Csongrád Megyei Hírlap, 1972. január (17. évfolyam, 1-25. szám)

1972-01-14 / 11. szám

CSOHGRÁD HEGYEI ★ Tízéves fejlesztési terv Favzi miniszterelnök az egyiptomi parlament ülésén kijelentette, hogy a kormány elsőbbséget biztosít az állam harci felkészítésének. E cél­ból bizottságot hoztak létre, amely a polgári védelem, a szállítás és a közlekedés kér­déseivel foglalkozik. A par­lament jóváhagyta a tíz évre szóló kormányprogramot, amely a súlyos honvédelmi terhek ellenére nagy erőket összpontosít a nép problé­máinak megoldására, az élet­­körülmények javítására. Az egyiptomi parlament egyébként jóváhagyta a mi­niszterelnök által előterjesz­tett kormányprogramot. A kormányfő ezután beszédet mondott a képviselők előtt és közölte velük, hogy a kabi­net jelenleg tízéves társa­dalmi-gazdasági fejlesztési terven dolgozik. A következő évtizedben nagy figyelmet fordítanak az ország villamo­sítására: mintegy 5500 falu­ba vezetik be a villanyt, ami 170 millió egyiptomi font ér­tékű beruházás lesz. Munkához látott az ENSZ-közvetítő Gunnar Jarring, az ENSZ- főtitkár közel-keleti külön­­megbízottja szerdán New Yorkban hozzálátott az arab és izraeli diplomatákkal foly­tatandó megbeszéléseinek előkészítéséhez. Felkérte Te­­koah izraeli ENSZ-nagyköve­­tet, hogy csütörtökön keresse fel őt, s találkozót szervezett Mohammed el-Zajjat egyip­tomi ENSZ-nagykövettel is. Jarring — mint ismeretes — hosszabb távollét után hétfőn este tért vissza Moszk­vából — ahol hazáját, Svéd­országot nagykövetként kép­viseli — New Yorkba, az ENSZ székhelyére. Miközben az újabb Jar­­ring-misszió előkészületei folynak, Izrael több csator­nán át is értésre adta: ha a közvetítés előfeltétele az, hogy Izrael adjon pozitív vá­laszt Jarring majd egy év előtti emlékiratára — azaz kötelezze el magát a meg­szállt területek kiürítése mel­lett —, akkor a misszióra ku­darc vár. Izrael nem fogad el semmiféle „előzetes feltételt”, s minthogy a Biztossági Ta­nács és a közgyűlés minden határozatát ilyenként értel­mezi, nem látni, mi lehet a közös alap, ahonnan Jarring elindul. Tovább sztrájkolnak az angol szénbányászok A csütörtök estig érkezett jelentések szerint az angol szénbányászok vasárnap este megkezdett sztrájkja tovább folyik, és kevés a kilátás ar­ra, hogy egyhamar véget ér­jen. A sztrájkoló szénbányászok szolidaritást kértek a többi szakma dolgozóitól. A felhí­vásra Middlesborough és Cardiff rakodói válaszoltak először a sztrájkban nagyon fontos szerepet játszó kikö­tői dolgozók közül. A midd­­lesboroughiak visszatartottak egy hajót, amely 20 000 ton­na szenet szállított egy erő­mű számára. A második legnagyobb szakszervezet, a baloldaliak vezetése alatt álló vasasok, biztosították a bányászokat, hogy nem hátráltatják sztrájkjukat. Országszerte gyűléseket tar­tanak a bányászszakszerve­zeti alapszervek. Csaknem egyöntetűen támogatják ve­zetőiknek azt az elhatározá­sát, amellyel elutasították az Országos Szénbányászati Hi­vatalnak a megélhetési költ­ségek emelkedésével össze sem vethető 7,9 százalékos béremelési ajánlatát A grimethorpe-i szénbányászok megakadályozták, hogy a kiter­melt szenet a vállalatok elszállíthassák. Képünkön: a gépkocsi üresen kénytelen visszafordulni . VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK­ A MAGYAR S­ZO­CI­A­L­I­S­TA M­U­N­K­Á­S­P­Á­RT LAPJA Tegnap, csütörtökön este Anvar Szadat egyiptomi el­nök beszédet intézett az EAK lakosságához.