Csongrád Megyei Hírlap, 1965. április (10. évfolyam, 77-101. szám)

1965-04-01 / 77. szám

2 Az angol alsóház ma vitát kezd a vietnami helyzetről Szerdiárt újabb légitámadást intéztek Észak-Vietnam ellen 45 amerikai és dél-vietnami vadászbom­­bázó szerdán újabb légitámadást intézett a Vietnami Demokratikus Köztársaság te­rülete ellen. Az AP amerikai hírügynök­ség jelentése szerint a gépek a Vinh vá­rostól 16 kilométernyire északkeletre lévő Cu I­ao és 64 kilométernyire délkeletre lévő Ha Tinh helységeket, valamint Hon Vien és Hon Matt partmenti szigeteket bombázták. A támadó gépek közül — az amerikai hírügynökség szerint — egyet lelőttek, de pilótáját megmentették. Az AP jelentése hozzáfűzi, hogy „ez a táma­dás nem tekinthető megtorlásnak a Sai­gont amerikai nagykövetség ellen kedden elkövetett bombamerényletre, de nincs ki­zárva, hogy a közeljövőben ilyen megtorló akcióm is sor kerül”. Ugyancsak az AP közli, hogy ezen a tá­madáson kívül az amerikai tengerészet repülőgépei is végrehajtottak szerdán egy bombázási akciót, de ezt a hírt hivatalo­san nem erősítették meg. Johnson nyilatkozata A saigoni amerikai nagy­követség épületén romelta­­karító munkások dol­goznak. A keddi bom­­gatámad­ás az első három emeletet teljesen használhatatlanná tette, csak a negyedik és ötödik emelet irodáiban tartózkod­hatnak a követségi alkalma­zottak. Az épületet, amelyet szögesét­ öt­ akadályokkal vet­tek körül, dél-vietnami és amerikai katonák őrzik. A robbanás halálós áldozatai­nak szánta szépiáig 21-re emelkedett A halottak közül kettő amerikai és egy isme­retlen államp­.Igazságú kül­földi személy. A sebesültek közül 47 amerikait és több mint száz vietnamit átszení­­tettek kórházi ápolásiján. Johnson elnök kedden Bush k­ül­ü­gy­m­i­n­iszternl, McNamara hadiügymi­niszter­­rel és McGeorge Bundyval, nemzetb­iztonsági ügyekkel foglalkozó rendkívüli tanács­adójával folytatott tanács­kozása után nyilatkozatot bo­csátott ki a sói­gon­i ameri­kai nagykövetség­ ellen vég­­rehajtott bomba­támadással ka­pcso­latban. A támadást „kegyetlen és oktalan cselekedetnek” ne­­vezte. Szent-Györgyi Albert, a magyar származású Nobel­­díjas tudós, levelet intézett a New York Times című laphoz, amelyet a lap szer­dai száma közül. Szent-Györ­­g­yi rámutat: a tudósok az elmúlt választáson Johnson elnököt­ támogatták. Az elnök azonban azt teszi Vietnamban, amit Gold­­water annak idején java­solt. Ronsri­nton haladunk, s itt az ideje, hogy a tudósok is­mét egyesüljenek, együtte­sen hangsúlyozzák figyel­­megíté­lésüket. Szent-Györgyi megállapítja: a vietnami háború foltot ejt az Egyesült Államok be­csületén és az amerikai nép többsége ellenzi azt Miért volt it ihon „mértéktartó“? Londoni politikai megfi­gyelők szembetűnőnek talál­amely „megszilárdította az Egyesült Államok azon el­határozását, hogy folytatja és fokoz­za a Dél-Vietnam­nak nyújtott támogatást”. Jár, hogy Wilson miniszter­­elnök az angol alsóház keddi interpellációs vitájában nem tett említést, a saigoni ame­rikai n­a­gy­követséget ért tá­madásról. Ennek magyaráza­tát abban látják, hogy a miniszterelnök minden­áron szeretné elkerülni a szenvedélyek fellángolását a mai külügyi vitában, amelynek középpontjába a vietnami háborús válság ke­rül. Kedden a késő esti órák­ban a Munkáspárt parla­menti külügyi bizottsága zártkörű ülésen