Csongrád Megyei Hírlap, 1972. november (17. évfolyam, 258-282. szám)

1972-11-01 / 258. szám

mi történt a nagyvilágban? — mi történt a nagyvilágban? — mi történt Két hét múlva ismét összeül a JKSZ elnöksége A Jugoszláv Kommunis­ták Szövetségének elnöksége Briordsa s szigetén a megtartott egynapos, hétfőn sorra ke­­rült­­ülésén úgy határozott, hogy ő­rsoron következő tanács­kozását november 13-án tartja. A két hét múlva sor­ra kerülő ülésen a november végére tervezett III. orszá­gos konferencia előkészüle­teiről lesz szó. A konferen­cia napirendjén „Az ifjúság helyzete és a kommunisták ezzel kapcsolatos feladatai” című előterjesztés szerepel. A keddi jugoszláv lapok közlik Sztane Dolancnak, a JKSZ végrehajtó iroda tit­kárának a pártelnökség hét­fői ülésén mondott beszé­dét. Doláné többek között hangsúlyozta: a pártszerve­zetekben folytatott viták ar­ról tanúskodtak, hogy az egész, országban fenntartás nélkül támogatják Tito el­nöknek és a végrehajtó irodának az ismeretes levél­ben kifejtett állásfoglalását. (Lapunk október 28-i szá­mában írt külpolitikai cik­künkben Tito elnök állás­foglalását részletesen ismer­tettük — a szerk.) A végrehajtó iroda titká­ra a továbbiakban arról szó­lott, hogy pontosan meg kell határozni a párt helyét és szerepét a társadalomban, viszonyát más politikai szer­vezetekhez és az állami in­tézményekhez. „Jelenleg — folytatta — nincs apparátu­sunk a különböző szintű pártszervek politikai irány­vonalának meghatározásá­hoz és annak megvalósítá­sához." Sztane Dolanc befejezésül hangsúlyozta, hogy a JKSZ 1974 tavaszán esedékes X. kongresszusig „a pártszerve­zetekhez intézett levél képe­zi a JKSZ politikai tevé­kenységének alapját”. 2 Losonczi Pál fogadta Bangla Dash külügyminiszterét Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke kedden a parlamentben , fogadta Ab­dusz Szamad Azadot, a Bangla Desh Népi Köztár­saság hivatalos baráti láto­gatáson hazánkban tartóz­kodó külügyminiszterét. A szívélyes légkörű megbeszé­lésen, részt vett Púja Fri­gyes, a külügyminiszter el­ső helyettese is. A nap folyamán megkez­dődtek Abdusz Szamad Azad tárgyalásai a külügyminisz­tériumban. A tárgyalások után Púja Frigyes ebédet adott a külügyminiszter és kísérete tiszteletére. Képünkön: balról Abdusz Szamad­ Azad, B­ingla­desh külügy­­i­­inisztere, jobbról Puja Frigyes, a külügyminiszter első helyet­tese tárgyalás közben Lemondott a chilei kormány A chil­ei Népi Egység kor­mánya közösen benyújtotta lemondását — jelentették be kedden ■ hivatalosan Santia­gó­ban. A chilei kormány tagjai azért mondtak le, hogy az államfő — Salvador Allende köztársasági elnök — szá­mára teljes akciószabadsá­got biztosítanak egy új kor­mány megalakításához. Ezt közölte a hír bejelentésekor Orlando Millas pénzügymi­niszter. A Fehér Ház „derűlátó", de nem közli az egyezmény aláírásának időpontját Miután a Fehér Ház hét­főn hivatalosan kijelentette, hogy nem írja alá a VDK- val létrejött békerendezési egyezményt, amíg­ nem ren­dezik a „fennmaradó kérdé­seket”, washingtoni diplo­máciai forrásokból olyan hí­rek terjedtek el, hogy dr. Kissinger elnöki főtanács­adó és Le Duc Tho, a VDK párizsi küldöttségének külön tanácsadója még a hét fo­lyamán felújítja megbeszé­léseit és szombaton, vagy vasárnap sor kerülhet az egyezmény aláírására. Kedden reggelig az ameri­kai kormány nem erősítette meg és nem is cáfolta az amerikai sajtóban feltűnően tálalt értesülést. Egyelőre nem világos, vajon tényleg történt-e haladás Washington és Hanoi között a bizalmas érintkezés csatornáin, avagy propagandamanőverről van szó, amelynek célja az, hogy az amerikai elnökválasztási hadjárat utolsó hetében éb­ren tartsa a „kézzelfogható közelségben levő béke” re­ményét, ily módon semlege­sítve McGovern demokrata­párti elnökjelölt sürgető fel­hívásait a 9 pontos békeren­dezési terv haladéktalan aláírására. A Fehér Ház hivatalosan nem nyilatkozott azokról a hírekről, amelyek szerint Kissinger Párizsba készülne újabb tárgyalási fordulóra, de nem hivatalosan a sajtó értésére adták: nem hiszik, hogy a hét végén, vagy az amerikai elnökválasztás előtt sor kerülhetne a békerende­zési egyezmény aláírására. Az egymást követő és egy­másnak ellentmondó félhiva­talos sugalmazások csupán abban egyeznek meg, hogy a Fehér Ház „derűlátását” domborítják ki a megállapo­dás véglegesítésének „közel­ségét” illetően.