­­Ismertette azo­­kat a politikai következteté­seket, amelyeket a közel-ke­leti helyzet új elemzéséből levont. Az egyiptomi vezetést új helyzet elé állította az, hogy az Egyesült Államok kormánya megkezdte Izrael számára a Phantom típusú repülőgépek szállítását. Szadat elnök rendelkezésé­re Mahmud Riad külügymi­niszter megszakította közel­­keleti és ázsiai körútját, és visszatért — ezúttal még Ku­­vaitból — Kairóba. Aziz Szidki első miniszterelnök­helyettes, aki Líbiába ké­szült, nem utazott el, Kairó­ban maradt. Mi történt a nagyvilágban? Egyiptom elsőbbséget biztosít a harcra való felkészülésnek Szadat elnök beszéde Kairóban 29. ÉVFOLYAM, 11. SZÁM Címünk: Szeged, Sajtóház, Magyar Tanácsköz­társaság útja 10. szám 1972. január 14., péntek MEGJELENIK HÉTFŐ KIVÉTELÉVEL MIN­DENNAP, HÉTKÖZNAP 8, VASÁRNAP 12 OLDALON Ára: 80 fillér Nemzetközi kapcsolatainkról — Természeti kör­­nyezet védelmének szükségességéről — Rendelet a helyiségbérletről—Az árvíz- és belvízkárok fel­méréséről— A nők életkörülményeinek alakulása A kormány Tájékoztatási Hivatala köz­li: a Minisztertanács csütörtökön ülést tar­tott Fehér Lajos, a Minisztertanács elnökhe­lyettese tájékoztatást adott a december 5. és 24. között a Tanzániai Egyesült Köztár­saságban, az Egyiptomi Arab Köztársa­ságban, az Iraki Köztársaságban és a Szí­riai Arab Köztársaságban tett hivatalos, baráti látogatásáról. A magyar kormány­­küldöttség a meglátogatott országokban eszmecserét folytatott az időszerű politi­kai kérdésekről, hazánk és a meglátoga­tott országok kétoldalú kapcsolatáról. Meg­állapodott kormányközi együttműködési bizottságok létesítésében, és a gazdasági együttműködés bővítését elősegítő okmá­nyokat, megállapodásokat írt alá. A kül­döttség, Adenen átutazva, a Jemeni Né­pi Demokratikus Köztársaságban is meg­beszéléseket folytatott. A kormány megelégedéssel vette tudo­másul, hogy a­ tárgyalások tovább erősí­tették a Magyar Népköztársaság és a Tan­zániai Egyesült Köztársaság, az ECTiipto­­mi Arab Köztársaság, az Iraki Köztársa­ság, valamint a Szíriai Arab Köztársaság kapcsolatait. Az építá­ügyi és városfejlesztési mi­niszter, valamint az Országos Természetvé­delmi Hivatal elnöke közös eiőteri°szlés­­ben számolt be a természeti környezet vé­delmének időszerű kérdéseiről. Az erőteljes gazdasági fejlődés, a ter­melőerők fokozódó területi koncentráció­ja és az ezzel párhuzamosan jelentkező urbanizálódás — az életszínvonal és az életkörülmények általános javítása mel­lett — világszerte sok tekintetben rendkí­vül káros hatást gyakorol az ember termé­szeti környezetére, végső soron az ember­re. Ezért az illetékes szerveknek megfe­lelő intézkedéseket kell tenniök a környe­zet további romlásának megakadályozá­sára. A Minisztertanács a jelentést tudomásul vette és utasította az építésügyi és város­­fejlesztési minisztert, hogy dolgozza ki a természeti környezet védelmével kapcso­latos átfogó intézkedési tervet, és azt az év végéig terjessze jóváhagyásra a kor­mány elé. Az építésügyi és városfejlesztési minisz­ter előterjesztése alapján a kormány ren­deletet hozott a nem lakás céljára szolgá­ló helyiségek bérletéről, a karbantartási és felújítási költségek viseléséről, valamint a helyiségek cseréjéről, átruházásáról, illet­ve felmondásáról. A pénzügyminiszter, valamint a mező­­gazdasági és élelmezésügyi miniszter kö­zös előterjesztésben javasolta az árvíz- és belvízkárok felméréséről, a kártalanítás és helyreállítás egyes kérdéseiről szóló ko­rábbi kormányhatározat olyan módosítá­sát, hogy a mezőgazdasági nagyüzemek kárrendezése a jövőben biztosítási szerződ­ dlést tartott a Miniszter­tanács dés alapján történjék. A rendkívüli károk miatt előforduló nagymértékű