolyását, és már tárcsázott is az őv.— A tehergépkocsi garázsban tűz van. Az udvar kövezete máris csattogott a lépésektől. Egy perc sem telt el, sötétség borult a garázsra és a környező munkatermekre. Az önkéntes gyári tűzoltók parancsnoka, Király József, a portásfülkébe rohant és hívta az állami tűzoltóságot. — A Vorosilov utcai telep autógarázsában tűz van. Kérjük az állami tűzoltóság segítségét. A tűz feltételezett. A nagyobb üzemeket ugyanis külön telefonvonal köti össze a tűzoltósággal, így tehát úgyszólván a tűzészlelés percében lehet riasztani az állami egységet. Mire megérkezik az állami tűzoltóság, rendszerint már javában dolgoznak az önkéntesek. Ezen az éjjeli gyakorlaton szintén így történt. — Vizet! — hangzott a vezényszó, s megduzzadtak a fal melletti tömlők. Az autógarázs tetejét verte az erős vízsugár. — Egy ember bent maradt a dobozüzemben — hangzott a figyelmeztetés. Két acélsisakos önkéntes rohant a feltételezett lángokba, s egy munkást hoztak ki a teremből. A gyakorlat szerint a tűzben,bent rekedt dolgozóra rádőlt az égő dobozhalmaz. Keczkó Gyula motorkezelő irányítása alatt zavartalanul működött a 800-as kismotor fecskendő. Török Bálint Tóth Lajossal együtt jól irányította a vízsugarat. Az önkéntesek mozgásán látszott, hogy értik beosztásukat, hiszen a tavalyi járási tűzoltó versenyen az elsők lettek. Tehát nemcsak a versenyben, hanem az élciben is jól megállják a helyüket. A nyitott gyárkapuhoz ért IKARUSZ kocsi bekanyarodott az udvarba és a belső víztartályhoz gurult. Három acélsisakos tűzoltó, köztük Galgóczi hadnagy lépett ki a kocsiból. Galgóczi elvtárs az önkéntesek parancsnokától érdeklődött az eddig történtekről, s átvette az irányítást. Két perc sem telt bele, máris két vízsugár verte a tetőt. Az állami tűzoltóság GMC kocsija pedig ezalatt a másik »vízforráshoz« állt. A feltételezett tetőtüzet hátbatámadták. A tűzoltók, mint a gyík, oly gyorsan kúsztak fel a függőleges létrán a tetőre. — Kérem a gyakorlatot befejezni — utasította a tűzoltóőrnagy a vásárhelyi tűzoltóság vezetőjét Vezényszavak követték egymást és ismét neonfényben úsztak a munkatermek, s a gépek zakatolni kezdtek — folytatódott a munka. A tűzoltószertárban megbeszélésre gyűltek össze az önkéntes tűzoltók, ahol Ficsor őrnagy elvtárs értékelte a gyakorlatot. — örülünk annak, hogy ez a 20 perces gyakorlat jól sikerült. Különösen meglepett bennünket a gyorsaság. Néhány évvel ezelőtt ugyanis ehhez hasonló gyakorlat 10—15 perces készülődéssel kezdődhetett meg, most pedig 3 perc múlva már működött a 800-as fecskendő. Taktikailag is jól oldották meg a feladatokat az elvtársak, mivel az áramtalanítás szintén gyors volt — mondotta többek között az őrnagy. A Vásárhelyi Harisnya-és Kötöttárugyár üzemi tűzoltócsapata a látottak alapján megérdemli az elismerést, hiszen ütőképes csoport, s képes eredményesen szembe szállni a lángokkal. Kiss György Tűz az autógarázsban Önkéntes tűzoltók éjjeli gyakorlata i Oktatásügyünk a számokban Az 1960/61-es tanév elején az általános iskolai osztálytermek száma 38-al, a középiskoláké 13-al volt több, mint az 1957/58-as tanév elején. A tervidőszak végén az iskoláskorúak közül valamennyi oktatási intézményben lényegesen többen tanultak, mint három évvel ezelőtt. Az 1957/58-as tanév elején általános iskolákban 52.192, középiskolákban 6.773, egyetemen, főiskolán 3.518, az 1960/61-es