­­ A Vietnami Demokratikus Köztársaság külügyminiszté­riuma kedden nyilatkozatban ítélte el Dong Hai város és az ország sok más sűrűn lakott területének szakadat­lan amerikai bombázását. A nyilatkozat sürgeti a Nixon-kormányzatot, hogy haladéktalanul vessen véget Észak-Vietnam bombázásá­nak, az ország kikötői elak­­násításának, a kikötőkben lé­tesített aknazárnak, a VDK szuverenitását és biztonsá­gát sértő összes egyéb cse­lekményeknek. SOROKBAN A Magyar Népköztársaság kormánya és a Csád Köztár­saság kormánya az országaik közötti kapcsolatok erősítése érdekében elhatározták, hogy nagyköveti szinten diplomá­ciai kapcsolatot létesítenek. A Harris amerikai közvé­leménykutató kedden, egy héttel az elnökválasztás napja előtt közzétett­­ felméré­rése szerint előző vizsgáló­dása óta Nixon elnök három ponttal növelte előnyét és 60:32 arányban, vagyis 28 ponttal vezet McGovern de­mokratapárti elnökjelölt előtt. A Pekingben tartózkodó Sir Alec Douglas-Jrome brit külügyminiszter kedden újabb két és fél órás megbeszélést tartott kínai tárgyalópartne­rével, Csi Peng-fej külügy­miniszterrel. Napirenden a kétoldalú kapcsolatokkal összefüggő kérdések szere­peltek. * Kedden délelőtt a négy hatalom nagykövete Nyugat- Berlinben, a volt Szövetséges Ellenőrző Bizottság épületé­ben folytatta eszmecseréjét a négy hatalom jogairól és felelősségéről azzal kapcso­latban, hogy hamarosan le­hetségessé válhat az NDK és az NSZK ENSZ-beli felvé­tele. „­A dél-koreai­­ kormány kedden bejelentette: ez év november 21-én népszava­zást tartanak az országban az alkotmány módosításáról. Az alkotmány módosítására a szöuli rezsim indoklása szerint azért kerül sor, hogy megindulhasson az Észak- és Dél-Korea békés egyesítésével kapcsolatos párbeszéd a két ország között. * Kedden reggelre értékelték a kanadai parlamenti vá­lasztások csaknem teljes eredményeit. Pierre Elliot Trudeau miniszterelnök Li­berális Pártja 108, — más je­lentések szerint 109 — Robert Stanfield ellenzéki Haladó Konzervatív Pártja pedig 107 mandátumot szerzett. ­ A SZÁMÍTÓGÉPEK talán nem igazolták volna, hogy Kuba felvétele a KGST-be minden szempontból megfe­lelt a gazdasági ésszerűség­nek. A már korábbi nyolc KGST-tagország miniszterel­nökét azonban nem a szá­mok hideg bűvköre vezette, amikor a nyár derekán, a KGST 28. ülésszakán egy­hangúan kiállt Kuba felvé­tele mellett.. Nyilvánvaló, hogy a döntésnél figyelembe vették a politikai szempon­tokat is, tehát­ azt, hogy az európai szocialista országok­nak támogatniok kell az amerikai kontinens egyetlen szocializmus útján haladó ál­lamát,­­Kubát. A távoli szi­getország csatlakozásának szimbolikus jelentősége is van: azok után, hogy a ku­ ,­bai forradalom győzelmével az 50­-es évek végén, a szo­­­­cializmus már három földré­szen vetette meg lábát,­­most már a szocialista gazdasági integrációs szervezet vonzási köre is három világrészre terjed ki. Kétségtelen, Kuba belépé­sének voltak előzményei. Ezek közé tartozik, hogy a szigetország évek óta részt vesz a KGST különböző szak­­bizottságainak munkájában. Abban, hogy Kuba felvéte­lét kérte az in­tegrációs szer­vezetbe, szerepet játszhatott a KGST tavaly elfogadott komplex programja is: az a kedvező lehetőség, amelyet ez a távlati program