Csongrád Megyei Hírlap, 1962. július (7. évfolyam, 152-177. szám)

1962-07-01 / 152. szám

Vasárnap, 1962. július 1. Pirosra ért az intenzív búza, pár nap múlva kezdik a teljes aratását Megyénkben az állami gazdaságok mel­lett most már a termelőszövetkezetek is nagy területen, mintegy harminchatezer holdon termelnek San Pastore, Bezosztája és egyéb külföldi intenzív búzafajtákat. A nagy terméshozamú kenyérgabonák már érdekes színűek, rózsaszín-pirosra értek, s elsőnek a tömörkényi határban, az Alkot­mány Termelőszövetkezetben megkezdték a vágását. A teljes aratás megkezdéséig azonban még négy-öt nap van hátra. Az idén sajátos helyzet adódott elő, mert az intenzív búzák érése egybeesik az őszi árpa és a rozs aratási idejével. Ezért az aratási csúcsidőszak mindjárt az indulás­kor bekövetkezik. A munkák sürgősségét még fokozza az a körülmény, hogy az amúgy is alacsony szárú, úgynevezett törpe­búzák a szárazság miatt csak negyven-öt­­ven centiméter magasra nőttek, s így kizá­rólag csak kombájnnal vághatók. Ezért a megyei tanács mezőgazdasági osztályának javaslatára a gépeket — ahol erre szükség van — átcsoportosítják, s az aratógépeket a magasabb szalmájú rozs, őszi árpa és a Bánkúti búzatáblákon dolgoztatják. A termés a külföldi kenyérgabonáknál is általában gyengébb lesz a tervezettnél, de még így is holdanként két-három má­zsával magasabb az átlaghozamuk az el­terjedt magyar búzafajtáknál. Természe­tesen ott, ahol bővebb volt a csapadék a megyei átlagnál, ott jobban fejlődtek s elég jó termést ígérnek az intenzív szov­jet és olasz búzafajtáit. Beszámoló a megyei tanács üléséről (Folytatás az 1. oldalról.) 710 ezer forint volt, tavaly már A továbbiakban arról szólt Papp elvtárs, hogy a választott tanácsszervek mű­ködésén túl a tömegkap­csolat szempontjából igen fontos a tanácsapparátus munkája, mert a közügyek, továbbá a személyi problé­mák, kérelmek, igazságos és gyors elintézése erősíti a tanács és a töme­gek kapcsolatát. Viszont egy-egy igazságtalan döntés nemcsak elégedetlen­séget válthat ki, hanem eset­leg helytelen általánosítást is okozhat. Ebből a szem­pontból értékelte a beszá­moló a tanácsi vezetők, to­vábbá az apparátus mun­káját. Megállapítások, javaslatok Végül megállapította, a beszámoló, hogy megyénk­ben is megvan az alap a tanácsok tömegkapcsolatá­nak további erősítéséhez. Ugyanis, ha tanácsok he­lyesen alkalmazzák a párt politikáját, ha törekednek a még meglevő hiányosságok felszámolására, ha kezdemé­nyezőbbek lesznek a lakos­ság érdekét közvetlenül szol­gáló kérdések megoldásában, tovább nő a lakosság szim­pátiája a tanácsok iránt, s­­ a tényleges bevétel megha­ladta a 13 millió forintot és a társadalmi munka ér­téke az 5,5 millió forintot, jobban közreműködnek a közügyekben. A vitában résztvevő me­gyei tanácstagok igen elem­ző módon foglalkoztak a tö­megkapcsolat jelentőségével, s ebből a szempontból vizs­gálták az elmúlt évek­ mun­káját. K­a­t­ó­n­a Sándor me­gyei népfronttitkár többek között arról beszélt, hogy a Hazafias Népfront bizottsá­gainak, de a tömegszerveze­teknek is foglalkozniok kellene azok­kal a tanácstagokkal, akik elhanyagolják kötelezettsé­geiket. Ugyanis — például a köz­ségi tanácsülésekről tavaly 36 százalék — jó néhány ta­nácstag maradt távol az ülé­sekről. Szólt arról is, hogy az ideiglenes bizottságok mű­ködése miatt sok helyen az állandó bizottságok tartalmi munkája nem kielégítő. Meg­oldás az lenne, ha együtte­­­sen dolgoznának. Korom Mihály, a MEDOSZ megyei elnöke