Csongrád Megyei Hírlap, 1964. július (9. évfolyam, 152-178. szám)
1964-07-10 / 160. szám
A részvétlenségből nem lesz munkásvédelem Egy ankét tanulságai Mindenütt fontos annak az új törvényerejű rendeletnek a végrehajtása, amely a munkásvédelemmel foglalkozik, de az építőiparban talán még nagyobb a jelentősége, mint az úgynevezett zárt üzemekben. Ennek tudatában hívta össze az’Építő-, Fa,s Építőanyagipari Dolgo■6k Szakszervezetének Csongrád megyei bizottság a hozzá tartozó szaknak vállalatainak igazgaóit, főmérnökeit, szakszervezeti bizottsági titkárait, biztonsági megbízottait és társadalmi munkásvédelmi felügyelőit csütörtökön Szeedre, hogy megbeszéljék a erőlelettel kapcsolatos feladatokat és problémákat. Makóról, Csongrádiról és Hódmezővásárhelyről is eljöttek a megbeszélésre a meghívottak. Már aki. A Csongrád Megyei Építőipari Vállalat, például a Tatarozó és Építő Vállalat gazdasági, műszaki vezetői — úgy látszik — napi elfoglaltságukat fontosabbnak tartották a részvételnél. Mások negyed- és félórát késtek a megbeszélésről. Az érdeklődés ilyen arányú hiánya azért megdöbbentő, mert az új rendelet végrehajtása egyrészt elképzelhetetlen anélkül, hogy az illetékesek nem ismerjék előírásait, másrészt leginkább éppen e részvétlen vezetőkön múlik megvalósítása. Az új munkásvédelmi rendelkezések sok előírása tulajdonképpen nem új, már korábban is érvényben volt, csak éppen mellékesen kezelték, háttérbe szorították. A munkásvédelemmel kapcsolatos szemlélet megváltozására lenne szükség ahhoz, hogy végre gyökeres fordulat következzék be, s mindenütt érvényt szerezzenek azoknak a minimális követelményeknek, melyek nélkül a biztonságos, baleset nélküli munka ma már elképzelhetetlen. Kétségtelen, hogy az örökség sok helyen nyomasztó, s az elhanyagolt szociális helyiségeket, mosdókat, öltözőket, étkezőket egyszerre nem lehet felépíteni. De nem is ezt kívánja senki. Az a lényeg, hogy végre tervszerűen, pontosan felmérve az igényeket és a lehetőségeket, mindenütt hozzálássanak a hiányzó berendezések, felszerelésük pótlásához. A megbeszélésen részt vevő építő-, fa- és építőanyagipari szakmák képviselőinek hozzászólásai lényegében e kérdéseik köré csoportosultak. F. K. Csinosítják könyvtárat Makón a járási könyvtárban 80-an, 100-an is megfordulnak naponta. A kölcsönző helyiség és az olvasóterem padozata ezért igen megkopott, s a falak is elvesztették színüket. A tatarozási munkák már megkezdődtek: parkettázzák a helyiségeket, majd sor kerül a festésre is. Az olvasóterembe új berendezéseket vásárolnak. A könyvtár helyiségeinek a rendbehozására, egyes bútorok pótlására közel 50 ezer forintot fordít a tanács. A fenti munkák miatt a könyvkölcsönzés előreláthatólag e hó 20-ig szünetel „Szántóföldi efferent” nyílt Földeákon Csongrád megyében »Szán- főznek. Az »ebédlő« a tanyatóföldi étterem« nyílt Az árnyas udvara, itt helyezték egészségügyi követelmények S^T'SokafAS sek tökéletesen megfelelő, adásos, bőséges menüben hemegye legjobban berendezett tértként ötször szerepel hús, ideiglenes üzemi konyháját a Az üzemi konyhát a szövetföldeáki Kossuth Termelő keret kertészete látja el zöldszövetkezetben állították felségfélékkel. Elegendő húsról a nagy nyári mezőgazdasági is gondoskodtak: 130 birkát munkák, az aratás, cséplés, vásároltak és saját nevelésű betakarítás