Csongrád Megyei Hírlap, 1971. január (16. évfolyam, 1-26. szám)
1971-01-22 / 18. szám
Mai számunk tartalmából: A FRANCIA ELNÖK SAJTÓÉRTEKEZLETE • NSZK-POLITIKUS LÁTOGATÁSA LENGYELORSZÁGBAN • GAZDASÁGI ELGONDOLÁSOK JUGOSZLÁVIÁBAN • ÖTMILLIÓ FORINTOS ÖSSZEFOGÁS • NINCS INFLUENZAJÁRVÁNY • AZ IDÉN 50 EZER GÉPKOCSIT AD EL • A MERKUR • SÖRGYÁR ÉPÜL MINDSZENTEN • JÖVŐ HETI RÁDIÓMŰSOR Megalakult az Ifjú Gárda Országos Tanácsa Csütörtökön megalakult az Ifjú Gárda Országos Tanácsa és országos parancsnoksága. Az alakuló ülésen Kárpáti Sándor, a KISZ KB titkára tájékoztatta a résztvevőket az ifjúsági szövetség 1971. évi feladatairól. A KISZ honvédelmi nevelő és felkészítő munkáját, az Ifjú Gárda további feladatait, valamint az országos tanács és parancsnokság programját Páricska Zoltán, a KISZ KB osztályvezetője és Kutika Károly vezérőrnagy, a tanács elnöke ismertette. (MTI) Nincs megállás CS. A.) A minap egyik községi tanácselnökünkkel beszélgetve jegyeztem fel e mondatot: „...nálunk nem téma a villamosítás, még a közvilágításunk is korszerű, hiszen minden második oszlopon higanygőz égő működik”. Tegyük hozzá, az idézett mondat nem dicsekvésként hangzott el, mindössze annak bizonyítására, hogy a rendelkezésre álló — a szükségeshez és különösképpen az igényekhez valóban szerény összegű — ez évi költségvetést és fejlesztési alapot úgy kívánják felhasználni, hogy abban a „villamosítás” címszó alatt összeg nem szerepel; a községi tanács megoldotta már e feladatot — tehát a „témát” kipipálták! Vajon a tanácsi gazdálkodás alapját jelentő költségvetésekben lehet-e egy-egy címszót „kipipálni" azzal, hogy a célul tűzött feladatot már megoldották és a jövőben nincs rá gond? Ezen gondolkodtam, miközben utam a megyeszékhelyen, a Madách utcába vezetett. A Kálvin teret elhagyva az első közvilágítási lámpa nem égett, aztán a második sem. A közbeeső utcasarkon viszont a vendéglátói helyiség neonja teljes fénnyel világított, az oda torkolló utcákban azonban a sötétség honolt. Azt is mondhatnánk, hogy „akarattal”, azaz spórolásból nem égett a környéken az utcai közvilágítási lámpa, de ilyet ne állítsunk. Inkább nyilvánvalóan arról van szó, hogy az elhasználódott égőket időnként ki kell cserélni — még a szegedi utcákon is. A megyei pártbizottság ez évi gazdaságpolitikai feladatokról szóló állásfoglalásában olvashatjuk. ..Az életviszonyok javításának fontos tényezője a lakásépítés, a kommunális, a szociális, egészségügyi és kulturális ellátás. 1971-ben e területeken is jelentős fejlődésre van szükség.” Nagyon fontos feladatot ad ezzel a megyei pártbizottság a helyi tanácsoknak, holott immár több mint két évtizede a város- és községfejlesztési munkában éppen az említett területek szerepeltek központi kérdésként. Mind a városokban, mind a községekben látható jelei vannak annak, hogy a lakosság életkörülményei javításával törődtek a tanácsok. A falvak villamosítása már régen a múlté; a mind több településen megtalálható hidroglóbusz annak jele, hogy megyénkben befejezéshez közeledik a vízműépítési program; az egyre több utcában látható aszfalt- és betonjárdák a járdaépítési program megvalósulását jelzik. Ennek ellenére — immár program nélkül — a vízellátás, a közvilágítás, a járdák állapota stb. mindennapi téma marad. Nem csupán megszokásból, inkább a lakosság ügye iránt felelősséget érző tanácsiak iránti bizalomból mind városainkban, mind a községekben a tanácsházára indul az állampolgár, ha gondja-baja van. Akkor is, ha a sarkon nem ég a közvilágítási lámpa, akkor is, ha már tarthatatlannak ítéli meg a háza előtti járda gödrét és még sorolhatnánk. Tapasztalat szerint az állampolgár elsősorban apró-cseprő ügyekben, az élet hétköznapi gondjaiban keres megértést és segítséget a tanácsházán, így minden olyan nagy téma, mint villamosítás, vízellátás, járdaépítés stb. napi témává vált a tanácsoknál. Nincs tehát megállás! Emlékezhetünk