tanév elején pedig — az előbbi sorrendben — 55.328, 8.231 és 5.038 tanuló illetve hallgató tanult. (Az egyetemhez, a főiskolához a levelező hallgatókat is hozzászámítottuk.) A tanulóifjúság szakmai, gyakorlati tudásának megalapozására az általános iskolák felsőbb évfolyamán több mint 11.000, az általános gimnáziumok nappali tagozatán pedig több mint 2500 tanuló részesül az 1960/ 61-es tanévben politechnikai iktatásban. A nappali tagozatos tanulókon kívül a felnőtt korúak közül az elmúlt 3 évben közel 3700-an szereztek általános iskolai ismereteket és mintegy 800-an tettek érettségit a dolgozók középiskoláiban. A nővédelem Csongrádon Harmincágyas, korszerű egészségügyi intézetté fejlődött a szülőotthon A nővédelem csak a felszabadulás után fejlődött ki Csongrádon. Azelőtt nem volt sem szülőotthona, sem más női egészségügyi intézménye a városnak. A női betegek vidéki kórházakba jártak gyógykezeltetni magukat, még kisebb esetekben is. A szüléseket pedig általában hatósági bábák vezették le, nemegyszer nehéz körülmények között, egyáltalán nem higiénikus környezetben. Nagy előrehaladást jelent, hogy több más egészségügyi intézmény létesítésével egyidőben létrejött a szülőotthon. A fejlődést úgy tudjuk lemérni teljes valóságában, ha egy pillantást vetünk vissza a múltra. Csupán két ággyal kezdte meg működését 1947-ben a szülőotthon az Egészségház épületében. Bizony, ez csak a kezdet volt. A későbbi évek folyamán került jelenlegi helyére, a volt Járványkórház épületébe, ahol ma már 30 ágyas, korszerű egészségügyi intézetté fejlődött, melyet korszerű műtővel, megfelelő képesítésű szakorvosokkal és szakszemélyzettel, önálló gazdasági hivatallal, korszerű konyhával és központi fűtéssel láttak el. Az intézetben évente átlag 1500 beteg fordul meg. Ebből 500 szülés, 500 abortus és 500 pedig nőgyógyászati — jórészt műtétes — eset. Látogatásunkkor 30 felnőtt beteg és 18 újszülött lakója volt az intézetnek. De nemcsak a gyógyítás, hanem a megelőzés széles területén is tevékenykednek a szakorvosok. Évek óta eredményesen folyik a rákmegelőzést célzó vizsgálat. Az intézetet most a megye egészségügyi osztálya kiváló, magyar gyártmányú ■'Kolposkoppal látta el. Ugyancsak a megelőzést szolgálja az a komoly erőfeszítés is, amit az intézet orvosai az egészségügyi felvilágosítás, egészségügyi népnevelés területén kifejtenek az intézetben és az intézeten kívül gyakran tartott — filmmel kísért — oktató előadásokkal. Csongrád város tanácsa segítségével most egy erősítő berendezéshez is jutott az intézet. Az új berendezés segítségével most már rádió- és magnetofonelőadásokkal segítheti elő az egészségügyi népnevelést. A betegek, míg ápolás alatt vannak, jól hasznosíthatják idejüket az elhangzó előadások hasznos ismeretei által. Nagy segítséget nyújt az intézet működéséhez a KÖJÁLL, főleg egészségügyi kisfilmek rendelkezésre bocsátásával — hamarosan pedig egy vetítőautó időnkénti küldésével is. Az ez évi tervben pedig még ezen túlmenően egy egészségügyi kiskönyvtár létesítése is szerepel. Ha az intézet munkájá-hoz még hozzávesszük azt is, hogy szakorvosai látják el az SZTK nőgyógyászati szakrendelést és a nővédelmi tanácsadást is, továbbá a csongrádi gyermekgyógyásszal együtt Csanytelek, Tömörkény, Felgyő, Bokros mozgó szakorvosi szolgálatát, valóban elmondhatjuk: a csongrádi kiemelt szülőotthon a nővédelem »végvára«. Azonban azt is meg kell mondanunk, hogy ennek a végvárnak megfelelő létszámú katonára van szüksége, ugyanis nem elegendő a jelenlegi szakorvosi létszám. Sürgősen szükség lenne második segédorvosra is. de szükség volna még egy megfelelő elkülönítő létesítésére is. Hogy ez a nagy fontosságú nővédelmi egészségügyi intézmény továbbra is gyümölcsöző munkát tudjon végezni. — v. i. — Péntek, 1961. márciuis IK Talajvizsgálat négymillió holdon A gépállomásokon működő 102 laboratórium több mint fele bekapcsolódott az országos talajismereti térkép elkészítésének munkájába. Az elmúlt évben kétmillió holdról vettek fel talajmintákat, s ezek feldolgozása e napokban fejeződik be. A tavasz beköszöntével ismét megkezdődnek a mintavételek a közös gazdaságok területein. Ebben az esztendőben összesen négymillió hold termelőszövetkezeti területről vesznek talajmintát. A télen feldolgozott minták alapján már részletes tanácsokat kapnak a termelőszövetkezetek vezetői/ ‘Az 1: 25 000-es térképeken , ugyanis feltüntetik, hogy az adott területen milyen növények díszlenek a legjobban. ------•« Panasz útügyben Többször szóba került már a VásárhelyiVágóhíd és Húsfeldolgozó Vállalatnál, hogy miért nem gondoskodik a városi és a megyei tanács v. b. a vásárhelyi Klauzál utca útjának rendbehozásáról. Naponta öt-hat vagon élőárut szállítanak a vállalathoz és ugyanannyi feldolgozott árut hordanak el a teherautók. Tehát van forgalom, s közben az utakon 39 —40 centiméteres lyukak, mélyedések vannak. A téglából kirakott út két oldalán pedig felhalmozódik a por, nyáron a por. A sár bizonytalanná teszi a közlekedést, a por pedig belepi a húsárut. A megyei tanács v. b. tervosztályának tájékoztatása szerint az idén nincs állami hitelkeret az út rendbehozására. Már két szakaszban csaknem a susáni templomig korszerűsítették az utat, de a továbbépítésre jelenleg nincs pénz. A megállapodás szerint a városi tanácsnak kellene az utat karbantartania és aközlekedésben nehézségeket támasztó útszakaszokat kijavítania, rendbehoznia. Remélhetőleg a városi tanács a közeljövőben, még a tavasz folyamán intézkedik a csaknem használhatatlan útszakaszok kijavításáról, a mélyebb gödrök betöltéséről. Az asszonyok kérése Szentesen is gyakori dolog, hogy a fiatal házaspárok kis gyemekeiket is viszik a moziba. Valószínű, azért cselekednek így, mert nincs olyan hozzátartozójuk a közelben, akikre rábízhatnák a gyereket. Éppen ezért javaslom, hogy a nőtanács segítségével vezessék be Szentesein is a pótnagymama rendszert. A városban is van idős, megbízható nénike, aki szerény díjazás fejében vállalná a pótnagymama szerepét, hogy a fiatal szülök elmenjenek a szórakozóhelyre Heffer Gyuláné A kérés, amelyet ekként, fogalmaztak meg a különböző vállalatoknál dolgozó vásárhelyi asszonyok, a következő:A Kálvin téren megnyitt leértékelt és maradékáru bolt ne 5 órakor zárjon délután, hanem később. Indokolásul elmondották, hogy általában fél 5—5 óráig dolgoznak, s ilyenformán képtelenek felkeresni az üzletet, holott nagyon szeretnének vásárolni ott. Úgy hisszük, a dolgozó nők kérése jogos és könynyen teljesíthető. Nem feltétlen fontos annak az üzletnek reggel 8 órakor nyitni, megtörténhetne ez egy órával később is. Ám ha ezt nem tartják megvalósíthatónak a kereskedelem vezetői, délután nyissanak később egy órával, s ezáltal hosszabbítsák meg a nyitvatartási időt.