idejébe. sertéseket, szarvasmarhákat az egyik tanyaépületben vágnak. A kétfogásos ebéelhelyezett konyhában képdért mindössze négy forintot vett szövetkezeti szakácsok fizetnek a tagok. a társadalmi ügy szít a hatóanyagtartalmából és az egyenetlen trágyázás eredményessége kisebb a gépi kiszórásénál. Sőt, a műtrágyázás újfajta öntözési gazdálkodást követel, e nélkül a műtrágyázás hatékonysága csak kis hányada az elérhetőnek. Folytathatjuk a sort az egyéni fogyasztóval; a sztereofonikus hangzású hanglemezek térhatású hangzását ma még aligha élvezheti a zenebarát, hiszen nem áll rendelkezésére erre alkalmas lemezjátszó és rádiókészülék; a gépkocsi ellátottság nemcsak a forgalomban levő gépkocsik számától függ, hanem attól is, hogy megfelelő mennyiségben és összetételben (valamint áron) rendelkezésre áll-e korszerű úthálózat, parkolóhely, camping-felszerelés stb. Az elmondottak bizonyítják: a műszaki fejlesztés komplex feladat, a szocializmusban az egész társadalom ügye, s ugyanakkor az egyén érdeke is. Hiszen a technikai fejlődése lehetővé teszi az egyén képességeinek kibontakoztatását, megszabadítja őt a nehéz fizikai munkától. A termelékenység növekedése révén lehetővé teszi a szabadidő növelését, ez a kulturáltabb élet, a társadalmi-közéleti tevékenység fokozásának fontos feltétele A technika azonban bevonul a háztartásba is; a gépek megkönnyítik és meggyorsítják a lélekőrlő háztartási munkát, lehetővé teszik a kulturáltabb és egészségesebb fogyasztást. A televízió a legtávolabbi helységbe is „elviszi” a színházi előadást, képszerűen is kitárul a világ a néző előtt stb. A műszaki fejlesztés a szocialista társadalomban válik a szó szoros értelmében társadalmi üggyé. A társadalmi gazdagság növelésének ugyanis ma már legfontosabb forrása a termelékenység emelése. Méltán állapította meg a Magyar Szocialista Munkáspárt VIII. kongresszusa .A munka termelékenységének mezlése, a gazdaságosság fokozása 11". ma a fő front, amelyen a küzdelem a szocializmus teljes felépítéséért folyik. Világméretekben is e fronton dől el a szocializmus csatája a kapitalizmussal.” A társadalmi szükségletek kielégítésének mértékét mindenkor a rendelkezésre álló nemzeti jövedelem nagysága határozza meg. A nemzeti jövedelem emelésének pedig a munkatermelékenység növelése az egyik legfontosabb tényezője. A termelékenységnövelés anyagi alapja ismét a műszaki fejlesztés. íme az alapvető politikai feladat, a szocializmus építése és felépítése, a társadalom tagjai anyagi és kulturális szükségleteinek kielégítése így függ össze a műszaki-technikai előrehaladással. , Lássunk egy meglehetősen kézenfekvő példát. A mezőgazdaságban nálunk a foglalkoztatottak mintegy 35—37 százaléka dolgozik, míg a gazdaságilag fejlettebb országokban ez az arány 15—25 százalék között ingadozik. Számítások szerint Magyarországon a termelőágazatokban teljesített összes munkaóráknak mintegy a felét a mezőgazdaságban teljesítették. Ezek az adatok arra utalnak, hogy a magyar mezőgazdaságban igen alacsony a munka termelékenysége. Ez viszont gátolja a magas termelékenységű ágazatok fejlődését (ti. a rendelkezésre álló munkaerő szempontjából), noha társadalmi érdek, hogy a foglalkoztatottak minél nagyobb hányada dolgozzék a magas termelékenységű ágazatokban. Az iparban ugyanis egy dolgozó azonos munkaráfordítással lényegesen több nemzeti jövedelmet termel, mint a mezőgazdaságban. Ez indokolja — a többi között — gazdaságilag a mezőgazdaság nagyüzemi átszervezését és erőteljesebb fejlesztését. A műszaki fejlesztés politikai összefüggéseinek elengedhetetlen feltétele annak, hogy a műszaki szakemberek mellett a gazdasági, a szervező szakemberek, s a dolgozók minél szélesebb rétegei munkálkodjanak a műszaki haladás meggyáratásái. 