Csongrád Megyei Hirlap, 1961. június (6. évfolyam, 127-152. szám)

1961-06-18 / 142. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! * A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT MEGYE­ LAPJA * XVIII. évfolyam, 142. szám Ara: 70 fillér Vasárnap, 1961. június II. Tanácskozás a szocialista egészségügy távlatairól Írta: dr. László György megyei főorvos Abban a megtiszteltetés­ben részesültem, hogy részt vehettem a szocialista orszá­gok egészségügyi miniszte­reinek június 5—7-én Buda­pesten tartott konferenciá­ján. A háromnapos konfe­rencia minden referátuma és korreferátuma lenyűgö­zően érdekes volt mindazok számára, akik az egészség­ügy szervezési kérdéseivel foglalkoznak, hiszen a kon­ferencia témája a szocialis­ta országok egészségügyének részint mai helyzetét, ré­szint távlati lehetőségeit tárta fel. Beszámolók hangzottak el arról, hol tart ma a külön­böző szocialista országok egészségügye, melyek a leg­aktuálisabb kérdések, mi­lyen módon tervezik a kü­lönböző szocialista országok egészségügyi szervei — fi­­gyelembe véve sajátos kö­rülményeiket — a dolgozók egészségügyi ellátását, job­­bá tételét, és milyen pers­pektivikus célkitűzések fog­lalkoztatják e célok elérésé­ben a pártot, a kormányo­kat és az egészségügyi szer­vezőket. A konferencia egyértel­műen állást foglalt abban a kérdésben, hogy a gyógyító­tevékenység többé nem vá­lasztható el a megelőző te­vékenységtől — a jövőben ez a követendő út. Minden szo­cialista állam egészségügyi szolgálata funkcióját tekint­ve gyógyító-megelőző szol­gálat. E feladatkörön belül a két funkció szervesen ösz­­szefügg, egymást kiegészíti, egymással dialektikus köl­csönhatásban van. Az egészségügy fejlődése, illetve fejlesztésének lehető­sége szoros függvénye a népgazdaságnak. A szocialis­ta országok népgazdaságá­nak helyzete ma még kü­lönböző, de különböző volt a kiindulási alap is az egész­ségügy szocialista irányú fej­lődését illetően. Ezért a húszéves távlati tervben az egyes országok közötti ará­nyok másként mutatkoznak. A Szovjetunió 7 éves ter­vének utolsó évében eléri, hogy 10 000 lakosra 130 kór­házi ágy jut. Ezzel szemben Korea 1965 végére 10 000 lakosra 11, Mongólia 25 kór­házi ágyat tervez. A kórhá­zi ágyfejlesztés kérdése ál­talában mindenütt elsőren­dű kérdés. A szükséglet egy­re nagyobb, ami természetes velejárója a dolgozókról való gondoskodás elvének. A kórházi ágyak fejlesztésé­nek szükségességét bizonyít­ja az is, hogy a múlt év fo­lyamán a Szovjetunióban a lakosság csaknem 20 száza­léka igényelt kórházi ápo­lást, vagy kivizsgálást, Ma­gyarországon pedig a lakos­ság 13,8 százaléka. A ten­dencia az, hogy csökkenteni kell az egy főre eső ápolási napok számát, amit egyrészt a gyors kórházi kivizsgálás által lehet elérni, de ugyan­akkor az eddiginél nagyobb mértékben meg kell erősíte­ni a rendelőintézeteket, hogy azok is képesek legyenek pontos és határozott kóris­me felállítására. A szocialista országokban különbség van az orvos- és az egészségügyi középkáder­­ellátottságot, illetően is. A Szovjetunió, ahol az orvos-és középkáder-ellátottság máris igen jó, perspektivikus tervében a körzeti belgyó­gyászati hálózat kiépítését, a falu és a város egészségügyi ellátásában a helyes arányok kialakítását, a járó- és fekvő­beteg-ellátás normatíváinak megállapítását tekinti leg­fontosabb