vitatta meg a vietnami helyzet, legújabb fejleményeit. A képviselők követelték: a csütörtöki külügyi vitá­ban a kormány adjon biz­tosítékokat arra, hogy a jövőben, nem nyújt „feltétlen támogatást” az Egyesült Államok vietna­mi politikájához. Az elnök bejelentette, fel­hatalmazást és hitelt kér a kongresszustól egy új saigo­ni amerikai nagykövetség építésére. Szent-Györgyi levele a­­­New York Timesben De Gaulle-nak nem kell az „atlanti Európa" Az angol miniszterelnök ma este Párizsba érkezik Párizsból és Londonból je­lenti az MTI és a Reuter. A francia Minisztertanács szerdai ülésén Couve de Murville külügyminiszter beszámolt Rómában Fanfa­ni olasz külügyminiszterrel folytatott megbeszéléseiről, amelyeknek központjában — mint már közöltük — a „hatok”, azaz­: a Közös Piac tagál­l­amai­na­k pol­i­ti­kai együttműködése és az az­zal kapcsolatos külügymi­niszteri értekezlet terve ál­lott. Peyrefitte tájék­ozta­tásügyi miniszter a Minisztertanács ülése után az újságírók előtt leszögezte: Franciaor­szág álláspontja ma is ugyanaz, mint 1960—61-ben volt. Változatlanul szükséges­nek tartja ezt a politikai együttműködést, mert enél­kül a gazdasági Közös Piac sem állhat fenn sokáig. Cél­szerűnek tartja, hogy a Kö­zös Piac még függőben le­vő kérdéseinek rendezése után, ez év második felé­b­en hívják össze a csúcsér­tekezletet. A csúcsértekezle­tet a külügyminiszterek ta­nácskozásának kell megelőz­nie. A külügyminiszterek azonban csak akkor ülhet­nek össze, ha kialakultak a feltételek ahhoz, hogy tár­gyalásuk Walusban eredmé­nyes legyen. Ezek a feltéte­lek ma nincsenek meg. A francia kormány ezért ja­vasolja, hogy az érdekelt országok tovább tanulmá­nyozzák és alaposan dolgoz­zák ki a nyugat-európai or­szágok politikai együttmű­ködésének tervét. A francia kormány hatá­rozott állásfoglalása meg­erősíti, hogy de Gaulle vál­tozatlanul ragaszkodik a „hazák Európájához", más­­szóval: elveti a „nemzetek feletti" politikai közösség gondolatát és csak az eset­ijén hajlandó egyezményes formában rögzíteni a poli­tikai együttműködés elveit, ha a társországok is egyet­értenek azza­l, hogy Nyugat- Európának az Egyesült Ál­lamoktól független, önálló kü­l- és katonai politikát folytató tényezőt kell al­kotnia. Ezt a gondolatot fejti ki a de gaulleista Nation mai vezércikke is. Hangsúlyoz­za: Franciaország előbb meg akarja ismerni az „Eu­­rópa-menyasszonyt”, mielőtt rászánná magát a házasság­ra. Egyes társországok még mindig „atlanti Európáról­’ álmodoznak, Franciaország viszont önálló, kontinentális Európát akar, nem kér olyan „menyasszonyból”, aki „Las Farnciscóig érő he­­verőn fekszik”. * Wilson angol miniszterel­nök ma, csütörtökön este érkezik Párizsba, Stewart külügyminiszter társaságá­ban. Megbeszéléseket folytat ele Gaulle-lal, Pompidou mi­niszterelnökkel és a francia kormány több más tagjá­val. Tizenkét chilei városban okozott súlyos pusztításokat a földrengés­ ­Szerdán Görögországban volt földrengés Frei chilei köztársasági el­nök kedden drámai hangú nyialtkozatban jelentette be, hogy a vasárnapi földrengés által okozott, pusztít­ásokat az ország népének magának kell helyreállítania, nem tá­maszkodhat kizárólag külső emrítségre. öt éven belül a vasárnapi volt a második súlyos föld­rengés Chilében, 3­12 városban rendkívül sú­lyos anyagi károkat okozott. Becslések