arra, hogy nem csupán megyénkben, hanem — éppen megyénk hírnevét is növelve — az országban elsőként a községi törpevízmű-építési programot megvalósító járás ,a makói volt. A vízellátás címszó alatt azonban változatlanul megtalálható e járásunk községi terveiben, hiszen az új utcákba, az új lakótelepekre is el kell vezetni a vizet és a fürdőszobás lakások számának emelkedése is azt kívánja, hogy a glóbuszokat tápláló kutak száma emelkedjék. Most, amikor a helyi tanácsok készülnek arra, hogy számot adjanak választóiknak a lassan befejeződő négyéves ciklus munkájáról, azt is meg kell fontoltnak, mit jelent egy olyan kijelentés, hogy az adott feladatot ..megoldottuk...”. Akkor lehet erről csak szólni, ha már mint nap figyelemmel kísérik a kommunális, az ellátási területeket; ha pénzt tartalékolnak arra, hogy egy villanyégő kicserélése, vagy egy járdaszakasz megjavítása ne várasson sokáig magára, úgymond „pénzügyi fedezet” folányában. VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! ÜSŐHGRÍD MEGYEI ★ A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT LAPJA 28. ÉVFOLYAM, II. SZÁM ÁRA: 80 FILLÉR 1971. JANUÁR 22., PÉNTEK Fock Jenő ma befejezi finnországi látogatását Tegnap Helsinki nevezetességeivel ismerkedett küldöttségünk Csütörtökön Helsinkiben folytatódott Fock Jenő finnországi látogatásának programja. Miniszterelnökünk Péter János külügyminiszterrel és kíséretének többi tagjával együtt a délelőtt folyamán felkereste a finn főváros fontosabb intézményeit. Először a parlamentbe látogattak el, ahol R. Paasio, a parlament elnöke fogadta a látogatókat és szívélyes hangú eszmecserét folytatott a magyar államférfiakkal. A házigazdák ezután bemutatták vendégeiknek a parlament hatalmas gránitépületének helyiségeit, az üléstermeket, az épület belső berendezését A Nemzeti Múzeumban a Finnország népének történelmi múltját szemléltető gazdag néprajzi gyűjteményt tekintette meg a magyar küldöttség. Északi rokonaink ősi kultúrájának dokumentumait Vilie Luho, a múzeum igazgatóhelyettese mutatta be. Ezután a Finn Nemzeti Színházban tett látogatás következett. A társulat igen nagy érdeklődést tanúsít különböző magyar darabok iránt, nem egy magyar színpadi művet sikerrel előadtak már Helsinkiben, s jelenleg is magyar szerző darabját, Szakonyi Károly: „Adáshiba” című művét próbálják. A darab bemutatója február 3-án lesz. Délután a Finn-Magyar Társaság látta vendégül Fock Jenőt, Péter Jánost és a magyar delegáció tagjait. Este finnországi nagykövetünk, Rónai Rudolf adott fogadást Fock Jenő és a magyar delegáció tiszteletére. Sajtóértekezlet, hazautazás A mai nappal befejeződik Fock Jenő és az általa vezetett delegáció ötnapos, hivatalos finnországi látogatása. Délelőtt miniszterelnökünk sajtóértekezletet tart, amelyen ismerteti finnországi tárgyalásainak eredményeit, majd válaszol az újságírók kérdésére. A delegáció kora délután indul haza Helsinkiből. Repülőgépük az esti órákban ereszkedik le a Ferihegyi repülőtér betonjára. Május 9—június 9. békehónap A hagyományos tavaszi békehónapra május 9 és június 9 között kerül sor. Az idén — június 22-én — lesz 30 esztendeje, hogy a hitleri Németország megtámadta a Szovjetuniót. Az évfordulót a magyar békemozgalom felhasználja az újfasizmus minden formája elleni küzdelemre, kapcsolódva az NDK elismerését célzó nemzetközi kampányhoz. . — Részt veszünk — mondotta Sebestyén Nándorné, az Országos Béketanács titkára — minden olyan nemzeti és nemzetközi kezdeményezésben, amely az európai béke és biztonság megteremtését szolgálja. Változatlanul munkánk homlokterében áll a Vietnam, Laosz és Kambodzsa népeivel vállalt szolidaritás erősítése. Még fokozottabb erkölcsi, politikai és anyagi segítséget nyújtanak Indokína népeinek. Határozottan síkra szállunk a párizsi tárgyalások teljes sikeréért, a dél-vietnámi ideiglenes forradalmi kormány elismertetéséért és azért, hogy az amerikai