nyújt a gazdaságilag fejletlenebb tagországoknak. (A komplex programból ugyanis egyér­telműen kiderül, hogy a fej­lettebb európai szocialista országok koncentrált segít­séget nyújtanak a lényege­sen fejletlenebb Mongóliá­nak.) Kuba jogosan számít­hatott arra, hogy belépése után szintén fokozott támo­gatást kap. Ezekhez az előz­ményekhez járult hozzá Fi­del Castro nyár eleji körútja az európai szocialista orszá­gokban. A SZOCIALISTA KUBA eddig is rendkívül szoros gazdasági-kereskedelmi kap­csolatokat tartott fenn ,a szocialista országokkal. Ku­ba tizenhárom éves történel­me során például majdnem hétszeresére növelte árucse­re-forgalmát a Szovjetunió­val, és gyorsan fejlődtek kapcsolatai a többi szocia­lista országgal is. A hazánk­nál alig nagyobb kiterjedésű karib-tengeri szigetország az amerikai érdekeknek megfe­lelő monokultúrát örökölt a múlttól: a megművelt föld 90 százalékát rendszeresen cukornáddal ültették be. A függetlenné válás utáni évek­ben ezt a hátrányt még sú­lyosabbá tette az USA által szorgalmazott gazdasági blo­kád. Ebben az időben a szo­cialista országok Kuba se­gítségére siettek, felvásárol­ták a blokád miatt vissza­maradt évi 6—8 millió ton­na cukrot. Fizetésképpen gyárberendezéseket, erőmű­veket, szakembereket küld­tek Kubába, hogy segítsenek az egyoldalú gazdasági struk­túra megváltoztatásában. Ma azonban, amikor a ku­bai gazdaság is­ rövidesen minőségileg új szakaszba lép, szükség van arra, hogy a két­oldalú kapcsolatok fejleszté­se mellett kiépítsék a sok­oldalú együttműködést. Ezt szolgálja Kuba csatlakozása a KGST-hez. TÚLZÁS LENNE azt állí­tani, hogy ez a támogatás elegendő lesz ahhoz, hogy Kubában a közeljövőben erős, korszerű ipar alakul­jon ki. Ennek ma még nin­csenek meg a belső feltéte­lei (kellő mennyiségű beru­házási eszköz, szakképzett, tapasztalt munkaerő), és ezt semmilyen kívülről, jövő tá­mogatás nem pótolhatja. De elősegítheti. Kuba ugyanis nem csupán hatalmas cukor­­termelő (a Szovjetunió után a második helyen áll). Vi­lágméretekben is hatalmas­réz-, nikkel- és krómkész­letekkel rendelkezik. A KGST-vel való együttműkö­dés keretében az lehet az első lépés, hogy a tagorszá­gok segítséget nyújtanak a rendkívül fontos ércek kiter­meléséhez és a feldolgozó­­ipar kiépítéséhez. E segítség viszonzásául az európai szo­cialista országok jelentős erőforrásokhoz juthatnak. GUBCSI LAJOS Kuba a KGST-ben A magi, testvéri barátság a képekben Mint már jelentettük, ma érkezik hazánkba hivatalos, baráti látogatásra Henryk Jablonski, a Lengyel Népköztár­saság Államtanácsának elnöke, eleget téve Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke meghívásának. Ebből az alkalom­ból néhány képben mutatjuk be a magyar—lengyel testvéri barátság mindennapjának eseményeit. Együttműködésünk — mint ismeretes — kiterjed a politikai, gazdasági, kultu­rális, tudományos és technikai élet minden területére, s ez az együttműködés egyik legszámottevőbb tényezője or­szágaink további fejlődésének. Országaink vezetői között gyakoriak a találkozók, az együttműködés erősítését, szélesítését célzó megbeszélések. Vályi Pétert, kormányunk elnökhelyettesét — balról — ez év májusában, varsói látogatása során fogadta Pjotr Ja­­roszevicz (jobbról), a lengyel Minisztertanács elnöke. Varsóban új, korszerű épület homlokzatán olv­asható a felírás: Magyar Kulturális Intézet. Belsejében modern elő­adóterem, könyvtár és ajándékbolt van. Állandóan az érdeklődés középpontjában állt az ez év áprilisában Varsóban, a Nemzetközi Könyv- és Sajtóklub­ban rendezett magyar könyvkiállítás. Képünk a kiállítás egyik termét örökítette meg. A lengyel személygépkocsi-gyártás legismertebb „rep­rezentánsa” a Polski-FIAT, Európa-szerte keresett kocsití­pus. Hazánk útjain is egyre több fut ezekből a kocsikból. SZERDA, 1972. NOVEMBER L

Next