Csongrád Megyei Hírlap, 1970. november (15. évfolyam, 257-280. szám)

1970-11-25 / 276. szám

CSGHCRi! MEGYEI ★ jy. 'íixy XcKiwWísB.'Ir.« 9wJllr:Ww iNit * :- i iTVn l ‘ilifióii i—VTjMHMÉWilMMWimUUlfWii f l *j 27. ÉVFOLYAM. 276. SZÁM ARA: 80 FILLÉR 1970. NOVEMBER 25.. SZERDA Folytatta munkáját az MSZMP X. kongresszusa Kedden reggel 9 óra­kor Apró Antalnak, az MSZMP Politikai Bi­zottsága tagjának el­nöklésével folytatódott a Magyar Szocialista Munkáspárt X. kong­resszusának tanácskozá­sa az Építők Rózsa Fe­renc Művelődési Házá­ban. Apró Antal bejelen­tette: a jelölő bizottság munkájához szükséges, hogy a kongresszus döntsön a megválasz­tandó Központi Bizott­ság és a Központi El­lenőrző Bizottság lét­számáról. Javasolta, hogy a kongresszus 101 tagú Központi Bizottsá­got és 21 tagú Központi Ellenőrző Bizottságot válasszon. A kongresszus a ja­vaslatot egyhangúlag el­fogadta. Az elnök ezután beje­lentette, hogy a kong­resszus megkezdi a vi­tát a Központi Bizott­ság és a Központi El­lenőrző Bizottság beszá­molói fölött. A kongresszus dél­előtti ülésén felszólaló Fock Jenő, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a forradalmi munkás-paraszt - kor­mány elnöke. Felszóla­lását lapunk 3. oldalán közöljük. Ugyancsak délelőtt, hangzott el Leányul Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottsága fő­titkárának, a kongresz­­szuson részt vevő szov­jet delegáció vezetőjé­nek felszólalása is. Brezsnyev beszédét la­punk 1—2. oldalán kö­zöljük. Megyénk küldöttei közül dr. Márta Ferenc, a szegedi József Attila Tudományegyetem rek­tora kapott szót a kong­resszus keddi ülésén. Felszólalását lapunk 2. oldalán közöljük. Ugyancsak a kong­resszus tegnapi ülésén hangzott el a Vietnami Dolgozók Pártja kül­döttsége vezetőjének, Hoang van Haannak a felszólalása is. Beszédét lapunk 2. oldalán is­mertetjük. Felszólalt a kongresz­­szus kedd délelőtti ülé­sén Németh Károly, az MSZMP Politikai Bi­zottságának póttagja, a budapesti pártbizottság első titkára. Beszédének kivonatát lapunk 2. ol­dalán ismertetjük. A kongresszus kedd délutáni ülésén szólalt fel dr. Gustáv Husák, a Csehszlovák KP Köz­ponti Bizottságának el­ső titkára, továbbá To­dor Zsivkov, a Bolgár KP Központi Bizottsá­gának első titkára és Wladyslaw Gomulka, a Lengyel Egyesült Mun­káspárt Központi Bi­zottságának első titkára is. A kongresszus ma, szerdán folytatja mun­káját. VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! Leonyid Brezsnyev felszólalása Beszéde bevezetőjében Brezsnyev tolmácsolta az SZKP 14 milliós tagságá­nak és a szovjet népnek forró testvéri üdvözletét, majd így folytatta: Nagyra értékeljük az Önök pártjának kongresz­­szusán való részvétel lehető­ségét. Nemcsak mint nagy megtiszteltetést, hanem mint a testvérpártok együttműkö­désének és tapasztalatokkal való kölcsönös gazdagodásá­nak fontos formáját is. A kongresszus munkájának légkörében érzékelhetjük a legteljesebben harcostársa­ink ügyeit és gondjait, itt kerülhetünk közvetlen kap­csolatba a szocializmus to­vábbi építésének sarkalatos problémáira vonatkozó ha­tározatok kollektív kidolgo­zásának alkotó folyamatával. Nagy figyelemmel hallgat­tuk meg a Központi Bizott­ság beszámolóját, amelyet Kádár János elvtárs ismer­tetett az MSZMP Központi Bizottságának munkájáról. A szocialista Magyarország által négy év alatt elért fejlődés eredményeinek a beszámolóban nyújtott elem­zése meggyőzően bizonyítja, hogy az, amit a magyar kommunisták IX. kongresz­­szusukon terveztek, ma már valóság. A magyar kommunisták­nak és a szocialista Ma­gyarország egész dolgozó né­pének eredményei, az Önök által megjelölt új távlatok és a többi testvéri ország sikerei újra és újra igazol­ják, milyen hatalmas alkotó lehetőségei vannak a szocia­lizmusnak, ha a kommunis­ták pártja szilárdan és kö­vetkezetesen érvényre jut­tatja vezető szerepét a tár­sadalomban. Nagy és igazi alkotó mun­kát végez a Magyar Szocia­lista Munkáspárt és Közpon­ti Bizottsága, amelynek élén