Csongrád Megyei Hírlap, 1971. szeptember (16. évfolyam, 205-230. szám)
1971-09-26 / 227. szám
fi tartalomból: Szovjet— jugoszláv közös nyilatkozat Heti világhíradó (2. okiad) A tüzelőolajellátás kilátásai megyénkben Nyíltan és bátran (3. oldal) Négy béres és két Kovács találkozása (5. oldal) Négynapos jugoszláviai látogatását befejezve Leonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságának főtitkára Budapestre érkezett A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának meghívására szombaton délben rövid baráti látogatásra Budapestre érkezett Leonyid Brezsnyev, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának főtitkára és kísérete, Konsztantyin Katusev, az SZKP Központi Bizottságának titkára, Konsztantyin Ruszakov, az SZKP Központi Bizottságának tagja, a Központi Bizottság osztályvezetője és Nyikolaj Rogyionov, az SZKP Központi Bizottságának tagja, külügyminiszter-helyettes. A vendégeket a Ferihegyi repülőtéren Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, Biszku Béla és Komócsin Zoltán, a Politikai Bizottság tagjai, a Központi Bizottság titkárai, Benkei András, a KB tagja, belügyminiszter, dr. Csanádi György közlekedés- és postaügyi miniszter, Pója Frigyes, a KB tagja, a külügyminiszter első helyettese, Gyenes András, a KEB tagja, a KB külügyi osztályának vezetője és Marjai József külügyminiszter-helyettes fogadta. Jelen volt V. J. Pavlov, a Szovjetünk magyarországi nagykövete. (MTI)A jugoszláviai tárgyalások befejező mozzanatairól lapunk 2. oldalán számolunk Két új tiszveeyáfik (R. L.) Az élet sok területe igényel átfogó jogi rendezést, hogy a jogalkotás megfeleljen az elmúlt évtizedek változásainak és elérendő céljainknak. A magyar országgyűlés azutóbbi években számos nagy jelentőségű döntést hozott. Ezek közül is kiemelkedik a szövetkezetekről, valamint az ifjúságról a napokban egyhangúlag elfogadott két új törvényünk. Az egyszerű ember, vagy ahogyan hétköznapi szóhasználattal illetik: „az utca embere” természetesen azt kérdi: származik-e valami jó ezekből az intézkedésekből az én számomra? A kérdésre a számok önmagukban felelnek. Hazánkban a mezőgazdasági termelőszövetkezeteknek több mint egymillió, a ktsz-eknek közel negyedmillió, az áfészeknek másfél millió, a takarékszövetkezeteknek 800 ezer, a lakásszövetkezeteknek 60 ezer tagjuk van. Ha tudjuk is, hogy sokan egyszerre több szövetkezeti formának is tagjai, akkor is rengeteg állampolgárt érint a szövetkezeti törvény, amely kerettörvényként szolgál majd valamennyi szövetkezeti forma kehelyes működésére, biztosítja továbbfejlődésüket. Eme átfogó jogi aktus segítségével is kifejezésre juttatta az országgyűlés, milyen hallatlanul nagy gazdasági, társadalmi és politikai jelentőséget tulajdonít az önkéntes szövetkezeti társulásoknak, milyen nagyra értékeli szerepüket a népgazdaságban, az ország ellátásában. Most már a törvény kényszerítő erejével is dokumentálja azt, amit pártunk régóta fennen hirdet, hogy a termelési viszonyok szocialista rendszerében a szövetkezeti formát és tulajdont jellegében az állami, össznépi tulajdonnal egyenértékűnek, egyenrangúnak tekinti, s a törvény megfelelő biztosítékokat is nyújt, hogy ez az alapelv maradéktalanul érvényesüljön. S ha azt mondottuk, hogy a szövetkezeti törvény hazánk állampolgárainak egyharmadát közvetlenül érinti, számszerűségi és politikai hatásában is hasonlónak kell tekintenünk az ifjúsági törvényt is. Nemcsak azért, mert tudomásunk szerint — az NDK-t kivéve — hasonlót a világnak még egyetlen parlamentje sem alkotott, hanem az élet logikájának figyelembe vétele miatt is. A Magyar Népköztársaságban az állampolgárok fele, tehát minden második ember, 30 éven aluli. Ilyen vonatkozásban érthető az a rendkívüli nagy érdeklődés, ami a döntést fogadja. Másrészt — ahogy a parlamenti vitában többen rámutattak — minden korban, a felnőtt társadalom kötelessége gondoskodni az ifjúság testi és szellemi neveléséről, az életre való felkészítéséről. Ezt a felelősséget teljes mértékben kifejezésre juttatja a most