szerint harminc­ezren váltak hajléktalanná. halálos áldozatok száma valószínűleg eléri majd a negyszázat. Chilében nagyarányú új­jáépítési és segélyakcióra készülnek. A legtöbbet szenvedő vi­dékekre élelmiszert, ru­hát, gyógyszert és más utánpótlást küldtek, tábori kórházakat és kony­hákat állítottak fel. Az ösz­szeomlott hidak, járhatat­lanná vált utak kijavítására is megindultak a munkák. A távközlés legtöbb helyen már zavartalan. * Szerdán dél tájban 40 má­sodperces heves földrengés volt Görögországban. Epicentruma körülbelül 100 kilométerrel észak­nyugatra lehetett Athét­­től, a Korinthoszi öböl környé­kén. A földrengés Athénban csak nagy ijedelmet keltett, Görögország középső részén azonban anyagi károkat, sőt halálesetet is okozott. A Peloponózosz-félszige­­ten, Patrasz faluban egy asszonyt halálra zúzott a rászakadó házfal. A természeti csapás másik áldozatát, egy férfit, az ijedtség okozta szívbénulás ölte meg. UHÍMJAP 1MB. ÁPRILIS 1. CSÜTÖRTÖK Ben Bella algériai elnök és Csou En-laj, a Kínai Nép­­köztársaság miniszterelnöke szerdán folytatta tárgyalá­sait. 41 Egy 28,5 és egy 27 kará­tos gyémántot találtak a szovjetunióbeli Jak­úti­­iában. A ritka szépségű drágakö­veknek a Voszhod—2 űrre­pülése tiszteletére a „gyé­mánt—1’“ és a „gyémánt—2” nevet adták, mert ez volt Pavel Beljajev és Alekszej Leonov hívójele. Pjotr Maserov a Belorusz KP KB első titkára A Belorusz Kommunista Párt Központi Bizottságának plénumán Kirill Mazurovot i­elmentették a Központi Bi­zottság első titkárának és elnökségi tagjának tisztsége alól, miután Mazurov az SZKP Központi Bizottságá­nak elnökségi tagja és a szovjet Minisztertanács el­nökhelyettese lett. A Belo­rusz KP Központi Bizottsá­gának első titkárává Pjotr Maserovot választották. Véget ért a bonni kormánypárt kongresszusa Szerdán este Erhard nyu­gatnémet kancellár zárszavá­val befejeződött a Keresz­ténydemokrata Unió, a bonni kormánypárt kongresszusa. A kancellár beszédének külpolitikai részében azt hangoztatta, hogy „az enyhü­lési gesztusok, vagy más szo­cialista gesztusok nem jelent­hetik a nyugati politika cél­ját". Követelte Bonn szövet­ségeseitől, hogy „dinamikus politikával’’ támasszák alá Bonnak a közép-európai sta­tus quo megváltoztatására irányuló törekvését. A kancellár meghirdette a „megreformált társadalom'’ jelszavát, ami a Johnson-féle „nagy társadalom” nyugatné­met változata lenne — mint Erhard mondotta — a „kü­­l­­önböző csoportok és érdekek együttműködése”. A kancellár beszéde előtt Barrel, a párt parlamenti cso­­­­portjának elnöke újabb ind­­o­kommunista keresztes hadjá­ratot hirdetett meg. Kijelen­tette: „hadat üzenünk a szo­cializmusnak és a kommu­nizmusnak”. Hangsúlyozta, a mai helyzetben a’ puszta kommunistael­lenesség már nem elegendő, hanem annak ,­korszerűsített formájára van szükség”. A kongresszus végül egy nyilatkozatot fogadott el, amely az eddigi gazdasági eredményekre hivatkozva ar­ra szólítja fel a választókat, hogy ismét a Keresztényde­mokrata Unióra szavazzanak. TELEX gyorshír Egy pilóta nélküli, ame­rikai gyártmányú fek­lerita­­gép szerdán délután nagy magasságban berepült a Kí­nai Népköztársaság déli ré­szének légiterébe. A kínai haditengerészet légelhárító egységei a gépet lelőtték. Szerdán, a kora délelőtti órákban, öt kilométerre a spanyol partoktól a Föld­közi-tengerbe