3 Péntek, 1964. Ififias Mt EGYFORMA SZÍVVEL, EGYFORMA AKARATTAL A tanácselnök irodájában sűrű a füst. Ott a község párttitkára is. Nemrég érkeztek be a kombájnszervről. Reggel postabontás után indultak ki a határba, s amint visszaérkeznek, megtárgyalják a tapasztalatokat. Még a munkák előtt napirendre tűzte a vb és a tanácsülés is az aratási felkészülést. Ellenőriztük a tűzoltószerek felújítását, a hordók beszerzését, a figyelőszolgálat működését. Javasoltuk az aratópárok megszervezését. Készenlétben is áll 210 a községben, ha minden kötél szalad. De erre nem hiszem, hogy sor kerül — reménykedik Rácz István tanácselnök. — Megtárgyaltuk azt is a tsz-elnökökkel — veti közbe Fejes Sándor párttitkár —, hogy alkalmazzák az osztott aratás módszerét. Vágassák le először rendrearatóval a búzát, amit néhány nap múlva felszedhet a kombájn, így az arató cséplők is nagyobb számban tudják vágni a korábban élő őszi árpát. Egy másik témáról, a gabona raktározásáról szinte megállás nélkül beszélnek. Hogy későn kezdte meg a Gabonafelvásárló és Feldolgozó Vállalat a száz vagonos raktár építését. A fábiánsebestyéni Általános Ktsz, a kivitelező alig halad a munkákkal. Pedig kilincseltek a járásnál, a ktsz-nél, s még sincs kilátás arra, hogy heteken belül befejezzék a munkát. Pedig a raktár kellene, mert a termésből 239 vagonra kötöttek szerződést a tsz-ek és ezenkívül raktározni kellene az adóbúzát, a terménykölcsönöket, a gépállomás munkarészét, s hely az alig van. — Igazán fő a fejünk a tárolás miatt — említi Rácz Ernő, a helyi gabonafelvásárló telep vezetője. A ktsz máshová vitte el az építendő raktártól az anyag egy részét, így azután nem haladnak sehogy sem. Pedig bármi módon, de a termést meg kell védeni. — Azt hiszem, a gépállomástól ■megszerezhetjük a nyári esővázas gépszíneket ideiglenes raktárként. Ez nagy segítséget jelentene — teszi hozzá. Nagy a csend a gépállomás udvarán. Ember alig lézeng az épületek körül. A műszaki vezetőt, Kecskeméti Károlyt is véletlen találjuk bent. — Éppen egy órával ezelőtt irányítottunk át négy kombájnt a Petőfi Tsz-be. Az »XJj Élet«-nél még nem lehetett vágni a búzát, s a gépeket, az üzemanyagot, az embereket két óra alatt másik tsz-be állítottuk munkáiba — mondja. Körülsétálunk az udvarban, a gépszín mellett feltűnik két trágyamarkológép. — Készenlétben áll a trágyaszóró brigád, csak a szalmalehúzás halad lassan a tsz-ekben. A gépekkel sincs hiba Székkutas határában, a 15 kombájn közül egy sem áll. Persze kisebb baj akad, de azt nyomban kijavítjuk... Még arról panaszkodik Kecskeméti Károly, hogy sok a gazdája az alkatrész ellátásnak. Egységesíteni kellene a műszaki kiszolgálást. Mert most, ha húsz-huszonöt fajta tételt megrendelnek, abból csak öt-hat érkezik meg. Szinte az egész országot be kell járni anyagért. A földművesszövetkezet irodájában szolgálatkészen magyarázza Harmati István igazgatósági elnök a földszöv nyári tevékenységét . Négy