és csatlós csapatokat feltétel nélkül vonják ki egész Indokína területéről. Magunkévá téve a Béke-világtanács akcióprogramját, a legjelentősebb nemzetközi akciókat magyarországi rendezvényekkel is alátámasztjuk. (MTI). Választékcseretárgyalások Sz. Szemicsevnek, a Szovjetunió össz-szövetségi kereskedelmi miniszterhelyettesének vezetésével — az 1971. évi magyar—szovjet belkereskedelmi választékcsere tárgyalásokra — csütörtökön belkereskedelmi küldöttség érkezett Budapestre. A küldöttség tárgyal a magyar belkereskedelem vezetőivel a két ország belkereskedelmét érintő időszerű kérdésekről is. Az elemi csapások ellenére is: Eredményes esztendő Zárszámadás a makói Lenin Tsz-ben Tegnap tartotta zárszámadó közgyűlését a makói Lenin, Tsz a város legnagyobb közös gazdasága. A művelődési központ nagyterme zsúfolásig megtelt., A tagokat Makra István, a szövetkezet párttitkára üdvözölte, majd a közgyűlés elé terjesztette a felvételi kérelmeket. A tsz tagsága egyhangúlag soraiba fogadta a 145 jelentkezőt, s tudomásul vette a 25 távozó kilépését. Ezt követően Borbás József, a szövetkezet elnöke részletesen ismertette az 1970-es esztendő gazdasági eredményeit. Elmondotta, hogy a bel- és árvíz a szövetkezetnél is sok kárt okozott. Vetetten maradt több mint kétezer hold szántóterület. Ennek ellenére eredményesen gazdálkodtak. Az üzemi és melléküzemági tevékenység fokozásával, valamint az állattenyésztésből származó többletbevétellel ellensúlyozni tudták az alacsonyabb termésátlagból eredő kiesést. A megtett intézkedések maradéktalan betartásával, nem utolsósorban a tagság szorgalmával elérték, hogy bevételük 104 millió forint lett. Az egy tagra eső évi jövedelem 25 ezer 810 forint, egy munkaegység értéke pedig 68 forint. A szövetkezet elnöke az idei év felkészüléséről is tájékoztatta a közgyűlés résztvevőit. Elmondotta, hogy az őszi kalászosok időben földbe kerültek, s 600 hold kivételével elvégezték a mélyszántást. Folyamatos tájon is a munka gépi berendezéseket szeretik az új, szentesi téglagyárban Az időjárás viszontagságainak ellenére is megnyugtató ütemben halad a szentesi téglagyár építése. Az új létesítmény „szíve” — a gyártócsarnok — tető alatt van. Jelenleg a DÉLÉP dolgozói, a Gyárkéményépítő-, és Hőtechnikai Vállalat szerelői a belső munkákat végzik. A DÉLÉP dolgozói már elkészítették a műszárító betonszerkezetét. A szociális épületek és a gyári lakások is vakolásra várnak. A hőtechnikai vállalat befejezte a két alagútkemence falazását. Folyik a gépi berendezések alapozása, így hamarosan sor kerülhet az egyik gépsor beszerelésére. A gyár a legmodernebb technológa alapján üzemel majd. Eddig csak oldalfűtéses gáztüzelésű alagútkemencék épültek hazánkban. A szentesi üzemben teljesen újszerű lesz a kemencék fűtési rendszere. A 90 méteres alagútkemencéket felülről fűtik, és a hőfokot állandóan lehet szabályozni. Olyan anyagtároló épül, amely lehetővé teszi a téli munkák folyamatosságát azáltal, hogy nagy menynyiségű nyersanyag tárolására lesz alkalmas. A géppark részben NDK, részben magyar gyártmányú berendezésekből áll. A modern automatákkal és félautomatákkal minimálisra csökken a fizikai munka. Már az indulásnál 70 emberre számítanak, olyanokra, akik a gépkezelési ismereteket elsajátították. Ezek oktatása, betanítása folyamatban van. Előreláthatólag munkaerőhiánynyal nem küzd az új üzem — a szakmunkás utánpótlás a két szentesi téglagyárból biztosítottnak látszik. A gyár évi termelési kapacitása meghaladja három „régi típusú” téglagyár termelését: a két alapúkemence 30 —30 millió blokktégla égetésére alkalmas. Az építkezés menetében a tavaszi árvíz okozta kiesést behozták és a terveknek megfelelően kaladnak a mm -val, így rém’’ ’tő, hogy a kivitelezők a június 30-i építési határidőt betartják és megkezdődhet a privbaázemelés. HALASÉ MIKLÓS Az alagútkemencén már a szerelési munkák folynak (Fotó: Enyedi Zoltán)