Csongrád Megyei Hírlap, 1971. január (16. évfolyam, 1-26. szám)

1971-01-22 / 18. szám

Mai számunk tartalmából: A FRANCIA ELNÖK SAJTÓÉRTEKEZLETE • NSZK-POLITIKUS LÁTOGATÁSA LENGYELORSZÁGBAN • GAZDASÁGI ELGONDOLÁSOK JUGOSZLÁV­IÁBAN • ÖTMILLIÓ FORINTOS ÖSSZEFOGÁS • NINCS INFLUENZAJÁRVÁNY • AZ IDÉN 50 EZER GÉPKOCSIT AD EL • A MERKUR • SÖRGYÁR ÉPÜL MINDSZENTEN • JÖVŐ HETI RÁDIÓMŰSOR Megalakult az Ifjú Gárda Országos Tanácsa Csütörtökön megalakult az Ifjú Gárda Országos Tanácsa és országos parancsnoksága. Az alakuló ülésen Kárpáti Sándor, a KISZ KB titkára tájékoztatta a résztvevőket az ifjúsági szövetség 1971. évi feladatairól. A KISZ honvédelmi nevelő és felké­szítő munkáját, az Ifjú Gárda további feladatait, valamint az országos tanács és pa­rancsnokság programját Pá­­ricska Zoltán, a KISZ KB osztályvezetője és Kutika Károly vezérőrnagy, a tanács elnöke ismertette. (MTI) Nincs megállás CS. A.) A minap egyik községi tanácselnökünkkel beszélgetve jegyeztem fel e mondatot: „...nálunk nem téma a villamosítás, még a közvilágításunk­­ is korsze­rű, hiszen minden második oszlopon higanygőz égő mű­ködik”. Tegyük hozzá, az idézett mondat nem dicsekvés­ként hangzott el, mindössze annak bizonyítására, hogy a rendelkezésre álló — a szükségeshez és különösképpen az igényekhez valóban szerény összegű — ez évi költ­ségvetést és fejlesztési alapot úgy kívánják felhasználni, hogy abban a „villamosítás” címszó alatt összeg nem szerepel; a községi tanács megoldotta már e feladatot — teh­át a „témát” kipipálták! Vajon a tanácsi gazdálkodás alapját jelentő költ­ségvetésekben lehet-e egy-egy címszót „kipipálni" azzal, hogy a célul tűzött feladatot már megoldották és a jövő­ben nincs rá gond? Ezen gondolkodtam, miközben utam a megyeszékhelyen, a Madách utcába vezetett. A Kálvin teret elhagyva az első közvilágítási lámpa nem égett, aztán a második sem. A közbeeső utcasarkon viszont a vendéglátói helyiség neonja teljes fénnyel világított, az oda torkolló utcákban azonban a sötétség honolt. Azt is mondhatnánk, hogy „akarattal”, azaz spórolásból nem égett a környéken az utcai közvilágítási lámpa, de ilyet ne állítsunk. Inkább nyilvánvalóan arról van szó, hogy az elhasználódott égőket időnként ki kell cserélni — még a szegedi utcákon is. A megyei pártbizottság ez évi gazdaságpolitikai fel­adatokról szóló állásfoglalásában olvashatjuk. ..Az élet­viszonyok javításának fontos tényezője a lakásépítés, a kommunális, a szociális, egészségügyi és kulturális ellá­tás. 1971-ben e területeken is jelentős fejlődésre van szükség.” Nagyon fontos feladatot ad ezzel a megyei pártbizottság a helyi tanácsoknak, holott immár több mint két évtizede a város- és községfejlesztési munká­ban éppen az említett területek szerepeltek központi kér­désként. Mind a városokban, mind a községekben lát­ható jelei vannak annak, hogy a lakosság életkörülmé­nyei javításával törődtek a tanácsok. A falvak villamo­sítása már régen a múlté; a mind több településen megtalálható hidroglóbusz annak jele, hogy megyénkben befejezéshez közeledik a vízműépítési program; az egyre több utcában látható aszfalt- és betonjárdák a járda­­építési program megvalósulását jelzik. Ennek ellenére — immár program nélkül — a vízellátás, a közvilágítás, a járdák állapota stb. mindennapi téma marad. Nem csupán megszokásból, inkább a lakosság ügye iránt felelősséget érző tanácsiak iránti bizalomból mind városainkban, mind a községekben a tanácsházára in­dul az állampolgár, ha gondja-baja van. Akkor is, ha a sarkon nem ég a közvilágítási lámpa, akkor is, ha már tarthatatlannak ítéli meg a háza előtti járda gödrét és még sorolhatnánk. Tapasztalat szerint az állampolgár elsősorban apró-cseprő ügyekben, az élet hétköznapi gondjaiban keres megértést és segítséget a tanácsházán, így minden olyan nagy téma, mint villamosítás, víz­ellátás, járdaépítés stb. napi témává vált a tanácsoknál. Nincs tehát megállás! Emlékezhetünk arra, hogy nem csupán megyénkben, hanem — éppen megyénk hírnevét is növelve — az or­szágban elsőként a községi törpevízmű-építési progra­mot megvalósító járás ,a makói volt. A vízellátás cím­szó alatt azonban változatlanul megtalálható e járásunk községi terveiben, hiszen az új utcákba, az új lakótele­pekre is el kell vezetni a vizet és a fürdőszobás laká­sok számának emelkedése is azt kívánja, hogy a glóbu­szokat tápláló kutak száma emelkedjék. Most, amikor a helyi tanácsok készülnek arra, hogy számot adjanak választóiknak a lassan befejeződő négy­éves ciklus munkájáról, azt is meg kell fontoltnak, mit jelent egy olyan kijelentés, hogy az adott feladatot ..megoldottuk...”. Akkor lehet erről csak szólni, ha már mint nap figyelemmel kísérik a kommunális, az ellátási területeket; ha pénzt tartalékolnak arra, hogy egy vil­­lanyégő kicserélése, vagy egy járdaszakasz megjavítása ne várasson sokáig magára, úgymond „pénzügyi fedezet” folányában. VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! ÜSŐHGRÍD MEGYEI ★ A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT LAPJA 28. ÉVFOLYAM, II. SZÁM ÁRA: 80 FILLÉR 1971. JANUÁR 22., PÉNTEK Fock Jenő ma befejezi finnországi látogatását Tegnap Helsinki nevezetességeivel ismerkedett küldöttségünk Csütörtökön Helsinkiben folytatódott Fock Jenő finnországi látogatásának programja. Miniszterelnökünk Péter János külügy­miniszterrel és kíséretének többi tagjával együtt a délelőtt folyamán felkereste a finn főváros fontosabb intézményeit. Elő­ször a parlamentbe látogattak el, ahol R. Paasio, a parlament elnöke fogadta a­­ látogatókat és szívélyes hangú eszmecse­rét folytatott a magyar államférfiakkal.­­ A házigazdák ezután bemutatták vendé­geiknek a parlament hatalmas gránitépü­letének helyiségeit, az üléstermeket, az épület belső berendezését A N­emzeti Múzeumban a Finnország népének történelmi múltját szemléltető gazdag néprajzi gyűjteményt tekintette meg a magyar küldöttség. Északi rokona­ink ősi kultúrájának dokumentumait Vil­ie Luho, a múzeum igazgatóhelyettese mutatta be. Ezután a Finn Nemzeti Színházban tett látogatás következett. A társulat igen nagy érdeklődést tanúsít különböző ma­gyar darabok iránt, nem egy magyar színpadi művet sikerrel előadtak már Helsinkiben, s jelenleg is magyar szerző darabját, Szakonyi Károly: „Adáshiba” című művét próbálják. A darab bemu­tatója február 3-án lesz. Délután a Finn-Magyar Társaság lát­ta vendégül Fock Jenőt, Péter Jánost és a magyar delegáció tagjait. Este finnországi nagykövetünk, Rónai Rudolf adott fogadást Fock Jenő és a magyar delegáció tiszteletére. Sajtóértekezlet, hazautazás A mai nappal befejeződik Fock Jenő és az általa vezetett delegáció ötnapos, hi­vatalos finnországi látogatása. Délelőtt miniszterelnökünk sajtóértekezletet tart, amelyen ismerteti finnországi tárgyalásai­nak eredményeit, majd válaszol az újság­írók kérdésére. A delegáció kora délután indul haza Helsinkiből. Repülőgépük az esti órákban ereszkedik le a Ferihegyi repülőtér be­tonjára. Május 9—június 9. békehónap A hagyományos tavaszi békehónapra május 9 és június 9 között kerül sor. Az idén — június 22-én — lesz 30 esztendeje, hogy a hitleri Németország megtámadta a Szovjetuniót. Az évfordulót a magyar békemozgalom felhasználja az újfasizmus minden formája elleni küzdelemre, kapcsolódva az NDK elismerését célzó nem­zetközi kampányhoz. . — Részt veszünk — mondotta Sebestyén Nándorné, az Országos Béketanács titkára — minden olyan nemzeti és nemzetközi kezdeményezésben, amely az euró­pai béke és biztonság megteremtését szolgálja. Változatlanul munkánk homlokteré­ben áll a Vietnam, Laosz és Kambodzsa népeivel vállalt szolidaritás erősítése. Még fokozottabb erkölcsi, politikai és anyagi segítséget nyújtanak Indokína népeinek. Határozottan síkra szállunk a párizsi tárgyalások teljes sikeréért, a dél-vietnámi ideiglenes forradalmi kormány elismertetéséért és azért, hogy az amerikai és csatlós csapatokat feltétel nélkül vonják ki egész