mozgóárusunk van. A cigarettát, hűsítőt, csokoládét, sört hordják a határba. A Petőfi Tsz aratói részére pedig a kisvendéglőben főzik az ebédet. Ha kell, másik tsz-nek is szállítunk, de eddig nem igényeltek. Két panaszt nyomban felemlít az elnök. Az egyik: rossz a sörellátás, négy napig van, négy napig nincs. Orosházáról csak egyszer kapnak szállítmányt hetenként. S az is súlyosan érinti a községet, hogy meg kellett szüntetni a szövetkezet sertéshizlaldáját. Azelőtt 200 mázsa húst termeltek évenként, s most azzal az indokkal, hogy a tsz-eknek kell ellátni a falut, megszüntették a hizlaldát. Mert a SZÖVOSZ szerint csak átmeneti jellegű a földművesszövetkezeti hizlalás. Igen ám, de milyen átmenet az olyan, ami ellátási zavarokat okoz?! * Egy gondolat, törekvés él most Székkutason mindenkiben: betakarítani a bőségesen termett gabonát, megvédeni a következő évi kenyérnek valót. Ez eddig sikerült a községben, s a lelkesedés azt mutatja, ezután sem lesz hiba. (tóth) A közösség összefogása Székkutason Hogy miként alakul a helyzet tovább, azt nem tudni, de egy biztos: Székkutas társadalma eddig azt adta a betakarítás sikeréért, ami a legtöbb: szívét, lelkét, közös teremtő erejét. A község párttitkára, Fejes Sándor és tanácselnöke, Rácz István ezt mondja: ezután sem lesz ez másként, mert a bíztató kezdet nem a községtől független csoda, hanem hosszú hónapok előkészítő munkájának eredménye. Amit előre kell venni: a falubeli szövetkezeti gazdák megértették, hogy a gabonafront első vonalában a helyük. Öt és félezer holdon termelnek kalászost, többet eredeti tervüknél. Ami még ennél is többet mond: a Petőfi és Kossuth Tsz-ben hat mázsával, a „Béké”-ben négy és az „Új Élet’-ben több mint három mázsával nagyobb a holdanként várható termés a tavalyinál. A magyarázat nemcsak a kedvező időjárásban van, az októberi vetés, előtte a jó magánykészítés, majd a gondos növényápolás sokat nyomott a latba. Most egységes akarattal teszik fel a koronát egy év gazdálkodására a székkutasiak. Csak a tsz-tagok? Nem. Mellettük a község, a földművesszövetkezeti dolgozó, a gépállomási szerelő, a tanácsi hivatalnok, a gabonát átvevő vállalat embere. Nagy István grafikai kiállítása Szegváron A lelkes helyi gyűjtők kéz- elsőként Nagy István, a nagy deményezése nyomán létre- alföldi realista művész grafitett szegvári falumúzeum kai művei kerülnek bemutaútabb fejlődéséről adhatunk tásra hírt. A megyei múzeum igaz- A Magyar Nemzeti Hallgatósága által biztosított 14 ma anyagából összeállított kiezer forintos költséggel el állítást július 12-én, vásárkészült a falumúzeum új nap délelőtt 11 órakor dr. képzőművészeti kiállító de- Dömötör János, a vásárhelyi lyisége. Tornyai János Múzeum igaz-Az újjáalakított teremben gatója nyitja meg. Egyiptomi szakemberek magyarországi tanulmánya A napokban fejezi be magyarországi tanulmányait három egyiptomi nyomdász, akik három hónapon át a magyar bélyegnyomtatás módszereivel ismerkedtek meg. A magyar bélyegek szép kivitele és színezése felkeltette az egyiptomi postaügyi vezetők figyelmét és egyik magyarországi látogatásuk alkalmával támadt az az ötletük, hogy szakembereik itteni továbbképzését tehét Magyar—román vízügyi tárgyalás Szegeden A magyar—román műszaki vegyesbizottság határozata szerint a magyar és román vízügyi szakértők a helyszínen megvizsgálták, az