soron következő feladatának. Kína még or­voshiánnyal küzd, de 1962- től évi 20 000 orvos és 500 ezer egészségügyi középká­der képzését tervezi. Nagy száma van Kínában még ma is a nemzeti orvostudomány művelőinek. Működésüket egyelőre nem lehet korlá­tozni, de igyekeznek az euró­pai orvostudomány és a nemzeti orvostudomány mű­velői között az összhangot megteremteni, vagyis kiszűr­ni a nemzeti orvostudo­mányból azt, ami a mai mo­dern európai orvostudomány szerint jó, helytálló és al­kalmazható. Nyomasztó orvoshiánnyal küzd egyelőre Vietnam és Mongólia. Mongóliában kü­lönösen kevés a szakorvosok száma. 150 000 lakosra jut például egy szemészszakor­vos. Mongóliában az orvos­hiány mellett még az is ne­hezíti a lakosság gyógyító­megelőző ellátásának meg­szervezését, hogy a lakosság jó része nomád életmódot folytat és az egyes törzsek egy-egy évben 400—500 ki­lométer átmérőjű körben vándorolnak. A gyógyító-megelőző háló­zat szervezeti felépítése, an­nak irányítása, működtetése és ellenőrzése a Szovjet­unióban egyre erőteljeseb­ben a kórházakra épül, sőt a 7 éves terv végére ezt a szervezeti formát teljes egé­szében végrehajtják. Leszögezte a konferencia, hogy a közegészségügyi és a járványügyi kérdések meg­oldói és irányítói a köz­egészségügyi járványügyi ál­lomások maradtak továbbra is. Ezt a hálózatot bővíteni és fejleszteni kell, mert az eddigi tapasztalat azt mutat­ja, hogy jó közegészségügyet csinálni és a járványügyi kérdéseket megfelelően meg­oldani csak a közegészség­­ügyi járványügyi állomások keretein belül lehet. A köz­egészségügyi járványügyi ál­lomások száma, orvoskáde­rekkel való ellátottsága, la­boratóriumainak felszerelése országonként különböző, de mások a különböző orszá­gok közegészségügyi, jár­ványügyi viszonyai is. Vietnamban még mindig nagy probléma a diftéria, a tífusz, a trachoma, a malá­ria és a paraziták okozta megbetegedés. Albánia fő problémája a malária és a tuberkulózis. E két állam­ban, de Koreában, Mongó­liában és Kínában is mind jobban kerülnek előtérbe a közegészségügyi problémák megoldásának lehetőségei. Mindnyájunk előtt ismeretes a kínaiak harca a legyek el­len, s a konferencián a viet­namiak is elmondták hár­mas tisztasági tervüket (egyél, igyál és élj tisztán) és kiirtási tervüket, mely utóbbi a betegségeket okozó élősdiek, rovarok, szúnyo­gok, legyek és patkányok ir­tására vonatkozik. A viet­nami egészségügyi kormány­zat távlati tervében a nép­táplálkozás megreformálását is célul tűzte ki, mert ada­taik szerint a lakosság táp­lálékában túlságosan kevés az állati fehérje. Románia és Bulgária a rendelőintézeti járóbeteg­ellátás mutatószámainak ki­munkálásán dolgozik, emel­ni szándékoznak a falusi la­kosság járóbeteg-szakrende­lésen való megjelenését. A Német Demokratikus Köztársaság és Csehszlová­kia a kórházak ágyszámeme­­lésén kívül kórházszervezési problémákat tűzött a távlati terv során maga elé. Hazánk 20 éves egészség­­ügyi távlati tervében 90 kór­házi ágy szerepel 10 000 lakosra (jelenleg 47). Ezzel az ágyfejlesztéssel lehetővé válik évente a lakosság 20— 24 százalékát kórházi ápo­lásban, illetőleg kivizsgálás­ban részesíteni. A háromnapos konferen­cián elhangzottakból csak néhány, a nagyközönség szá­mára is érdekes kérdést le­het egy újságcikk keretén belül érinteni. A szocialista országok egészségügyi mi­nisztereinek