fontosnak tartja, hogy a jövőben a helyi taná­csok többet foglalkozzanak üléseiken a kommunális problémákkal. Megemlítette továbbá, hogy például a szentesi járásban­­ igen jó módszert követnek a járási vezetők — rendsze­resen látogatják a községe­ket, s elemzik egy-egy köz­ség területén folyó munkát —, s e módszert máshol is alkalmazni lehetne. Mun­kácsy György református esperes szóvá tette, hogy a fogadóórák szervezése mechanikus, s emiatt nem éri el célját. Kifogásolta, hogy helyen­ként az ügyeket lassan in­tézik el — elsősorban a fo­gadóórákon elhangzó pana­szokat. Dr. Bozó Sándor vb-titkár többek között meg­állapította, hogy a tömeg­kapcsolat erősítése elsősor­ban a tanácsi vezetőkön mú­lik: azon, hogy miként ké­szítik elő a tanácsüléseket, vb-üléseket, beszámolókat stb. De múlik azon is, hogy a tanácstagok mennyire te­kintik feladatuknak köte­lezettségeik teljesítését. D­r. Forgó István makói járási vb-elnök is felszólalt, s javasolta: megyei szinten meg kellene szervezni a kü­lönböző területeken alkalma­zott jó módszerek elterjesz­tésére a tapasztalatcserét. A hozzászólásokra Papp Sándor elvtáns válaszolt, majd a megyei tanács ezzel kapcsolatban határozati ja­vaslatot hagyott jóvá. Töb­bek között úgy döntött, hogy a harmadik negyedévben a helyi tanácsok is foglal­kozzanak üléseiken a ta­nács és a tömegek kap­csolatának értékelésével. Ez alkalmakkor értékeljék az apparátus munkáját is. Az államigazgatási munkán is múlik a tömegkapcsolat Tervezet a lakosságnak nyújtandó szolgáltatásokról Ezután a megyei tanács a megye ötéves iparpolitikai tervét hagyta jóvá az írás­beli előterjesztés alapján. E tervezet célja az, hogy a jö­vőben jobbá és tervszerűbbé te­gyék a lakosság részére nyújtandó javítási és szol­gáltatási munkát. A tervezet elkészítése során felmérték az igényeket, s részletesen meghatározták a különböző szektorok (minisz­tériumi, tanácsi vállalatok, ktsz-ek, magánszektor) fejlő­dési irányát. 1905-re a me­gye területén nyújtandó szol­gáltatások értéke eléri a közel 150 millió fo­rintot. Ez alatt fejlődnek a szocia­lista szektorok is , 300-nál több új egységet szervez­nek. A tervezet szerint el­sősorban a ktsz-ek térnek át a lakosságnak nyújtandó szolgáltatások teljesítésére, s csak kisebb mértékben fog­lalkoznak árutermeléssel. Megnövekszik például az­­ ötéves terv hátralevő évei­ben az építőipari szolgál­­tatás, mivel egyre nő a lakosság építési és lakóházjavítási igénye. 1960-hoz­ viszonyítva e szolgáltatás 1965-re 327,8 százalékos emelkedést fog je­lenteni. A személyi szolgál­tatás (fodrászat-kozmetika, mosoda-vegytisztítás stb.) 50 százalékkal emelkedik. Ter­mészetes, hogy a fejlődésnek anyagi feltételei is vannak, így a tervezet tartalmazza a szükséges beruházási ösz­­szegeket is. Ezután a megyei tanács több előterjesztésben dön­tött Többek­­között módo­sította korábbi ülésén ho­zott tanácsi rendeletét, s fel­hatalmazta a városi és köz­ségi tanácsokat, hogy saját hatáskörükben ren­dezzék a baromfik utcán való nevelésének engedé­lyezését. A megyei tanács felmentette NEB-tagsága alól Papp Ist­ván megyei tanácstagot, mi­vel korábban a megyei ta­nács végrehajtó bizottságá­nak tagjává választotta meg, ugyanakkor Kiss Sándort, a Magyar Nemzeti Bank me­gyei igazgatóját a Csong­­rád megyei Népi Ellenőrzési Bizottság tagjává válasz­totta. Kiss Sándor elvtárs ve­tette az esküt. Hantos Mihály vb-el­nökhelyettes ezután tájékoztatta a megyei ta­nács első fél évben vég­zett munkáról, illetve a