zuhant a spa­nyol Ibéria légitársaság egyik kétmotoros utasszál­lító gépe, fedélzetén 52, nagyrészt svéd turistával és 5 főnyi személyzettel. Egy spanyol halászhajó három súlyosan sérült utast a fe­délzetére vett. A többi utas­ról és a gép személyzetéről nincs hír. 1 Új kilátások a két világrendszer versenyében is ÚJSÁGHÍR: Nyugati megfi­gyelők is elismerik: az I sV.lv 1’ KB plénumának leg­utóbbi határozatai új sza­­kfasz kezdetét jelentik a két világrendszer békés versen­gésében. E -Ezekben a napokban is­­i­­mét visszhangzik a nyugati sajtó az úgy­nevezett „Soviet Economic Challange”, a szovjet gazda­­­­­ági kihívás legújabb fej­­leményeitől. Miként sok más területen, így a gazda­sági életben is, a katalizátor szerepét játszotta az első szputnyik, mert ékesszólóan ráébresztette a világot, kü­lönösen az Egyesült Államo­kat a Szovjetunió gazdasági és műszaki erejére, éppen úgy a két rendszer gazda­sági versengésének szem­pontjából sokat mond a tő­kés világnak az első szov­jet „űrséta”, s az a határo­zat, amelyet az SZKP Köz­ponti Bizottságának plénu­ma a mezőgazdaság­ fejlesz­tésére hozott. (Az elmúlt években egyébként a „szov­jet gazdasági kihívás” té­májának irodalma már több tucat könyvre szaporodott. Az Egyesült­ Államok kong­resszusának Joint Economic Comittee nevű bizottsága évről évre megvitatja ezt a kérdést.) Nem véletlen, hogy nem­csak a csillagporos magas­ságokat. szántó Voszhod—2. hanem számos ..földi ügy” —, a 71 milliárdos mezőgaz­dasági berulázási program, a korszerűsített­ szemester­­mény-gazdálkodás, a kolho­zok jövedelmezőségének fo­kozása —, egyaránt nemzet­közi méretű. . problémává nőtte­ ki magát, [sm­ert az 'Utóbbi tények nagyon lé­nyeges kérdésre adnak vá­laszt: milyen távlatai van­nak a két rendszer verse­nyének az egyik legfonto­sabb területen, a nyers­anyagot és élelmiszert ter­melő mezőgazdaságban. A verseny kimenetele szempontjából a kiin­duló állapot és a nö­vekedés üteme a döntő. S habár a nyugati szakembe­rek a mezőgazdaság egyes területén ma még országa­ik előnyeiről számolhatnak be, a növekedést illetően — éppen a plénum után — már nem nyilatkoznak olyan egyértelműen derűlá­tó módon. Nem hagyhatják ugyanis figyelmen kívül, hogy míg a Szót­je tart­­óban anyagilag még jobban ér­dekeltté kívánják tenni a mezőgazdasági dolgozókat munkájuk eredményében, s az idei évtől kezdve emelik a búza, a rozs és néhány más szemes termény felvá­sárlási árát — tehát, végső fokon a fogyasztók számára kívánnak bőségesebb ellá­tást biztosítani —, addig az Egyesült Államokban a far­merek és az állattenyész­tők mind alacsonyabb árat kapnak termékeikért. Más szavakkal: a mezőgazdasági termékek forgalmát lebo­nyolító csaknem száz nagy­tőkés vállalat profitja aránytalanul nő a terme­lők és a fogyasztók kárára. Figyelemre méltó az is, hogy az új szovjet intéz­kedések fokozni akarják a kolhozok és szovhozok­ jöve­delmezőségét, s gondoskod­nak a gazdaságok szerveze­ti megszilárdításáról, ad­dig az Egyesült­ Államok­ban viszont a tőkés világ farkastörvényei szétzilálják a farmokat. (Az amerikai farmok jövedelme tavaly 600 millió dollárral kisebb volt az előző évinél, az 1963. évi jövedelem pedig 400 millió dollárral maradt el az 1962. évitől. Ezzel egy­idejűleg tovább csökken a farmok száma is.) Érthető­ tehát, avrgy­ a nyu­gati politikusok