elfogadott ifjúsági kerettörvény. Miért hangsúlyozzuk e jogalkotás keretjellegét? Azért, mert a döntés részleteiben ugyan nem, de fő tendenciáiban mégis meghatározza azokat a jogokat, kötelmeket és távlatokat, amelyeknek a mi hazánkban érvényesülniök kellenek, hogy a magyar ifjúság méltó folytatója — és örököse — legyen a szocialista Magyarországnak. Nyilvánvaló azonban — s erre ugyancsak rámutatott a parlamenti vita —, hogy tévedés lenne azt hinni, most majd valami azonnali, gyökeres látványos változások kezdődnek az ifjúsággal kapcsolatban. Az ifjúsági törvény az az állami-jogi keret, amelynek körülményei között — ebben az országban mindenkinek meg kell tennie kötelességét a magyar ifjúság munkára, szocialista erkölcsre nevelése, életre való felkészítése és elindítása, emberebb emberré válása érdekében. S ebben — noha az ifjúsági szövetségeknek, mindenekelőtt a KISZ-nek oroszlánrésze van — mégsem csupán KISZ-feladat, hanem össztársadalmi ügy! S itt hangsúlyozzuk azt, hogy az ifjúsági törvényben tulajdonképpen az MSZMP ifjúságpolitikája, az ifjúságról szóló határozata ölt jogi formát, teremt az eddiginél jobb feltételeket a,ahoogy az ifjúság nevelésének ügye — közüggyé, s államfeladattá váljék. A két törgyben tehát egyrészt a Magyar Szocialista Munkáspárt szövetkezetpolitikája, másrészt ifjúságpolitikája jut érvényre. De mint szocialista építésünk bármely kérdése, ez sem pártérdeket, hanem össznépi törekvést, óhajt és szándékot fejez ki. Ezzel válik e héten elfogadott két új törvény nemcsak a magyar jogalkotás ünnepévé, hanem társadalmunk nemes törekvéseinek fontos, új állomásává is. Könyvtáravató ünnepség Makón Szombaton délután — a város felszabadulásának 27. évfordulóján — ünnepélyes külsőségek között került sor a József Attila könyvtár megnyitására. Az általános iskolák úttörőküldöttei a József Attila-szobor megkoszorúzása után az új könyvtár előtt fogadták a megye és város vezetőit. Részt vett az ünnepségen dr. Ágoston József, a megyei pártbizottság titkára, Arató Márton, a városi pártbizottság titkára, Szőnyi Ferenc, a járási pártbizottság első titkára, dr. Forgó István, a városi tanács elnöke, Kondor Istvánné a művelődésügyi minisztérium könyvtárosztályának vezetője, s az a közel ezer makói könyvbarát, akik régóta várják már az új könyvtár megnyitását. Hantos Mihály, a megyei tanács elnökhelyettese megnyitó beszédében megemlékezett arról, hogy a városban mindig szerették és olvasták a könyvet, felhasználva azt az üzemekben, a szövetkezetekben — tehát a mindennapi munkában. 1858- ban létesült az első könyvtár Makón, s évtizedek múltával egyre szaporodott számuk. Egy-egy helyen 10 ezer kötet könyv is volt. A fejlődés gyors volt, de akadtak komoly gondok is. Ilyen volt többek között egy állandó könyvtár hiánya. Szinte évenként vándorolt a város és a járás együttes intézménye. Két évvel ezelőtt hazánk felszabadulásának évfordulóján április 4-én került sor az ünnepélyes alapkőletételre, s 1971. szeptember 25-én megnyílt a 30 ezer kötetes új modern könyvtár. A város közel 2 és félmillió, a megye 2 millió, a járás 10 községe pedig 250 ezer forintot adott az építkezésre. Jelentős a társadalmi munka értéke is: a városi KISZ- szervezetek tagjai 5 ezer munkaórát, a kisiparosok 250 órát dolgoztak a könyvtárért. A Lenin Tsz pedig vállalta az intézmény fűtését. Mindezek bizonyítják, meny, nyíre magukénak vallják a makóiak új könyvtárukat. A város lakóinak nevében dr. Forgó István tanácselnök vette át Makó új létesítményét a József Attila könyvtárat, amelyet képünkön az ünnepélyes percekben örökítettünk meg. (Fotó: Enyedi Z.) FÖRGETEG SZILVESZTER A nyári ipari vásár idején hangzott el az ígéret: hamarosan Szeged és a megye is polietilén tasakba csomagolt tejet vásárolhat, megszabadulnak a vevők a nehéz tejesüvegek cipelésétől. Az ígéretet beváltotta a tejipari vállalat, igaz, egyideig csak Szegedre szólóan. Immár több mint egy hónapja a délutáni friss tej tasakban érkezik a boltokba. Egy-két heti bizonytalanság után fölényesen győzött az