konferenciája lényegében felölelte az egész­ségügy valamennyi ágazatát és megtárgyalta a különböző szakágazatok fejlesztésének és kiépítésének lehetőségeit. A konferencia szellemét át­hatotta az emberről való gondoskodás feltétlen szán­déka, amelyet minden szo­cialista ország sajátos körül­ményei között és népgazda­ságának lehetőségeit figye­­lembe véve igyekszik megol­dani. Hasznos volt meglátni, hogy a szocialista egészség­ügy felépítésében kik és mi­lyen módszerekkel jának az élen és kik vannak lemarad­va. A lemaradottak sokat ta­nulhatnak az élenjáróktól, az élenjárók pedig tapasztala­taikkal, tanácsaikkal, a szo­cialista együttműködés min­den eszközével segíthetik az elmaradottakat. A szocialista országok egészségügyi mi­nisztereinek minden évben megrendezésre kerülő kon­ferenciája hozzájárul ahhoz, hogy a szocialista országok bármennyire is különböző fejlettségi fokról indultak ki, évről évre csökkenthessék a különbözőségüket, történel­mileg rendkívül rövid idő alatt behozhassák lemaradá­sukat és a szocializmus ere­jére támaszkodva minden szocialista országban megte­remthessék az emberről való maximális egészségügyi gon­doskodás feltételeit. A külpolitika elmúlt heti eseményei A Csongrád megyei nőtanács felhívása Viharsarki vasárnapok Tudomány és technika Gromiko pénteken a francia külügyminiszterrel tárgyalt A szovjet külügyminiszter szombaton visszautazott Moszkvába Gromiko szovjet külügy­miniszter pénteken a szovjet küldöttség genfi szállásán tárgyalt Couve de Murville francia külügyminiszterrel. Gromiko vendégének kikí­sérésekor kijelentette újság­írók előtt, hogy a laoszi kér­déssel foglalkozó értekezle­ten még sok a teendő. Min­denki Laosz semlegességéről és függetlenségéről beszél, de mihelyt a konkrét javas­latokra kerül a sor, bizonyos küldöttségek, közöttük az amerikai is, kitérnek a kér­dés megoldása elől. Államot akarnak az államban. A Szovjetunió — jelentette ki Gromiko — határozottan el­lenzi ezt. Laosz legyen való­ban semleges és független ország. Gromiko megelégedéssel állapította meg, hogy az ér­tekezleten egész sor küldött­ség álláspontja megegyezik a szovjet állásponttal Pénteken a szovjet kül­döttség szállásán megbeszé­lésre ültek össze a laoszi kérdésről tárgyaló értekezle­ten résztvevő szocialista or­szágok küldöttségeinek ve­zetői.­­ Gromiko szovjet külügy­miniszter szombaton haza­utazott Moszkvába. A laoszi kérdéssel foglal­kozó értekezleten résztvevő szovjet küldöttség vezetését Puskin külügyminiszterhe­­lyettes vette át. (MTI) A megyei tanácselnökök megbeszélése az Országházban A megyei tanácsok v. b. elnökei szombaton délelőtt megbeszélést tartottak az országházban. A tanácskozá­son részt vett Dobi István, az Elnöki Tanács elnöke, Kállai Gyula, a Miniszterta­nács első elnökhelyettese, L­osonczi Pál földművelés­­ügyi miniszter, Németh Ká­roly, az MSZMP Központi Bizottsága mezőgazdasági osztályának vezetője. Kállai Gyula megnyitója után Losonczi Pál ismertet­te a mezőgazdasági időszerű feladatait. A beszámolót­ követő vitá­ban a tanácselnökök elmon­dották, hogyan készültek fel megyéjükben az aratásra és milyen terveket dolgoztak ki a következő időszak felada­tainak sikeres megoldására. Az értekezleten felszólalt Németh Károly és Tatár- Kiss Lajos, a SZÖVOSZ el­nöke is. A tanácskozás Kállai Gyu­la zárszavával ért véget.