eredmény­romlás esetén a jövedelem előző kétévi átlagának 80 százalékáig terjedő hitele­zést, illetve az állami támogatást továbbra is biztosítják. A kormány az előterjesz­tést elfogadta. A Központi Népi Ellenőrzési Bizottság elnöke jelentést terjesztett elő a nők gaz­dasági és szociális helyzetének megjavítá­sára 1997-ben hozott kormányhatározat végrehajtásáról. A jelentés megállapítja, hogy a tárcák és főhatóságok átfogó tervei alapján a vállalatoknál intézkedések tör­téntek a határozat végrehajtására. Csök­kent a nők, különösen a családos anyák harmadik műszakban­­történő foglalkozta­tása, túlóráztatása, és enyhítettek az indo­kolatlan béraránytalanságokon is. A nők a korábbinál nagyobb arányban kapcsolódtak a továbbképzésbe, növelték a gyermekin­tézmények üzemeltetéséhez, fejlesztéséhez nyújtott vállalati támogatások összegét. A kormány a jelentést tudomásul vette, s felhívta a tárcák, az országos hatáskörű szervek, a tanácsok vezetőit: gondoskod­janak arról, hogy a nők helyzetét javító intézkedések a vállalatok, szövetkezetek, intézmények éves és középtávú terveinek szerves, részévé váljanak. A Minisztertanács megtárgyalta és jó­váhagyólag tudomásul vette az Országos Vízügyi Hivatal elnökének beszámolóját a nemzetközi vízügyi egyezmények alapján 1971-ben tett intézkedésekről és a nemzet­közi vízügyi együttműködés főbb kérdései­ről. Felhatalmazta az Országos Vízügyi Hi­vatal elnökét a nemzetközi vízügyi egyez­ményekkel kapcsolatos további feladatok végrehajtására. A Minisztertanács titkársága vezetőjé­nek előterjesztése alapján a kormány fel­hívta a miniszterek és az országos hatás­körű szervek vezetőinek figyelmét az or­szággyűlés decemberi ülésszakán elhang­zott képviselői észrevételekre és javasla­tokra azzal, hogy vizsgálják meg azok megvalósításának lehetőségeit, s erről tá­jékoztassák az országgyűlés elnökét és az indítványozó képviselőket. A kormány ezután egyéb ügyeket tár­gyalt A lakások elosztásáról és a lakásbérletről szóló egy évvel ezelőtti kormányren­delet hatálya kiterjed a nem lakás céljára szolgáló helyi­ségek bérletének, tehát a termelőmunka folytatásához szükséges hivatali, kulturá­lis, egészségügyi, társadalmi stb. célra használt helyisé­gek bérletének főbb elveire és általános szabályaira is. Lényeges eltérés van azon­ban a lakás és a nem lakás­helyiség használatában, s e sajátosságoknak megfelelő eltéréseket külön is szabá­lyozni kellett. Az építésügyi és városfejlesztési miniszter előterjesztésére ezért hozott a Minisztertanács rendelet a nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérletéről. Az új rendelet figyelembe veszi, hogy a helyiségek ál­talában több­féle szakmai tevékenység folytatására al­kalmasak, a helyiségek je­lentős része a közületi szer­vek elhelyezéséről szóló jog­szabályok hatálya alá tarto­zik, tehát a bérbeadóknak nincs szerepük abban, hogy milyen szakmai munkát, fel­adatkört ellátó bérlőnek utalják ki a bérleményt. A helyiség bérlője tehát nem követelheti a bérbeadótól azokat a felszereléseket és átalakításokat, amelyek a tevékenysége gyakorlásához szükségesek. Lehetővé teszi viszont a rendelet, hogy a bérbeadót terhelő munkákat elvégezze a bérlő a bérbe­adó helyett és költségére. Természetesen mód­ nyílik arra is, hogy a bérlő — főként a helyiség korszerűsítésének költségéből — az összeg 75 százalékát beszámítsa a bérbe. Nem követelhet vi­szont költségmegtérítést a bérbeadótól a bérlő, ha sa­ját szakmai tevékenységének jellege miatt végez, különle­ges építési munkát — díszes fal- és pad­lóburkolatot, ki­rakati