üvegessel szemben, ma már a vásárlók zöme ezt keresi. Néha még hiába. A jelenlegi napi háromezer liter kevésnek bizonyul A tejipari vállalat Csongrád megyei üzemében most még egyetlen gép csomagol, az is „bejáratos”. Október elsejéig nem pakolnak többet napi háromezer liternél, akkor azonban akár napi tízezer liter csomagolására is alkalmassá válik. Az üzemben áll már a gép ikertestvére, csupán a szerelőt várja, aki beállítaná, de azt valamilyen okból visszarendelték a Német Demokratikus Köztársaságba, ahon пап a tröszt a gépet vásárolta. Más pedig nem nyúlhat a berendezéshez. Október elsejétől nem csupán Szegeden lesz elegendő tasakos tej, hanem Makón, Hódmezővásárhelyen és a környező falvakban is. Sokan szívesen várják, kissé türelmetlenül is. Makón panaszolták fel, hogy eddig még csak a tévében látták. A kezdeti idegenkedés abból fakad, hogy eleinte nem mindenki tud bánni a tasakkal, nehézkesnek találják a tej kiöntését. Ezt megkönnyítendő a tejüzem maga szerzett be Budapestről műanyag tartóedényt, könnyűt, de szilárdat, amelybe állítva a tasakos tej könnyen kezelhetővé válik. A tartókat a szegedi műanyagboltban lehet megvásárolni addig is, amíg az Amphora Nagykereskedelmi Vállalat be nem szerzi az üveg- és edényboltok számára. Egyébként a tejes tasakokat kancsóba helyezve ugyanúgy könnyedén kiönthetjük egyenesen a tasakból a tejet, mint hogyha a kiöntőt használjuk. A tasakok egyik sarkáról kell levágni egy kis, háromszög alakú darabot, és akkor biztosan nem ömlik ki a tartalmuk. Az iskolák számára Budapesten pohárba csomagolják a tejet. A Csongrád megyei üzem is készül arra, hogy hasonló módon megvalósítsa ezt a hasznos akciót. Sajnos, abból a drága, nyugati piacon beszerzett gépből, amivel Pesten csomagolják műanyag pohárba a tejet, az itteni üzem nem kapott A tejföl csomagolására használatos magyar gépet állítják be erre a célra. Ez azonban, mint néha a tejföl csomagolása is mutatja, nem zár tökéletesen. Hiányosságainak kijavítása ezekben a napokban történik, és remélhető, hogy november elsejétől megjelenik az „iskolatej” az iskolákban. Ahol az élelmiszerkiskereskedelmi vállalatnak büféje van, ott abban árusítják, ahol nincs, keresnek rá vállalkozót. Ha például az úttörők vállalnák az eladást, a tejipar átengedné nekik a szabályos árrésből fakadó jövedelmet, ami nem is kevés: poharanként 13 fillér. A műanyag pohárba csomagolt, kétdecis, természetesen pasztőrözött iskolatej ára egy forint lesz, szívószállal 1 forint: 10 fillér. Most, napi háromezer liter Október 1-től a megyébe is eljut . Felkészülés az iskolák ellátására Tej tasakban és pohárban ÁRA: 1 FORINT 28. évfolyam, 227. szám 1971. SZEPTEMBER 26., VASÁRNAP Megjelenik hétfő kivételével mindennap, hétköznap 8, vasárnap 12 oldalon Véget ért a háromhetes dél-amerikai tárgyalássorozat Magyar—ecuadori egyezmény QUITOS* MTI A magyar—ecuadori tárgyalásokon a magyar termékek szállításának kérdésköréről szólva felmerült az a lehetőség, hogy bekapcsolódjunk az ecuadori autóbuszközlekedési programba, bővítsük az egészségügyi berendezések exportját és szóba került hűtőház, vágóhíd szállításának lehetősége is. Az ecuadori szakértők közölték, érdekeltek abban, hogy növeljük banán-, kakaó- és kávévásárlásainkat. Helyi idő szerint a délutáni órákban a külügyminisztérium épületében került sor a magyar—ecuadori műszaki-tudományos egyezmény ünnepélyes aláírására. A szerződést — amely módot ad a két ország szakértőinek cseréjére — Tímár Mátyás és Rafael Garcia Velasco írták alá. Este Beck János, hazánk ecuadori nagykövete fogadást adott a hotel Quitóban Rafael Garcia Velasco külügyminiszter tiszteletére, Tímár Mátyásnak, a Minisztertanács elnökhelyettesének és kíséretének ecuadori tartózkodása alkalmából. Ezzel befejeződött a Minisztertanács elnökhelyettesének hivatalos ecuadori programja, egyszersmind véget ért a dél-amerikai kontinens négy országában folytatott tárgyalássorozata. Timár Mátyás és kísérete szombaton helyi idő szerint a déli órákban hazaindult Quitóból, Ecuador fővárosából.