Alsótiszavidéki Vízügyi Igazgatóságnál, Szegeden megtárgyaltak több olyan vízügyi kérdést, amely csak a két szomszédos állam együttes elgondolásai szerint hajtható végre az erre kötött államközi egyezmény alapján. Így a szakértők foglalkoztak belvízi és árvízi kérdésekkel, melyek a közös határszakaszokon merülnek fel. A tárgyalások szívélyes légkörben zajlottak le és mindkét fél számára megnyugtató eredményre vezettek. Kubai szakszerveeti küldöttség: érkezett hazánkba Hazánkba érkezett a kubai közlekedési szakszervezetek négytagú küldöttsége. Itt-tartózkodásuk során tanulmányozzák a közlekedési üzemek és vállalatok munkáját. Országos borverseny Nagytétényben A Kertészeti Kutató Intézet nagytétényi pincéjében megkezdődött az országos borverseny. Az első »futamok« mezőnyének élére a Békés—Csongrád megyei állami pincegazdaság 1962. évjáratú kadarkája került, amely 18,4 pontot kapott. Ugyancsak első díjas lett a Kunbajai Állami Gazdaság 1963. évjáratú kadarkája, valamint a nemesnádudvari Kossuth Termelőszövetkezet 1961. évben szüretelt kadarka bora. Pénteken délelőtt rajtoltak a »nagy borok«: az egri likavér, a világhíres tokajhegyaljai édes és száraz szamorodni, valamint az aszúk, délután pedig a pezsgéket, habzóborokat rangso■olják. A bírálatok végén csúcsbizottság dönti el, hogy a legjobbak közül is melyek képviseljék majd a »magyar síneket« az augusztus 10-én kezdődő nemzetközi borversenyen. (MTI) A dolgozó nők védelme a szakszervezeti világmozgalom ügye is Beszámoló az SZ¥SZ Bukaresti Nemzetközi Békonferenciajárós Tanácsának titkára, a magyar nőküldöttség vezetője számolt be megyénk szervezett nődolgozóinak mintegy 300 megjelent képviselője előtt az SZVSZ Bukaresti Nemzetközi Nőkonferencia munkájáról. — Ez a nemzetközi nőkonferencia — mondotta az előadó — egyenes folytatása a nyolc évvel ezelőtt Budapesten megrendezett nemzetközi nőkonferenciának. Bukarestben is a dolgozó nők helyzetéről és jogairól tanácskoztak a küldöttek. Az előadó a továbbiakban ismertette azokat a változásokat, amelyeket a dolgozó nők a szakszervezeti világmozgalom harca következtében elértek. Ma már világszerte megnőtt a nők szerepe a termelésben, a társadalomban, a politikai életben. A beszámoló részletesen elemezte azt is, hogy a nemzetközi munkásmozgalomban folyó vita milyen hatással volt a konferencia munkájára. A konferencia döntő többsége magáénak vallotta a békés egymás mellett élés elvét és harcolás megvalósításáért így a béke kérdésében elfoglalt kínai álláspont lényegében elszigetelődött a konferencián. Az előadó végezetül összegezte a konferencia eredményeit, az ott született különböző dokumentumokat, amelyek megszabják a szakszervezeti világmozgalom teendőit a nők helyzetének további javításában. Csütörtökön Szegeden a megyei tanács nagytanácster :nében Barinkai Oszkárné, a szakszervezetek Budapesti Magyar- csehszlovák kulturális tárgyalások A csehszlovák—magyar kulturális bizottság július 6—8 között Budapesten a Művelődésügyi Minisztériumban a két ország kulturális kapcsolatainak továbbfejlesztéséről tárgyalt. A megbeszélések során megállapodtak a kulturális, bizottság 1964—65. évi mankaprogramjában. A jegyzőkönyvet magyar részről Molnár János művelődésügyi miniszterhelyettes, csehszlovák részről pedig Josef Grohman iskola- és művelődésügyi miniszterhelyettes írtták ki