élénken fog­lalkoznak a­ szovjet gazdasá­gi offenzíva következményei­vel. Vannak józan szakem­berek, akik a szovjet előre­haladás társadalmi és gazda­sági összefonódását vizsgál­va, mélyreható reformokat, javasolnak, de akadnak —­­ sajnos még ezek vannak többségben —, akik illúzió­kat táplálnak és a Szovjet­­■ jetunió, továbbá valamennyi szocialista ország fejlődését mesterséges módszerekkel szeretnék megállítani. Ilyen mesterséges módszernek ajánlják egyesek az úgyneve­zett embargó-politikát. Fi­gyelmen kívü­l­ hagyják az­­ embargó-politika, alkalmazá­sának eddigi történetét, amely a második világhábo­rú óta azt mutatta, hogy ez a politika vajmi kevés ered­ménnyel jár a szocialista tá­bor országaival szemben. Először is, a szocialista or­szágok már fejlett ipari bá­zissal rendelkeznek. Egyes polgári szerzők szerint az embargó-politika a Nyugat szempontjából több kárt je­lent, mint hasznot, mivel a szocialista országokat gyak­ran arra készteti, hogy még gyorsabban honosítsuk meg új gyártmányok termelését. Másodszor: az embargó-po­litika elve csak akkor lehet eredményes, ha mindenki be­tartja. A nyereségvágy, a piacszükséglet és sok más tényező következtében azon­ban valamelyik ország min­dig enyhíti, vág, megtöri az embargó-politikát. A Nyugat az említett új szovjet sikerek és táv­latok kapcsán ismé­telten bevallotta: a Szovjet­unió belső gazdasági fejlő­dése ma már közvetlenül be­folyásolja a két­ világrend­­szer versenyét. Ez pedig b ékes bizonyítéka a szocialista rendszer életerejének és a benne rejlő lehetőségeknek. pálos tamás Tanácskozás a minkásvédelemről A nemrég lezajlott szak­­szervezeti választások révén minden munkahelyen felfris­sült a szakszervezeti vezető­ség. Ezzel együtt megválto­zott a munkásvédelmi aktíva­hálózat is, sok új ember ke­rü­­lt sorai közé. Számolt ez­zel a MEDOSZ megyei bizott­sága is. Tegnap, szerdán reg­gel egész napos értekezletet tartott Vásárhelyen a Mun­kásotthon nagytermében, ahol a hatáskörébe tartozó üze­mek, vállalatok szakszerveze­teinek munkásvédelmi fel­ügyelőivel tárgyalta meg a rájuk háruló feladatokat. Ga­rai János, az SZMT munkás­­védelmi felügyelője részlete­sen ismertette a megjelentek­kel a munkásvédelemmel kapcsolatos rendeletek és ha­tározatok végrehajtási mód­ját, a munkavédelmi előírá­sokat, jogszabályokat. Előadása során kérte a munkásvédelmi felügyelőket, működjenek szorosan együtt a gazdasági vezetőkkel. A szakszervezeti bizottságok számoltassák be őket arról is, hogyan­ segítették a munkás­­védelmi feladatok végrehaj­tását. Sajnos, a mezőgazdasá­gi üzemek egy részében még nem elég színvonalas a mun­kásvédelmi aktívák tevékeny­sége, mert a gazdaságvezetők nem támogatják őket. Töre­kedjenek arra az üzemekben, hogy minden munkahelyen legyen munkásvédelmi aktí­va. Jól bevált például a mun­kásvédelmi őrök­­működése. Ezt a mozgalmat fejlesszék tovább, hogy az minél széle­sebb társadalmi alapot kap­jon. Szervezzenek a felügye­lők tanfolyamokat, s erre kér­jenek a MEDOSZ megyei bi­zottságától előadókat. A szo­cialista brigádokkal beszél­jék meg, hogy tegyenek munkásvédelmi jellegű fela­jánlásokat is. A szakszerveze­tek , újítási megbízottai az újítási feladattervek elkészítése előtt mérjék fel, milyen a munkásvédelmi helyzet, s ösztönözzék a dol­gozókat ilyen jellegű újítá­sok beadására.

Next