megye helyzetéről. Tájékoztatót adott a növény­­ápolási munkák, az időszerű mezőgazdasági munkák hely­zetéről, a felvásárlás féléves eredményeiről, a beruházási, községfejlesztési tervek ed­digi teljesítéséről, a kereske­delem fejlődéséről, a forga­lom alakulásáról, az ipari üzemek tervteljesítési kilá­tásairól, az oktatási év ered­ményeiről. A tájékoztató jel­legű beszámolót a megyei tanács tudomásul­ vettet. Interpellációk A megyei tanácsülésen ez alkalommal igen sok inter­pelláció hangzott el Széll Illés arra kért választ, hogy mikor oldódik meg a tápéi újosztási terület vízellátása? Katona Sándor: a mező­­gazdasági osztály mit tesz azért, hogy a ter­ek megkap­ják a szükséges munkagé­peket az erőgépekhez? Ko­rom Mihály: a mezőgazda­­sági osztály milyen intézke­dést tett a tsz-ekben a mun­kavédelmi előírások betartá­sának ellenőrzésére? Mun­kácsy Mihály: a kiskun­­dorozsmai széksósfürdői kis­vendéglőben miért nincs vil­lany és telefon, miért nem kulturáltabban építették meg a kirándulóhely kisvendég­lőjét? Másik kérdése arra vonatkozott, hogy a titkár­ság kellő gonddal ügyel-e arra, hogy a sajtóban a va­lóságnak megfelelő tájékoz­tatás jelenjen meg? Ugyanis a legutóbbi ülésen a megyei tanács elfogadta a vízdíjak­ról szóló rendelkezést, s en­nek leküzdése mellett egy másik cikk is megjelent: megbüntetik azokat, akik ön­tözésre használják a vizet Le­le Ferenc. Miért maradt el az 1961-re tervezett deczki óvoda építése? Körösi Sá­muel pedig a nagymágocsi jogász lakásproblémájának megoldása ügyében inter­pellált. A szakigazgatási osztályok vezetői mindjárt válaszol­tak a kérdésekre — némelyekre később írás­ban válaszolnak. A válaszok mellett az a vélemény is ki­alakult, hogy az illetékes szakosztályok helyszínén a helyi tanács­csal együtt keressenek megoldást a problémákra. A megyei tanács ülése Tóth Istvánné zárszavával ért véget. Z Lelkes hangulatú országos békekonferencia a Parlamentben (Folytatás az 1. oldalról.) telhetőt megtettünk, s ez­után is megteszünk, hogy béke legyen a földön! A nép békeakarata és a kor­mány békepolitikája harmo­nikus egységben, forrt össze. Népi nemzeti egységünknek egyik legfontosabb egybe­kapcsoló ereje a béke gondo­lata. A mi népünk átélte és átszenvedte a háborúk min­den borzalmát. De nemcsak emiatt hatja át népünket a béke gondo­lata. Nem azért alkottunk, fáradoztunk, hogy agyunk és kezünk munkája ismét a há­ború martalékává váljék. Magunknak építettünk és építünk, megvédjük, ami a miénk, megvédjük, ami a népé. Ezért tett meg és tesz meg ezután is népünk minden tőle telhetőt azért, hogy hoz­zájáruljon a béke megszi­lárdításához. A népek kö­zötti béke és barátság esz­méjétől vezettetve a magyar forradalmi mun­kás-paraszt kormány állás­­foglalásai a vitás nemzet­közi kérdésekben mindig a béke szent ügyét szolgál­ják. Népünk és kormányunk teljesen egyetért abban, hogy a békéhez az általános és teljes leszerelés megvalósí­tásán keresztül vezet az út. A népek nem élhetnek többé katonai arzenálban, csőre töltött fegyverek között. Igaza van az amerikai egye­temek nyolc neves professzo­rának, akik nemrégiben az atom- és hidrog­énbomba­­ megszállottjának, a legreak­ciósabb amerikai — úgy­mond — »tudóénak«, Teller Edének a korlátozott nukleá­ris háborúra szólító eszme­futtatásaira válaszoltak. Ezek a professzorok, akik józan polgári szemmel nézik a vi­lágot, határozottan kijelen­tették: :a világ valóban megérett a leszerelésre. Sőt, mi több, a világ nem engedheti meg magának, hogy ne