a magyar nép hű fia, a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom kiemelke­dő és tiszteletben álló sze­mélyisége, Kádár János elv­társ áll. Mi, szovjet kommunisták, jól ismerjük magyar elvtár­saink harcát az ország nép­gazdasága hatékonyságának fokozásáért, a szocialista tu­lajdon további szilárdításá­ért. Ismerjük pártjuknak azt a törekvését, hogy teljeseb­ben kihasználja a szocialista termelési mód előnyeit, egy­behangolva a központosított tervezést a gazdasági ösz­tönzők alkalmazásával. Tud­juk azt is, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt kö­vetkezetesen folytatja a szo­cialista demokrácia fejlesz­tésének irányvonalát, szün­telenül nagy figyelmet szen­tel a dolgozók kommunista nevelésének, lankadatlanul harcol a Burzsbá ideológia ellen, a marxista—leninista elmélet jobboldali és ,,ba­los", eltorzítása ellen. Ez az elvi­ magatartás a szocialista társadalom fejlesztésével kapcsolatos legfontosabb problémák megadásában tel­jes megértésre és nagyrabe­csülésre talál a Szovjetunió kommunistái részéről. Mi a pártjainkat hagyományosan összekötő megbonthatatlan egység és harci forradalmi szolidaritás szálainak leg­főbb igazolását látjuk eb­ben. sadalmi fejlődés jelenlegi szakasza állít elénk. A Szovjetuniónak, a Ma­gyar Népköztársaságnak és a többi szocialista ország­nak jutott az a történelmi büntetés,­ hogy­ az­­új vi­lág építőinek első so­raiban haladjanak, mely új világnak a csirái napjainkban mindenütt ki­hajtanak. A nemzetközi küzdőtéren szüntelen heves osztályharc folyik a dolgozó emberek és a kizsákmányo­lók között, a szocializmus, a szabadság, a béke, a hala­dás erői és az imperialista reakció, az elnyomás, az ag­resszió erői között. Legnagyobb közös vívmá­nyunk a szocialista világ­­rendszer, amely évről évre biztosan fejlődik és erősö­dik. A szocialista közösség­nek Európában ma hatal­mas a gazdasági ereje. Ki­válóan fejlett iparunk, szüntelenül előrehaladó me­zőgazdaságunk és hatalmas nyersanyagkészleteink van­nak. A Szovjetunióban, a né­pi Magyarországon és a töb­bi szocialista országban nagyszerű munkások, tech­nikusok, mérnökök és tudó­sok, az új társadalom épí­tésének meggyőződéses har­cosai nőttek fel, akik a gaz­dasági és tudományos-mű­szaki fejlődés legnagyobb és legbonyolultabb feladatait is meg tudják oldani. felhasználásával megvaló­suló gazdasági integráció kö­zös irányvonalunk, és meg­győződésünk, hogy ez újabb győzelmekhez vezeti a szo­cialista országokat s még jobban megszilárdítja a vi­lágszocializmus pozícióit a világgazdaságban. Az utóbbi­­évek folyamán az SZKP, a Magyar Szocia­lista Munkáspárt, a többi testvérpárt és országaink kormányai nem kis munkát végeztek annak érdekében, hogy még jobban megszilár­dítsuk politikai együttműkö­désünket és erősítsük a Var­sói Szerződés szervezetét. Úgy gondolom, joggal érté­kelhetjük kedvezően a vég­zett munkát, erre minden alapunk megvan. Kialakult az a helyes gya­korlatunk, hogy az időszerű kérdésekben konzultálunk egymással. Ez lehetővé teszi, hogy összehangoljuk akcióin­kat a nemzetközi küzdőtéren és egyszersmind erősíti a­ Varsói Szerződésben részt­ vevő valamennyi ország kül­­politikai pozícióit. Közös vívmányunk a szö­vetséges fegyveres erők ha­tékonyságának jelentős színf fordítása is... Az utóbbi évek® ben megtartott nagyszabású hadgyakorlatok megmutatták a Varsói Szerződés baráti hadseregeinek magas fokú együttműködését és harci kiképzését, azt, hogy meg tudják oldani a legbonyolul­tabb katonai feladatokat, és ismételten bebizonyították,­ hogy fegyverbarátságunk­­ megbízható eszköz bármely,­ agresszor megzabolázására. A szocialista államok kato­nai-politikai szövetsége im­t már több mint 15 éve jóll szolgálja a szocializmus érde­keit, az európai és a nem­zetközi biztonság érdekeit. Ez a szövetség segít vala­mennyiünknek biztosítani a szocialista és a kommunista építés kedvező külső feltéte­leit és nagy jelentőségű té­nyezője a tartós békének Európában, valamint