Indokína területéről. Magunkévá téve a Béke-világtanács akcióprogramját, a legjelentősebb nemzet­közi akciókat magyarországi rendezvényekkel is alátámasztjuk. (MTI). Választék­csere­tárgyalások Sz. Szemicsevnek, a Szov­jetunió össz-szövetségi keres­kedelmi miniszterhelyettesé­nek vezetésével — az 1971. évi magyar—szovjet belke­reskedelmi választékcsere tárgyalásokra — csütörtökön belkereskedelmi küldöttség érkezett Budapestre. A küldöttség tárgyal a magyar belkereskedelem ve­zetőivel a két ország belke­reskedelmét érintő időszerű kérdésekről is. Az elemi csapások ellenére is: Eredményes esztendő Zárszámadás a makói Lenin Tsz-ben Tegnap tartotta zárszám­adó közgyűlését a makói Le­nin, Tsz a város legnagyobb közös gazdasága. A művelő­dési központ nagyterme zsú­folásig megtelt., A tagokat Makra István, a szövetkezet párttitkára üdvözölte, majd a közgyűlés elé terjesztette a felvételi kérelmeket. A tsz tagsága egyhangúlag soraiba fogadta a 145 jelentkezőt, s tudomásul vette a 25 távozó kilépését. Ezt követően Bor­­bás József, a szövetkezet el­nöke részletesen ismertette az 1970-es esztendő gazdasá­gi eredményeit. Elmondotta, hogy a bel- és árvíz a szö­vetkezetnél is sok kárt oko­zott. Vetetten maradt több mint kétezer hold szántóte­rület. Ennek ellenére ered­ményesen gazdálkodtak. Az üzemi és melléküzemági te­vékenység fokozásával, vala­mint az állattenyésztésből származó többletbevétellel ellensúlyozni tudták az ala­csonyabb termésátlagból ere­dő kiesést. A megtett intéz­kedések maradéktalan be­tartásával, nem utolsósorban a tagság szorgalmával elér­ték, hogy bevételük 104 mil­lió forint lett. Az egy tagra eső évi jövedelem 25 ezer 810 forint, egy munkaegység ér­téke pedig 68 forint. A szö­vetkezet elnöke az idei év felkészüléséről is tájékoztat­ta a közgyűlés résztvevőit. Elmondotta, hogy az őszi ka­lászosok időben földbe ke­rültek, s 600 hold kivételével elvégezték a mélyszántást. Folyamatos tájon is a munka­ ­­gépi berendezéseket szeretik az új, szentesi téglagyárban Az időjárás vi­szontagságainak ellenére is meg­nyugtató ütemben halad­­ a szentesi téglagyár építése. Az új létesítmény „szíve” — a gyár­tócsarnok — tető alatt van. Jelen­leg a DÉLÉP dol­gozói, a Gyárké­­ményépítő-, és Hőtechnikai Vál­lalat szerelői a belső munkákat végzik. A DÉL­ÉP dolgozói már elkészítették a műszárító beton­­szerkezetét. A szo­ciális épületek és a gyári lakások is vakolásra várnak. A hőtechnikai vállalat befejezte a két alagútke­­mence falazását. Folyik a gépi be­rendezések alapo­zása, így hamaro­san sor kerülhet az egyik gépsor beszerelésére. A gyár a legmo­dernebb technoló­ga alapján üze­mel majd. Eddig csak oldalfű­téses gáztüzelésű alag­­útkemencék épül­tek hazánkban. A szentesi üzemben­ teljesen újszerű lesz a kemencék fűtési rendszere. A 90 méteres alag­­útkemencéket fe­lülről fűtik, és a hőfokot állandóan lehet szabályozni. Olyan anyagtároló épül, amely lehe­tővé teszi a téli­ munkák folyama­tosságát azáltal, hogy nagy meny­­nyiségű nyers­anyag tárolására lesz alkalmas. A géppark részben NDK, részben ma­gyar gyártmányú berendezésekből áll. A modern au­tomatákkal és fél­automatákkal mi­nimálisra csök­ken a fizikai munka. Már az indulás­nál 70 emberre számítanak, olya­nokra, akik a gépkezelési isme­­reteket elsajátí­tották. Ezek okta­tása, betanítása folyamatban van. Előreláthatólag munkaerőhiány­nyal nem küzd az új üzem — a szak­munkás utánpót­lás a két szentesi téglagyárból biz­tosítottnak lát­szik. A gyár évi termelési kapaci­tása meghaladja három „régi típu­sú” téglagyár ter­melését: a két alapú­­kemence 30 —30 millió blokk­tégla égetésére al­kalmas. Az építkezés menetében a ta­vaszi árvíz okoz­ta kiesést behozták és a tervekn­ek megfelelően k­a­­ladnak a mm -­­val, így rém’’ ’­­tő, hogy a kivite­­lezők a június 30-i építési határidőt betartják és meg­kezdődhet a priv­baázemelés. HALASÉ MIKLÓS Az alagútkemencén már a szerelési munkák folynak (Fotó: Enyedi Zoltán)

Next