szerel­jen le. Az ellenőrzött le­szerelés nemcsak lehetsé­ges, hanem kötelező is«. Változatlan erővel küz­dünk a szigorú nemzetközi ellenőrzés mellett megvaló­sítandó általános és teljes le­szerelésért, az atom- és hid­­rogénfegyvereik betiltásáért és velük folytatott kísérle­tek megszüntetéséért. Támo­gatunk minden józan intéz­kedést, amely akár csak egy lépéssel is közelebb visz ben­nünket e célok eléréséhez. Szilárd meggyőződésünk, hogy az általános és teljes leszerelés hozzájárulna a né­pek életszínvonalának fel­emeléséhez. Az egyik nyu­gati hírügynökség jelentése szerint a vi­lá­gon minden egyes órában 14 millió dol­lárt költenek fegyverkezésre. Ez egy év alatt több mint 120 milliárd dollár! A fegy­verkezésre fordított összegek ugyancsak az ő számításaik szerint a föld hárommilliárd emberének élelmezését, két­száznegyvenmillió család szá­mára lakás építését és több mint egymilliárd személy jövedelmének megkétszere­zését tennék lehetővé­ készülve, megélénkült a ma­gyar békemozgalom tevé­kenysége is, s ezt örvendetes jelenségnek tartjuk. Nálunk, a mi kedvező társadalmi, gazdasági és po­litikai körülményeink között a béke védelmét leginkább hazánk erejének további nö­velésével, népünk életének felvirágoztatásával, gazda­sági, kulturális eredményeink gyarapításával segíthetjük elő. Szocialista társadalmi rendünk összeforrt a béké­vel, s minél szilárdabb ez a társadalmi rend, annál na­gyobb erővel járulhatunk hozzá a béke védelméhez, annál inkább erősödik a béke. Kállai Gyula végül a kö­vetkezőket mondotta: Engedjék meg, hogy befe­jezésül néhány szót szóljak azokhoz, akiket most küldött­nek választunk a moszkvai békekongresszusra, akik meg­kapják ehhez a nagy külde­téshez a magyar néptől meg­bízatásukat. Azt kérjük és várjuk tőlük, képviseljék méltóképpen a magyar nép békeakaratát Tevékenységükkel segítsék elő, hogy az általános és teljes leszerelés megvalósí­tása, a német békeszerző­dés megkötése, a gyarmati rendszer teljes és végleges felszámolása újabb és újabb tömegek harci köve­telésévé váljék. Felelősségteljes küldetésük­ben érezzék maguk mögött kormányunk és egész népünk támogatását. Abban a tudat­ban­ vegyenek részt a kong­resszus munkájában, hogy a népek békemozgalmának újabb jelentős fellendülését készítik elő. Márpedig, ha a világ népei összefognak, a béke legyőzi a háborút! Éljen a béke! (Viharos, nagy taps.) A fel kell kötni a német békeszerződést Ezután Kállai Gyula rész­letesen felvázolta azt a nem­zetközi helyzetet, mely a moszkvai békekon­gresszust megelőzi. Rámutatott, hogy az Amerikai Egyesült Álla­mok a »kísérletezzünk és tár­gyalunk« jelszavával, a le­szerelésről és békéről han­goztatott szólamok leple alatt fokozza a fegyverke­zési hajszát. A béke híveinek figyelmét nem kerülheti el az sem, hogy a német monopoltőke már­is a leghatalmasabb gazda­sági erővel és potenciális katonai erővel rendelkező, háborúra törekvő európai imperialista hatalom lett, amely hozzákezdett saját atombombája megteremtésé­hez. Ez nagy veszélyt jelent az egész világra és ezért fel kell lépni ellene. A két német állammal meg kell kötni a béke­szerződést. Ha azonban a nyugati álla­mok erre nem hajlandók, a szocialista tábor országai — együtt azokkal az országok­kal, amelyek megértik e lé­pés szükségességét — meg­kötik a békét a Német De­mokratikus Köztársasággal és ezen az alapon­ rendezik Nyugat-Berlin helyzetét is. Ilyenek hát azok a nem­zetközi körülmények, me­lyek megelőzik a moszkvai békekongresszust­­■— mondot­ta —, amely az általános és teljes leszerelés nagyszerű jelszavát írta zászlajára. Ez a moszkvai találkozó szélesebb és sokrétűbb­­ lesz, mint a békemozga-­­lom eddigi nemzetközi kongresszusai, mert a Béke-Világtan­ácsba tömörülő mozgalmak mellett ott lesznek más békeharcos szervezetek képviselői is. Ez azt, jelenti, hogy a nemzet-rak/Ztí ItfJJlUVlC-jében most új szakasz kez­dődik. A békéért folyó harc új lehetőségei nyíltak meg. A moszkvai kongresszusra hazánkat a moszkvai béke-világ­kongresszus­on Ezután több hozzászólás következett, majd Terényi Lászlónak, az Országos Bé­ketanács elnöksége tagjának javaslatára az országos bé­kekonferencia részvevői megválasztották a magyar nép képviseletében a moszk­vai leszerelési és béke-világ­­kongresszusra utazó delegá­ciót. A küldöttség vezetője Sza­kosíts Árpád, a Béke-Világ­­tanács irodájának tagja, az Országos Béketanács elnöke. Tagjai: Balla István tsz-el­­nök, Benkő Gyula színmű­vész, Beresztóczy Miklós, az országgyűlés alelnöke, Bog­nár József egyetemi tanár, a Kulturális Kapcsolatok Inté­zetének elnöke, Bóka László tanszékvezető egyetemi ta­nár, Boldizsár Iván író, Bre­­zanoczi Pál egri apostoli kormányzó, Bulla Elma Kos­suth-díjas színművésznő, De­­zséry László, az Országos Bé­­­­ketanács főtitkára, dr. Ham­vas Endre csanádi püspök, a katolikus püspöki kar elnö­ke, Harmati Sándor, a Haza­fias Népfront titkára, Hajdú Harminchav Jann Gyula egyetemi tanár, Kis­faludi Stróbl Zsigmond, Kos­­suth-díjas szobrászművész, Makoldi Mihályné Kossuth­­díjas pedagógus, a Magyar Nők Országos Tanácsának alelnöke, Mesterházi Lajos Kossuth-díjas író, Mihály­fi Ernő főszerkesztő, Nádasdy Kálmán, az Operaház főigaz­gatója, Pál Lénárd Kossuth­­díjas fizikus, Pátzay Pál Kossuth-díjas szobrászmű­vész, Petrovics Emil zene­szerző, dr. Radnót Magda akadémiai levelező tag, egye­temi tanár, Sebestyén Nán­­dorné, a Hazafias Népfront osztályvezetője, dr. Sík End­re nyugalmazott külügymi­niszter, Szabó Árpádné pe­dagógus, Szamosközi István református püspök, Szilágyi Sándor, a vegyipari dolgozók szakszervezetének főtitkára, Tamási Áron Kossuth-díjas író, Tóth József, az Országos Béketanács tagja, Vészi Lász­ló, a Csepel motorkerékpár­gyár szocialista brigádveze­tője, dr. Zsebők Zoltán Kos­suth-díjas egyetemi tanár. Az országos békekonferen­cia dr. Ortutay Gyula zársza­vával ért véget. Prefegáció képviseli Gromiko szovjet külügy­miniszter pénteken ebédet adott annak a kínai és sut észak-vietnami küldöttségnek a tiszteletére, amelyek Genf felé utaztakban Moszkvába érkeztek, ahonnan folytatják útjukat a laoszi kérdéssel foglalkozó nemzetközi érte­kezletre. * Tovább tart az olasz nyom­dászok sztrájkja. Csütörtö­kön Rómában nem jelentek meg az újságok, Torinóban és Milánóban pedig hiába vártak lapjukra a La Stam­­pa és az Il Giorno olvasói. A sztrájkolók új bérszerző­dést követelnek. * Gorbach osztrák szövetségi kancellár pénteken kíséreté­vel Leningrádba utazott Moszkvából. Hruscsov fogadta a Spanyol Kommunista Párt vezetőit Nyikita Hruscsov, az SZKP Központi Bizottságá­nak első titkára szombaton fogadta De Ibarrurit, a Spa­nyol KP elnökét, valamint I. Gallegot és R. Mende­­sont, a Központi Bizottság végrehajtó bizottságának tagjait. A szovjet kormányfő és a Spanyol Kommunista Párt vezetői eszmecserét folytat­tak a két felet kölcsönösen érdeklő kérdésekről. Hrus­csov a szovjet nép testvéri szolidaritásáról biztosította a Franco-rendszer ellen hősi harcot folytató spanyol né­pet.

Next