annak határain túl. A kommunisták bátran haladnak előre Elvtársak! Valamennyien jól tudjuk, hogy a szocializ­musért és a kommunizmu­sért vívott harc sok nehéz feladat megoldását követeli meg. A szocialista és kom­munista építés fejlődésének minden újabb szakasza bo­nyolult problémákat vet fel pártjaink előtt. Ez termé­szetes, dialektikus folyamat. A kommunisták nem vá­gyódnak kényelmes életre, mindig bátran haladnak to­vább, előre, ezt ismét meg­győzően bizonyítja Kádár elvtárs beszámolója és kong­resszusuk egész légköre is. Ugyanezt mondhatjuk a Szovjetunió Kommunista Pártjának és más szocialista országok testvérpártjainak tevékenységéről is. És ami pedig a legfőbb, elvtársak, a szocialista or­szágok kommunistáinak minden szükséges feltétele megvan azoknak a felada­toknak az eredményes meg­oldásához, amelyeket a tár­kitűnő eszközünk van, amely segít a szocialista ál­lamok fejlődésének meg­gyorsításában: kölcsönös tá­mogatásunk, egymás kölcsö­nös segítése, a szocialista in­ternacionalizmus gyakorlata, az, hogy minden egyes szo­cialista­ ország sikere vala­­menyiünk vívmánya és kö­zös vívmányunk a szocialis­ta államok családjának min­den egyes tagjáé. Teljes joggal mondhatjuk, hogy a szocialista országok hatékonyabb együttműködé­sének kérdései az utóbbi években a testvérpártok fi­gyelmének középpontjában álltak. Gazdasági, politikai, ideológiai téren és a honvé­delem ügyeiben mind szoro­sabban összehangoljuk erő­feszítéseinket. Gazdasági területen az együttműködés színvonalá­nak emelésében fontos sza­kasz volt a KGST-tagorszá­­gok 1971—75-re szóló nép­­gazdasági terveinek az utób­bi időben végrehajtott koor­dinálása. A Kölcsönös Gaz­dasági Segítség Tanácsá­ban részt vevő országok­nak jó együttműködési ta­pasztalatuk van a nagysza­bású gazdasági tervek meg­valósításában. Most azon­ban valamennyien szüksé­gesnek és lehetségesnek tart­juk, hogy újabb, minőségi­leg magasabb szintre emel­jük a szocialista országok gazdasági együttműködését. A kulcskérdés, amelynek megoldására ma aktív, kö­zös erőfeszítéseink irányul­nak — a szocialista gazdasá­gi integráció fejlesztése. A tudományos-műszaki fej­lődés vívmányainak aktív A szocialista országok sikeres együttműködése A Csongrád megyei kongresszusi küldőnek egy csoportja. Előtérben dr. Korom Mihály és Győri Imre -------------------------------------------------------------------------­---------. Miniszterelnökünk felszólalását a 3., a Központi Ellenőrző Bizottság jelentését pedig 4. oldalunkon közöljük Hűség a marxizmus—leninizmushoz A szocialista világrendszer általános perspektíváiról hol­napunkról szólva, optimiz­mus tölt el bennünket, ki­próbált fegyverünk van a munkásosztály eszményeiért, a dolgozó tömegek eszmé­nyeiért vívott küzdelemben. Ez a fegyver a marxista—le­ninista elmélet. A történel­mi fejlődés elemzésére és egyetemes érvényű törvény­szerűségeinek figyelembevé­telére épülő, a minden sab­lontól, minden m­egmereve­dett dogmától idegen marxis­ta—leninista elmélet szünte­lenül gazdagodik a szocia­lista­ államok forradalmi gyakorlatával, a világ kom­munista, munkás- és nemze­ti felszabadító mozgalmának sokrétű tapasztalataival. A­ burzsoá ideológusoknak és mind jobboldali, mind „bal­oldali” revizionista cinkosai­nak azok a kísérletei, hogy letérítsék a helyes útról a szocializmus és a kommu­nizmus építőit, s provokatív koholmányokból, demagógiák­­ból és hamisításokból köd­függönyt vonjanak útjukba,s méltó ellenállásra találnak a kommunisták részéről. A kommunista- és munkáspár­tok hűsége a marxizmus— leninizmushoz — további győzelmeink biztos záloga. Európa, Közel-Kelet, Délkelet-Ázsia Napjainkban továbbra is heves harcok színhelye Dél­­kelet-Ázsia, ahol Vietnam, Laosz és Kambodzsa népei a szocialista országoknak és az egész világ haladó erőinek támogatásával fegyverrel a kezükben védik szabadságu­kat és függetlenségüket az imperialistáktól és bérence­iktől. " A felszabadító harc (Folytatás a 2. oldalon.)

Next