­­ (MTI) A svédeknek készül (Enyedi felv.) Szép a váza, s bizonyára nagy tetszést arat majd a Hódmezővásárhelyi Majolikagyár készítménye a svédek­nél is. A gyár 180 ezer forint értékű majolikatárgyra kapott megrendelést a külkereskedelmi vállalaton keresz­tül a svédektől. Békés Ilona írókázó nagy gonddal festi a vázára a szebbnél szebb mintákat Hórnást m­űvés­zcím­füttes UtazástUfr&H. A román néphadsereg mű­vészegyüttese vasárnap érke­zik hazánkba, és több mint két hetet tölt Magyarorszá­gon. Bemutatkozó előadásu­kat június 19-én tartják a csepeli sportcsarnokban. A román katonaművészek Szolnokon, Szegeden, Kalo­csán, Baján, Kaposvárott, Egerben, Miskolcon és Deb­recenben is fellépnek. (MTI) Pankotán járt Fehér Lajos elvtárs Fehér Lajos elvtárs, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagja, a Központi Bi­zottság titkára, pénteken a Viharsarokba látogatott. Szarvason elbeszélgetett a járási pártbizottság munka­társaival, majd megtekintet­te a Tudományos Kutató In­tézet gazdaságait, növény­­termesztő és állattenyésztő kísérleti munkáját, gyakor­lati eredményeit. Fehér elvtárs szombaton Csongrád megyében a Szen­­tes-Pankotai Állami Gazda­ságot kereste fel. (MTI) Kiszomboron és Apátfalván is megkezdődött az aratás Amint előrelátható volt, a párnapos száraz idő hatá­sára a hatalmas felhőszakadásoktól áztatott makói járás­ban is megkezdődött szombaton az aratás. Elsőnek a kis­­zombori Május 1 és az Előre Tsz, valamint az apátfalvi Aranykalász Tsz tagjai jelentek meg az aranyló táblák­ban, hogy minden percet kihasználó munkával biztosítsák az aratás sikerét és a makói járás aratási versenyében az első helyet. Természetesen nem biztos, hogy egynapos előnyük elegendő lesz az aratás elsőkénti befejezéséhez. Hiszen hétfőn úgyszólván a járás minden községében megindul a nagy munka. A pénteken megtartott lelkes hangulatú munkaértekezlet eredményeként a makói járási tanács dolgozóinak túlnyomó többsége községekbe utazik, hogy a vállalt körzetekben minden erőt az aratás gyors befejezésére mozgósítsanak. A szándék az, hogy Csongrád megyében a makói járás elsőnek fejezze be az aratást. Üzemi fiatalok, diákok dolgoznak a tsz-ekben Nemrégen hangzott el a­­ KISZ Központi Bizottságá- I nak felhívása a fiatalokhoz, hogy segítsenek a soronlevő mezőgazdasági munkákban. E felhívás nyomán megyénk­ben is mind több azoknak a városi fiataloknak, ifjú­munkásoknak, diákoknak a száma, akik a tsz-ben se­gédkeznek a növényápolás­ban. A makói járás közös gazdaságaiban az elmúlt na­pokban, s ma vasárnap is mintegy 650 középiskolás fia­­tal­ dolgozik a tsz-ekben. A sze­gedi járásban ma 450 közép­­iskolás és üzemi fiatal vesz részt a kukoricakapálásban és más munkákban a Szövet­kezeti földeken. A fiatalok ugyan társa­dalmi munkában dolgoznak, azonban a közös gazdaságok a teljesítménynek megfelelő­en gondoskodnak bizonyos anyagi honorálásról, ez azon­ban nem az egyes fiataloké hanem az egész KISZ-szer­­vezeté lesz, amelyen külön­böző felszerelési tárgyakat vásárolnak. A diákokkal és az üzemi fiatalokkal együtt bekapcsolódtak a munkába sok helyen a szövetkezeten kívüli parasztfiatalok is, vagy azok a városi fiatalok, akik szabadságukat falun töltik. Várható, hogy a kö­zeljövőben a fiatalok még nagyobb segítséget nyújta­nak a tsz-eknek a soron levő növényápolási munkákban.

Next