portálcserét stb. —, amelyet a bérek költségtar­talma miatt nem lehet a bérbeadó kötelezettségévé tenni. Ilyen esetekben a bérbeadó kikötheti, hogy a bérleti jogviszony megszű­nésekor a bérlő köteles az átadáskori állapotot saját költségén visszaállítani, de hozzájárulhat ahhoz is, hogy e munkálatok költségeinek egy részét beszámítsa a bér­lő a bérbe. (A lakásbérlet­nél ilyen lehetőséget nem enged meg a korábbi rende­let) A nem lakás céljára szol­gáló helyiségek felmondását — hasonlóképpen a lakásbér­lethez — megfelelő cserehe­lyiség biztosításához köti az új rendelet. Kivételt tesz a garázsoknál, amelyek bérle­ményét cserehelyiség bizto­sítása nélkül is felmondhat­ja a tulajdonos abban az esetben, ha maga, vagy kö­zeli hozzátartozója számára szükséges ez a helyiség.­­­­ A rendelet a kihirdetéssel­­ lép hatályba. (MTI) . Április 26-ára: Összehívják az V. Népfront­­kongresszust Tanácskozott a HNF­O­T Csütörtökön a parlament vadásztermében tartotta ez évi első ülését a Hazafias Népfront Országos Tanácsa. Az ülésen részt vett és az elnökségben foglalt helyet Losonczi Pál, a népköztársa­ság Elnöki Tanácsának el­nöke, valamint Kállai Gyula, a Hazafias Népfront Orszá­gos Tanácsának elnöke, Benke Valéria, az Országos Tanács tagja, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, Ben­­csik István, a Hazafias Nép­front Országos Tanácsának főtitkára, valamint a Haza­fias Népfront alelnökei. A tanácskozást Kállai Gyula nyitotta meg. Szólt az Európa biztonságáért fára­dozó közéleti személyiségek brüsszeli tanácskozásáról, amelyen a Magyar Nemzeti Bizottságot négytagú küldött­ség képviseli. Ez az értekez­let előkészíti az ugyancsak Brüsszelben tartandó magas szintű tanácskozást, amely­nek az a célja, hogy a töme­gek mozgósításával segítse elő Európa biztonságának megteremtését. A népfrontmunkáról szól­va hangsúlyozta, hogy a moz­galom IV. kongresszusa 1968 tavaszán­ ülésezett, elérkezett tehát az ideje, hogy előké­szítsék a soron következő kongresszust. Ezután Barati József, az országos tanács titkára a mozgalom elmúlt évi tevé­kenységéről adott számot. Rámutatott arra, hogy 1971 legnagyobb politikai-szerve­zési feladata a képviselői és tanácstagi választás volt. Ezt a feladatot sikeresen oldot­ták­ meg, a választás a szo­cialista demokratizmus fej­lesztésének egyik biztosítéka, gyakorlati , megvalósulása volt. A továbbiakban — a mozgalom munkáját részlete­sen elemezve — a tanácsok­kal való együttműködés ta­pasztalatait ismertette. Alá­húzta, hogy a mozgalom munkájának jelentős része a tanácsokhoz kapcsolódik. A közös tevékenység egyik nagy eredménye, hogy 1971-ben megkezdődött az írásos együttműködési megállapo­dások kidolgozása. Lényegé­ben arról van szó, hogy az együttműködés eddigi leg­jobb tapasztalatait összegyűj­tik és megállapodásba foglal­ják. Tartalmi gazdagodás ta­pasztalható a népfront lakó­­területi nőbizottságainak működésében is. Végezetül a Hazafias Népfront és a ma­gyar békemozgalom nemzet­közi tevékenységéről szólt, s kiemelte a Béke-világtanács tavaly májusban megrende­zett budapesti közgyűlését, amely nagyban hozzájárult a mozgalom nemzetközi kap­csolatainak erősítéséhez. Ezután Bencsik István fő­titkár ismertette az országos elnökség javaslatát a Haza­fias Népfront V. kongresszu­sának összehívására. A ja­vaslat szerint a kongresszust április 26—28 között tartják meg. Elfogadták az ülésen — a Hazafias Népfront Országos Tanácsának állásfoglalása­ként — az Európa biztonsága érdekében tartandó brüsszeli tanácskozást támogató nyilat­kozatot­­. *

Next